|
+II. MELLÉKLET AZ ENERGIAINFRASTRUKTÚRA-KATEGÓRIÁK |
II. MELLÉKLET AZ ENERGIAINFRASTRUKTÚRA-KATEGÓRIÁK
II. MELLÉKLET AZ ENERGIAINFRASTRUKTÚRA-KATEGÓRIÁK Az I. mellékletben meghatározott energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásához szükséges energiainfrastruktúra-kategóriák a következők:
1.
a villamos energia tekintetében:
a)
a legalább 220 kV feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló, határokon átnyúló vagy egy tagállam területén – köztük a kizárólagos gazdasági övezeten – belül lévő nagyfeszültségű és igen nagy feszültségű légvezetékek, valamint legalább 150 kV feszültség átvitelére tervezett föld alatti és tenger alatti vezetékek. Az alacsonyabb feszültségű teljes átviteli rendszerrel rendelkező tagállamok és kis, szigetüzemben működő rendszerek esetében az említett feszültségküszöbök megegyeznek a saját villamosenergia-rendszerük legmagasabb feszültségszintjével;
b)
az a) pontban említett energiainfrastruktúra-kategóriába tartozó bármely berendezés vagy létesítmény, amely lehetővé teszi a tengeri helyszínekről származó, tengeri megújuló villamos energia átvitelét (a tengeri megújuló villamos energiához kapcsolódó energia-infrastruktúra);
c)
energiatároló létesítmények – önmagukban vagy összesítve – energia állandó vagy ideiglenes, felszíni vagy föld alatti létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken történő tárolására, feltéve, hogy ezek közvetlenül legalább 110 kV feszültség átvitelére tervezett nagyfeszültségű átviteli vezetékekkel és elosztóvezetékekkel kapcsolódnak össze. Az alacsonyabb feszültségű teljes átviteli rendszerrel rendelkező tagállamok és kis, szigetüzemben működő rendszerek esetében az említett feszültségküszöbök megegyeznek a saját villamosenergia-rendszerük legmagasabb feszültségszintjével;
d)
az a), b) és c) pontban említett rendszerek biztonságos, biztos és hatékony működéséhez szükséges valamennyi berendezés vagy létesítmény, beleértve a minden feszültségi szinten alkalmazandó védelmi, felügyeleti és szabályozó rendszereket és alállomásokat is;
e)
intelligens villamosenergia-hálózatok: olyan berendezések vagy létesítmények, digitális rendszerek és rendszerelemek, amelyek operatív digitális platformokon, vezérlőrendszereken és érzékelő technológiákon keresztül mind az átviteli, mind pedig közép- és magasfeszültségű elosztási szinten integrálnak információs és kommunikációs technológiákat (IKT), egy hatékonyabb és intelligensebb villamosenergia-átviteli és -elosztási hálózat, az új termelési, energiatárolási és -fogyasztási formák integrálására való képesség javításának, valamint új üzleti modellek és piaci struktúrák kialakulásának biztosítása érdekében, beleértve a szigetekbe és szigeti rendszerekbe történő beruházásokat, hogy csökkentsék az energetikai elszigeteltséget, támogassák a legalább két tagállamot érintő innovatív vagy egyéb megoldásokat, amelyek jelentős pozitív hatást gyakorolnak az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljaira és a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzésére, és jelentősen hozzájáruljanak a szigeti energiarendszer és az Unió energiarendszereinek fenntarthatóságához;
f)
az a) pontban említett energiainfrastruktúra-kategóriába tartozó bármely berendezés vagy létesítmény, amely kettős funkcióval rendelkezik: összekapcsolás, valamint tengeri hálózati csatlakozási rendszer a tengeri megújuló termelési helyekről az uniós listán szereplő projektekben részt vevő két vagy több tagállamba és harmadik országba, ideértve e berendezéseknek a szárazföldi átviteli rendszer első alállomásig történő szárazföldi meghosszabbítását, valamint a biztonságos, biztos és hatékony működéshez elengedhetetlen bármely csatlakozó tengeri berendezés vagy létesítmény, beleértve a védelmi, felügyeleti és vezérlőrendszereket, valamint a szükséges alállomásokat is, ha azok is a biztosítják a technológiai interoperabilitást, többek között a különböző technológiák interfészeinek kompatibilitását (tengeri megújulóenergia-hálózatok).
2.
az intelligens gázhálózatok tekintetében: a következő berendezések vagy felszerelések bármelyike, amelyek célja lehetővé tenni és megkönnyíteni többféle alacsony szén-dioxid-kibocsátású és különösen a megújuló gázok, beleértve a biometánt vagy a hidrogént, gázhálózatba történő integrálását: olyan digitális rendszerek és rendszerelemek, amelyek információs és kommunikációs technológiákat, vezérlő rendszereket és érzékelőtechnológiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a gáztermelés, -átvitel, -elosztás, -tárolás és -fogyasztás interaktív és intelligens nyomon követését, mérését, minőség-ellenőrzését és kezelését a gázhálózaton belül. Ezenkívül az ilyen projektek adott esetben olyan berendezéseket is alkalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik az elosztási szint és az átviteli szint közötti kétirányú áramlásokat, ideértve a kapcsolódó fizikai korszerűsítéseket is, amennyiben azok elengedhetetlenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és különösen a megújuló gázok integrációjához szükséges berendezések és létesítmények működéséhez;
3.
a hidrogén tekintetében:
a)
hidrogén szállítására szolgáló, főleg nagynyomású csővezetékek, amelyek átlátható és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítanak több hálózathasználó számára, ideértve az átalakított földgáz-infrastruktúrát;
b)
az a) pontban említett nagynyomású hidrogénvezetékekhez csatlakozó tárolólétesítmények;
c)
cseppfolyósított hidrogénnek vagy más kémiai anyagokba ágyazott hidrogénnek adott esetben a hálózatba betáplálás céljából történő befogadására, tárolására, újragázosítására vagy dekompressziójára szolgáló létesítmények;
d)
a hidrogénrendszer biztonságos, biztos és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges berendezések vagy létesítmények, ideértve a kompresszorállomásokat is;
e)
olyan berendezések vagy létesítmények, amelyek lehetővé teszik a hidrogénnek vagy a hidrogénalapú tüzelőanyagoknak a közlekedési ágazatban való felhasználását az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) III. fejezetének megfelelően azonosított TEN-T törzshálózatban. Az a)–d) pontban említett eszközök bármelyike lehet újonnan épített vagy földgázból hidrogénre átalakított eszköz, illetve e kettő kombinációja.
4.
az elektrolizáló létesítmények tekintetében:
a)
elektrolizátorok, amelyek:
i.
egyetlen elektrolizátor vagy egyetlen összehangolt projekthez tartozó több elektrolizátor útján legalább 50 MW kapacitással rendelkeznek;
ii.
termelése a 94 g CO2eq/MJ fosszilistüzelőanyag-komparátorhoz viszonyítva megfelel a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításra vonatkozóan előírt 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében, valamint V. mellékletében meghatározottak szerint. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy – alternatív megoldásként – az ISO 14067, illetve az ISO 14064-1 szabvány alapján számítják ki. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásba bele kell számítani a közvetett kibocsátásokat is. A számszerűsített, teljes életciklusra számított üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokat adott esetben az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy független harmadik fél által kell ellenőrizni, és
iii.
valamely hálózattal kapcsolatos funkcióval rendelkeznek, különös tekintettel a rendszer általános rugalmasságára és a villamosenergia- és hidrogénhálózatok általános rendszerhatékonyságára;
b)
kapcsolódó berendezések, ideértve a hálózathoz való csatlakozásra szolgáló csővezetékeket;
5.
a szén-dioxid tekintetében:
a)
az upstream csővezeték-hálózat kivételével a szén-dioxid egynél több forrásból történő szállítására használt csővezetékek a 2009/31/EK irányelv szerint a szén-dioxid állandó geológiai tárolása céljából;
b)
a szén-dioxid csővezetékeken és az erre használt szállítási módokon, például hajóval, uszállyal, teherautóval és vonattal történő tovább szállításához szükséges cseppfolyósításra vagy kiegyenlítő tárolásra szolgáló helyhez kötött létesítmények és átalakítók;
c)
a szén-dioxid valamely tagállamban történő geológiai tárolására vonatkozó tilalom sérelme nélkül, egy geológiai formáción belüli olyan infrastruktúrához kapcsolódó felszíni és besajtoló létesítmények, amelyeket a 2009/31/EK irányelvvel összhangban a szén-dioxid állandó geológiai tárolására használnak, amennyiben nem járnak szén-dioxidnak a növelt hatékonyságú szénhidrogén-kitermeléshez való felhasználásával, és amelyek szükségesek a szén-dioxid határokon átnyúló szállításához és tárolásához;
d)
bármely, a szóban forgó rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges berendezés vagy létesítmény, ideértve a védelmi, felügyeleti és vezérlőrendszereket is. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|