SECTION 4 SPECIAL PROVISIONS RELATING TO CERTAIN BALANCE SHEET ITEMS

13. cikk

Eszközök: 1. tétel – Készpénz és bankszámlakövetelések központi bankokkal és postai elszámolóközpontokkal szemben

(1)  A készpénz a törvényes fizetőeszközt foglalja magában, beleértve a külföldi bankjegyeket és pénzérméket is.

(2)  Ez a tétel csak olyan ország, illetve országok központi bankjaival, illetve postai elszámolóközpontjaival szemben fennálló számlaköveteléseket tartalmazhat, amelyekben az adott hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek. Az ilyen számlaköveteléseknek bármikor esedékesnek kell lenniük. Az ilyen intézményekkel szembeni egyéb követeléseket a hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek (Eszközök 3. tétel) vagy az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek (Eszközök 4. tétel) között kell kimutatni.

14. cikk

Eszközök: 2. tétel – Kincstárjegyek és a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírok

(1)  Ez a tétel az a) pont alatt tartalmazza a kincstárjegyeket és hasonló értékpapírokat, például kincstárjegyeket, kincstári utalványokat és hasonló, államháztartási szervek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek refinanszírozásra alkalmasak azon ország, illetve országok központi jegybankjánál, ahol a hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek. Az államháztartási szervek által kibocsátott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek nem felelnek meg a fenti feltételnek, az Eszközök 5. a) altételében kell kimutatni.

(2)  Ez a tétel a b) pont alatt tartalmazza a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírokat, például az állományban lévő összes olyan értékpapírt, amelyet hitelintézetektől, vagy ügyfelektől vásároltak és a nemzeti jogszabályok értelmében refinanszírozásra alkalmasak azon ország, illetve országok jegybankjánál, amelyekben a hitelintézet központja, illetve fiókjai működnek.

15. cikk

Eszközök: 3. tétel – Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek

(1)  A hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek közé tartoznak az olyan kölcsönök és hitelek, amelyeket a mérleget készítő hitelintézetek bankügyletek során hazai vagy külföldi hitelintézeteknek nyújtanak, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt követelések számítanak, amelyeket az Eszközök 5. tételében kell kimutatni.

(2)  E cikk értelmében hitelintézetnek minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek szerepelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 77/780/EGK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott listán, továbbá a központi bankok, a hivatalos hazai és nemzetközi banki szervezetek, valamint mindazok a magán- és közvállalkozások, amelyek a Közösség területén nem rendelkeznek székhellyel, de megfelelnek a 77/780/EGK irányelv 1. cikkében foglalt meghatározásnak.

Az olyan vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket és hiteleket, amelyek nem felelnek meg a fenti feltételnek, az Eszközök 4. tételében kell kimutatni.

16. cikk

Eszközök: 4. tétel – Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek

Az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek közé tartoznak a hitelintézetektől eltérő hazai vagy külföldi ügyfeleknek kölcsön vagy hitel formájában nyújtott eszközök, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kölcsönök és hitelek számítanak, amelyeket az Eszközök 5. tételében kell kimutatni.

17. cikk

Eszközök: 5. tétel – Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat

(1)  Ez a tétel a hitelintézetek, egyéb vállalkozások vagy államháztartási szervek által kibocsátott átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat foglalja magában, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat; az utóbbi által kibocsátott ilyen típusú értékpapírok mindazonáltal csak akkor tartoznak ide, ha azokat nem az Eszközök 2. tételében mutatják ki.

(2)  Azokat az értékpapírokat, amelyek kamatlába meghatározott tényezők, például a bankközi piaci, illetve európiaci kamatlábak alapján változik, szintén rögzített kamatozású értékpapírokat magukban foglaló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak kell tekinteni.

(3)  Az 5. b) altételben kizárólag a visszavásárolható és átruházható, saját kibocsátású értékpapírok mutathatók ki.

18. cikk

Források: 1. tétel – Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

(1)  A hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek közé tartoznak a mérleget elkészítő hitelintézetnek a hazai vagy külföldi hitelintézetekkel szemben fennálló, bankügyletekből származó összes kötelezettségei, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kötelezettségek számítanak, amelyeket a Források 3. tételében kell kimutatni.

(2)  Ennek a cikknek az alkalmazásában hitelintézetnek minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek szerepelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 77/780/EGK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott listán, továbbá a központi bankok, a hivatalos hazai és nemzetközi banki szervezetek, valamint mindazok a magán- és közvállalkozások, amelyek a Közösség területén nem rendelkeznek székhellyel, de megfelelnek a 77/780/EGK irányelv 1. cikkében foglalt meghatározásnak.

19. cikk

Források: 2. tétel –– Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

(1)  Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek közé tartoznak a 18. cikk értelmében hitelintézetnek nem minősülő hitelezőkkel szemben fennálló tartozások, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kötelezettségek számítanak, amelyeket a Források 3. tételében kell kimutatni.

(2)  Kizárólag a nemzeti jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő betétek kezelhetők takarékbetétként.

(3)  Takarékkötvények kizárólag akkor mutathatók ki a megfelelő altételben, ha azok formája nem átruházható letéti jegy.

20. cikk

Források: 3. tétel – Okiratba foglalt kötelezettségek

(1)  Ez a tétel tartalmazza egyrészt az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és adósságokat, amelyekről átruházható okiratokat bocsátottak ki, elsősorban letéti jegyeket, pénztárjegyeket („bons de caisse”), másrészt a saját váltók és kötelezvények kapcsán felmerülő kötelezettségeket.

(2)  Azok a váltók tekinthetők saját váltónak, amelyeket a hitelintézet bocsát ki saját refinanszírozására, és amelyek kapcsán az adott intézet számít első helyen kötelezettnek (intézvényezettnek).

21. cikk

Források: 8. tétel – Hátrasorolt kötelezettségek

A kötelezettségeket akkor kell ebben a tételben kimutatni, függetlenül attól, hogy okiratba foglaltak vagy sem, ha szerződéses megállapodás szól arról, hogy felszámolás vagy csőd esetén csak azután kell visszafizetni azokat, miután valamennyi más hitelező követeléseit már kiegyenlítették.

22. cikk

Források: 9. tétel – Jegyzett tőke

Ez a tétel tartalmaz valamennyi olyan összeget, függetlenül azok tényleges megnevezésétől, amelyek az érintett intézmény jogi formájával összhangban a nemzeti jogszabályok értelmében a részvényesek vagy más tulajdonosok által jegyzett saját tőkének minősülnek.

23. cikk

Források: 11. tétel – Tartalékok

Ez a tétel a 78/660/EGK irányelv 9. cikkében a Források A. IV tételében felsorolt típusú tartalékokat foglalja magában, az ott leírt meghatározásnak megfelelően. A tagállamok előírhatnak más tartaléktípusokat is, amennyiben szükséges az olyan hitelintézetek számára, amelyek jogi formája nem felel meg a 78/660/EGK irányelvben foglaltaknak.

Az első bekezdésben említett tartaléktípusokat az érintett hitelintézetek mérlegében külön kiemelve kell bemutatni, a Források 11. tételének altételeiként, kivéve az átértékelési tartalékot, amelyet a 12. tételben kell kimutatni.

24. cikk

Mérlegen kívüli tételek: 1. tétel – Függő kötelezettségek

Ez a tétel tartalmazza mindazokat az ügyleteket, amelyek során egy intézmény átvállalja valamely harmadik személy kötelezettségét.

A kiegészítő melléklet tartalmazza a függő kötelezettségek bármilyen típusának jellegét és összegét, amennyiben az jelentősnek minősül az intézmény működése szempontjából.

A viszontleszámítoltatott váltók miatt felmerülő forgatmányosi kötelezettségek kizárólag akkor tüntethetők fel ebben a tételben, ha a nemzeti jogszabályok másképp nem rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik az elfogadványokra is, amennyiben azok nem saját váltók.

A kezesség és a biztosítékként lekötött eszközök közé tartozik a harmadik személy által, elsősorban kezességvállalással és visszavonhatatlan hitellevelekkel kapcsolatosan vállalt valamennyi kezességi kötelezettség és biztosítékként lekötött eszköz.

25. cikk

Mérlegen kívüli tételek: 2. tétel – Biztos (jövőbeni) kötelezettségek

Ez a tétel tartalmaz minden olyan visszavonhatatlan kötelezettségvállalást, amely kockázat felmerülését vonhatja maga után.

A kiegészítő melléklet tartalmazza a kötelezettségvállalás bármilyen típusának jellegét és összegét, amennyiben az jelentősnek minősül az intézmény működése szempontjából.

A visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek kapcsán felmerülő kötelezettségvállalások közé tartoznak mindazok a kötelezettségvállalások, amelyeket a hitelintézet a 12. cikk (3) bekezdése szerinti visszavásárlási megállapodás mellett kötött eladási ügyletek keretében vállal (opciós visszavásárlási megállapodás melletti eladásra vonatkozó biztos megállapodás alapján).