+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 598/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
---+Preamble: 1
---+1. cikk Tárgy, célok és hatály
------+Article 1 1
------+Article 1 2
------+Article 1 3
---+2. cikk Fogalommeghatározások
------+Article 2 (1)
------+Article 2 (2)
------+Article 2 (3)
------+Article 2 (4)
------+Article 2 (5)
------+Article 2 (6)
---+3. cikk Illetékes hatóságok
------+Article 3 1
------+Article 3 2
------+Article 3 3
---+4. cikk Fellebbezési jog
------+Article 4 1
------+Article 4 2
---+5. cikk A légi járművek zajának kezelésére vonatkozó általános szabályok
------+Article 5 1
------+Article 5 2
------+Article 5 3
------+Article 5 4
------+Article 5 5
------+Article 5 6
---+6. cikk A zajértékelésre vonatkozó szabályok
------+Article 6 1
------+Article 6 2
------+Article 6 3
------+Article 6 4
---+7. cikk Zajmutatók
------+Article 7 1
------+Article 7 2
------+Article 7 3
------+Article 7 4
------+Article 7 5
------+Article 7 6
---+8. cikk A üzemeltetési korlátozások bevezetésének szabályai
------+Article 8 1
------+Article 8 2
------+Article 8 3
------+Article 8 4
---+9. cikk Fejlődő országok
------+Article 9 1
------+Article 9 2
---+10. cikk Légi járművek kivételes jellegű repülésére vonatkozó mentesség
------+Article 10 2
------+Article 10 (a)
------+Article 10 (b)
---+11. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
------+Article 11 (a)
------+Article 11 (b)
------+Article 11 2
---+12. cikk A felhatalmazás gyakorlása
------+Article 12 1
------+Article 12 2
------+Article 12 3
------+Article 12 4
------+Article 12 5
---+13. cikk Tájékoztatás és felülvizsgálat
------+Article 13 2
------+Article 13 3
---+14. cikk Meglévő üzemeltetési korlátozások
---+15. cikk Hatályon kívül helyezés
---+16. cikk Átmeneti rendelkezések
---+17. cikk Hatálybalépés
---+I. MELLÉKLET
------+1. Air traffic noise impact will be described, at least, in terms of noise indicators L den and L …
------+2. Additional noise indicators which have an objective basis may be used.
------+1. Current inventory
---------+1.1. A description of the airport, including information about its size, location, surroundings …
---------+1.2. A description of any environmental objectives for the airport and the national context. This …
---------+1.3. Details of noise contours for the relevant previous years — including an assessment of the …
---------+1.4. A description of the existing and planned measures to manage aircraft noise already …
------+2. Forecast without new measures
---------+2.1. Descriptions of airport developments, if any, already approved and in the pipeline, for …
---------+2.2. In the case of airport capacity extension, the benefits of making that additional capacity …
---------+2.3. A description of the effect on noise climate without further measures, and of those measures …
---------+2.4. Forecast noise contours — including an assessment of the number of people likely to be …
---------+2.5. Evaluation of the consequences and possible costs of not taking action to reduce the impact of …
------+3. Assessment of additional measures
---------+3.1. Outline of the additional measures available and an indication of the main reasons for their …
---------+3.2. An overview of the possible environmental and competitive effects of the proposed measures on …
---------+3.3. Reasons for selection of the preferred option.
---------+3.4. A non-technical summary.
---+II. MELLÉKLET
|
English -
European Union -
Environment -
Aviation -
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 598/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 598/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
Preamble: 1
|
THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION,
Having regard to the Treaty on the Functioning of the European Union, and in particular Article 100(2) thereof,
Having regard to the proposal from the European Commission,
After transmission of the draft legislative act to the national parliaments,
Having regard to the opinion of the European Economic and Social Committee (1),
Having regard to the opinion of the Committee of the Regions (2),
Acting in accordance with the ordinary legislative procedure (3),
Whereas:
|
(1)
|
A key objective of the common transport policy is sustainable development. This requires an integrated approach aimed at ensuring both the effective functioning of Union transport systems and protection of the environment.
|
|
(2)
|
Sustainable development of air transport requires the introduction of measures aimed at reducing the noise impact from aircraft at Union airports. Those measures should improve the noise environment around Union airports in order to maintain or increase the quality of life of neighbouring citizens and foster compatibility between aviation activities and residential areas, in particular where night flights are concerned.
|
|
(3)
|
Resolution A33/7 of the International Civil Aviation Organization (ICAO) introduces the concept of a ‘Balanced Approach’ to noise management (Balanced Approach) and establishes a coherent method to address aircraft noise. The Balanced Approach should remain the foundation of noise regulation for aviation as a global industry. The Balanced Approach recognises the value of, and does not prejudge, relevant legal obligations, existing agreements, current laws and established policies. Incorporating the international rules of the Balanced Approach in this Regulation should substantially lessen the risk of international disputes in the event of third-country carriers being affected by noise-related operating restrictions.
|
|
(4)
|
Following the removal of the noisiest aircraft pursuant to Directive 2002/30/EC of the European Parliament and of the Council (4) and Directive 2006/93/EC of the European Parliament and of the Council (5), an update of how to use operating restriction measures is required to enable authorities to deal with the current noisiest aircraft so as to improve the noise environment around Union airports within the international framework of the Balanced Approach.
|
|
(5)
|
The report from the Commission of 15 February 2008 entitled ‘Noise Operation Restrictions at EU Airports’ pointed to the need to clarify in the text of Directive 2002/30/EC the allocation of responsibilities and the precise rights and obligations of interested parties during the noise assessment process so as to guarantee that cost-effective measures are taken to achieve the noise abatement objectives for each airport.
|
|
(6)
|
The introduction of operating restrictions by Member States at Union airports on a case-by-case basis, whilst limiting capacity, can contribute to improving the noise climate around airports. However, there is a possibility of distorting competition or hampering the overall efficiency of the Union aviation network through the inefficient use of existing capacity. Since the achievement of the specific noise abatement objective of this Regulation cannot be sufficiently achieved by the Member States but can rather, by reason of harmonised rules on the process for introducing operating restrictions as part of the noise management process, be better achieved at Union level, the Union may adopt measures in accordance with the principle of subsidiarity as set out in Article 5 of the Treaty on European Union. In accordance with the principle of proportionality, as set out in that Article, this Regulation does not go beyond what is necessary in order to achieve that objective. Such a harmonised method does not impose noise quality objectives, which continue to derive from Directive 2002/49/EC of the European Parliament and of the Council (6), other relevant Union rules or legislation within each Member State, and does not prejudge the concrete selection of measures.
|
|
(7)
|
This Regulation should only apply to Member States in which an airport with more than 50 000 civil aircraft movements per calendar year is located and when the introduction of noise-related operating restrictions is being considered at such an airport.
|
|
(8)
|
This Regulation should apply to aircraft engaged in civil aviation. It should not apply to aircraft such as military aircraft and aircraft undertaking customs, police and fire-fighting operations. Furthermore, various operations of an exceptional nature, such as flights for urgent humanitarian reasons, search and rescue in emergency situations, medical assistance, and disaster relief, should be exempted from this Regulation.
|
|
(9)
|
While noise assessments should be carried out on a regular basis in accordance with Directive 2002/49/EC, such assessments should only lead to additional noise abatement measures if the current combination of noise mitigating measures does not achieve the noise abatement objectives, taking into account expected airport development. For airports where a noise problem has been identified, additional noise abatement measures should be identified in accordance with the Balanced Approach methodology. In order to ensure a wide application of the Balanced Approach within the Union, its use is recommended whenever it is considered adequate by the individual Member State concerned, even beyond the scope of this Regulation. Noise-related operating restrictions should be introduced only when other Balanced Approach measures are not sufficient to attain the specific noise abatement objectives.
|
|
(10)
|
While a cost-benefit analysis provides an indication of the total economic welfare effects by comparing all costs and benefits, a cost-effectiveness assessment focuses on achieving a given objective in the most cost-effective way, requiring a comparison of only the costs. This Regulation should not prevent Member States from using cost-benefit analyses where appropriate.
|
|
(11)
|
The importance of health aspects needs to be recognised in relation to noise problems, and it is therefore important that those aspects be taken into consideration in a consistent manner at all airports when a decision is taken on noise abatement objectives, taking into account the existence of common Union rules in this area. Therefore, health aspects should be assessed in accordance with Union legislation on the evaluation of noise effects.
|
|
(12)
|
Noise assessments should be based on objective and measurable criteria common to all Member States and should build on existing information available, such as information arising from the implementation of Directive 2002/49/EC. Member States should ensure that such information is reliable, that it is obtained in a transparent manner and that it is accessible to competent authorities and stakeholders. Competent authorities should put in place the necessary monitoring tools.
|
|
(13)
|
The competent authority responsible for adopting noise-related operating restrictions should be independent of any organisation involved in the airport’s operation, air transport or air navigation service provision, or representing the interests thereof and of the residents living in the vicinity of the airport. This should not be understood as requiring Member States to modify their administrative structures or decision-making procedures.
|
|
(14)
|
It is recognised that Member States have decided on noise-related operating restrictions in accordance with national legislation based on nationally acknowledged noise methods, which, as yet, might not be fully consistent with the method described in the authoritative European Civil Aviation Conference Report Doc 29 entitled ‘Standard Method of Computing Noise Contours around Civil Airports’ (ECAC Doc 29) nor use the internationally recognised aircraft noise performance information. However, the efficiency and effectiveness of a noise-related operating restriction should be assessed in accordance with the methods prescribed in ECAC Doc 29 and the Balanced Approach. Accordingly, Member States should adapt their assessments of operating restrictions in national legislation towards full compliance with ECAC Doc 29.
|
|
(15)
|
A new and wider definition of operating restrictions as compared to Directive 2002/30/EC should be introduced in order to facilitate the implementation of new technologies and new operational capabilities of aircraft and ground equipment. Its application should not lead to delay in the implementation of operational measures which could immediately alleviate the noise impact without substantially affecting the operational capacity of an airport. Such measures should therefore not be considered to constitute new operating restrictions.
|
|
(16)
|
The centralisation of information on noise would substantially reduce the administrative burden for both aircraft operators and airport operators. Such information is currently provided and managed at the level of individual airports. Those data need to be placed at the disposal of aircraft operators and airports for operational purposes. It is important to use the databank of the European Aviation Safety Agency (‘the Agency’) concerning noise performance certification as a validation tool with the European Organisation for the Safety of Air Navigation (Eurocontrol) data on individual flights. Such data are currently already systematically requested for central flow management purposes, but are not at present available to the Commission or to the Agency, and need to be specified for the purpose of this Regulation and for performance regulation of air traffic management. Good access to validated modelling data, determined in accordance with internationally recognised processes and best practices, should improve the quality of mapping of noise contours of individual airports to support policy decisions.
|
|
(17)
|
To avoid unwanted consequences for aviation safety, airport capacity and competition, the Commission should notify the relevant competent authority if it finds that the process followed for the introduction of noise-related operating restrictions does not meet the requirements of this Regulation. The relevant competent authority should examine the Commission notification and should inform the Commission of its intentions before introducing the operating restrictions.
|
|
(18)
|
In order to take account of the Balanced Approach, provision should be made for the possibility of exemptions in special circumstances for operators from developing third countries, without which such operators would suffer undue hardship. Reference to ‘developing countries’ is to be understood in the light of this specific aviation context and does not include all countries that would otherwise be referred to as such, within the international community. In particular, it is necessary to ensure that any such exemptions are compatible with the principle of non-discrimination.
|
|
(19)
|
In order to reflect the continuous technological progress in engine and airframe technologies and the methods used to map noise contours, the power to adopt acts in accordance with Article 290 of the Treaty on the Functioning of the European Union should be delegated to the Commission with respect to regularly updating the noise standards for aircraft referred to in this Regulation and the reference to the associated certification methods, taking into account, when appropriate, changes in relevant ICAO documents and updating the reference to the method for computing noise contours, taking into account, when appropriate, changes in relevant ICAO documents. In addition, changes to ECAC Doc 29 should also be taken into consideration for technical updates through delegated acts, as appropriate. It is of particular importance that the Commission carry out appropriate consultations during its preparatory work, including at expert level. The Commission, when preparing and drawing-up delegated acts, should ensure a simultaneous, timely and appropriate transmission of all relevant documents to the European Parliament and to the Council.
|
|
(20)
|
While this Regulation requires a regular assessment of the noise situation at airports, such an assessment does not necessarily entail the adoption of new noise-related operating restrictions or the review of existing ones. Therefore, this Regulation does not require the review of noise-related operating restrictions already in place at the date of its entry into force, including those resulting from court decisions or local mediation processes. Minor technical amendments to measures without substantive implications for capacity or operations should not be considered as new noise-related operating restrictions.
|
|
(21)
|
Where the consultation process preceding the adoption of a noise-related operating restriction was launched under Directive 2002/30/EC and is still ongoing at the date of entry into force of this Regulation, it is appropriate to allow the final decision to be taken in accordance with Directive 2002/30/EC in order to preserve the progress already achieved in that process.
|
|
(22)
|
Considering the need for the consistent application of the noise assessment method within the Union aviation market, this Regulation sets out common rules in the field of noise operating restrictions.
|
|
(23)
|
Directive 2002/30/EC should therefore be repealed,
|
HAVE ADOPTED THIS REGULATION:
This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.
Done at Strasbourg, 16 April 2014.
For the European Parliament
The President
M. SCHULZ
For the Council
The President
D. KOURKOULAS
|
|
1. cikk Tárgy, célok és hatály
|
1. cikk Tárgy, célok és hatály (1) E rendelet a zajproblémák esetében szabályokat állapít meg azon eljárásra vonatkozóan, amelyet a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozásoknak az egyes repülőterek sajátosságainak megfelelő, következetes módon való bevezetése során követni kell, a zajkörnyezet javítása és a légi járművek okozta káros zajhatások által jelentősen érintett személyek számának korlátozása, illetve csökkentése érdekében, a kiegyensúlyozott megközelítéssel összhangban. (2) E rendelet céljai:
a) az egyes repülőterek szintjén meghatározott, az egészségügyi vonatkozásokat is magában foglaló konkrét zajcsökkentési célok elérésének elősegítése, a vonatkozó uniós szabályok – elsősorban a 2002/49/EK irányelv – és tagállami jogszabályok tiszteletben tartása mellett;
b) üzemeltetési korlátozások alkalmazásának lehetővé tétele a kiegyensúlyozott megközelítéssel összhangban a repülőterek és a légiforgalmi szolgáltatási hálózat kapacitásának fenntartható fejlődése érdekében, a teljes repülési útvonalat figyelembe véve („kaputól kapuig” elv szerint).
(3) E rendelet a polgári légi közlekedésben részt vevő légi járművekre vonatkozik. Nem vonatkozik a katonai, a vámügyi, a rendőrségi vagy az ezekhez hasonló műveletekben részt vevő légi járművekre. |
|
2. cikk Fogalommeghatározások
|
2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában:
▼C1
|
1.
|
„légi jármű” : olyan merevszárnyú légi jármű, amelynek a legnagyobb megengedett felszállótömege legalább 34 000 kg, vagy amelynek típusalkalmassági bizonyítványában szereplő maximális befogadóképessége legalább 19 utasülőhely (a személyzet által használható ülőhelyek leszámításával);
|
▼B
|
2.
|
„repülőtér” : naptári évenként több mint 50 000 polgári légi jármű által végrehajtott műveletet lebonyolító repülőtér (egy művelet egy felszállást vagy egy leszállást jelent) a zajértékelést megelőző három naptári év műveleteinek átlagos száma alapján;
|
|
3.
|
„kiegyensúlyozott megközelítés” : a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által kidolgozott eljárás, amellyel a rendelkezésre álló intézkedések – nevezetesen a légi járművek okozta zajnak a zaj forrásánál történő csökkentése, a területhasználat tervezése és irányítása, valamint a zajcsökkentő üzemeltetési eljárások és üzemeltetési korlátozások – következetesen értékelhetőek a zajprobléma lehető legköltséghatékonyabb és az egyes repülőterek egyedi sajátosságainak megfelelő kezelése érdekében;
|
|
4.
|
„marginálisan megfelelő légi jármű” : olyan légi jármű, amelyet jóváhagytak az 1944. december 7-én aláírt nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. függelékének 1. kötete II. részének 3. fejezetében meghatározott engedélyezési határértékeket összesen kevesebb mint 8 EPNdB-lel (decibelben kifejezett ténylegesen érzékelt zaj) 2020. június 14-ig, majd összesen kevesebb mint 10 EPNdB-lel az átmeneti időszak lejártát követően, ahol az összesített eltérés egy EPNdB-ben kifejezett érték, amely a Chicagói Egyezmény 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezetében meghatározott három referencia-zajmérési pontnál külön-külön mért eltérés (azaz az jóváhagyási zajszint és a maximálisan megengedett zajszint közötti különbség) összege;
|
|
5.
|
„zajvédelemi intézkedés” : a repülőterek körüli zajkörnyezetre hatást gyakorló bármely olyan intézkedés, amely az ICAO kiegyensúlyozott megközelítés hatálya alá tartozik, ideértve más olyan, nem üzemeltetési intézkedést is, amely befolyásolhatja a légi járművek okozta zajnak kitett személyek számát;
|
|
6.
|
„üzemeltetési korlátozás” : olyan zajvédelmi intézkedés, amely korlátozza valamely repülőtér elérhetőségét vagy optimális kapacitáskihasználását, ideértve a marginálisan megfelelő légi járművek meghatározott repülőterekről való kivonását célzó, valamint részleges, például csak napközben, meghatározott időszakokban vagy csak bizonyos repülőtéri futópályákra alkalmazandó üzemeltetési korlátozásokat is.
|
|
|
3. cikk Illetékes hatóságok
|
3. cikk Illetékes hatóságok (1) Az a tagállam, amely területén a 2. cikk 2. pontjában meghatározott repülőtér található, köteles kijelölni egy vagy több, az üzemeltetési korlátozások elfogadása során követendő eljárásért felelős illetékes hatóságot. (2) Az illetékes hatóságoknak függetlennek kell lenniük minden olyan szervezettől, amelyre a zajvédelmi intézkedések hatással lehetnek. E függetlenség funkcionális szétválasztás útján is megoldható. (3) A tagállamok kötelesek kellő időben értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdésben említett kijelölt illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi ezt az információt. |
|
4. cikk Fellebbezési jog
|
4. cikk Fellebbezési jog (1) A tagállamok saját nemzeti jogszabályaikkal és eljárásaikkal összhangban biztosítják az e rendelet szerint elfogadott üzemeltetési korlátozásokkal szembeni fellebbezés jogát olyan fellebbviteli testületnél, amely nem azonos a vitatott korlátozásról döntő hatósággal. (2) Azok a tagállamok, amelyek területén a 2. cikk 2. pontjában meghatározott repülőtér található, kötelesek kellő időben értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdésben említett kijelölt fellebbviteli testület nevéről és címéről, vagy, adott esetben, a fellebbviteli testület kinevezését biztosító intézkedésekről. |
|
5. cikk A légi járművek zajának kezelésére vonatkozó általános szabályok
|
5. cikk A légi járművek zajának kezelésére vonatkozó általános szabályok (1) A tagállamok biztosítják, hogy az egyes, 2. cikk 2. pontjában említett repülőtereken a zajhelyzet értékelésére a 2002/49/EK irányelvnek megfelelően kerüljön sor. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon repülőtereket illetően, amelyeken zajproblémát állapítottak meg, a légi járművek okozta zaj kezelésére a kiegyensúlyozott megközelítést fogadják el. Ennek érdekében kötelesek biztosítani, hogy:
a) az adott repülőtérre meghatározzák a zajcsökkentési célt, figyelembe véve adott esetben a 2002/49/EK irányelv 8. cikkét és V. mellékletét;
b) megállapítsák a zaj hatásának csökkentéséhez rendelkezésre álló intézkedéseket;
c) körültekintően értékeljék a zajvédelmi intézkedések valószínűsíthető költséghatékonyságát;
d) a légi közlekedés területéhez kapcsolódó, a repülőterek fejlesztési kilátásaival összefüggő közérdekek figyelembevételével és a biztonság veszélyeztetése nélkül kiválasszák az intézkedéseket;
e) átlátható módon konzultáljanak az érdekelt felekkel a tervezett lépésekről;
f) elfogadják az intézkedéseket és erről megfelelő tájékoztatást nyújtsanak;
g) végrehajtsák az intézkedéseket;
h) gondoskodjanak a vitarendezésről.
(3) Zajvédelmi intézkedések meghozatalakor a tagállamok biztosítják, hogy az alábbi rendelkezésre álló intézkedéseket figyelembe vegyék a legköltséghatékonyabb intézkedés vagy intézkedések kombinációjának kiválasztásakor:
a) a légi járművek okozta zajoknak a zaj forrásánál történő csökkentésétől várható hatás;
b) területhasználat-tervezés és -irányítás;
c) zajcsökkentő üzemeltetési eljárások;
d) az üzemeltetési korlátozások nem első számú eszközként, hanem csak a kiegyensúlyozott megközelítéshez kapcsolódó egyéb intézkedések mérlegelését követően történő alkalmazása.
A rendelkezésre álló intézkedések között mérlegelhető a marginálisan megfelelő légi járművek forgalomból való kivonása is. A tagállamok vagy repülőtér-irányító szervezetek gazdasági ösztönzőket nyújthatnak annak előmozdítására, hogy a légijármű-üzemeltetők a 2. cikk 4. pontjában említett átmeneti időszak során kevésbé zajos légi járműveket használjanak. A gazdasági ösztönzőknek meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak. (4) Az intézkedések a kiegyensúlyozott megközelítés keretein belül differenciálhatók a légi jármű típusa, a légi jármű zajmutatói, a repülőtér és a légi navigációs berendezések használata, a repülési útvonal és/vagy az érintett időszak szerint differenciálhatók. (5) A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a marginálisan megfelelő légi járművek repülőtéri üzemeltetésből való kivonását célzó üzemeltetési korlátozások nem érinthetik azokat a szubszonikus polgári légi járműveket, amelyek – eredeti vagy megújított megfelelőségi tanúsítványuknál fogva – teljesítik a Chicagói Egyezmény 16. függeléke 1. kötete II. részének 4. fejezetében meghatározott zajkibocsátási előírásokat. (6) Az e rendelet értelmében egy adott repülőtérrel kapcsolatban hozott intézkedések vagy intézkedéscsoportok nem lehetnek szigorúbbak annál, mint ami az adott repülőtér tekintetében meghatározott zajcsökkentési célok eléréséhez szükséges. Az üzemeltetési korlátozások nem lehetnek megkülönböztető jellegűek, különösen a légijármű-üzemeltető nemzetiségét vagy kilétét illetően, valamint nem lehetnek önkényesek. |
|
6. cikk A zajértékelésre vonatkozó szabályok
|
6. cikk A zajértékelésre vonatkozó szabályok (1) Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a felelősségi körükbe tartozó repülőtereken fennálló zajhelyzet rendszeres értékeléséről a 2002/49/EK irányelvvel és az egyes tagállamokban alkalmazandó jogszabályokkal összhangban. Az illetékes hatóságok igénybe vehetik a 691/2010/EU bizottsági rendelet (
1
) 3. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálati szerv támogatását. (2) Ha az (1) bekezdésben említett értékelés azt mutatja, hogy új üzemeltetési korlátozási intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy egy adott repülőtéren a zajproblémát kezeljék, akkor az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a következőkről:
a) az I. mellékletben foglalt módszerek, mutatók és adatok alkalmazásával kellően figyelembe vegyék a kiegyensúlyozott megközelítés keretében mérlegelhető egyes intézkedésfajták lehetséges hatását az üzemeltetési korlátozások bevezetése előtt;
b) megfelelő szintű szakmai együttműködés kialakítása a repülőtér-üzemeltetők, a légijármű-üzemeltetők és a léginavigációs szolgáltatók között a zajvédelmi intézkedések vizsgálata céljából. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a helyi lakosokkal vagy azok képviselőivel és az érintett helyi hatóságokkal konzultációt folytassanak, és számukra a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó műszaki információt nyújtsanak;
c) a II. melléklettel összhangban értékelni kell minden új üzemeltetési korlátozás költséghatékonyságát. Az intézkedések kisebb, a repülőtéri kapacitást és üzemeltetést lényegesen nem befolyásoló, technikai jellegű módosításai nem tekintendők új üzemeltetési korlátozásoknak;
d) az érdekelt felekkel folytatott konzultáció folyamatát – amely közvetítési eljárás formáját is öltheti – időben és olyan módon kell megszervezni, hogy érdemi konzultációra legyen lehetőség, garantálva a nyíltságot és az átláthatóságot az adatok és a számítási módszerek tekintetében. Az új üzemeltetési korlátozások elfogadása előtt legalább három hónapot kell biztosítani az érdekelt felek számára az észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek közé tartoznak legalább a következők:
i. a repülőterek környékén élő, a légi közlekedés okozta zaj által érintett helyi lakosok vagy azok képviselői, valamint az érintett helyi hatóságok;
ii. a repülőterek környékén működő olyan vállalkozások képviselői, melyek működését befolyásolja a légi forgalom és a repülőtér működése;
iii. az érintett repülőtér-üzemeltetők;
iv. a zajvédelmi intézkedések által esetleg érintett légijármű-üzemeltetők képviselői;
v. az érintett léginavigációs szolgáltatók;
vi. a 677/2011/EU bizottsági rendeletben (
2
) szereplő fogalommeghatározás szerinti hálózatkezelő;
vii. adott esetben a kijelölt résidő-koordinátor.
(3) Az illetékes hatóságoknak nyomon kell követniük és ellenőrizniük kell az üzemeltetési korlátozások végrehajtását, és adott esetben meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket. Gondoskodniuk kell arról, hogy a vonatkozó információk díjtalanul, könnyen és azonnal rendelkezésére álljanak a repülőterek környékén élő helyi lakosoknak és az érintett helyi hatóságoknak. (4) A vonatkozó információk a következőket foglalják magukban:
a) a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett a repülési útvonalak módosításaiból adódó feltételezett szabálysértésekkel és az azok által kiváltott hatásokkal kapcsolatos információk, valamint a módosítások okai;
b) az egyes repülőtereken alkalmazott általános forgalomszervezési és -irányítási kritériumok, olyan mértékben, amennyire azok hatással lehetnek a környezetre vagy zajra;
c) a zajmérő rendszerek által gyűjtött adatok, ha vannak ilyenek.
|
|
7. cikk Zajmutatók
|
7. cikk Zajmutatók (1) A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozásokról szóló döntéseknek a légi járműnek a Chicagói Egyezmény hatodik kiadása (2011. március) 16. mellékletének 1. kötetében foglaltaknak megfelelően végrehajtott jóváhagyási eljárásban meghatározott zajmutatóin kell alapulniuk. (2) A Bizottság kérésére a légijármű-üzemeltetőknek meg kell adniuk az uniós repülőtereket használó légi járműveikre vonatkozóan a következő zajkibocsátási adatokat:
a) a légi jármű honossága és lajstromjele;
b) a használatban lévő légi jármű zajmutatóit rögzítő dokumentáció, a kapcsolódó legnagyobb megengedett felszállótömeggel;
c) minden olyan esetleges átalakítás, amely a légi jármű zajmutatóit befolyásolhatja, és amely a légi jármű zajmutatóit rögzítő dokumentációban szerepel.
(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (
3
) megfelelően kibocsátott légijármű-típusalkalmassági bizonyítvány vagy kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány tulajdonosainak és az említett rendelet alapján kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező légi járműveket üzemeltető jogi vagy természetes személyeknek az ügynökség kérésére zajmodellezés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk a zajmutatókat és a teljesítményjellemzőket. Az ügynökség meghatározza a szükséges adatokat, valamint azok benyújtásának határidejét, formáját és módját. Az ügynökség ellenőrzi a zajmodellezés céljából benyújtott zajmutatókat és teljesítményjellemzőket, és ezeket az információkat más felek számára is elérhetővé teszi zajmodellezés céljára. (4) Az ezen cikk (2) és (3) bekezdésében említett adatszolgáltatási kötelezettséget a feltétlenül szükséges adatokra kell korlátozni, és azokat térítés nélkül, elektronikus úton kell benyújtani, lehetőség szerint a megadott formátumban. (5) Az ügynökség a 216/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban végzett feladatainak végrehajtása során ellenőrzi a modellezési célra átadott, a légi járművek zaj- és teljesítményjellemzőire vonatkozó adatokat. (6) Az adatokat központi adatbázisban kell tárolni, és üzemeltetési célokra az illetékes hatóságok, a légijármű-üzemeltetők és a léginavigációs szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani. |
|
8. cikk A üzemeltetési korlátozások bevezetésének szabályai
|
8. cikk A üzemeltetési korlátozások bevezetésének szabályai (1) Az illetékes hatóságoknak az üzemeltetési korlátozások bevezetése előtt hat hónappal értesíteniük kell a tagállamokat, a Bizottságot és az érdekelt feleket úgy, hogy az értesítésre legalább két hónappal a 95/93/EGK tanácsi rendelet (
4
) 2. cikke m) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti résidő-koordinációs paramétereknek az adott repülőtér és menetrendi időszak vonatkozásában való meghatározása előtt sor kerüljön. (2) A 6. cikk szerint végrehajtott értékelést követően a döntésről szóló értesítéshez az 5. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő írásbeli jelentést kell mellékelni, amely kifejti az üzemeltetési korlátozás bevezetésének okait, a repülőtérre vonatkozóan meghatározott zajcsökkentési célt, az adott cél elérése érdekében mérlegelt intézkedéseket és az egyes mérlegelt intézkedések valószínűsíthető költséghatékonyságát, beleértve adott esetben ezek határokon átnyúló hatásait is. (3) A Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül felülvizsgálhatja az üzemeltetési korlátozás bevezetésével kapcsolatos eljárást. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozás bevezetése nem az e rendeletben meghatározott eljárás szerint történik, erről tájékoztathatja az érintett illetékes hatóságot. Az érintett illetékes hatóság megvizsgálja a bizottsági értesítést, és az üzemeltetési korlátozások bevezetése előtt a szándékairól tájékoztatja a Bizottságot. (4) Amennyiben az üzemeltetési korlátozás a marginálisan megfelelő légi járművek adott repülőtérről való kivonását célozza, akkor az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított hat hónapig az adott repülőtéren nem engedélyezhető az előző év azonos időszakában a marginálisan megfelelő légi járművek által teljesített műveletek számánál több új járat. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok meghatározzák, hogy az adott repülőtéren az érintett üzemeltetők esetében évente milyen ütemben kell csökkenteni a marginálisan megfelelő légi járművek által teljesített műveletek számát, kellően figyelembe véve a légi járművek korát és a teljes flotta összetételét. A 5. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, ez az ütem nem haladhatja meg az adott légijármű-üzemeltető adott repülőtéren használt, a marginálisan megfelelő légi járművei által teljesített műveletek 25 %-át. |
|
9. cikk Fejlődő országok
|
9. cikk Fejlődő országok (1) Az illetékes hatóságok az indokolatlan gazdasági nehézségek problémájának elkerülése érdekében – a megkülönböztetés tilalma elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett – mentesíthetik a fejlődő országokban lajstromozott, a marginálisan megfelelő légi járműveket a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások alól, amennyiben az adott légi jármű:
a) rendelkezik a Chicagói Egyezmény 16. függeléke 1. kötetének 3. fejezete szerinti előírásoknak megfelelő zajbizonyítvánnyal;
b) az e rendelet hatálybalépését megelőző öt év során az Unióban üzemelt;
c) ugyanabban az ötéves időszakban az adott fejlődő országban volt lajstromba véve; és
d) továbbra is az említett országban letelepedett természetes vagy jogi személy üzemelteti.
(2) Amennyiben valamely tagállam az (1) bekezdés szerint mentességet ad, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot. |
|
10. cikk Légi járművek kivételes jellegű repülésére vonatkozó mentesség
|
10. cikk Légi járművek kivételes jellegű repülésére vonatkozó mentesség Az illetékes hatóságok a felelősségi körükbe tartozó repülőtereken eseti alapon engedélyezhetik a marginálisan megfelelő légi járművek olyan eseti üzemeltetését, amelyre e rendelet rendelkezései alapján nem kerülhetne sor. Az ilyen mentesség megadását az alábbiakra kell korlátozni:
a) annyira kivételes jellegű üzemeltetés, amelynek esetében ésszerűtlen lenne megtagadni az átmeneti mentességet, ideértve a humanitárius segítségnyújtással összefüggő légi járatokat; vagy
b) árbevételt nem eredményező, légi járművek átalakításának, javításának és karbantartásának céljával összefüggő üzemeltetés.
|
|
11. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
|
11. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a) az 5. cikk (5) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt zajbizonyítványra vonatkozó előírások, illetve a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tanúsítási eljárás technikai frissítései;
b) az I. mellékletben meghatározott módszer és mutatók technikai frissítései.
A technikai frissítések célja a vonatkozó nemzetközi szabályok változásainak megfelelő módon való figyelembevétele. |
|
12. cikk A felhatalmazás gyakorlása
|
12. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. (2) A Bizottság 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2016. június 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról. (5) A 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. |
|
13. cikk Tájékoztatás és felülvizsgálat
|
13. cikk Tájékoztatás és felülvizsgálat A tagállamok kérésre tájékoztatják a Bizottságot e rendelet alkalmazásáról. A Bizottság legkésőbb 2021. június 14-ét követően jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára a rendelet alkalmazásáról. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell az e rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat. |
|
14. cikk Meglévő üzemeltetési korlátozások
|
14. cikk Meglévő üzemeltetési korlátozások A 2016. június 13-át megelőzően bevezetett, zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások hatályban maradnak mindaddig, amíg az illetékes hatóságok úgy nem döntenek, hogy e rendeletnek megfelelően felülvizsgálják azokat. |
|
15. cikk Hatályon kívül helyezés
|
15. cikk Hatályon kívül helyezés A 2002/30/EK irányelv 2016. június 13-tól hatályát veszti. |
|
16. cikk Átmeneti rendelkezések
|
16. cikk Átmeneti rendelkezések E rendelet 15. cikke ellenére, a 2016. június 13-át követően elfogadott, zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások elfogadhatók a 2002/30/EK irányelvnek megfelelően, ha az elfogadásukat megelőző konzultációs folyamat a rendelet hatálybalépésének időpontjában már folyamatban volt, feltéve, hogy a korlátozások elfogadására legkésőbb az ezen időponttól számított egy éven belül sor kerül. |
|
17. cikk Hatálybalépés
|
17. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet 2016. június 13-án lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. |
|
I. MELLÉKLET
|
I. MELLÉKLET
AZ EGYES REPÜLŐTEREK ZAJHELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Módszer:
Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az olyan zajértékelési módszerek alkalmazásáról, amelyeket az Európai Polgári Repülési Konferencia „Jelentés az isophon görbék polgári repülőterek környezetében végzett számítására szolgáló szabványos módszerről” című 29. dokumentumának 3. kiadásával összhangban dolgoztak ki.
Mutatók:
1. A légi közlekedés okozta zaj hatását legalább az Lden és az Lnight zajmutatóval kell megadni, amelyek meghatározását és számítási módját a 2002/49/EK irányelv I. melléklete tartalmazza.
2. További olyan zajmutatók is alkalmazhatók, amelyek objektív adatokon alapulnak.
Zajkezelési adatok:
1. Aktuális információk
1.1. A repülőtér leírása a méretére, területi elhelyezkedésére, a környező térségre, valamint a légi forgalom nagyságára és összetételére vonatkozó adatokkal.
1.2. A környezetvédelmi célok bemutatása a repülőtér tekintetében és országos összefüggésben. Idetartozik a repülőtérnek a légi járművek okozta zaj csökkentésére vonatkozó céljainak leírása is.
1.3. Az egyes zajszintekhez tartozó részletes adatok a releváns korábbi évekre vonatkozóan, beleértve a légi járművek okozta zajártalomnak kitett személyek számára vonatkozó, a 2002/49/EK irányelv II. mellékletével összhangban elvégzett értékelést is.
1.4. A légi járművek okozta zaj kezelésére a kiegyensúlyozott megközelítés keretében már bevezetett és tervezett intézkedések bemutatása, illetve ezek hatása és szerepe a zajhelyzet tekintetében, utalva a következőkre:
1.4.1. a zaj forrásánál történő csökkentés:
a) a légijármű-flotta alakulására és a tervezett technológiai fejlesztésekre vonatkozó információk;
b) konkrét flottakorszerűsítési tervek;
1.4.2. területhasználat-tervezés és -irányítás:
a) a rendelkezésre álló tervezési eszközök, pl. átfogó tervezés és zajövezetek;
b) a rendelkezésre álló zajvédelmi intézkedések, pl. építési szabályzatok, zajszigetelési programok, a zajérzékeny területek használatának csökkentését szolgáló intézkedések;
c) konzultációs folyamat a területhasználati intézkedésekről;
d) a beavatkozások felügyelete;
1.4.3. zajcsökkentő üzemeltetési intézkedések, amennyiben azok nem korlátozzák a repülőtér kapacitását:
a) a zajcsökkentés szempontjából előnyös futópályák használata;
b) a zajcsökkentés szempontjából előnyös repülési útvonalak használata;
c) a zajcsökkentő felszállási és megközelítési eljárások;
d) annak jelzése, hogy ezekre az intézkedésekre milyen mértékben vonatkoznak a 691/2010/EU rendelet I. mellékletében említett környezetvédelmi mutatók;
1.4.4. üzemeltetési korlátozások:
a) globális korlátozások alkalmazása, pl. a gépmozgások számának korlátozása, vagy zajkvóták bevezetése;
b) légijármű-specifikus korlátozások alkalmazása, pl. a marginálisan megfelelő légi járművek kivonása;
c) részleges korlátozások alkalmazása, különbséget téve a nappali és az éjszakai intézkedések között;
1.4.5. rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, pl. zajvédelemmel összefüggő repülőtéri díjak.
2. Előrejelzés az új intézkedések nélküli helyzetről
2.1. A már jóváhagyott és tervbe vett repülőtéri fejlesztések, ha vannak ilyenek, bemutatása, például kapacitásbővítés, a futópályák és terminálok bővítése, lehetséges megközelítési és felszállási útvonalak, a forgalom előrejelzett jövőbeni összetétele és becsült növekedési üteme, valamint egy részletes elemzés az említett kapacitás-, futópálya- és terminálbővítések, továbbá a megközelítési és felszállási útvonalak módosítása által a környéket érintő zajhatásokról.
2.2. Repülőtéri kapacitásbővítés esetén a kiegészítő kapacitás rendelkezésre bocsátásának előnyei a tágabb légi közlekedési hálózatban és a térségben.
2.3. A zajhelyzetre további intézkedések meghozatala nélkül gyakorolt hatásoknak, valamint azoknak az intézkedéseknek a bemutatása, amelyeket már tervbe vettek a zajhatásoknak a szóban forgó időszak során történő enyhítése érdekében.
2.4. A várható zajövezetek, a légi járművek okozta zaj által valószínűleg érintett személyek számának felmérésével, megkülönböztetve a korábban és az újonnan beépített vagy tervezett lakóterületeket, valamint azon jövőben tervezett lakóterületeket, amelyeket az illetékes hatóságok már engedélyeztek.
2.5. Értékelés a következményekről és lehetséges költségekről abban az esetben, ha nem tesznek intézkedéseket a fokozódó zaj hatásainak enyhítésére, amennyiben ilyen helyzet bekövetkezése várható.
3. A kiegészítő intézkedések értékelése
3.1. A rendelkezésre álló kiegészítő intézkedések vázlatos leírása és kiválasztásuk elsődleges okainak megnevezése. A további elemzés tárgyát képező intézkedések bemutatása és tájékoztatás a költséghatékonysági elemzés eredményéről, különösen az intézkedések bevezetésével járó költségekről; az intézkedések előnyeit élvező személyek várható száma és a bevezetésre szánt időtartam, valamint a különböző intézkedések általános eredményesség szerinti rangsorolása.
3.2. A javasolt intézkedések által más repülőterekre, üzemeltetőkre és más érdekelt felekre gyakorolt lehetséges környezeti és versenyszempontú hatások áttekintése.
3.3. Az előnyben részesített lehetőség kiválasztásának okai.
3.4. Nem műszaki jellegű összefoglalás.
|
|
II. MELLÉKLET
|
II. MELLÉKLET
A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások költséghatékonyságának értékelése
A zajvédelemmel összefüggő tervezett üzemeltetési korlátozások költséghatékonyságának értékelésekor megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a következőket, lehetőség szerint számszerűsíthető módon:
1. a tervezett intézkedések várt zajvédelmi előnyei a jelenben és a jövőben;
2. a repülések biztonsága, beleértve a harmadik felek kockázatát is;
3. a repülőtér kapacitása;
4. az európai légi közlekedési hálózatot érintő hatások.
Ezen túlmenően az illetékes hatóságok megfelelő mértékben figyelembe vehetik a következő tényezőket:
1. a repülőtér környékén élő helyi lakosok egészsége és biztonsága;
2. a környezeti fenntarthatóság, beleértve a zaj és a kibocsátás közötti kölcsönös összefüggéseket;
3. a foglalkoztatásra és a gazdaságra gyakorolt közvetlen, közvetett és katalizátorhatások.
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 12.06.2014 00:00:00 -Doknr: CELEX:32014R0598
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|