+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1139 RENDELETE (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
---+I. FEJEZET ELVEK
------+1. cikk Tárgy és célok
---------+Article 1 1.
---------+Article 1 2.
---------+Article 1 3.
------+2. cikk Hatály
---------+Article 2 1.
---------+Article 2 2.
---------+Article 2 3.
---------+Article 2 4.
---------+2. cikk 5.
---------+Article 2 6.
---------+Article 2 7.
---------+Article 2 8.
---------+Article 2 9.
---------+Article 2 10.
---------+Article 2 11.
------+3. cikk Fogalommeghatározások
------+4. cikk Az e rendelet alapján hozott intézkedésekre vonatkozó elvek
---------+Article 4 1.
---------+Article 4 2.
---+II. FEJEZET LÉGIKÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG-MENEDZSMENT
------+5. cikk Európai Légiközlekedés-biztonsági Program
---------+Article 5 1.
---------+Article 5 2.
------+6. cikk Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv
---------+Article 6 1.
---------+Article 6 2.
---------+Article 6 3.
------+7. cikk Nemzeti légiközlekedés-biztonsági program
---------+Article 7 1.
---------+Article 7 2.
---------+Article 7 3.
------+8. cikk Nemzeti légiközlekedés-biztonsági terv
---------+Article 8 1.
---------+Article 8 2.
---+III. FEJEZET TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
------+I. SZAKASZ Légialkalmasság és környezetvédelem
---------+9. cikk Alapvető követelmények
------------+Article 9 1.
------------+Article 9 2.
---------+10. cikk Megfelelés
------------+Article 10 1.
------------+Article 10 2.
---------+11. cikk Terméktervek
---------+12. cikk Alkatrésztervek
---------+13. cikk Fel nem szerelt berendezések tervei
---------+14. cikk Egyes légi járművek
------------+Article 14 1.
------------+Article 14 2.
---------+15. cikk Szervezetek
------------+Article 15 1.
------------+Article 15 2.
------------+Article 15 3.
------------+Article 15 4.
------------+Article 15 5.
---------+16. cikk Személyzet
------------+Article 16 1.
------------+Article 16 2.
------------+Article 16 3.
---------+17. cikk A légialkalmasságra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 17 1.
------------+Article 17 2.
------------+Article 17 3.
---------+18. cikk Eltérések
------------+Article 18 1.
------------+Article 18 2.
---------+19. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 19 1.
------------+Article 19 2.
------------+Article 19 3.
------------+Article 19 4.
------+II. SZAKASZ Hajózó személyzet
---------+20. cikk Alapvető követelmények
---------+21. cikk Pilóták
------------+Article 21 1.
------------+Article 21 2.
------------+Article 21 3.
------------+Article 21 4.
------------+Article 21 5.
------------+Article 21 6.
---------+22. cikk Kabinszemélyzet
------------+Article 22 1.
------------+Article 22 2.
------------+Article 22 3.
------------+Article 22 4.
------------+Article 22 5.
------------+Article 22 6.
---------+23. cikk A pilótákra és a kabinszemélyzetre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 23 1.
------------+Article 23 2.
---------+24. cikk Képző szervezetek és repülőorvosi központok
------------+Article 24 1.
------------+Article 24 2.
------------+Article 24 3.
------------+Article 24 4.
------------+Article 24 5.
------------+Article 24 6.
---------+25. cikk Repülésszimulációs oktatóeszközök
------------+Article 25 1.
------------+Article 25 2.
------------+Article 25 3.
------------+Article 25 4.
------------+Article 25 5.
---------+26. cikk Oktatók és vizsgáztatók
------------+Article 26 1.
------------+Article 26 2.
------------+Article 26 3.
------------+Article 26 4.
------------+Article 26 5.
---------+27. cikk A képzésre, vizsgáztatásra, ellenőrzésre és orvosi vizsgálatra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 27 1.
------------+Article 27 2.
------------+Article 27 3.
---------+28. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 28 1.
------------+Article 28 2.
------+III. SZAKASZ Légi járművek üzemben tartása
---------+29. cikk Alapvető követelmények
---------+30. cikk Légijármű-üzembentartók
------------+Article 30 1.
------------+Article 30 2.
------------+Article 30 3.
------------+Article 30 4.
------------+Article 30 5.
------------+Article 30 6.
------------+Article 30 7.
---------+31. cikk A légi járművek üzemben tartására vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 31 1.
------------+Article 31 2.
------------+Article 31 3.
---------+32. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 32 1.
------------+Article 32 2.
------------+Article 32 3.
------+IV. SZAKASZ Repülőterek
---------+33. cikk Alapvető követelmények
---------+34. cikk Repülőterek tanúsítása
------------+Article 34 1.
------------+Article 34 2.
------------+Article 34 3.
------------+Article 34 4.
------------+Article 34 5.
---------+35. cikk Repülőtéri biztonsági berendezés
------------+Article 35 1.
------------+Article 35 2.
------------+Article 35 3.
------------+Article 35 4.
---------+36. cikk A repülőterekre és a repülőtéri biztonsági berendezésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 36 1.
------------+Article 36 2.
------------+Article 36 3.
---------+37. cikk Szervezetek
------------+Article 37 1.
------------+Article 37 2.
---------+38. cikk A repülőterek környezetének védelme
------------+Article 38 1.
------------+Article 38 2.
------------+Article 38 3.
---------+39. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 39 1.
------------+Article 39 2.
------------+Article 39 3.
------+V. SZAKASZ ATM/ANS
---------+40. cikk Alapvető követelmények
------------+Article 40 1.
------------+Article 40 2.
---------+41. cikk ATM/ANS-szolgáltatók
------------+Article 41 1.
------------+Article 41 2.
------------+Article 41 3.
------------+Article 41 3a.
------------+Article 41 4.
------------+Article 41 5.
------------+Article 41 6.
---------+42. cikk Az ATM/ANS-rendszerek és ATM/ANS-rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában részt vevő szervezetek
------------+Article 42 1.
------------+Article 42 2.
------------+Article 42 3.
------------+Article 42 4.
---------+43. cikk Végrehajtási jogi aktusok az ATM/ANS-rendszerek és ATM/ANS-rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában részt vevő az ATM/ANS-szolgáltatók és szervezetek vonatkozásában
------------+Article 43 1.
------------+Article 43 2.
------------+Article 43 3.
------------+Article 43 4.
---------+44. cikk A légtérhasználatra és a légtérszerkezet kialakítására vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 44 1.
------------+Article 44 2.
------------+Article 44 3.
---------+45. cikk ATM/ANS-rendszerek és ATM/ANS-rendszerelemek
------------+Article 45 1.
------------+Article 45 2.
---------+46. cikk A légtérszerkezet kialakítása
---------+47. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 47 1.
------------+Article 47 2.
------------+Article 47 3.
------+VI. SZAKASZ Légiforgalmi irányítók
---------+48. cikk Alapvető követelmények
---------+49. cikk Légiforgalmi irányítók
------------+Article 49 1.
------------+Article 49 2.
------------+Article 49 3.
------------+Article 49 4.
------------+Article 49 5.
---------+50. cikk A légiforgalmi irányítókra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 50 1.
------------+Article 50 2.
------------+Article 50 3.
---------+51. cikk Légiforgalmi irányítók képzését végző szervezetek és repülőorvosi központok
------------+Article 51 1.
------------+Article 51 2.
------------+Article 51 3.
------------+Article 51 4.
---------+52. cikk Oktatók, vizsgáztatók és repülőorvos szakértők
------------+Article 52 1.
------------+Article 52 2.
------------+Article 52 3.
------------+Article 52 4.
---------+53. cikk A képzésre, vizsgáztatásra, ellenőrzésre és orvosi vizsgálatra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
------------+Article 53 1.
------------+Article 53 2.
------------+Article 53 3.
---------+54. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------+VII. SZAKASZ Pilóta nélküli légi járművek
---------+55. cikk A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó alapvető követelmények
---------+56. cikk A pilóta nélküli légi járművek megfelelősége
------------+Article 56 1.
------------+Article 56 2.
------------+Article 56 3.
------------+Article 56 4.
------------+Article 56 5.
------------+Article 56 6.
------------+Article 56 7.
------------+Article 56 8.
---------+57. cikk A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
---------+58. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 58 1.
------------+Article 58 2.
------------+Article 58 3.
------+VIII. SZAKASZ Harmadik országbeli üzemben tartó által az Unióba irányuló, azon belüli vagy onnan kiinduló járatokhoz használt légi járművek
---------+59. cikk Alkalmazandó szabályok
---------+60. cikk Megfelelés
------------+Article 60 1.
------------+Article 60 2.
------------+Article 60 3.
---------+61. cikk Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
------------+Article 61 1.
------------+Article 61 2.
---+IV. FEJEZET KÖZÖS TANÚSÍTÁSI, FELÜGYELETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER
------+62. cikk Tanúsítás, felügyelet és végrehajtás
---------+Article 62 1.
---------+Article 62 2.
---------+Article 62 2a.
---------+Article 62 3.
---------+Article 62 4.
---------+Article 62 5.
---------+Article 62 6.
---------+Article 62 7.
---------+Article 62 8.
---------+Article 62 9.
---------+Article 62 10.
---------+Article 62 11.
---------+Article 62 12.
---------+Article 62 13.
---------+Article 62 14.
---------+Article 62 15.
------+63. cikk Európai repülésbiztonsági ellenőrök megosztott állománya
---------+Article 63 1.
---------+Article 63 2.
---------+Article 63 3.
---------+Article 63 4.
---------+Article 63 5.
---------+Article 63 6.
------+64. cikk A felelősségi körök átruházása a tagállamok kérése alapján
---------+Article 64 1.
---------+Article 64 2.
---------+Article 64 3.
---------+Article 64 4.
---------+Article 64 5.
---------+Article 64 6.
---------+Article 64 7.
---------+Article 64 8.
------+65. cikk A felelősségi körök átruházása az egynél több tagállamban működő szervezetek kérése alapján
---------+Article 65 1.
---------+Article 65 2.
---------+Article 65 3.
---------+Article 65 4.
---------+Article 65 5.
---------+Article 65 6.
------+66. cikk Felügyeleti támogatási mechanizmus
---------+Article 66 1.
---------+Article 66 2.
---------+Article 66 3.
---------+Article 66 4.
---------+Article 66 5.
------+67. cikk A tanúsítványok és nyilatkozatok érvényessége és elismerése
---------+Article 67 1.
---------+Article 67 2.
---------+Article 67 3.
---------+Article 67 4.
------+68. cikk Harmadik országok által kiállított tanúsítványok elfogadása
---------+Article 68 1.
---------+Article 68 2.
---------+Article 68 3.
------+69. cikk Minősített szervezetek
---------+Article 69 1.
---------+Article 69 2.
---------+Article 69 3.
---------+Article 69 4.
---------+Article 69 5.
------+70. cikk Védintézkedések
---------+Article 70 1.
---------+Article 70 2.
---------+Article 70 3.
---------+Article 70 4.
------+71. cikk Rugalmassági rendelkezések
---------+Article 71 1.
---------+Article 71 2.
---------+Article 71 3.
------+72. cikk Információk gyűjtése, cseréje és elemzése
---------+Article 72 1.
---------+Article 72 2.
---------+Article 72 3.
---------+Article 72 4.
---------+Article 72 5.
---------+Article 72 6.
---------+Article 72 7.
------+73. cikk Az információforrás védelme
---------+Article 73 1.
---------+Article 73 2.
---------+Article 73 3.
---------+Article 73 4.
---------+Article 73 5.
---------+Article 73 6.
------+74. cikk Adattár
---------+Article 74 1.
---------+Article 74 2.
---------+Article 74 3.
---------+Article 74 4.
---------+Article 74 5.
---------+Article 74 6.
---------+Article 74 7.
---------+Article 74 8.
---+V. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉGE
------+I. SZAKASZ Feladatok
---------+75. cikk Az Ügynökség létrehozása és feladatköre
------------+Article 75 1.
------------+Article 75 2.
---------+76. cikk Az Ügynökség intézkedései
------------+Article 76 1.
------------+Article 76 2.
------------+Article 76 3.
------------+Article 76 4.
------------+Article 76 5.
------------+Article 76 6.
------------+Article 76 7.
---------+77. cikk Légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítás
------------+Article 77 1.
------------+Article 77 2.
------------+Article 77 3.
---------+78. cikk A hajózó személyzet tanúsítása
------------+Article 78 1.
------------+Article 78 2.
---------+79. cikk A repülőtéri biztonsági berendezések tanúsítása
---------+80. cikk ATM/ANS
------------+Article 80 1.
------------+Article 80 2.
---------+81. cikk A légiforgalmi irányítók képzési szervezeteinek tanúsítása
---------+82. cikk Harmadik országbeli légijármű-üzembentartók és nemzetközi repülésbiztonság-felügyelet
------------+Article 82 1.
------------+Article 82 2.
------------+Article 82 3.
---------+83. cikk Az Ügynökség által végzett vizsgálatok
------------+Article 83 1.
------------+Article 83 2.
------------+Article 83 3.
------------+Article 83 4.
---------+84. cikk Pénzbírság és kényszerítő bírság
------------+Article 84 1.
------------+Article 84 2.
------------+Article 84 3.
------------+Article 84 4.
------------+Article 84 5.
------------+Article 84 6.
---------+85. cikk A tagállamokra vonatkozóan végzett figyelemmel kísérés
------------+Article 85 1.
------------+Article 85 2.
------------+Article 85 3.
------------+Article 85 4.
------------+Article 85 5.
------------+Article 85 6.
------------+Article 85 7.
------------+Article 85 8.
------------+Article 85 9.
---------+86. cikk Kutatás és innováció
------------+Article 86 1.
------------+Article 86 2.
------------+Article 86 3.
------------+Article 86 4.
------------+Article 86 5.
---------+87. cikk Környezetvédelem
------------+Article 87 1.
------------+Article 87 2.
------------+Article 87 3.
------------+Article 87 4.
---------+88. cikk A polgárirepülés-biztonság és -védelem közötti kölcsönhatások
------------+Article 88 1.
------------+Article 88 2.
------------+Article 88 3.
---------+89. cikk A polgárirepülés-biztonság és a társadalmi-gazdasági tényezők közötti kölcsönhatások
------------+Article 89 1.
------------+Article 89 2.
------------+Article 89 3.
---------+90. cikk Nemzetközi együttműködés
------------+Article 90 1.
------------+Article 90 2.
------------+Article 90 3.
------------+Article 90 4.
------------+Article 90 5.
------------+Article 90 6.
---------+91. cikk Légiközlekedési válságkezelés
------------+Article 91 1.
------------+Article 91 2.
---------+92. cikk Légiközlekedési képzés
------------+Article 92 1.
------------+Article 92 2.
---------+93. cikk Az egységes európai égbolt végrehajtása
------+II. SZAKASZ Belső felépítés
---------+94. cikk Jogállás, székhely és helyi irodák
------------+Article 94 1.
------------+Article 94 2.
------------+Article 94 3.
------------+Article 94 4.
------------+Article 94 5.
---------+95. cikk Személyzet
------------+Article 95 1.
------------+Article 95 2.
---------+96. cikk Kiváltságok és mentességek
---------+97. cikk Felelősség
------------+Article 97 1.
------------+Article 97 2.
------------+Article 97 3.
------------+Article 97 4.
------------+Article 97 5.
---------+98. cikk Az igazgatótanács feladatköre
------------+Article 98 1.
------------+Article 98 2.
------------+Article 98 3.
------------+Article 98 4.
------------+Article 98 5.
------------+Article 98 6.
---------+99. cikk Az igazgatótanács összetétele
------------+Article 99 1.
------------+Article 99 2.
------------+Article 99 3.
------------+Article 99 4.
------------+Article 99 5.
---------+100. cikk Az igazgatótanács elnöke
------------+Article 100 1.
------------+Article 100 2.
---------+101. cikk Az igazgatótanács ülései
------------+Article 101 1.
------------+Article 101 2.
------------+Article 101 3.
------------+Article 101 4.
------------+Article 101 5.
------------+Article 101 6.
---------+102. cikk Az igazgatótanács szavazási szabályai
------------+Article 102 1.
------------+Article 102 2.
------------+Article 102 3.
------------+Article 102 4.
---------+103. cikk Az ügyvezető igazgató
------------+Article 103 1.
------------+Article 103 2.
------------+Article 103 3.
------------+Article 103 4.
------------+Article 103 5.
------------+Article 103 6.
------------+Article 103 7.
------------+Article 103 8.
---------+104. cikk Az ügyvezető igazgató feladatköre
------------+Article 104 1.
------------+Article 104 2.
------------+Article 104 3.
------------+Article 104 4.
---------+105. cikk A fellebbezési tanács hatásköre
------------+Article 105 1.
------------+Article 105 2.
---------+106. cikk A fellebbezési tanács tagjai
------------+Article 106 1.
------------+Article 106 2.
------------+Article 106 3.
------------+Article 106 4.
------------+Article 106 5.
------------+Article 106 6.
---------+107. cikk Kizárás és kifogás
------------+Article 107 1.
------------+Article 107 2.
------------+Article 107 3.
------------+Article 107 4.
---------+108. cikk Fellebbezéssel megtámadható határozatok
------------+Article 108 1.
------------+Article 108 2.
------------+Article 108 3.
---------+109. cikk Fellebbezésre jogosult személyek
---------+110. cikk A fellebbezés határideje és formája
---------+111. cikk Előzetes felülvizsgálat
------------+Article 111 1.
------------+Article 111 2.
---------+112. cikk A fellebbezések vizsgálata
------------+Article 112 1.
------------+Article 112 2.
---------+113. cikk Fellebbezési határozatok
---------+114. cikk Kereset benyújtása a Bírósághoz
------------+Article 114 1.
------------+Article 114 2.
------------+Article 114 3.
------------+Article 114 4.
------+III. SZAKASZ Munkamódszerek
---------+115. cikk A vélemények, tanúsítási előírások és egyéb részletes előírások, elfogadható megfelelési módok és útmutató dokumentumok kidolgozásának eljárásai
------------+Article 115 1.
------------+Article 115 2.
------------+Article 115 3.
---------+116. cikk Határozathozatali eljárások
------------+Article 116 1.
------------+Article 116 2.
---------+117. cikk Éves és többéves programozás
------------+Article 117 1.
------------+Article 117 2.
------------+Article 117 3.
------------+Article 117 4.
---------+118. cikk Konszolidált éves tevékenységi jelentés
------------+Article 118 1.
------------+Article 118 2.
---------+119. cikk Átláthatóság és tájékoztatás
------------+Article 119 1.
------------+Article 119 2.
------------+Article 119 3.
------------+Article 119 4.
------------+Article 119 5.
------------+Article 119 6.
------+IV. SZAKASZ Pénzügyi előírások
---------+120. cikk Költségvetés
------------+Article 120 1.
------------+Article 120 2.
------------+Article 120 3.
------------+Article 120 4.
------------+Article 120 5.
------------+Article 120 6.
------------+Article 120 7.
------------+Article 120 8.
------------+Article 120 9.
------------+Article 120 10.
------------+Article 120 11.
------------+Article 120 12.
---------+121. cikk A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
------------+Article 121 1.
------------+Article 121 2.
------------+Article 121 3.
------------+Article 121 4.
------------+Article 121 5.
------------+Article 121 6.
------------+Article 121 7.
------------+Article 121 8.
------------+Article 121 9.
------------+Article 121 10.
---------+122. cikk Csalás elleni küzdelem
------------+Article 122 1.
------------+Article 122 2.
------------+Article 122 3.
------------+Article 122 4.
------------+Article 122 5.
---------+123. cikk Biztonsági szabályok a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére
---------+124. cikk Értékelés
------------+Article 124 1.
------------+Article 124 2.
------------+Article 124 3.
---------+125. cikk Pénzügyi szabályok
---------+126. cikk Díjak és illetékek
------------+Article 126 1.
------------+Article 126 2.
------------+Article 126 3.
------------+Article 126 4.
---+VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
------+127. cikk A bizottsági eljárás
---------+Article 127 1.
---------+Article 127 2.
---------+Article 127 3.
---------+Article 127 4.
------+128. cikk A felhatalmazás gyakorlása
---------+Article 128 1.
---------+Article 128 2.
---------+Article 128 3.
---------+Article 128 4.
---------+Article 128 5.
---------+Article 128 6.
------+129. cikk Európai harmadik országok részvétele
------+130. cikk Székhely-megállapodás és működési feltételek
---------+Article 130 1.
---------+Article 130 2.
------+131. cikk Szankciók
------+132. cikk A személyes adatok kezelése
---------+Article 132 1.
---------+Article 132 2.
------+133. cikk A 2111/2005/EK rendelet módosítása
---------+Article 133 ‘1.
---------+Article 133 2.
---------+Article 133 3.
------+134. cikk Az 1008/2008/EK rendelet módosítása
------+135. cikk A 996/2010/EU rendelet módosítása
---------+Article 135 1.
---------+Article 135 2.
---------+Article 135 3.
---------+Article 135 4.
---------+Article 135 5.
---------+Article 135 6.
------+136. cikk A 376/2014/EU rendelet módosítása
------+137. cikk A 2014/30/EU irányelv módosítása
------+138. cikk A 2014/53/EU irányelv módosítása
------+139. cikk Hatályon kívül helyezés
---------+Article 139 1.
---------+Article 139 2.
---------+Article 139 3.
---------+Article 139 4.
------+140. cikk Átmeneti rendelkezések
---------+Article 140 1.
---------+Article 140 2.
---------+Article 140 3.
---------+Article 140 4.
---------+Article 140 5.
---------+Article 140 6.
------+141. cikk Hatálybalépés
---+I. MELLÉKLET
---+II. MELLÉKLET
---+III. MELLÉKLET
---+IV. MELLÉKLET
---+V. MELLÉKLET
---+VI. MELLÉKLET
---+VII. MELLÉKLET
---+VIII. MELLÉKLET
---+IX. MELLÉKLET
---+X. MELLÉKLET
 English - European Union - Aviation -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1139 RENDELETE (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1139 RENDELETE

(2018. július 4.)

a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

1. Áttekintés

,
I. FEJEZET ELVEK I. FEJEZET ELVEK
II. FEJEZET LÉGIKÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG-MENEDZSMENT II. FEJEZET LÉGIKÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG-MENEDZSMENT
III. FEJEZET TARTALMI KÖVETELMÉNYEK III. FEJEZET TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
IV. FEJEZET KÖZÖS TANÚSÍTÁSI, FELÜGYELETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER IV. FEJEZET KÖZÖS TANÚSÍTÁSI, FELÜGYELETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER
V. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉGE V. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉGE
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET



I. MELLÉKLET

A 2. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek

1. Azon, pilóta által irányított légijármű-kategóriák, amelyekre e rendelet nem alkalmazandó:

a) 

történelmi jelentőségű légi jármű, mely megfelel az alábbi feltételeknek:

i. 

olyan légi jármű, amelynek:

— 
az eredeti terve 1955. január 1. előtt készült, és
— 
a gyártását 1975. január 1. előtt befejezték;

vagy

ii. 

egyértelmű történelmi jelentőségű légi jármű, amelyhez a következők kapcsolódnak:

— 
részvétel egy nevezetes történelmi eseményben,
— 
a repülés fejlődésének egy jelentős lépése, vagy
— 
fontos szerep betöltése egy tagállam fegyveres erőiben;

vagy

b) 

kifejezetten kutatásra, kísérleti vagy tudományos célra tervezett vagy módosított légi jármű, amelyet vélhetően csak nagyon kis számban gyártanak;

c) 

légi jármű – készletben szállított is –, amennyiben a gyártási és összeszerelési feladatok legalább 51 %-át amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete végezte saját célra, kereskedelmi célok nélkül;

d) 

légi jármű, mely a fegyveres erők szolgálatában áll, kivéve, ha a légi jármű olyan típusú, amelyre az Ügynökség tervezési szabványt fogadott el;

e) 

repülőgépek, amelyeknél a mérhető átesési sebesség vagy a minimális állandó repülési sebesség leszálláskor nem haladja meg a 35 csomós kalibrált légsebességet (CAS), valamint legfeljebb két üléssel rendelkező helikopterek, motoros ejtőernyők, vitorlázó repülőgépek és motoros vitorlázó repülőgépek, amelyek maximális felszállótömege (a továbbiakban: MTOM) a tagállamok nyilvántartása szerint nem nagyobb, mint:



 

Repülőgépek/Helikopterek/Motoros ejtőernyők/motoros vitorlázó repülőgépek

Vitorlázó repülőgépek

Kétéltű vagy úszótalpas repülőgép/Helikopter

Törzsre szerelt ejtőernyős mentő-rendszer

Együléses

300 kg MTOM

250 kg MTOM

További 30 kg MTOM

További 15 kg MTOM

Kétüléses

450 kg MTOM

400 kg MTOM

További 45 kg MTOM

További 25 kg MTOM

Amennyiben egy kétéltű vagy úszótalpas repülőgépet/helikoptert úszótalpas repülőgépként/helikopterként és szárazföldi repülőgépként/helikopterként is üzemben tartanak, az MTOM-nak az alkalmazandó MTOM-határ alatt kell lennie.
f) 

egy- és kétüléses könnyű autogirók, amelyek maximális felszállótömege nem nagyobb, mint 600 kg;

g) 

az a) vagy a d) pontban foglalt kritériumoknak megfelelő légi járművek másolatai, melyek szerkezeti terve hasonló az eredeti légi járműéhez;

h) 

egy- vagy kétszemélyes ballonok és hőléghajók, amelyek legnagyobb tervezett térfogata forró levegő esetén nem haladja meg az 1 200  m3-t, más emelőgáz esetén pedig nem haladja meg a 400 m3-t;

i) 

bármely más típusú, pilóta által irányított légi jármű, melynek legnagyobb üres tömege üzemanyaggal együtt legfeljebb 70 kg.

2. Ezenkívül e rendelet nem alkalmazandó:

a) 

a meghajtórendszerrel nem rendelkező, kikötött légi járművekre, amennyiben a rögzítő kötél hossza legfeljebb 50 m, és amennyiben:

i. 

a légi jármű MTOM-ja hasznos terheléssel együtt nem éri el a 25 kg-ot; vagy

ii. 

levegőnél könnyebb légi járművek esetében a jármű maximális tervezett térfogata nem éri el a 40 m3-t;

b) 

kikötött légi járművekre, amelyek MTOM-ja nem haladja meg az 1 kg-ot.
II. MELLÉKLET



II. MELLÉKLET

A légialkalmasságra vonatkozó alapvető követelmények

1.   A TERMÉKEK INTEGRITÁSA

A termékek integritását – ezen belül az információs biztonsági fenyegetések elleni védelmet – a légi jármű üzemi élettartamára minden előre látható repülési körülmény tekintetében biztosítani kell. Az összes követelménynek való megfelelést értékeléssel vagy elemzéssel kell ellenőrizni, szükség esetén vizsgálatokkal alátámasztva.

1.1.   Szerkezetek és anyagok

1.1.1.

A szerkezet integritását a légi jármű (a meghajtórendszert is beleértve) teljes működési tartományán belül – és a szükséges mértékben azon túl is – biztosítani kell, és a légi jármű teljes élettartama alatt fenn kell tartani.

1.1.2.

A légi jármű minden olyan alkatrészének, amelynek meghibásodása csökkentheti a szerkezet integritását, káros alakváltozás és meghibásodás bekövetkezése nélkül meg kell felelnie az alábbi feltételeknek. Ez magában foglalja az összes jelentős tömegű elemet és azok rögzítőeszközeit.

a) 

A terhelések valamennyi olyan kombinációját figyelembe kell venni, amely a légi jármű tömegeiben, tömegközéppont-tartományában, működési tartományában és élettartama során, valamint a szükséges mértékben azokon túl is, valószínűsíthetően bekövetkezhet. Ez magában foglalja a széllökések, a manőverek, a nyomás alá helyezés, a mozgatható felületek, valamint az irányító- és a meghajtórendszerek következtében fellépő terheléseket mind repülés közben, mind a földön.

b) 

Figyelembe kell venni a szárazföldön vagy vízen végzett kényszerleszállások következtében fellépő terheléseket és valószínűsíthető meghibásodásokat.

c) 

Az üzemben tartás típusának megfelelően a terhelésekre adott szerkezeti reakciók meghatározása során – a légi jármű méretének és konfigurációjának figyelembevételével – tekintetbe kell venni a dinamikus hatásokat is.

1.1.3.

A légi járműnek mindennemű aeroelasztikus instabilitástól és túlzott rezgéstől mentesnek kell lennie.

1.1.4.

A légi jármű építése során alkalmazott gyártási eljárásoknak és anyagoknak ismert és reprodukálható szerkezeti tulajdonságokat kell eredményezniük. Az anyagjellemzők mindennemű, az üzembentartási környezettel kapcsolatos változását figyelembe kell venni.

1.1.5.

Amennyire gyakorlati szempontból lehetséges, biztosítani kell, hogy a ciklikus terhelés, a környezeti hatások miatti károsodás, valamint a véletlenszerű és a diszkrét forrású károk ne csökkentsék a szerkezet integritását egy elfogadható maradó szilárdsági szint alá. E tekintetben a folyamatos légialkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.2.   Meghajtás

1.2.1.

A meghajtórendszer (azaz a motor és adott esetben a propeller) integritását a meghajtórendszer egész működési tartományában – és a szükséges mértékben azon túl is – bizonyítani kell, és a meghajtórendszer teljes élettartama alatt fenn kell tartani, figyelembe véve a meghajtórendszer szerepét a légi jármű átfogó biztonsági koncepciójában.

1.2.2.

A meghajtórendszernek, figyelembe véve a környezeti hatásokat és körülményeket, a rá vonatkozóan megállapított korlátokon belül minden szükséges repülési körülmény esetén biztosítania kell a tőle megkövetelt tolóerőt vagy energiát.

1.2.3.

A meghajtórendszer gyártása során alkalmazott gyártási eljárásoknak és anyagoknak ismert és reprodukálható szerkezeti viselkedést kell eredményezniük. Az anyagjellemzők mindennemű, az üzembentartási környezettel kapcsolatos változását figyelembe kell venni.

1.2.4.

A ciklikus terhelés, a környezeti és az üzembentartási hatások miatti károsodások, valamint az alkatrészek ezekből eredő lehetséges meghibásodásai nem csökkenthetik a meghajtórendszer integritását az elfogadható szintek alá. E tekintetben a folyamatos légialkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.2.5.

A meghajtórendszer és a légi jármű közötti biztonságos és helyes illesztésre vonatkozó összes szükséges utasítást, információt és követelményt közzé kell tenni.

1.3.   Rendszerek és berendezések (a fel nem szerelt berendezéseken kívül):

1.3.1.

A légi jármű nem rendelkezhet olyan tervezési jellemzőkkel vagy részletkialakításokkal, amelyek a tapasztalatok alapján veszélyesek.

1.3.2.

A légi járműnek, beleértve azokat a rendszereket és berendezéseket is, amelyek a típusterv értékeléséhez vagy az üzembentartási szabályok szerint szükségesek, minden előre látható üzemeltetési feltétel esetén – a rendszerek vagy berendezések üzemeltetési környezetének figyelembevételével – a tervezettnek megfelelően kell működnie a légi jármű működési tartományán belül, és a szükséges mértékben azon túl is. A típusalkalmasság tanúsításához és az üzembentartási szabályok szerint nem szükséges más rendszerek és berendezések, akár megfelelően, akár nem megfelelően működnek, nem csökkenthetik a biztonságot, és nem befolyásolhatják hátrányosan semmilyen más rendszer vagy berendezés helyes működését. A rendszereknek és a berendezéseknek különleges képességek vagy erőkifejtés nélkül üzemben tarthatónak kell lenniük.

1.3.3.

A légi jármű rendszereit és berendezéseit mind külön-külön, mind egymással összefüggésben tekintve úgy kell megtervezni, hogy ne eredményezhessen végzetes meghibásodást egyetlen olyan egyedi meghibásodás sem, amelyről nincs kimutatva, hogy rendkívül valószínűtlen, és fordított kapcsolatnak kell fennállnia a meghibásodási feltételek valószínűsége és a légi járműre vagy a fedélzetén lévőkre gyakorolt hatásaik súlyossága között. Az egyedi meghibásodásra vonatkozó fenti követelménnyel összefüggésben elfogadott, hogy megfelelően figyelembe kell venni a légi jármű méretét és általános értelemben vett felépítését, és ez azt eredményezheti, hogy az egyedi meghibásodásra vonatkozó követelményt a helikopterek és a kisméretű repülőgépek egyes alkatrészei és egyes rendszerei esetében nem szükséges teljesíteni.

1.3.4.

A személyzetet vagy – az adott esetnek megfelelően – a karbantartó személyzetet egyértelmű, következetes és félreérthetetlen módon el kell látni mindazokkal az információkkal, amelyek a repülés biztonságos végrehajtásához szükségesek, valamint amelyek a nem biztonságos körülményekre vonatkoznak. A rendszereket, a berendezéseket és az irányítóberendezéseket, beleértve a jeleket és a bejelentéseket is, úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a veszélyhelyzetek kialakulását eredményező hibák a lehető legkisebb szinten legyenek.

1.3.5.

A tervezés során óvintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a légi járművön belül és kívül egyaránt minimális szintűek legyenek a légi járműre és a fedélzeten lévőkre nézve az észszerűen valószínűsíthető veszélyekből származó kockázatok, beleértve az információbiztonsági veszélyeket is, és ennek keretében azon veszély ellen is védelmet kell biztosítani, amely a fel nem szerelt berendezések valamelyikének jelentős meghibásodásából vagy mechanikai tönkremeneteléből eredhet.

1.4.   Fel nem szerelt berendezések

1.4.1.

A fel nem szerelt berendezéseknek minden előre látható üzemeltetési feltétel esetén el kell tudniuk látni a biztonsági vagy a biztonság szempontjából releváns funkciójukat, kivéve abban az esetben, ha ez a funkció másképp is ellátható.

1.4.2.

A fel nem szerelt berendezéseknek különleges képességek vagy erőkifejtés nélkül üzemben tarthatónak kell lenniük.

1.4.3.

A fel nem szerelt berendezések, akár megfelelően, akár nem megfelelően működnek, nem csökkenthetik a biztonságot, és nem befolyásolhatják hátrányosan semmilyen más berendezés, rendszer vagy készülék helyes működését.

1.5.   Folyamatos légialkalmasság

1.5.1.

A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításokat tartalmazó összes dokumentumot el kell készíteni és hozzáférhetővé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a légi jármű teljes élettartama alatt megmaradjon a légijármű-típus és minden kapcsolódó alkatrész légialkalmasságának színvonala.

1.5.2.

Amennyire az a folyamatos légialkalmasság szempontjából szükséges, biztosítani kell az alkatrészek és a fel nem szerelt berendezések vizsgálatának, beállításának, kenésének, eltávolításának és kicserélésének eszközeit.

1.5.3.

A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításoknak olyan kézikönyv vagy kézikönyvek formáját kell ölteniük, amely megfelel vagy amelyek megfelelnek a szolgáltatott adatok mennyiségének. A kézikönyveknek praktikus formában kell tartalmazniuk karbantartási és javítási utasításokat, javítással kapcsolatos információkat, valamint a hibaelhárítási és a vizsgálati eljárások ismertetését.

1.5.4.

A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításoknak olyan légialkalmassági korlátozásokat kell tartalmazniuk, amelyek mutatják a kötelező cserék idejét, a vizsgálati időközöket és a kapcsolódó vizsgálati eljárásokat.

2.   A TERMÉKEK MŰKÖDÉSÉNEK LÉGIALKALMASSÁGI SZEMPONTJAI

2.1.

Bizonyítani kell, hogy a termék működése közben a fedélzeten és a földön tartózkodó személyek biztonságának biztosítása érdekében sor került a következő kérdések kezelésére:

a) 

Meg kell állapítani azokat az üzembentartási fajtákat, amelyekre a légi jármű jóváhagyást kapott, és meg kell határozni a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges korlátozásokat és információkat, beleértve a környezetvédelmi korlátozásokat és jellemzőket is;

b) 

A légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie minden várható üzemeltetési feltétel esetén, beleértve az egyik – vagy, a légi jármű méretétől és konfigurációjától függően, több – meghajtórendszer meghibásodása nyomán előálló helyzetet is. Kellő figyelmet kell fordítani a pilóta testi erejére, a pilótafülke környezetére, a pilóta munkaterhelésére és az egyéb emberi tényezőkre, valamint az adott repülési fázisra és annak időtartamára;

c) 

A repülés egyik fázisából egy másikba való zavartalan átmenetet anélkül kell lehetővé tenni, hogy ahhoz bármilyen valószínűsíthető üzemeltetési feltételek között a pilóta részéről kivételes képességekre, éberségre, erőkifejtésre vagy munkaterhelésre lenne szükség;

d) 

A légi jármű stabilitásának biztosítania kell, hogy a pilótára – a repülési fázisnak és annak időtartamának függvényében – ne háruljon túlzott igénybevétel;

e) 

Meg kell határozni a rendes körülmények közötti üzemelésre, a meghibásodás esetére és a veszélyhelyzetekre vonatkozó eljárásokat;

f) 

A légi jármű típusa függvényében gondoskodni kell figyelmeztetésekről vagy más olyan eszközről, amelynek segítségével megakadályozható a rendes repülési határgörbéből való kilépés;

g) 

A légi jármű és rendszerei jellemzőinek a repülési határgörbéből való esetleges kilépés esetén lehetővé kell tenniük az abba való biztonságos visszatérést.

2.2.

A személyzet tagjai rendelkezésére kell bocsátani az üzemben tartásra vonatkozó korlátozásokat és a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges egyéb információkat.

2.3.

A termékek működését meg kell védeni az olyan veszélyektől, amelyek a kedvezőtlen külső és belső körülményekből adódnak, beleértve a környezeti körülményeket is.

a) 

Ezen belül különösen – az üzemben tartás típusának megfelelően – nem szabad, hogy nem biztonságos körülmények álljanak elő az olyan jelenségeknek való kitettség okán, mint például – de nem kizárólag – a kedvezőtlen időjárás, a villámlás, a madárral történő ütközés, a nagy frekvenciájú sugárzott tér, az ózon stb., amelyek megjelenése észszerűen várható a termék üzemben tartása folyamán, figyelembe véve a légi jármű méretét és konfigurációját;

b) 

Az utastereknek az üzemben tartás típusának megfelelően megfelelő utazási körülményeket kell biztosítaniuk az utasok számára, valamint megfelelő védelmet kell nyújtaniuk mindazokkal a várható veszélyekkel szemben, amelyek a repülési műveletek közben vagy veszélyhelyzetekben felmerülnek, beleértve a tüzet, a füstöt, a mérgező gázokat és a gyors légnyomáscsökkenést is, figyelembe véve a légi jármű méretét és konfigurációját. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a légi jármű fedélzetén lévők minden észszerű lehetőséget megkapjanak a súlyos sérülések elkerülésére és a légi jármű gyors elhagyására, és szárazföldi vagy vízi kényszerleszállás esetén védve legyenek a lassulási erő hatásaival szemben. Megfelelően gondoskodni kell érthető és egyértelmű jelzésekről vagy bejelentésekről annak érdekében, hogy a légi jármű fedélzetén lévők megismerhessék a biztonságos viselkedésformákat, valamint a biztonsági berendezés helyét és helyes használatának módját. Az előírt biztonsági berendezéseknek azonnal használhatónak kell lenniük.

c) 

A személyzeti fülkéket az üzemben tartás típusának megfelelően úgy kell elrendezni, hogy megkönnyítsék a repülési műveleteket – ideértve a helyzetismeretet biztosító eszközöket is – és bármilyen várható helyzet vagy veszélyhelyzet kezelését. A személyzeti fülkék környezete nem veszélyeztetheti a személyzet képességét a feladatok elvégzésére, és úgy kell őket megtervezni, hogy üzemben tartás közben ne jelentkezzenek zavaró hatások, és elkerülhető legyen az irányítóeszközök helytelen használata.

3.   A TERVEZÉST, A GYÁRTÁST, A FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁG IRÁNYÍTÁSÁT ÉS A KARBANTARTÁST VÉGZŐ SZERVEZETEK (BELEÉRTVE A TERMÉSZETES SZEMÉLYEKET IS)

3.1.

A tevékenység típusát figyelembe véve a szervezetek jóváhagyását akkor kell megadni, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) 

a szervezeteknek rendelkezniük kell a munkájuk maradéktalan elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Ez – nem kizárólagosan – magában foglalja a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok dokumentációját, a felelősségeket és eljárásokat, valamint a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést;

b) 

a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a szervezetnek olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik a rendszer folyamatos fejlesztésére;

c) 

a szervezetnek szükség szerint megállapodásokat kell kötnie más érintett szervezetekkel a légialkalmasság e mellékletben foglalt alapvető követelményeinek való folyamatos megfelelés biztosítására;

d) 

a b) pontban említett vezetési rendszer és a c) pontban említett megállapodások részeként a szervezetnek a termékek biztonságának folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

3.2.

A karbantartási képzéssel foglalkozó szervezetekre nem vonatkoznak a 3.1. c) és a 3.1. d) pontban foglalt feltételek.

3.3.

A karbantartást végző természetes személyeknek a tevékenység típusának megfelelő elméleti ismereteket, gyakorlati készségeket és tapasztalatot kell szerezniük, és folyamatosan szinten kell tartaniuk azokat.
III. MELLÉKLET



III. MELLÉKLET

A termékek környezetvédelmi megfelelőségével kapcsolatos alapvető követelmények

1. A termékeket a 4. pont figyelembevételével úgy kell megtervezni, hogy a zaj a lehető legalacsonyabb legyen.

2. A termékeket a 4. pont figyelembevételével úgy kell megtervezni, hogy a kibocsátások a lehető legalacsonyabbak legyenek.

3. A termékeket a 4. pont figyelembevételével úgy kell megtervezni, hogy a folyadékok elpárolgásából vagy a környezetbe kerüléséből eredő kibocsátások a lehető legalacsonyabbak legyenek.

4. A zaj, a különböző fajtájú kibocsátások és a folyadékok környezetbe kerülésének csökkentését szolgáló tervezési intézkedések kölcsönhatásait figyelembe kell venni.

5. A légi jármű által keltett zaj és kibocsátások minimalizálása szempontjából figyelembe kell venni a rendes üzemeltetési feltételek teljes tartományát és azokat a földrajzi területeket, ahol a légi járművek által keltett zaj és kibocsátások problémát jelentenek.

6. A légi jármű környezetvédelmi okokból szükséges rendszereit és berendezéseit úgy kell megtervezni, gyártani és karbantartani, hogy minden előre látható üzemeltetési feltétel esetén rendeltetésszerűen működjenek. E rendszerek és berendezések megbízhatóságának arányosnak kell lennie a termék környezetvédelmi megfelelőségére gyakorolni kívánt hatásukkal.

7. A repülőipari termékek e mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelőségének biztosításához szükséges útmutatásokat, eljárásokat, módszereket, kézikönyveket, korlátozásokat és ellenőrzéseket ki kell dolgozni, és világosan kommunikálni kell a célközönség felé.

8. A repülőipari termékek tervezésében, gyártásában és karbantartásában részt vevő szervezeteknek:

a) 

rendelkezniük kell minden ahhoz szükséges eszközzel, hogy biztosítsák a repülőipari termék e mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelését; és

b) 

szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel annak biztosítására, hogy a repülőipari termékek teljesítsék az e mellékletben foglalt alapvető követelményeket.
IV. MELLÉKLET



IV. MELLÉKLET

A hajózó személyzet tagjaira vonatkozó alapvető követelmények

1.   PILÓTAKÉPZÉS

1.1.   Általános elvek

A légi jármű vezetésére irányuló képzésben részesülni kívánó személynek tanulmányi szinten, fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításához, fenntartásához és bizonyításához.

1.2.   Elméleti ismeretek

A pilótának a légi jármű fedélzetén ellátott feladatainak megfelelő és az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintet kell elsajátítania és fenntartania. Ezek az ismeretek minimálisan az alábbiakat tartalmazzák:

a) 

a légi jog;

b) 

a légi járművekre vonatkozó általános ismeretek;

c) 

a légi jármű kategóriájához kapcsolódó műszaki kérdések;

d) 

a repüléstervezés és a repülés-végrehajtás;

e) 

az emberi teljesítmény és annak korlátai;

f) 

a meteorológia;

g) 

a navigáció;

h) 

az üzembentartási eljárások, köztük az erőforrás-gazdálkodás;

i) 

a repülés alapelvei;

j) 

a kommunikáció; és

k) 

a nem technikai jellegű készségek, beleértve a veszélyek és a hibák felismerésének és kezelésének készségét is.

1.3.   Az elméleti ismeretek ellenőrzése és fenntartása

1.3.1.

Az elméleti ismeretek elsajátítását és megtartását a képzés során folyamatos értékeléssel és – adott esetben – vizsgákkal kell ellenőrizni.

1.3.2.

Az elméleti ismeretekkel kapcsolatos kompetenciákat megfelelő szinten kell tartani. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel vagy ellenőrzéssel kell felmérni. A vizsgák, tesztek vagy ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

1.4.   Gyakorlati készségek

A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén ellátandó feladatai elvégzéséhez szükséges gyakorlati készségeket. Ezeknek a készségeknek arányosnak kell lenniük az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal, és a légi jármű fedélzetén végzett feladatoknak megfelelően az alábbiakra kell kiterjedniük:

a) 

a felszállás előtti és a repülés közbeni feladatok, ideértve egyebek mellett a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározását, a légi jármű vizsgálatát és javítását, az üzemanyag- és az energiafelhasználás tervezését, az időjárás megítélését, az útvonaltervezést, a légtérkorlátozásokat és a futópályák rendelkezésre állását;

b) 

a repülőtéri és a forgalmi köri eljárások;

c) 

az ütközések elkerülését szolgáló óvintézkedések és eljárások;

d) 

a légi jármű irányítása külső vizuális referencia alapján;

e) 

a repülési manőverek, köztük a kritikus helyzetekben végzett manőverek is, és a kapcsolódó „kivevő” („upset”) manőverek, a műszaki lehetőségek függvényében;

f) 

fel- és leszállás végrehajtása normál és oldalszélben;

g) 

a csak műszerek alapján történő repülés, a tevékenység típusának megfelelően;

h) 

az üzembentartási eljárások, köztük a csapatmunka és az erőforrás-gazdálkodás, az üzemben tartás jellegének megfelelően, egy-, illetve többfős személyzet esetében;

i) 

a navigáció és a repülési szabályok és a kapcsolódó eljárások végrehajtása, adott esetben vizuális adatok vagy navigációs segédeszközök használatával;

j) 

teendők rendellenes működés, illetve veszélyhelyzet esetén, ideértve a légi jármű berendezéseinek szimulált meghibásodását is;

k) 

megfelelés a légiforgalmi és a kommunikációs eljárásoknak;

l) 

a légi jármű típusa vagy osztálya szerinti specifikus kérdések;

m) 

a konkrét tevékenységhez kötődő kockázatok csökkentéséhez szükséges további gyakorlatikészség-fejlesztő képzések; és

n) 

nem technikai jellegű készségek, beleértve a veszélyek és a hibák megfelelő értékelési módszertan alkalmazásával történő felismerésének és kezelésének készségét is, a technikai készségek értékelésével összefüggésben.

1.5.   A gyakorlati készségek ellenőrzése és fenntartása

1.5.1.

A pilótának bizonyítania kell, hogy képes a légi jármű fedélzetén ellátott feladatainak megfelelő kompetenciával végrehajtani az eljárásokat és a manővereket, és eközben:

a) 

a légi járművet az arra vonatkozó korlátozások között tartja üzemben;

b) 

jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekszik;

c) 

alkalmazza a repüléssel kapcsolatos ismereteit;

d) 

a légi járművet mindenkor úgy tartja irányítása alatt, hogy biztosított legyen az eljárás vagy manőver sikeres végrehajtása; valamint

e) 

nem technikai jellegű készségek, beleértve a veszélyek és a hibák megfelelő értékelési módszertan alkalmazásával történő felismerésének és kezelésének készségét is, a technikai készségek értékelésével összefüggésben.

1.5.2.

A gyakorlati készségekkel kapcsolatos kompetenciákat megfelelő szinten kell tartani. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel vagy ellenőrzéssel kell felmérni. A vizsgák, tesztek vagy ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

1.6.   Nyelvismeret

A pilótának rendelkeznie kell a légi járművön ellátott feladataihoz szükséges megfelelő nyelvismerettel. A nyelvismeretnek ki kell terjednie:

a) 

az időjárási információs dokumentumok megértésére;

b) 

a repülési útvonalat tartalmazó, valamint az indulási és megközelítési térképek és a kapcsolódó repülési tájékoztató dokumentumok használatára; valamint

c) 

a hajózó személyzet más tagjaival és a léginavigációs szolgálatokkal a repülés bármely fázisában – beleértve a repülésre való felkészülést is – folytatandó kommunikáció képességére azon a nyelven, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik.

1.7.   Repülésszimulációs oktatóeszközök

A képzésben vagy a gyakorlati készségek elsajátításának vagy fenntartásának ellenőrzésében használt repülésszimulációs oktatóeszközöknek (FSTD) meg kell felelniük bizonyos teljesítményszintnek azokon a területeken, amelyek az adott feladat elvégzése szempontjából relevánsak. Különösen a térbeli kialakításnak, a kezelési tulajdonságoknak, valamint a járműteljesítménynek és a rendszerviselkedésnek kell megfelelően leképeznie a légi járművet.

1.8.   Tanfolyam

1.8.1.

A képzést tanfolyami formában kell biztosítani.

1.8.2.

A tanfolyamoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) 

minden tanfolyamtípusra ki kell dolgozni egy tananyagot; és

b) 

ha indokolt, a tanfolyamnak megfelelő arányban elméleti képzést és gyakorlati repülési képzést is tartalmaznia kell (beleértve a repülésszimulációs oktatóeszközökkel végzett képzést is).

1.9.   Oktatók

1.9.1.   Elméleti oktatás

Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezeknek az oktatóknak:

a) 

megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatott területen; és

b) 

képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására.

1.9.2.   Repülésoktatás és repülésszimulációs oktatás

A repülésoktatást és a repülésszimulációs oktatást olyan megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik:

a) 

teljesítik a nyújtott oktatásnak megfelelő, az elméleti ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeket;

b) 

képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására;

c) 

gyakorlatot szereztek az oktatni kívánt repülési manőverek és eljárások oktatása során használt oktatási technikák terén;

d) 

bizonyították képességüket az oktatni kívánt repülési területek oktatására, egyaránt ideértve a repülés előtti és utáni, valamint a földi oktatást; és

e) 

az oktatás színvonalának fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésben részesülnek.

A légi járművön képzést nyújtó repülésoktatóknak – az új típusú légi járműveken végzett oktatás kivételével – jogosultnak kell lenniük az oktatni kívánt légi jármű parancsnokként történő vezetésére.

1.10.   Vizsgáztatók

A pilóták készségeinek felméréséért felelős személyeknek:

a) 

meg kell felelniük a repülőoktatókra és a repülésszimulációs oktatókra vonatkozó követelményeknek; és

b) 

képesnek kell lenniük a pilóták teljesítményének megítélésére, valamint repülési tesztek és ellenőrzések lefolytatására.

2.   A PILÓTÁK GYAKORLATI TAPASZTALATAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Hacsak az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok értelmében a kompetencia meglétét nem az 1.5. pont szerint kell ellenőrizni, a hajózó személyzet tagjaként, oktatóként vagy vizsgáztatóként eljáró személynek elegendő tapasztalatot kell szereznie és fenntartania az általa ellátott feladatok elvégzéséhez.

3.   A PILÓTÁK EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGA

3.1.   Egészségügyi alkalmassági követelmények

3.1.1.

Minden pilótának rendszeresen bizonyítania kell a feladatai kielégítő ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságát, figyelemmel a tevékenység típusára. A követelményeknek való megfelelést megfelelő, a bevált repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló értékelés útján, a tevékenység típusa és az életkorból adódó esetleges szellemi és fizikai állapotromlás figyelembevételével kell kimutatni.

Az egészségügyi alkalmasság – a fizikai és a szellemi alkalmasságot egyaránt ideértve – azt jelenti, hogy a pilóta nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely képtelenné teszi:

a) 

a légi jármű üzemben tartásához szükséges feladatok elvégzésére;

b) 

a rá bízott feladatok mindenkori végrehajtására; vagy

c) 

környezetének helyes érzékelésére.

3.1.2.

Ha az egészségügyi alkalmasság nem bizonyított teljeskörűen, akkor azonos mértékű repülésbiztonságot eredményező kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazhatók.

3.2.   Repülőorvos szakértők

A repülőorvos szakértőnek:

a) 

rendelkeznie kell az orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítéssel és engedéllyel;

b) 

a vizsgálatok színvonalának fenntartása érdekében előzetes repülés-egészségügyi képzésben és rendszeres repülés-egészségügyi továbbképzéseken kell részt vennie; és

c) 

gyakorlati ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie azokról a körülményekről, amelyek között a pilóták feladataikat ellátják.

3.3.   Repülőorvosi központok

A repülőorvosi központoknak:

a) 

rendelkezniük kell a kiváltságaikhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ez – nem kizárólagosan – magában foglalja a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok, a felelősségek és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik a rendszer folyamatos fejlesztésére; és

c) 

szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel e követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.

4.   A KABINSZEMÉLYZET TAGJAI

4.1.   Általános elvek

A kabinszemélyzet tagjait:

a) 

a biztonsági feladataik ellátásához szükséges kompetenciák megfelelő szintjének elérése és fenntartása érdekében képzésben kell részesíteni és rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetni; és

b) 

a biztonsági feladataik biztonságos ellátása érdekében egészségügyi alkalmasságuk értékelése céljából rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetni. A követelményeknek való megfelelést megfelelő, a bevált repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló értékelés útján kell kimutatni.

4.2.   Tanfolyam

4.2.1.

Az üzemben tartás vagy a kiváltságok típusától függően a képzést tanfolyami formában kell biztosítani.

4.2.2.

A tanfolyamoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) 

minden tanfolyamtípusra ki kell dolgozni egy tananyagot; és

b) 

ha indokolt, a tanfolyamnak megfelelő arányban elméleti és gyakorlati képzést is tartalmaznia kell (beleértve a repülésszimulációs oktatóeszközökkel végzett képzést is).

4.3.   Kabinszemélyzet-oktatók

Az oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezeknek az oktatóknak:

a) 

megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatott területen;

b) 

képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására;

c) 

az oktatás színvonalának fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésben kell részesülniük.

4.4.   Kabinszemélyzet-vizsgáztatók

A kabinszemélyzet vizsgáztatásáért felelős személyeknek:

a) 

meg kell felelniük a kabinszemélyzet-oktatókra vonatkozó követelményeknek; és

b) 

képesnek kell lenniük a kabinszemélyzet teljesítményének értékelésére és a vizsgák lebonyolítására.

5.   KÉPZÉSI SZERVEZETEK

A pilóta- és a kabinszemélyzet-képzést nyújtó képzési szervezeteknek:

a) 

rendelkezniük kell a tevékenységükhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ez – nem kizárólagosan – a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok dokumentációját, a felelősségeket és eljárásokat, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését foglalja magában;

b) 

a nyújtott képzéseket és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat – egyebek mellett a képzés színvonalának romlásához kapcsolódó kockázatokat –, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére; és

c) 

szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel a fenti követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.
V. MELLÉKLET



V. MELLÉKLET

A légi járművek üzemben tartására vonatkozó alapvető követelmények

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.

A repülést tilos végrehajtani, amennyiben a személyzet tagjai, és adott esetben az előkészítésében és végrehajtásában részt vevő minden más személy nem ismeri a kötelezettségeire vonatkozó jogszabályokat, szabályokat és eljárásokat, melyek az átrepülendő területekre, az igénybe venni tervezett repülőterekre és az azokhoz kapcsolódó légi navigációs berendezésekre vonatkoznak.

1.2.

A repülést a repülés előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan a repülési kézikönyvben, illetve ahol az üzembentartási kézikönyv megléte szükséges, ott az abban meghatározott üzembentartási eljárások betartásával kell végrehajtani.

1.3.

Minden repülés előtt meg kell határozni a személyzet minden egyes tagjának feladatkörét és kötelességeit. A parancsnokpilóta felel a légi jármű üzemben tartásáért és biztonságáért, valamint a fedélzeten lévő személyzet, utasok és rakomány biztonságáért.

1.4.

Hacsak a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében nem kerül sor célirányos biztonsági eljárások és utasítások alkalmazására, a légi járműveken nem szállíthatók olyan árucikkek és anyagok – például veszélyes áruk, fegyverek, lőszerek –, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra, az anyagi javakra vagy a környezetre.

1.5.

Minden repülés vonatkozásában meg kell őrizni és az üzemben tartás jellege szerinti minimális időtartamig hozzáférhetővé és engedély nélküli módosításokkal szemben védetté kell tenni az 5.3. pontban foglalt követelmények teljesítését dokumentáló összes adatot, okmányt, nyilvántartást és információt.

2.   A REPÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

A repülés csak akkor kezdhető meg, ha egy rendelkezésre álló észszerű eszközzel igazolt az összes alábbi feltétel teljesülése:

a) 

A légiforgalmi tájékoztató szolgálat rendelkezésre álló dokumentációja (AIS-dokumentáció) figyelembevételével a repüléshez és a légi jármű biztonságos üzemben tartásához közvetlenül szükséges megfelelő berendezések, köztük a kommunikációs berendezések és a navigációs segédeszközök rendelkezésre állnak a repülés végrehajtásához.

b) 

A személyzet ismeri a releváns veszélyhelyzeti berendezések helyét és használatát, az utasok pedig tájékoztatást kaptak erre vonatkozóan. A veszélyhelyzeti eljárások és az utastér biztonsági berendezéseinek használata tekintetében elegendő – az üzemben tartáshoz kapcsolódó és a felszerelt berendezésekre vonatkozó – információ áll a személyzet és az utasok rendelkezésére.

c) 

A parancsnokpilóta meggyőződött:

i. 

arról, hogy a légi jármű a 6. pontnak megfelelően repülésre alkalmas;

ii. 

ha szükséges, arról, hogy a légi jármű megfelelő módon lajstromba van véve, és az erre vonatkozó megfelelő tanúsítványok a légi jármű fedélzetén találhatók;

iii. 

arról, hogy az 5. pontban meghatározott, az adott repülés végrehajtásához szükséges műszerek és berendezések a légi járműre fel vannak szerelve és működnek, kivéve abban az esetben, ha ez alól a MEL vagy más, azzal egyenértékű dokumentum felmentést ad;

iv. 

arról, hogy a légi jármű tömege és súlypontjának elhelyezkedése olyan, hogy a repülés a légialkalmasságra vonatkozó dokumentációban előírt határok között végrehajtható;

v. 

arról, hogy az utastérben és a rakodótérben található valamennyi poggyász és rakomány megfelelő berakodása és rögzítése megtörtént; és

vi. 

arról, hogy a légi jármű üzemben tartására vonatkozóan a 4. pontban meghatározott korlátozások a repülés során mindenkor be lesznek tartva;

d) 

A hajózó személyzet rendelkezésére állnak a felszállási repülőtér, a célrepülőtér és – adott esetben – az alternatív repülőterek meteorológiai viszonyaira, valamint az útvonalon fennálló viszonyokra vonatkozó információk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a potenciálisan veszélyes légköri viszonyokra;

e) 

A repülés közben várhatóan fellépő, potenciálisan veszélyes légköri viszonyok kezelése érdekében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések vagy vészhelyzeti tervek állnak rendelkezésre;

f) 

A vizuális repülési szabályokon alapuló repülés csak akkor hajtható végre, ha a követendő útvonalon a meteorológiai viszonyok olyanok, hogy lehetővé teszik e repülési szabályok betartását. A műszeres repülési szabályokon alapuló repülés esetében ki kell választani a célrepülőteret és szükség esetén azokat az alternatív repülőtere(ke)t, ahol a légi jármű leszállhat, figyelembe véve különösen a meteorológiai viszonyokra vonatkozó előrejelzést, a léginavigációs szolgálatok rendelkezésre állását, a földi létesítmények meglétét és annak az államnak a műszeres repülésre vonatkozóan elfogadott eljárásait, ahol a célrepülőtér és/vagy az alternatív repülőtér található;

g) 

A fedélzeten lévő üzemanyag, illetve propulziós energia és fogyóeszközök mennyisége elegendő a tervezett repülés biztonságos végrehajtásához, figyelembe véve a meteorológiai viszonyokat, a légi jármű működését befolyásoló minden körülményt és a repülés során várható minden késedelmet. Emellett az előre nem látott esetekre tartalék üzemanyagot, illetve energiát kell vinni. Ha szükséges, eljárásokat kell kidolgozni a repülés közbeni üzemanyag-, illetve energiagazdálkodásra.

3.   REPÜLÉSI MŰVELETEK

A repülési műveleteket illetően az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a) 

amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, és amennyiben a parancsnokpilóta a biztonság érdekében bármikor szükségesnek ítéli, fel- és leszállás közben a személyzet minden tagjának a személyzeti állomáshelyén lévő üléseken helyet kell foglalnia, és használnia kell a rendelkezésére álló övrendszereket;

b) 

amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, és hacsak az út során fiziológiai vagy üzembentartási okok mást nem tesznek szükségessé, a hajózó személyzet minden olyan tagjának, akinek a pilótafülkében kell szolgálatot teljesítenie, az állomáshelyén kell tartózkodnia és ott kell maradnia, bekötött biztonsági övvel;

c) 

amennyiben a légi jármű és az üzemben tartás típusának esetében alkalmazható, fel- vagy leszállás előtt, gurulás közben, vagy bármely más, a biztonság érdekében szükségesnek ítélt esetben a parancsnokpilótának biztosítania kell, hogy minden utas megfelelően helyet foglaljon, és a biztonsági öve megfelelően be legyen csatolva;

d) 

a repülést úgy kell végrehajtani, hogy a repülés minden fázisa során folyamatosan biztosítva legyen a más járművektől való kellő távolság (elkülönítés) és az akadályok kellő távolságban való elkerülése. Az elkülönítésnek legalább akkorának kell lennie, amekkorát az alkalmazandó repülési szabályok az üzemben tartás jellegének megfelelően előírnak;

e) 

a repülés csak akkor folytatható, ha az ismert viszonyok továbbra is legalább egyenértékűek a 2. pontban leírt körülményekkel. Emellett műszeres repülési szabályokon alapuló repülés esetén a repülőtér megközelítése nem folytatható bizonyos meghatározott magasságértékek alatt, illetve bizonyos meghatározott pozíción túl, ha az előírt látási viszonyok nem teljesülnek;

f) 

veszélyhelyzetben a parancsnokpilótának biztosítania kell, hogy minden utas utasítást kapjon a körülményeknek megfelelő veszélyhelyzeti teendőkre vonatkozóan;

g) 

a parancsnokpilótának minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülésre;

h) 

légi jármű csak akkor gurulhat a repülőtér előterén, és rotorja csak akkor kapcsolható be, ha a kezelőszerveknél megfelelően felkészült személy tartózkodik;

i) 

ha szükséges, alkalmazni kell a repülés közbeni üzemanyag-, illetve energiagazdálkodásra vonatkozó eljárásokat.

4.   A LÉGI JÁRMŰVEK MŰKÖDÉSÉRE ÉS AZ ÜZEMBEN TARTÁSRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

4.1.

A légi járművet a légialkalmasságára vonatkozó dokumentumokkal és a jóváhagyott repülési kézikönyvében vagy más azzal egyenértékű dokumentumban rögzített összes üzembentartási eljárással és korlátozással összhangban kell üzemben tartani. A repülési kézikönyvnek vagy azzal egyenértékű dokumentumnak minden légi jármű esetében a személyzet rendelkezésére kell állnia, és azt folyamatosan aktualizálni kell.

4.2.

A 4.1. pont ellenére a helikopterekkel végzett műveletek során megengedhető, hogy a jármű ideiglenesen átlépje a magasság-sebesség határgörbét, amennyiben garantálva van a biztonság.

4.3.

A légi járművet az alkalmazandó környezetvédelmi dokumentációval összhangban kell üzemben tartani.

4.4.

A repülés csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha a légi jármű tervezett működése, figyelembe véve a működést lényegesen befolyásoló minden tényezőt, lehetővé teszi a tervezett üzemi tömeg mellett a repülés minden fázisának a megfelelő távolságokon/területeken belül, és az akadályok megfelelő távolságban történő kikerülésével történő végrehajtását. A felszállást, a repülést és a megközelítést/leszállást jelentősen befolyásoló tényezők különösen az alábbiak:

a) 

az üzembentartási eljárások;

b) 

a repülőtér tengerszint feletti magassága (nyomásmagasság);

c) 

az időjárási viszonyok (hőmérséklet, szél, csapadék, látótávolság);

d) 

a felszállási/leszállási terület mérete, lejtése és állapota; és

e) 

a légi jármű törzsének állapota, valamint a hajtómű és a rendszerek állapota, figyelembe véve az esetleges állapotromlást is.

4.5.

Ezeket a tényezőket – az üzemben tartás típusának megfelelően – közvetlenül mint üzembentartási paramétereket, vagy közvetetten, tűrések vagy eltérések útján kell figyelembe venni, amelyek a teljesítményadatok tervezésében adhatók meg.

5.   MŰSZEREK, ADATOK ÉS BERENDEZÉSEK

5.1.

A légi járművet – figyelemmel a repülés összes fázisára vonatkozó légi közlekedési előírásokra és repülési szabályokra – fel kell szerelni a tervezett repüléshez szükséges minden navigációs, kommunikációs és egyéb berendezéssel.

5.2.

A működési területekhez, a repülési útvonalakhoz, a repülési magasságokhoz és a repülés időtartamához társuló kockázatok függvényében a légi járművet a szükséges mértékben fel kell szerelni minden szükséges biztonsági, egészségügyi, vészkiürítést szolgáló és túlélőberendezéssel.

5.3.

A vonatkozó légiközlekedési előírások és repülési szabályok, a repülési magasságok, valamint az üzemben tartás területeinek figyelembevételével minden adatot, amelyre a személyzetnek a repülés végrehajtásához szüksége van, folyamatosan aktualizálni kell és a légi jármű fedélzetén hozzáférhetővé kell tenni.

6.   A TERMÉKEK FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁGA ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MEGFELELŐSÉGE

6.1.

A légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha:

a) 

a légi jármű repülésre alkalmas és olyan állapotban van, hogy biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon üzemben tartható;

b) 

a tervezett repüléshez szükséges üzembentartási és veszélyhelyzeti berendezések üzemképesek;

c) 

a légi jármű légialkalmassági bizonyítványa és – ha alkalmazandó – zajbizonyítványa érvényes; és

d) 

a légi jármű karbantartását a vonatkozó követelményekkel összhangban végzik.

6.2.

A légi járművet minden egyes repülés vagy az egymást követő repülések minden egyes összekapcsolódó sorozata előtt repülés előtti ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy alkalmas-e a tervezett repülésre.

6.3.

A légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha a karbantartást követően erre képesített személyek vagy szervezetek tanúsítják az üzemképességét. Az üzemképességet tanúsító, aláírt okiratnak tartalmaznia kell különösen az elvégzett karbantartás alapadatait.

6.4.

A légi jármű légialkalmassági és környezetvédelmi megfelelőségi állapotának bizonyításához szükséges minden feljegyzést a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó követelményekben meghatározott időtartamig – és mindaddig, amíg a bennük foglalt információk helyébe azokkal egyenértékű tárgyú és részletességű új információk nem lépnek, de minden esetben legalább 24 hónapig – meg kell őrizni, és engedély nélküli módosításokkal szemben védetté kell tenni.

6.5.

Minden módosításnak és javításnak meg kell felelnie a termékek légialkalmasságára, valamint, ha alkalmazandó, környezetvédelmi megfelelőségére vonatkozó alapvető követelményeknek. A termékek légialkalmasságára és környezetvédelmi megfelelőségére vonatkozó követelmények teljesülését alátámasztó adatokat meg kell őrizni, és engedély nélküli módosításokkal szemben védetté kell tenni.

6.6.

A légi jármű üzemben tartójának felelőssége biztosítani, hogy a karbantartást végző harmadik fél megfeleljen az üzemben tartó biztonsági és védelmi követelményeinek.

7.   A SZEMÉLYZET TAGJAI

7.1.

A személyzet tagjainak számát és összetételét az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

a) 

a tanúsítási eljárásban a légi járműre meghatározott korlátozások, köztük adott esetben a vonatkozó vészkiürítési bemutató;

b) 

a légi jármű konfigurációja; és

c) 

az üzemben tartás típusa és időtartama.

7.2.

A parancsnokpilótát fel kell hatalmazni minden, a biztonságos üzemben tartás, valamint a légi jármű és a fedélzetén lévő személyek és/vagy vagyontárgyak biztonságának biztosítása érdekében szükséges parancs kiadására és a megfelelő intézkedések megtételére.

7.3.

Az üzemben tartást vagy a légi jármű és/vagy a fedélzetén lévő személyek biztonságát veszélyeztető veszélyhelyzetben a parancsnokpilótának meg kell tennie az általa a biztonság érdekében szükségesnek ítélt minden intézkedést. Amennyiben egy ilyen intézkedés sérti a helyi jogszabályokat vagy eljárásokat, a parancsnokpilóta felel a megfelelő helyi hatóság haladéktalan értesítéséért.

7.4.

A 8.12. pont sérelme nélkül amennyiben a fedélzeten egyéb személyek is tartózkodnak, akkor a veszélyhelyzeti és rendellenes helyzet csak akkor szimulálható, ha az érintett személyek a járatra történő felszállás előtt megfelelő tájékoztatást kaptak a kapcsolódó kockázatokról, így azokkal tisztában vannak.

7.5.

A személyzet egyetlen tagja sem engedheti meg, hogy a fáradtság hatásai miatt feladatteljesítési, illetve döntéshozatali képessége a repülés biztonságát veszélyeztető mértékben leromoljon, figyelembe véve többek között a fáradtság halmozódását, az alváshiányt, a repült szakaszok számát, az éjszakai munkavégzést és az időzónaváltásokat. A pihenőidőszakoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a személyzet tagjai számára ahhoz, hogy kipihenjék az előző szolgálatok hatásait, és a következő repülőszolgálati időszakot jól kipihent állapotban kezdhessék meg.

7.6.

A személyzet tagjai nem láthatják el a rájuk kiosztott feladatokat a légi jármű fedélzetén, ha pszichoaktív anyagok vagy alkohol hatása alatt állnak, vagy sérülés, fáradtság, gyógyszeres kezelés, betegség vagy egyéb hasonló ok miatt arra alkalmatlanok.

8.   KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A KERESKEDELMI CÉLÚ LÉGI FUVAROZÁS ÉS MÁS OLYAN ÜZEMBEN TARTÁS TEKINTETÉBEN, AMELYEKRE TANÚSÍTÁSI VAGY NYILATKOZATTÉTELI KÖVETELMÉNY VONATKOZIK, ÉS AMELYEKET REPÜLŐGÉPEKEN, HELIKOPTEREKEN VAGY DÖNTHETŐ ROTOROS LÉGI JÁRMŰVEKEN VÉGEZNEK

8.1.

Az üzemben tartás csak a következő feltételek teljesülése esetén valósítható meg:

a) 

a légi jármű üzemben tartójának közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén közvetve rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek az üzemben tartás kiterjedése és tárgya szempontjából szükségesek. Ezek az eszközök – nem kizárólagosan – magukban foglalják a légi járműveket, a létesítményeket, az igazgatási szerkezetet, a személyzetet, a berendezéseket, a feladatok, a felelősségek és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a légi jármű üzemben tartója csak megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet alkalmazhat, továbbá olyan képzési és ellenőrzési programokat kell létrehoznia és fenntartania a személyzet tagjai és az egyéb érintett személyzet számára, amelyek szükségesek a tanúsítványok, jogosítások és képesítések időtállóságának biztosításához;

c) 

a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a légi jármű üzemben tartójának olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére;

d) 

a c) pontban említett vezetési rendszer részeként a légi jármű üzemben tartójának a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

8.2.

Az üzemben tartás csak a légi jármű üzemben tartója üzembentartási kézikönyvének megfelelően történhet. Ennek a kézikönyvnek tartalmaznia kell minden olyan utasítást, információt és eljárást, amely minden egyes üzemben tartott légi jármű vonatkozásában szükséges az üzemben tartásban részt vevő személyzet számára feladatainak ellátásához. Rögzítenie kell a személyzet tagjainak repülési idejére, repülőszolgálati idejére és pihenőidejére vonatkozó korlátozásokat. Az üzembentartási kézikönyvnek és felülvizsgált változatainak meg kell felelniük az jóváhagyott repülési kézikönyvnek, és azt szükség szerint módosítani kell.

8.3.

A légi jármű üzemben tartójának szükség szerint eljárásokat kell kialakítania annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülés biztonságára.

8.4.

A légi jármű üzemben tartójának olyan, a légi járműhöz és az üzemben tartás jellegéhez illeszkedő védelmi programokat kell kialakítania és fenntartania, amelyek kiterjednek különösen:

a) 

a pilótafülke védelmére;

b) 

a légi jármű átkutatási eljárására vonatkozó ellenőrző listára;

c) 

a képzési programokra; és

d) 

az elektronikus és a számítógépes rendszereknek a rendszerbe való szándékos vagy nem szándékos beavatkozás és hibaokozás megelőzését célzó védelmére.

8.5.

Ha a védelmi intézkedések negatív hatással lehetnek az üzemben tartás biztonságára, a kockázatokat fel kell mérni, és megfelelő eljárásokat kell kidolgozni a biztonsági kockázatok csökkentésére, ami speciális berendezés használatát is szükségessé teheti.

8.6.

A légi jármű üzemben tartójának a hajózó személyzet egyik pilótáját ki kell jelölnie parancsnokpilótának.

8.7.

A fáradtságot kimerültségkezelő rendszerrel kell megelőzni. Ennek a rendszernek meg kell szabnia az egy repüléshez vagy repüléssorozathoz tartozó repülési időt, repülőszolgálati időszakokat és szolgálati időszakokat, valamint az ezekhez illesztett pihenőidőket. A kimerültségkezelő rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen a repült szakaszok számát, az időzónaváltásokat, az alváshiányt, a szokásos huszonnégy órás biológiai ciklus felborulását, az éjszakai munkavégzést, a helyszíneket, az adott időtartam alatti teljes szolgálati időt, az elvégzendő feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását, valamint a szokásosnál több tagú személyzet rendelkezésre állását is.

8.8.

A légi jármű üzemben tartójának biztosítania kell, hogy a 6.1. pontban meghatározott, valamint a 6.4. és a 6.5. pontban leírt feladatokat egy olyan, a folyamatos légialkalmasságot irányító szervezet ellenőrizze, amely teljesíti a II. melléklet 3.1. pontjában, valamint a III. melléklet 7. és 8. pontjában szereplő követelményeket.

8.9.

A légi jármű üzemben tartójának biztosítania kell, hogy a 6.3. pontban előírt üzemképességet olyan szervezet tanúsítsa, amely minősítéssel rendelkezik a termékek, az alkatrészek és a fel nem szerelt berendezések karbantartására vonatkozóan. Ennek a szervezetnek meg kell felelnie a II. melléklet 3.1. pontjában foglalt követelményeknek.

8.10.

A 8.8. pontban említett szervezetnek ki kell dolgoznia egy szervezeti kézikönyvet, amely az érintett személyzet általi használat és a nekik nyújtott iránymutatás céljából tartalmazza a szervezet összes, a folyamatos légialkalmassággal kapcsolatos eljárásának leírását.

8.11.

Ellenőrző listákon alapuló rendszert kell működtetni olyan ellenőrző listákkal, amelyeket szükség esetén a személyzet tagjai a légi jármű üzemben tartásának minden fázisában a rendes, a rendellenes és a veszélyhelyzeti körülmények között és helyzetekben felhasználhatnak. Minden észszerűen előrelátható veszélyhelyzetre eljárást kell kidolgozni.

8.12.

Veszélyhelyzeti és rendellenes helyzet nem szimulálható utasok vagy rakomány szállítása során.
VI. MELLÉKLET



VI. MELLÉKLET

A minősített szervezetekre vonatkozó alapvető követelmények

1. A minősített szervezet, annak igazgatója és a tanúsítási és felügyeleti feladatok elvégzéséért felelős személyzete sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehet részt a termékek, az alkatrészek, a fel nem szerelt berendezések, a rendszerelemek és a rendszerek tervezésében, gyártásában, forgalmazásában és karbantartásában, valamint üzemben tartásában, szolgáltatásában és használatában. Ez nem zárja ki a műszaki információk megosztásának lehetőségét a részt vevő szervezetek és a minősített szervezet között.

Az első albekezdés nem zárja ki, hogy egy, a légi sportok vagy a kedvtelési célú repülés népszerűsítése céljából létrehozott szervezet akkreditálható legyen minősített szervezetként, ennek azonban az a feltétele, hogy az érintett szervezet az akkreditáló hatóság számára kielégítően bizonyítsa, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az összeférhetetlenségek megelőzésére.

2. A minősített szervezetnek és a tanúsítási és felügyeleti feladatokért felelős személyzetnek a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és műszaki kompetenciával kell ellátnia feladatait, és nem lehet kitéve semmilyen olyan, különösen pénzügyi jellegű nyomásnak vagy ösztönzésnek, amely az értékítéletét és döntéseit, vagy a tanúsítási és felügyeleti feladatainak eredményeit befolyásolhatná, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akiket, illetve amelyeket ezek az eredmények érintenek.

3. A minősített szervezetnek a típusalkalmassági vizsgálat és a felügyelet folyamatával kapcsolatos technikai és igazgatási feladatok megfelelő elvégzésére alkalmas személyzetet kell foglalkoztatnia, valamint rendelkeznie kell az azokhoz szükséges feltételekkel; továbbá a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez is hozzá kell férnie.

4. A kivizsgálások elvégzéséért felelős minősített szervezetnek és személyzetének:

a) 

átfogó műszaki és szakmai képesítéssel, vagy releváns feladatok végzése során nyert tapasztalatok révén megszerzett szakismeretekkel kell rendelkeznie;

b) 

az elvégzendő tanúsítási és felügyeleti feladatok követelményeit megfelelő módon ismernie kell, és az ilyen jellegű eljárásokban megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkeznie;

c) 

képesnek kell lennie a tanúsítási és a felügyeleti feladatok elvégzését igazoló nyilatkozatok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

5. Biztosítani kell a tanúsítási és felügyeleti feladatokért felelős személyzet pártatlanságát. A személyzet díjazásának függetlennek kell lennie az elvégzett kivizsgálások számától, valamint azok eredményétől.

6. A minősített szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve abban az esetben, ha egy tagállam a nemzeti jogának megfelelően átvállalja a felelősséget.

7. A minősített szervezet személyzetének szakmai titokként kell kezelnie az e rendelet szerinti feladatok elvégzése során a birtokába jutó valamennyi információt.
VII. MELLÉKLET



VII. MELLÉKLET

A repülőterekre vonatkozó alapvető követelmények

1.   FIZIKAI JELLEMZŐK, INFRASTRUKTÚRA ÉS BERENDEZÉSEK

1.1.   Mozgási terület

1.1.1.

A repülőtereken ki kell jelölni egy olyan területet a légi járművek le- és felszállására, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) 

a fel- és leszállóterület méreteinek és jellemzőinek igazodniuk kell a létesítményt használni szándékozó légi járművekhez;

b) 

a fel- és leszállóterületnek adott esetben megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkeznie a fogadni kívánt légi járművek ismétlődő műveleteinek viselésére. A nem ismétlődő műveletek céljaira használni kívánt területeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

c) 

a fel- és leszállóterületet úgy kell kialakítani, hogy a vizet elvezesse, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

d) 

a fel- és leszállóterület lejtése és lejtésének változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

e) 

a fel- és leszállóterületnek olyan felületi jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek használatra alkalmassá teszik a fogadni kívánt légi járművek számára; és

f) 

a fel- és leszállóterületnek mentesnek kell lennie a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól.

1.1.2.

Ha több kijelölt fel- és leszállóterület van, akkor ezeket úgy kell kialakítani, hogy a légi járművek műveleteire nézve ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot.

1.1.3.

A fel- és leszállóterületeket kijelölt területeknek kell határolniuk. E területek célja a felszállási és a leszállási műveletek során felettük elhaladó légi járművek megvédése, valamint a rövidre szállás és a fel- és leszállóterületről való le- vagy túlfutás következményeinek enyhítése, és meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) 

méreteiknek igazodniuk kell a tervezett légijármű-műveletekhez;

b) 

lejtésük és lejtésük változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

c) 

mentesnek kell lenniük a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki a könnyen törő berendezések elhelyezését ezeken a területeken, ha a légi járművek műveleteinek segítéséhez ezekre szükség van; és

d) 

minden egyes ilyen területnek az adott funkció ellátásához elegendő teherbíró képességgel kell rendelkeznie.

1.1.4.

A repülőtereknek a légi járművek gurulására vagy parkolására használt területeit a közvetlen környezetükkel együtt úgy kell kialakítani, hogy az adott létesítményt várhatóan igénybe vevő légi járművek biztonságos üzemben tartását minden tervezett körülmény esetén lehetővé tegyék, és meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) 

megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkezniük a fogadni kívánt légi járművek ismétlődő műveleteinek viselésére, kivéve a csak esetenkénti használatra szánt területeket, amelyeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

b) 

úgy kell őket kialakítani, hogy a vizet elvezessék, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

c) 

lejtésük és lejtésük változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

d) 

olyan felületi jellemzőkel kell rendelkezniük, amelyek használatra alkalmassá teszik őket a fogadni kívánt légi járművek számára; és

e) 

mentesnek kell lenniük a légi járművekre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki az e területeken szükséges parkolási berendezés jelenlétét a kifejezetten e célra kijelölt helyeken vagy zónákban.

1.1.5.

A légi járművek általi igénybevételre szánt egyéb infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy használata ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot az azt használó légi járművekre nézve.

1.1.6.

Az építményeket, az épületeket, a berendezéseket és a tárolóterületeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve.

1.1.7.

Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az illetéktelen személyek, az illetéktelen járművek és – a nemzeti és a nemzetközi állatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül – a légi járművek műveleteire elfogadhatatlan kockázatot jelentő méretű állatok bejutását a mozgási területre.

1.2.   Akadálymentesség

1.2.1.

A repülőteret leszállás céljából megközelítő és a repülőteret elhagyó légi járművek védelme érdekében érkezési és indulási útvonalakat vagy területeket kell kialakítani. Ezeknek az útvonalaknak vagy területeknek – a helyi fizikai jellemzők kellő figyelembevételével – biztosítaniuk kell a repülőtér környezetében található akadályoktól való szükséges távolságot.

1.2.2.

Ennek az akadálymentességnek megfelelőnek kell lennie a végrehajtott repülési fázis és művelettípus szempontjából. Emellett tekintettel kell lennie a légi jármű helyzetének meghatározásához igénybe vett berendezésekre is.

1.3.   Repülőtéri biztonsági berendezések, beleértve a vizuális és nem vizuális segédeszközöket

1.3.1.

A segédeszközöknek felismerhetőknek és a céljuknak megfelelőnek kell lenniük, és minden tervezett üzemeltetési feltétel esetén egyértelmű információt kell szolgáltatniuk a felhasználóknak.

1.3.2.

A repülőtéri biztonsági berendezéseknek a tervezett üzemeltetési feltételek esetén rendeltetésszerűen kell működniük. A repülőtéri biztonsági berendezések sem az üzemeltetési feltételek, sem meghibásodás folytán nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a repülésbiztonságra nézve.

1.3.3.

A segédeszközöket és áramellátásukat úgy kell kialakítani, hogy meghibásodás esetén a felhasználók ne kapjanak nem megfelelő, félrevezető vagy elégtelen információkat, és az alapvető szolgáltatás szünetmentes legyen.

1.3.4.

Az ilyen segédeszközök károsodásának vagy zavarának elkerülése érdekében megfelelő védelmi eszközöket kell alkalmazni.

1.3.5.

A sugárforrások és a mozgó vagy rögzített tárgyak jelenléte nem zavarhatja vagy befolyásolhatja károsan a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek működését.

1.3.6.

Az érintett személyzet rendelkezésére kell bocsátani a repülőtéri biztonsági berendezések működtetéséről és használatáról szóló tájékoztatást, és ebben világosan meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyek a repülésbiztonságra nézve elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek.

1.4.   Repülőtéri adatok

1.4.1.

Össze kell állítani és naprakészen kell tartani a repülőtérre és a rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

1.4.2.

Ezeknek az adatoknak pontosaknak, érthetőknek, hiánytalanoknak és egyértelműeknek kell lenniük. A hitelességet és az integritás megfelelő szintjeit fenn kell tartani.

1.4.3.

Ezeket az adatokat megfelelő időben, biztonságos és hatékony kommunikációs csatornák használatával a felhasználók és az ANS-szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani.

2.   ÜZEMELTETÉS ÉS IGAZGATÁS

2.1.   A repülőtér üzemeltetőjének felelőssége

A repülőtér üzemeltetője felel a repülőtér üzemeltetéséért. A repülőtér üzemeltetőjének felelőssége a következőket foglalja magában:

a) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek a légi járműveknek a repülőtéren történő biztonságos üzemben tartásához szükségesek. Ezek – nem kizárólagosan – magukban foglalják a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket és anyagot, a feladatok, a felelősségi körök és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia arról, hogy az 1. pont előírásai mindig teljesülnek, vagy megfelelő intézkedéseket kell hoznia a nem teljesülő előírásokból adódó kockázatok csökkentésére. Eljárásokat kell kialakítani és alkalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felhasználó időben értesüljön ezekről az intézkedésekről;

c) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – megfelelő intézkedéscsomagot kell kialakítania és végrehajtania a vadon élő állatok miatti kockázatok kezelésére;

d) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – biztosítania kell, hogy a járművek és a személyek mozgása a mozgási területen és az egyéb üzemi területeken össze legyen hangolva a légi járművek mozgásával, és így elkerülhető legyen a légi járművekkel történő ütközés és a légi járművek károsodása;

e) 

a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az indokolt esetekben létezzenek kialakított és bevezetett eljárások a téli üzemeltetéssel, a rossz időjárási körülményekkel, a csökkent látótávolsággal vagy az éjszakai üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentésére;

f) 

a repülőtér üzemeltetőjének megállapodásokat kell kötnie más érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a repülőterekre vonatkozóan e mellékletben foglalt alapvető követelmények folyamatos teljesülését. Ilyen szervezetek például, de nem kizárólagosan, a légijármű-üzembentartók, az ANS- szolgáltatók, a földi kiszolgálást végző szolgáltatók és az AMS-szolgáltatók szervezetei, valamint más olyan szervezetek, amelyeknek tevékenysége vagy termékei hatással lehetnek a légi járművek biztonságára;

g) 

a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia arról, hogy a légi járművek üzemanyagainak/propulziós energiájának tárolásában és elosztásában részt vevő szervezetek eljárásai biztosítják a légi járművek szennyeződésmentes és megfelelő összetételű üzemanyaggal/propulziós energiával való ellátását;

h) 

a repülőtéri berendezések működésére és karbantartására vonatkozóan rendelkezésre kell állniuk a gyakorlatban is használt kézikönyveknek, és ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell a karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

i) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – ki kell alakítania és végre kell hajtania egy, a repülőtérre vonatkozó veszélyhelyzeti tervet, amely kitér azokra a veszélyhelyzetekre, amelyek a repülőtéren vagy a környezetében előfordulhatnak. Ezt a tervet megfelelő módon össze kell hangolni az önkormányzat katasztrófaelhárítási tervével;

j) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – biztosítania kell, hogy megfelelő repülőtéri mentő- és tűzoltó szolgálat álljon rendelkezésre. Ezeknek a szolgálatoknak megfelelő sürgősséggel kell reagálniuk a repülőeseményekre és balesetekre, és legalább berendezéssel, oltóanyaggal, valamint elegendő létszámú személyzettel kell rendelkezniük;

k) 

a repülőtér üzemeltetője csak képzett és minősített személyzetet alkalmazhat a repülőtér üzemeltetésére és karbantartására, továbbá közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és végrehajtania az érintett személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából;

l) 

a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy bármely személy, aki jogosult a mozgási területre vagy más üzemi területre való kíséret nélküli belépésre, ehhez megfelelő képzettséggel és minősítéssel rendelkezzen;

m) 

a mentő- és a tűzoltó szolgálat személyzetének megfelelő képzettséggel és minősítéssel kell rendelkeznie a repülőtéri környezetben való munkára. A repülőtér üzemeltetőjének e személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és végrehajtania; és

n) 

a mentő- és a tűzoltó szolgálatok esetlegesen légi közlekedési veszélyhelyzetben szolgálatot teljesítő valamennyi alkalmazottjának rendszeresen bizonyítania kell, hogy egészségileg alkalmas feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelemmel az adott tevékenység típusára. Ebben az összefüggésben az egészségügyi alkalmasság, amely a fizikai és a szellemi alkalmasságot egyaránt magában foglalja, azt jelenti, hogy az adott személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely képtelenné tenné arra, hogy:

— 
a légi közlekedési veszélyhelyzetekben adódó szükséges feladatokat végrehajtsa,
— 
bármikor végrehajtsa a rá bízott feladatokat, vagy
— 
a környezetét helyesen érzékelje.

2.2.   Vezetési rendszerek

2.2.1.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a repülőtér üzemeltetőjének olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére.

2.2.2.

A 2.2.1. pontban említett vezetési rendszer részeként a repülőtér üzemeltetőjének a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az események jelentésére szolgáló rendszerből származó információk elemzésében adott esetben a 2.1. pont f) alpontjában említett harmadik feleknek is részt kell venniük. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

2.2.3.

A repülőtér üzemeltetőjének ki kell dolgoznia egy repülőtéri kézikönyvet, és a repülőteret ennek megfelelően kell üzemeltetnie. Ennek a kézikönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az utasításokat, információkat és eljárásokat, amelyek a repülőtérre és a vezetési rendszerre vonatkozónak, valamint mindazokat, amelyek szükségesek az üzemeltetést és karbantartást végző személyzet feladatainak ellátásához.

3.   A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETE

3.1.1.

A repülőtér mozgási területeit körülvevő légteret úgy kell akadálymentesen tartani, hogy a légi járművek anélkül végrehajthassák a repülőtéren végrehajtani tervezett műveleteket, hogy a repülőtér környezetében az akadályok megjelenése elfogadhatatlan kockázatot okozna. Ezért ki kell jelölni és folyamatosan figyelemmel kell kísérni az olyan akadály figyelemmel kísérési felületeket, amelyek segítségével bármilyen szabálytalan behatolás azonnal azonosítható.

3.1.2.

E felületek megsértésének olyan elemzés elvégzését kell maga után vonnia, amelynek keretében megállapítást nyer, hogy az adott tárgy elfogadhatatlan kockázatot jelent-e. Minden elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyat el kell távolítani, vagy megfelelő kockázatenyhítő intézkedéseket kell hozni a repülőteret igénybe vevő légi járművek védelmére.

3.1.3.

Az el nem távolított akadályokról tájékoztatást kell kiadni, és szükség szerint meg kell őket jelölni és/vagy fényekkel láthatóvá kell őket tenni.

3.2.

Az emberi tevékenységgel és a területhasznosítással kapcsolatos kockázatokat, például az alábbi nem kimerítő listán szereplőket, folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az okozott kockázatot fel kell mérni, és szükség szerint csökkenteni kell:

a) 

a repülőtér környezetében végrehajtott fejlesztések és a környező területek hasznosítási módjának megváltozása;

b) 

az akadály okozta turbulencia lehetősége;

c) 

a veszélyes, megtévesztő és félrevezető fények alkalmazása;

d) 

a nagy kiterjedésű, erősen tükröződő felületek okozta káprázás;

e) 

olyan területek kialakítása, amelyek a repülőtér mozgási területének környezetében ösztönzőleg hathatnak a vadon élő állatok jelenlétére; vagy

f) 

a nem látható tartományban működő sugárforrások és olyan mozgó vagy rögzített tárgyak jelenléte, amelyek zavarhatják vagy hátrányosan befolyásolhatják a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek működését.

3.3.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy veszélyhelyzeti terv készüljön a repülőtér környezetében bekövetkező légi közlekedési veszélyhelyzetek kezelésére.

4.   FÖLDI KISZOLGÁLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

4.1.   A földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók felelőssége

A földi kiszolgálást nyújtó szolgáltató felelős a repülőtéren végzett tevékenységének biztonságos végrehajtásáért. A szolgáltató felelőssége a következőket foglalja magában:

a) 

a szolgáltatónak rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek a repülőtéren történő biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükségesek. Ezek az eszközök – nem kizárólagosan – magukban foglalják a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket és az anyagokat;

b) 

a szolgáltatónak meg kell felelnie a repülőtéri kézikönyvben foglalt eljárásoknak, ideértve a járműveinek, berendezéseinek és személyzetének mozgására, valamint a repülőtér téli, éjszakai és kedvezőtlen időjárási körülmények közötti üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra vonatkozó eljárásokat is;

c) 

a szolgáltatónak a szolgáltatást igénybe vevő légijármű-üzembentartó eljárásai és utasításai szerint kell a földi kiszolgálási szolgáltatásokat nyújtania;

d) 

a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a földi kiszolgáláshoz használt berendezések üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan rendelkezésre álljanak a gyakorlatban is használt kézikönyvek, és ezek a kézikönyvek tartalmazzák az üzemeltetési, karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

e) 

a szolgáltató csak megfelelően képzett és minősített személyzetet alkalmazhat, és biztosítania kell, hogy az érintett személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából képzési és ellenőrzési programok kerüljenek bevezetésre és végrehajtásra;

f) 

a szolgáltató biztosítja, hogy személyzete fizikailag és szellemileg alkalmas legyen feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelembe véve az adott tevékenység típusát és különösen annak a biztonságra és a biztonsággal kapcsolatos védelemre gyakorolt lehetséges hatását.

4.2.   Vezetési rendszerek

4.2.1.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a szolgáltatónak olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére. Ezt a rendszert össze kell hangolni a repülőtér üzemeltetőjének vezetési rendszerével.

4.2.2.

A 4.2.1. pontban említett vezetési rendszer részeként a szolgáltatónak a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az egyéb jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a szolgáltatónak minden eseményt rögzítenie kell a repülőtér üzemeltetőjének, a légijármű-üzembentartónak és szükség esetén a légiforgalmi szolgáltatónak az események jelentésére szolgáló rendszerében. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

4.2.3.

A szolgáltatónak ki kell dolgoznia egy, a földi kiszolgálási szolgáltatásokra vonatkozó kézikönyvet, és tevékenységét annak megfelelően kell végeznie. Ennek a kézikönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az utasításokat, információkat és eljárásokat, amelyek a szolgáltatásra és a vezetési rendszerre vonatkoznak, valamint mindazokat, amelyek szükségesek a szolgáltató személyzet feladatainak ellátásához.

5.   ELŐTÉR-IRÁNYÍTÓI SZOLGÁLTATÁSOK (AMS)

5.1.

Az AMS-szolgáltatóknak a repülőtéri kézikönyvben foglalt üzemeltetési eljárások szerint kell szolgáltatást nyújtaniuk.

5.2.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve az AMS-szolgáltatónak olyan, a légiközlekedésbiztonság-menedzsmentre is kiterjedő vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, mely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését.

5.3.

Az AMS-szolgáltatónak hivatalos megállapodást kell kötnie a repülőtér üzemeltetőjével és a légiforgalmi szolgáltatóval, amelyben rögzítik a nyújtandó szolgáltatások hatályát.

5.4.

Az 5.2. pontban említett vezetési rendszer részeként az AMS-szolgáltatónak a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az egyéb jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a szolgáltatónak minden eseményt rögzítenie kell a repülőtér üzemeltetőjének és szükség esetén a légiforgalmi szolgáltatónak az események jelentésére szolgáló rendszerében.

5.5.

Az AMS-szolgáltatónak részt kell vennie a repülőtér üzemeltetője által kidolgozott biztonsági programokban.

6.   EGYÉB

A repülőtér-üzemeltető felelősségeinek sérelme nélkül a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy – a veszélyhelyzetben lévő légi járművek, a repülőteret kitérő repülőtérként igénybe vevő légi járművek, valamint más jól körülhatárolt esetek kivételével – a repülőteret és annak részeit olyan légi járművek ne vehessék igénybe, amelyek rendesen nem kerültek figyelembevételre a repülőtér tervezésekor és az üzemeltetési eljárások kialakításakor.
VIII. MELLÉKLET



VIII. MELLÉKLET

Az ATM-re/ANS-re és a légiforgalmi irányítókra vonatkozó alapvető követelmények

1.   LÉGTÉRHASZNÁLAT

1.1.

Valamennyi légi járművet – kivéve a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket – a repülés minden fázisában és a repülőtér mozgási területén a közös általános üzembentartási szabályoknak és az adott légtér használatához meghatározott eljárásoknak megfelelően kell üzemben tartani.

1.2.

Az összes légi járművet – kivéve a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket – fel kell szerelni a szükséges rendszerelemekkel, és ennek megfelelően kell üzemben tartani. Az ATM/ANS-rendszerben használt rendszerelemeknek meg kell felelniük a 3. pontban meghatározott követelményeknek.

2.   SZOLGÁLTATÁSOK

2.1.   Légiforgalmi tájékoztató adatok és információk légtérfelhasználóknak légi navigáció céljára

2.1.1.

A légiforgalmi tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek és naprakésznek kell lenniük, és megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk.

2.1.2.

A légiforgalmi tájékoztató információnak pontosnak, teljesnek, naprakésznek, egyértelműnek, hiteles forrásból származónak és megfelelő integritásúnak kell lennie, a felhasználók számára megfelelő formátumban.

2.1.3.

A légiforgalmi tájékoztató információkat megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, a szándékos és a nem szándékos beavatkozástól, valamint az adatátviteli hibáktól védett kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

2.2.   Meteorológiai tájékoztatás

2.2.1.

A repülésmeteorológiai tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek és naprakésznek kell lenniük.

2.2.2.

A repülésmeteorológiai tájékoztatásnak – a lehetőségek szabta keretek között, a légtérfelhasználók igényeinek kielégítése érdekében – pontosnak, teljesnek, naprakésznek, megfelelő integritásúnak és egyértelműnek kell lennie. A repülésmeteorológiai tájékoztatásnak hiteles forrásból kell származnia,

2.2.3.

A repülésmeteorológiai tájékoztatást megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, a beavatkozásoktól és az adatátviteli hibáktól védett kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

2.3.   Légiforgalmi szolgálatok (ATS)

2.3.1.

A légiforgalmi szolgálatok ellátásához felhasznált adatoknak pontosnak, teljesnek és naprakésznek kell lenniük.

2.3.2.

A légiforgalmi szolgálatok által nyújtott szolgáltatásnak – a felhasználók biztonsági szükségleteinek kielégítése érdekében – kellően pontosnak, teljesnek, naprakésznek és egyértelműnek kell lennie.

2.3.3.

A felhasználók számára információkkal vagy tanáccsal szolgáló automatizált eszközöket úgy kell megtervezni, gyártani és karbantartani, hogy biztosítva legyen a tervezett használatra való alkalmasságuk.

2.3.4.

A légiforgalmi irányító szolgálatnak (ATC) és a kapcsolódó eljárásoknak biztosítaniuk kell a légi járművek egymás közötti megfelelő elkülönítését, meg kell előzniük a repülőtér munkaterületén a légi járművek és az akadályok közötti ütközéseket, továbbá adott esetben segíteniük kell a levegőben található egyéb veszélyforrásokkal szembeni védekezést, és biztosítaniuk kell a haladéktalan és időben történő koordinációt az összes érintett légtérfelhasználóval és a szomszédos légterekkel.

2.3.5.

A légiforgalmi irányító szolgálatok és a légi jármű közötti kommunikációnak és az érintett légiforgalmi irányító szolgálatok egymás közötti kommunikációjának időszerűnek, világosnak, pontosnak és egyértelműnek, a beavatkozásoktól védettnek, továbbá az összes érintett szereplő számára érthetőnek kell lennie, és azt – amennyiben szükséges – valamennyi érintett félnek nyugtáznia kell.

2.3.6.

Rendelkezésre kell állniuk a megfelelő eszközöknek az esetleges veszélyhelyzetek felismerésére és adott esetben a hatékony kutatás-mentési tevékenység elindítására. Ezeknek az eszközöknek magukban kell foglalniuk legalább a megfelelő riasztási mechanizmusokat és koordinálási intézkedéseket és eljárásokat, valamint a szolgálat felelőssége alá tartozó terület hatékony ellátásához szükséges eszközöket és személyzetet.

▼M3

2.3a.   Légiforgalmi adatszolgáltatások

2.3a.1. A gyűjtött légiforgalmi adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek és naprakésznek kell lenniük, jogszerű forrásból kell származniuk, és időben rendelkezésre kell állniuk.

2.3a.2. A légiforgalmi adatszolgáltatásoknak elérhetőségük, integritásuk, folyamatosságuk és pontosságuk tekintetében a felhasználói igények kielégítéséhez megfelelő teljesítményt kell mutatniuk és fenntartaniuk.

2.3a.3. A légiforgalmi adatszolgáltatásokat nyújtó rendszereket és eszközöket úgy kell megtervezni, gyártani és karbantartani, hogy biztosítva legyen a tervezett használatra való alkalmasságuk.

2.3a.4. Az ilyen adatokat időben, kellőképpen megbízható és hatékony, a szándékos és a nem szándékos beavatkozástól, valamint az adatátviteli hibáktól védett kommunikációs csatornán keresztül kell rendelkezésére bocsátani.

▼B

2.4.   Kommunikációs szolgálatok

A kommunikációs szolgálatoknak elérhetőségük, integritásuk, folyamatosságuk és pontosságuk érdekében megfelelő teljesítményt kell mutatniuk és fenntartaniuk. Gyorsnak, valamint befolyás- és korrupciómentesnek kell lenniük.

2.5.   Navigációs szolgálatok

Az irányítási, a helymeghatározási és az esetleges időzítési információk vonatkozásában a navigációs szolgálatoknak megfelelő teljesítményt kell mutatniuk és fenntartaniuk. A teljesítmény ismérvei többek között a pontosság, az integritás, a forrás hitelessége, a rendelkezésre állás és a szolgáltatás folyamatossága.

2.6.   Légtérellenőrző szolgálatok

A légtérellenőrző szolgálatnak a pontosság, az integritás, a forrás hitelessége, a folyamatosság és az észlelés valószínűsége tekintetében kellően magas színvonalon kell megállapítania az egyes légi járművek helyzetét a légtérben, valamint más légi járművek és földi járművek helyzetét a repülőtéren.

2.7.   Légiforgalmiáramlás-szervezés

A légi forgalom áramlásának uniós szintű taktikai szervezése keretében a szolgáltatásnyújtást befolyásoló tervezett légi forgalom nagyságáról és természetéről elegendően pontos és aktuális információkat kell felhasználni és rendelkezésre bocsátani; továbbá a légtér vagy a repülőterek túltelítettségével kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében koordinálni és egyeztetni kell a légi forgalom más útvonalakra történő áthelyezését vagy késleltetését. Az áramlásszervezést a rendelkezésre álló légtérkapacitás optimalizálása és a légiforgalmiáramlás-szervezési eljárások javítása érdekében kell végrehajtani. A tevékenységet a biztonságra, az átláthatóságra és a hatékonyságra kell alapozni, és mindenkor gondoskodni kell arról, hogy a kapacitások rendelkezésre bocsátása rugalmasan, kellő időben és az európai léginavigációs tervvel összhangban történjék.

A 43. cikkben említett légiforgalmiáramlás-szervezési intézkedéseknek támogatniuk kell a léginavigációs szolgálatok, a repülőtér-üzemeltetők és a légtérfelhasználók operatív döntéseit, és ki kell terjedniük:

a) 

a repüléstervezésre;

b) 

a rendelkezésre álló légtérkapacitásnak a repülés valamennyi fázisában történő kihasználására, ideértve az úti résidőkiosztást is;

c) 

az általános légi forgalom általi útvonalhasználatra, ideértve egyebek mellett:

— 
egy, az útvonalakra és a forgalomeloszlásra vonatkozó egységes tájékoztató kiadvány elkészítését,
— 
az általános légi forgalom zsúfolt területektől való elterelésének lehetőségeit, és
— 
azokat az elsőbbségi szabályokat, amelyek – különösen zsúfoltság és válsághelyzetek idején – meghatározzák az általános légi forgalom légtérhez való hozzáférését; és
d) 

a repülési tervek és a repülőtéri résidők közötti összhangra és a szomszédos régiókkal esetleg szükséges koordinációra.

▼M3

2.8.   Légtérgazdálkodás

A légi járművek egymás közötti elkülönítésének hiányosságaiból fakadó kockázatok csökkentése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, koordinálni kell és időben közzé kell tenni az egyes légterek meghatározott használatra történő kijelölését. A légtérgazdálkodásnak és a forgalomszervezésnek a közös közlekedéspolitika keretei között történő megkönnyítése érdekében, a tagállamok felelősségi körébe tartozó katonai tevékenységek szervezését és a kapcsolódó szempontokat figyelembe véve a légtérgazdálkodásnak támogatnia kell az ICAO meghatározása szerinti, az (EU) 2024/2803 rendelet által végrehajtott rugalmas légtérfelhasználási koncepció egységes alkalmazását.

▼B

2.9.   A repülési eljárások megtervezése

A légtér besorolása és a légi járművek általi igénybevételének megkezdése előtt a repülési eljárásokat megfelelően meg kell tervezni, ellenőrizni kell és jóvá kell hagyni.

3.   RENDSZEREK ÉS RENDSZERELEMEK

3.1.   Általános elvek

A légi járműről vagy a légi járműnek szóló, illetve a földi információkat rendelkezésre bocsátó ATM/ANS-rendszereket és ATM/ANS-rendszerelemeket megfelelően kell tervezni, gyártani, beépíteni, karbantartani, védeni a jogosulatlan beavatkozással szemben és üzemeltetni, így biztosítva, hogy a tervezett céloknak megfeleljenek.

A rendszerek és eljárások különösen a következő funkciók és szolgálatok támogatásához szükséges rendszereket és eljárásokat foglalják magukban:

a) 

légtérgazdálkodás;

b) 

légiforgalmiáramlás-szervezés;

c) 

légiforgalmi szolgálatok, különösen a repülési adatokat feldolgozó rendszerek, a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszerek és az ember–gép interfész rendszerek;

d) 

kommunikáció, egyaránt beleértve a föld–föld/világűr, a levegő–föld és a levegő–levegő/világűr kommunikációt;

e) 

navigáció;

f) 

légtérellenőrzés;

g) 

légiforgalmi tájékoztatási szolgálatok; és

h) 

meteorológiai szolgálat.

3.2.   A rendszerek és a rendszerelemek integritása, működése és megbízhatósága

Integritásuk és a biztonságot érintő működésük szempontjából mind a légi járműveken, mind pedig a földön és a világűrben lévő rendszereknek és rendszerelemeknek alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű használatra. Ezeknek a rendszereknek és rendszerelemeknek az összes előre látható üzemeltetési feltétel esetén és teljes élettartamuk alatt meg kell felelniük az előírt működési szintnek.

Az ATM/ANS-rendszereket és az ATM/ANS-rendszerelemeke megfelelő és jóváhagyott eljárások alkalmazásával úgy kell megtervezni és megépíteni, karbantartani és működtetni, hogy mindenkor és a repülés minden fázisában biztosítsák az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat (a továbbiakban: EATMN) zavartalan működését. A zavartalan működés különösen a következő formákban valósulhat meg: az információk megosztása, ideértve az üzemi állapotinformációkat is, az információk egységes értelmezése, összehasonlítható feldolgozási teljesítmény és azok a kapcsolódó eljárások, amelyek lehetővé teszik az EATMN egészére, illetve annak egyes részeire megállapított egységes működési teljesítmények elérését.

Az EATMN-nek, valamint rendszereinek és azok rendszerelemeinek összehangolt módon támogatniuk kell azokat a jóváhagyott és érvényesített új működési elveket, amelyek – különösen a biztonság és a kapacitás tekintetében – javítják a léginavigációs szolgálatok minőségét, fenntarthatóságát és hatékonyságát.

Az EATMN-nek, valamint rendszereinek és azok rendszerelemeinek a rugalmas légtér-felhasználási koncepció alkalmazásán keresztül – olyan mértékben, amely a légtér és a légiforgalmi áramlás hatékony szervezéséhez, valamint az összes érintett felhasználó általi biztonságos és hatékony légtérfelhasználáshoz szükséges – támogatniuk kell a polgári és a katonai szolgálatok közötti koordináció fokozatos megvalósítását.

A biztonság- és védelempolitikai érdekek – egyebek mellett a titoktartással kapcsolatos követelmények – sérelme nélkül e célkitűzések megvalósítása érdekében az EATMN-nek, valamint rendszereinek és azok rendszerelemeinek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a polgári és a katonai szolgálatok a repülés valamennyi fázisa tekintetében a megfelelő időben következetes módon pontos információkat osszanak meg egymással.

3.3.   A rendszerek és a rendszerelemek tervezése

3.3.1.

A rendszereket és a rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az alkalmazandó biztonsági és védelmi követelményeknek.

3.3.2.

A rendszereket és a rendszerelemeket együtt, külön-külön és egymással összefüggésben tekintve egyaránt úgy kell megtervezni, hogy fordított arányosság álljon fenn egyrészt annak valószínűsége, hogy bármely meghibásodás a teljes rendszer meghibásodását okozhatja, másrészt a szolgáltatások biztonságára gyakorolt hatás súlyossága között.

3.3.3.

A rendszereket és a rendszerelemeket külön-külön és egymással összefüggésben tekintve egyaránt úgy kell megtervezni, hogy tekintettel legyenek az emberi képességek és az emberi teljesítmény korlátaira.

3.3.4.

A rendszereket és a rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy mind önmaguk, mind az általuk továbbított adatok védve legyenek a belső és a külső elemekkel való káros kölcsönhatásokkal szemben.

3.3.5.

A rendszerek és a rendszerelemek gyártásához, beépítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges, valamint a veszélyes körülményekre vonatkozó információkat egyértelmű, következetes és félreérthetetlen módon kell a személyzet rendelkezésére bocsátani.

3.4.   Folyamatos szolgáltatási színvonal

A rendszerek és a rendszerelemek biztonsági szintjét a szolgáltatás és az abban végrehajtott bármilyen változtatás ideje alatt folyamatosan fenn kell tartani.

4.   A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓK KÉPZÉSE

4.1.   Általános elvek

A légiforgalmi irányítói vagy gyakornok légiforgalmi irányítói képzésben részt vevő személynek tanulmányi szinten, fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításához, fenntartásához és bizonyításához.

4.2.   Elméleti ismeretek

4.2.1.

A légiforgalmi irányítónak az ellátott feladatainak megfelelő és az adott típusú szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintet kell elsajátítania és fenntartania.

4.2.2.

Az elméleti ismeretek elsajátítását és meglétét a képzés során folyamatos értékeléssel vagy megfelelő vizsgákkal kell ellenőrizni.

4.2.3.

A légiforgalmi irányítónak folyamatosan birtokában kell lennie a megfelelő szintű elméleti ismereteknek. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléssel vagy vizsgákkal kell ellenőrizni. A vizsgák gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusához kötődő kockázatok szintjével.

4.3.   Gyakorlati készségek

4.3.1.

A légiforgalmi irányítónak el kell sajátítania és fenn kell tartania a feladatai ellátáshoz szükséges gyakorlati készségeket. Ezeknek a készségeknek arányosnak kell lenniük az adott típusú szolgálathoz kapcsolódó kockázatokkal, és, amennyiben az ellátott feladatokat tekintve ezek relevánsak, ki kell terjedniük legalább:

a) 

az üzemeltetési eljárásokra;

b) 

a feladatspecifikus szempontokra;

c) 

rendellenes és vészhelyzeti szituációkra; valamint

d) 

az emberi tényezőkre.

4.3.2.

A légiforgalmi irányítónak bizonyítania kell, hogy képes az ellátott feladatainak megfelelő kompetenciával végrehajtani a kapcsolódó eljárásokat és feladatokat.

4.3.3.

A gyakorlati készségekkel kapcsolatos kompetenciákat megfelelő szinten kell tartani. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléssel kell ellenőrizni. Az említett értékelések gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusának és az ellátott feladatoknak az összetettségével, valamint a hozzájuk kötődő kockázatok szintjével.

4.4.   Nyelvismeret

4.4.1.

A légiforgalmi irányítónak tanúbizonyságot kell tennie arról, hogy olyan szinten beszél és ért angolul, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljon mind a csak hallott szövegek esetében (telefon/rádiótávközlés), mind a szemtől szembeni helyzetekben, konkrét és a munkával kapcsolatos témákban, továbbá veszélyhelyzetekben is.

4.4.2.

Ha egy adott légtérben az ATS szolgáltatásnyújtáshoz szükséges, a légiforgalmi irányítónak képesnek kell lennie a nemzeti nyelv(ek)et a fent meghatározott szinten beszélni és megérteni.

4.5.   Repülésszimulációs oktatóeszközök (STD)

A helyzetismerettel és az emberi tényezőkkel kapcsolatos gyakorlati képzésben, valamint a megszerzett vagy meglévő készségek ellenőrzésében használt repülésszimulációs oktatóeszközöknek olyan teljesítményszintűeknek kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a munkakörnyezet és a képzés szempontjából releváns üzemi helyzetek megfelelő szimulációját.

4.6.   Tanfolyam

4.6.1.

A képzést tanfolyami formában kell biztosítani, amely tartalmazhat elméleti és gyakorlati oktatást, valamint adott esetben repülésszimulációs oktatóeszköz segítségével nyújtott képzést is.

4.6.2.

Minden képzéstípushoz össze kell állítani és jóvá kell hagyni egy tantervet.

4.7.   Oktatók

4.7.1.

Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezeknek az oktatóknak:

a) 

megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatott területen; és

b) 

bizonyítottan képesnek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására.

4.7.2.

A gyakorlati oktatást olyan megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik:

a) 

teljesítik a nyújtott oktatásnak megfelelő, az elméleti ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeket;

b) 

bizonyítottan képesek oktatni és a megfelelő oktatási technikákat alkalmazni;

c) 

gyakorlatot szereztek az oktatni kívánt eljárások oktatása során használt oktatási technikák terén; és

d) 

oktatói alkalmasságuk fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésen vesznek részt.

4.7.3.

Gyakorlati oktató csak olyan személy lehet, aki fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva a légiforgalmi irányítói szerepkör betöltésére.

4.8.   Értékelők

4.8.1.

A légiforgalmi irányítók készségeinek értékeléséért felelős személyeknek:

a) 

bizonyítottan képesnek kell lenniük a légiforgalmi irányítók teljesítményének felmérésére, valamint vizsgáztatásukra és ellenőrzésükre; és

b) 

az értékelés színvonalának fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésen kell részt venniük.

4.8.2.

A gyakorlati készségek értékelője csak olyan személy lehet, aki azokon a területeken, amelyekre az értékelés vonatkozik, fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva a légiforgalmi irányítói szerepkör betöltésére.

4.9.   A légiforgalmi irányítók egészségügyi alkalmassága

4.9.1.

Minden légiforgalmi irányítónak rendszeresen tanúbizonyságot kell tennie arról, hogy egészségileg alkalmas feladatainak kielégítő ellátására. A követelményeknek való megfelelést megfelelő, az életkorral járó potenciális szellemi és fizikai leépülést figyelembe vevő értékelés útján kell kimutatni;

4.9.2.

Az egészségügyi alkalmasság – a fizikai és a szellemi alkalmasságot egyaránt ideértve – bizonyítása magában foglalja annak igazolását, hogy a kérdéses személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely a légiforgalmi irányítási (ATC) szolgálatot ellátó személyt alkalmatlanná teszi:

a) 

az ATC-szolgáltatás nyújtásához szükséges feladatok megfelelő ellátására;

b) 

a rá bízott feladatok mindenkori végrehajtására; vagy

c) 

környezetének helyes érzékelésére.

4.9.3.

Ha az egészségügyi alkalmasság nem bizonyítható teljeskörűen, akkor azonos mértékű biztonságot eredményező kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazhatók.

5.   SZOLGÁLTATÓK ÉS KÉPZÉSI SZERVEZETEK

5.1.

Szolgáltatás csak a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

a) 

a szolgáltatónak közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek a szolgáltatás kiterjedése és tárgya szempontjából szükségesek. Ezek az eszközök – nem kizárólagosan – magukban foglalják a rendszereket, a létesítményeket, beleértve a villamosenergia-ellátást is, a vezetési szerkezetet, a személyzetet, a berendezéseket és azok karbantartását, a feladatok, a felelősségek és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a szolgáltatónak ki kell dolgoznia és folyamatosan naprakészen kell tartania a szolgáltatásaira vonatkozó igazgatási és üzemeltetési kézikönyveket, és e kézikönyvek szerint kell működnie. Ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell minden, az üzemeltetéshez és a vezetési rendszerhez szükséges utasítást, információt és eljárást, továbbá minden olyan utasítást, információt és eljárást, amelyre az üzemeltetésben részt vevő személyzetnek a feladatai ellátásához szüksége van;

▼M3

c) 

a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a szolgáltatónak olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági és védelmi kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére;

▼B

d) 

a szolgáltató kizárólag megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet alkalmazhat, és a személyzet számára képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és végrehajtania;

e) 

az e mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a szolgáltatónak meg kell teremtenie a kapcsolattartás hivatalos lehetőségét minden olyan érdekelttel, amely közvetlenül befolyásolhatja szolgáltatásának biztonságát;

f) 

a szolgáltatónak vészhelyzeti tervet kell összeállítania és bevezetnie a szolgáltatással kapcsolatban esetlegesen előforduló rendellenes és veszélyhelyzetekre kiterjedően, ideértve a szolgáltató műveleteinek jelentős mértékű romlásához vagy megszakításához vezető helyzeteket is;

g) 

a c) pontban említett vezetési rendszer részeként a szolgáltatónak a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket, és

h) 

a szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia annak igazolására, hogy valamennyi általa üzemeltetett rendszer és rendszerelem folyamatosan megfelel a biztonsági követelményeknek.

5.2.

Az ATC-szolgáltatás csak a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

a) 

az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet kifáradását beosztáskezelő rendszer alkalmazásával meg kell előzni. Ennek a beosztáskezelő rendszernek meg kell szabnia a szolgálati időszakokat és időket, valamint az ezekhez illesztett pihenőidőket. A beosztáskezelő rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen az alváshiányt, a szokásos huszonnégy órás biológiai ciklus felborulását, az éjszakai munkavégzést, az adott időtartamok alatti teljes szolgálati időt, valamint a kijelölt feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását;

b) 

az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet körében kialakuló stresszt oktatási és megelőzési programokkal kell kezelni;

c) 

az ATC-szolgáltatónak rendelkeznie kell eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet az ítélőképessége birtokában van, és egészségügyi alkalmassága megfelelő; és

d) 

az ATC-szolgáltatónak a tervezés és az üzemelés során figyelembe kell vennie az üzemeltetési és a technikai korlátokat, valamint az emberi tényezőre vonatkozó elveket.

5.3.

Kommunikációs, navigációs és/vagy légtérellenőrzési szolgáltatások csak a következő feltétel teljesülése esetén nyújthatók:

A szolgáltatónak rendszeresen és időben tájékoztatnia kell az érintett légtérfelhasználókat és ATS-egységeket az ATS céljaira nyújtott szolgáltatás üzemállapotáról (és annak változásairól).

5.4.

 Képzési szervezetek

Az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzetet oktató szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) 

rendelkeznie kell a tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ezek az eszközök – nem kizárólagosan – magukban foglalják a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a módszertant, a feladatok, a felelősségi körök és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a nyújtott képzéseket és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat – egyebek mellett a képzés színvonala romlásának kockázatait –, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére; és

c) 

szükség szerint megállapodásokat kell kötnie más érintett szervezetekkel az e mellékletben foglalt alapvető követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.

6.   REPÜLŐORVOS SZAKÉRTŐK ÉS REPÜLŐORVOSI KÖZPONTOK

6.1.   Repülőorvos szakértők

A repülőorvos szakértőnek:

a) 

rendelkeznie kell az orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítéssel és engedéllyel;

b) 

a vizsgálatok színvonalának fenntartása érdekében előzetes repülés-egészségügyi képzésben és rendszeres repülés-egészségügyi továbbképzéseken kell részt vennie; és

c) 

gyakorlati ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie azokról a körülményekről, amelyek között a légiforgalmi irányítók feladataikat ellátják.

6.2.   Repülőorvosi központok

A repülőorvosi központoknak:

a) 

rendelkezniük kell a kiváltságaikhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ez – nem kizárólagosan – magában foglalja a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok, a felelősségek és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére; és

c) 

szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel biztosítja az e mellékletben foglalt követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.

▼M3

7.    A PÉNZÜGYI STABILITÁSRA, A FELELŐSSÉGRE ÉS A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK, TULAJDONOSI ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRA

Az ATM/ANS-szolgáltatóknak a biztonságos és folyamatos szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából:

a) 

igazolniuk kell, hogy megfelelő pénzügyi stabilitással rendelkeznek;

b) 

igazolniuk kell, hogy jogállásukat és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét figyelembe véve megfelelő felelősségi és biztosítási fedezettel rendelkeznek; és

c) 

meg kell felelniük a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alkalmazandó követelményeknek, biztosítva ezzel az összeférhetetlenségeknek a megkülönböztetéstől mentes szolgáltatásnyújtást célzó megelőzését.

▼B

IX. MELLÉKLET



IX. MELLÉKLET

A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó alapvető követelmények

1.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, KARBANTARTÁSÁRA ÉS ÜZEMBEN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1.1.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartójának és távoli pilótájának ismernie kell a tervezett üzemben tartásra vonatkozó uniós és nemzeti szabályozást, különös tekintettel a biztonsággal, a magánélet védelmével, az adatvédelemmel, a felelősséggel, a biztosítással, a védelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokra. Az üzemben tartónak és a távoli pilótának képesnek kell lennie biztosítani az üzemben tartás biztonságát és a pilóta nélküli légi jármű biztonságos elkülönítését a földön tartózkodó személyektől és más légtérfelhasználóktól. Ez magában foglalja a gyártó által nyújtott használati útmutatónak, a pilóta nélküli légi jármű biztonságos és környezetbarát használatának, összes releváns funkciójának, továbbá az alkalmazandó repülési szabályoknak és ATM/ANS-eljárásoknak az alapos ismeretét.

1.2.

A pilóta nélküli légi járművet úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy alkalmas legyen tervezett funkciójának betöltésére, és anélkül lehessen üzemben tartani, beállítani és karbantartani, hogy az veszélyt jelentene az emberek számára.

1.3.

Ha a biztonság, a magánélet védelme, a személyes adatok védelme, a védelem vagy a környezetvédelem területén az üzemben tartásból fakadóan jelentkező kockázatok csökkentése érdekében szükséges, a pilóta nélküli légi járműnek olyan megfelelő és célzott tulajdonságokkal és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek beépített és alapértelmezett módon figyelembe veszik a magánélet védelmének és a személyes adatok védelmének szempontjait. A szükségleteknek megfelelően ezeknek a tulajdonságoknak és funkcióknak lehetővé kell tenniük a légi jármű egyszerű azonosítását, valamint a végrehajtott művelet természetének és céljának egyszerű megállapítását, és – különösen a meghatározott földrajzi területeken, az üzemben tartótól meghatározott távolságokon túl, valamint a meghatározott magasságokban való üzemben tartás szempontjából – biztosítaniuk kell az alkalmazandó korlátozások, tilalmak és feltételek betartását.

1.4.

A pilóta nélküli légi jármű gyártásáért vagy forgalmazásáért felelős szervezetnek tájékoztatnia kell a pilóta nélküli légi jármű üzemben tartóját, valamint adott esetben a karbantartó szervezetet az üzemben tartás azon típusairól, amelyekre a pilóta nélküli légi járművet tervezték, és meg kell velük ismertetniük a pilóta nélküli légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges korlátozásokat és információkat, ideértve az üzem közbeni működés és a környezetvédelmi megfelelőség szempontjait, a légialkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat, valamint a veszélyhelyzeti eljárásokat is. Ezt a tájékoztatást egyértelmű, következetes és félreérthetetlen módon kell megadni. A sem tanúsítványt, sem nyilatkozatot nem igénylő üzemben tartás során használható pilóta nélküli légi járművek műveleti képességeit illetően lehetővé kell tenni olyan korlátozások beépítését, amelyek révén teljesíthetők a kérdéses üzemben tartásra alkalmazandó légtérhasználati szabályok.

2.   AZ 56. CIKK (1) ÉS (5) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, KARBANTARTÁSÁRA ÉS ÜZEMBEN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ TOVÁBBI ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az 1. cikkben meghatározott célokra figyelemmel a pilóta nélküli légi jármű üzemben tartása során a földön tartózkodó személyek és más légtérfelhasználók biztonságának szavatolása érdekében, – szükség szerint az üzemben tartás kockázati szintjének figyelembevételével – teljesíteni kell a következő követelményeket:

2.1.   Légialkalmasság

2.1.1.

A pilóta nélküli légi járművet úgy kell megtervezni, vagy a pilóta nélküli légi járműnek olyan jellemzőkkel vagy részletkialakításokkal kell rendelkeznie, hogy a pilóta nélküli légi járművet üzemben tartó személy és a légtérben vagy a földön tartózkodó harmadik felek – ideértve a vagyontárgyakat is – biztonsága kielégítő módon szavatolva legyen.

2.1.2.

A pilóta nélküli légi jármű termékintegritásának arányosnak kell lennie az előre látott repülési körülmények összességéhez társuló kockázatokkal.

2.1.3.

Amennyire a várható üzemeltetési feltételek esetén szükséges – ideértve azt az esetet is, amikor egy vagy adott esetben egyszerre több rendszer meghibásodik – a pilóta nélküli légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie. Kellőképpen figyelembe kell venni az emberi tényezőt, különös tekintettel a technológia emberek általi biztonságos működtetését garantáló tényezőkkel kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretekre.

2.1.4.

A pilóta nélküli légi járműnek, valamint motorjainak, propellereinek, alkatrészeiknek, fel nem szerelt berendezéseinek és a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló berendezésnek a várható üzemeltetési feltételek esetén a légi jármű tervezése során figyelembe vett teljes üzemelés alatt – és kellő mértékben azon túl is – a szándékolt módon kell működniük.

2.1.5.

A pilóta nélküli légi járművet, valamint annak motorjait, propellereit, alkatrészeit, fel nem szerelt berendezéseit és a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló berendezést mind külön-külön, mind egymással összefüggésben tekintve úgy kell megtervezni, hogy a meghibásodás valószínűsége és a meghibásodás által a földön tartózkodó személyekre és más légtérfelhasználókra gyakorolt hatások a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt elvek alapján mérsékeltek legyenek.

2.1.6.

Az üzemben tartás keretében a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló valamennyi berendezésnek elő kell segítenie a repülési műveletek végrehajtását, és ennek érdekében egyebek mellett helyzetismeretet kell biztosítania, és módot kell adnia az összes várt helyzet és veszélyhelyzet kezelésére.

2.1.7.

A pilóta nélküli légi járművek, a hajtóművek és a propellerek tervezésében részt vevő szervezeteknek óvintézkedéseket kell tenniük a pilóta nélküli légi járművön és annak rendszerein belülről és kívülről eredő, a tapasztalatok alapján a biztonságra kiható veszélyek minimalizálása érdekében. Ebbe beleértendő az elektronikus eszközökkel való interferenciával szembeni védekezés is.

2.1.8.

A pilóta nélküli légi jármű gyártása során alkalmazott gyártási eljárásoknak, anyagoknak és komponenseknek olyan, megfelelő és reprodukálható tulajdonságokat és működést kell eredményezniük, amelyek megfelelnek a tervezés során figyelembe vett tulajdonságoknak.

2.2.   Szervezetek

A pilóta nélküli légi járművek tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzemben tartásában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és képzések nyújtásában részt vevő szervezeteknek teljesíteniük kell a következő követelményeket:

a) 

A szervezetnek rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek az általa végzett tevékenységhez szükségesek, és a tevékenység szempontjából releváns körben biztosítania kell az alapvető követelményeknek, illetve az 58. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak és az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelést.

b) 

A szervezetnek olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja a releváns alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére. A vezetési rendszernek arányaiban igazodnia kell a szervezet méretéhez és tevékenységének típusához.

c) 

Légiközlekedésbiztonság-menedzsment rendszerének részeként a szervezetnek a biztonság folyamatos fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. A jelentéstételi rendszernek arányaiban igazodnia kell a szervezet méretéhez és tevékenységének típusához.

d) 

A szervezetnek indokolt esetben megállapodásokat kell kötnie más szervezetekkel a releváns alapvető követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.

2.3.   A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartásában részt vevő személyek

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartásában részt vevő valamennyi személynek, a távoli pilótát is beleértve, rendelkeznie kell mindazokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek szükségesek az üzemben tartás biztonságának biztosításához, és arányosak az üzemben tartás jellegéhez társuló kockázatokkal. Ha az érintett üzemben tartáshoz társuló kockázatok csökkentése ezt igényli, a pilóta nélküli légi járművet üzemben tartó személynek egészségügyi alkalmasságát is bizonyítania kell.

2.4.   Üzemben tartás

2.4.1.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartója felelős az üzemben tartásért, és köteles az üzemben tartás biztonságának garantálásához szükséges minden intézkedést megtenni.

2.4.2.

A repüléseket a feladataik teljesítéséhez kapcsolódó és az igénybe venni tervezett területre, légtérre, repülőterekre és más helyszínekre irányadó, valamint – ha alkalmazandó – az érintett ATM/ANS-rendszerekhez kapcsolódó jogszabályoknak, szabályzatoknak és eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

2.4.3.

A pilóta nélküli légi járművel végzett műveleteknek biztosítaniuk kell a földön tartózkodó harmadik felek és más légtérfelhasználók biztonságát, és a lehető legalacsonyabb szintre kell korlátozniuk a kedvezőtlen külső és belső körülményekből fakadó kockázatokat, ideértve a környezeti körülményekből fakadókat is, és ennek érdekében a repülés minden fázisában megfelelő elkülönítési távolságot kell tartani.

2.4.4.

A pilóta nélküli légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha légialkalmassága biztosított, és a tervezett üzemben tartáshoz szükséges berendezések, egyéb komponensek és szolgáltatások rendelkezésre állnak és üzemképesek.

2.4.5.

A pilóta nélküli légi járműveknek és a pilóta nélküli légi járművekkel lebonyolított műveleteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályok által szavatolt megfelelő jogoknak.

2.4.6.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartója köteles biztosítani, hogy – az üzemben tartás jellege, a légiforgalmi szabályzatok és a repülés bármely fázisában alkalmazandó repülési szabályok figyelembevételével – a légi jármű fel legyen szerelve a szükséges navigációs, kommunikációs, légtérellenőrző, észlelő és elkerülést segítő berendezésekkel, valamint a tervezett repülés biztonságához szükségesnek ítélt minden más berendezéssel.

2.5.   Az elektromágneses összeférhetőséggel és a rádióspektrummal kapcsolatos alapvető követelmények azon pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, alkatrészeik, fel nem szerelt berendezéseik vonatkozásában, amelyek tervezését az 56. cikk (1) bekezdésével összhangban tanúsították, és amelyeket kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal kiosztott frekvenciákon való működésre terveztek védett légiforgalmú célú felhasználásra

2.5.1.

E pilóta nélküli légi járműveket és a motorjaikat, propellereiket, alkatrészeiket és fel nem szerelt berendezéseiket – a technika állásának figyelembevétele mellett – úgy kell tervezni és gyártani, hogy az biztosítsa a következőket:

a) 

az általuk keltett elektromágneses zavar mértéke ne haladja meg azt a szintet, amely a rádió- és távközlési berendezések és egyéb berendezések rendeltetésszerű üzemelését gátolja; és

b) 

a rendeltetésszerű használat alatti elektromágneses zavartűrésük olyan szintű legyen, hogy mellette a készüléket a rendeltetésszerű használat elfogadhatatlan minőségi romlása nélkül lehessen üzemeltetni.

2.5.2.

E pilóta nélküli légi járműveket és a motorjaikat, propellereiket, alkatrészeiket és fel nem szerelt berendezéseiket – a technika állásának figyelembevétele mellett – úgy kell tervezni és gyártani, hogy az biztosítsa, hogy a felsoroltak ne okozzanak káros zavarást, eredményesen használják a rádióspektrumot, valamint elősegítsék a hatékony rádióspektrum-használatot.

3.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

A pilóta nélküli légi járműveknek teljesíteniük kell a III. mellékletben a környezetvédelmi megfelelőségre vonatkozóan megállapított követelményeket.

4.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK ÉS ÜZEMBEN TARTÓIK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉRE ÉS A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A tagállamok Chicagói Egyezményben foglalt kötelezettségeinek sérelme nélkül azon pilóta nélküli légi járműveket, amelyeknek tervezését az 56. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítani kell, az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell nyilvántartásba venni.

4.2.

A pilóta nélküli légi járművek üzemben tartóit az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell nyilvántartásba venni, amennyiben a következők valamelyikének üzemben tartását végzik:

a) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyek ütközés esetén 80 joule-nál nagyobb mozgási energiát adhatnak le az emberre;

b) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyek üzemben tartása kockázatot jelent a magánélet, a személyes adatok védelme, a védelem és a környezet szempontjából;

c) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyeknek tervezését az 56. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítani kell;

4.3.

Amennyiben a 4.1. vagy a 4.2. pont szerinti nyilvántartási kötelezettségeket kell alkalmazni, akkor az érintett pilóta nélküli légi járműveket egyenként meg kell jelölni és azonosítani kell az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.
X. MELLÉKLET



X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat



216/2008/EK rendelet

E rendelet

1. cikk (1) bekezdése

2. cikk (1) és (2) bekezdése

1. cikk (2) bekezdése

2. cikk (3) bekezdése

1. cikk (3) bekezdése

2. cikk (5) bekezdése

2. cikk

1. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk (1) bekezdésének a) pontja

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja

4. cikk (1) bekezdésének b) pontja

2. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja

4. cikk (1) bekezdésének c) pontja

2. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

4. cikk (1) bekezdésének d) pontja

2. cikk (1) bekezdésének c) pontja

—

2. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja

4. cikk (2) bekezdése

2. cikk (2) bekezdése

4. cikk (3) bekezdése

2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja

4. cikk (3a) bekezdése

2. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja és (2) bekezdése

—

2. cikk (4) bekezdése

—

2. cikk (6) bekezdése

4. cikk (3b) bekezdése

2. cikk (7) bekezdése

4. cikk (3c) bekezdése

2. cikk (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése

4. cikk (4) és (5) bekezdése

2. cikk (3) bekezdésének d) pontja

4. cikk (6) bekezdése

—

—

2. cikk (48)-(11) bekezdés

—

4. cikk

—

5. cikk

—

6. cikk

—

7. cikk

—

8. cikk

5. cikk (1), (2) és (3) bekezdése

9–16. cikk

5. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja

18. cikk (2) bekezdése

5. cikk (4) bekezdésének c) pontja

18. cikk (1) bekezdésének b) pontja

—

18. cikk (1) bekezdésének a) pontja

5. cikk (5) bekezdése

17. és 19. cikk

5. cikk (6) bekezdése

4. cikk

6. cikk

9. cikk (2) bekezdése és 19. cikk (3) bekezdése

7. cikk (1) és (2) bekezdés

20. és 21. cikk

8. cikk (4) bekezdése

22. cikk

7. cikk (3)–(7) bekezdése

23–28. cikk

8. cikk (1)–(3) bekezdés

29. cikk, 30. cikk (1)-(3) bekezdés

—

30. cikk (4)-(7) bekezdés

8. cikk (5) bekezdése

31. cikk és 32. cikk

8. cikk (6) bekezdése

4. cikk

8a. cikk (1)–(5) bekezdése

33–39. cikk

8a. cikk (6) bekezdése

4. cikk

8b. cikk (1)–(6) bekezdése

40–47. cikk

8b. cikk (7) bekezdése

4. cikk

8c. cikk (1)–(10) bekezdése

48–54. cikk

8c. cikk (11) bekezdése

4. cikk

—

55-58. cikk

9. cikk

59–61. cikk

10. cikk (1)–(3) bekezdés

62. cikk (1) és (2) bekezdés

—

62. cikk (3)-(8) bekezdés

10. cikk (4) bekezdése

62. cikk (9) bekezdése

—

62. cikk (10)–(12) bekezdés

10. cikk (5) bekezdése

62. cikk (13)-(15) bekezdés

—

63. cikk

—

64. cikk

—

65. cikk

—

66. cikk

11. cikk (1)–(3) bekezdés

67. cikk (1)–(3) bekezdés

11. cikk (4)–(5b) bekezdés

—

11. cikk (6) bekezdése

67. cikk (4) bekezdése

12. cikk

68. cikk

13. cikk

69. cikk

14. cikk (1)–(3) bekezdés

70. cikk

14. cikk (4)–(7) bekezdés

71. cikk

15. cikk

72. cikk

16. cikk

73. cikk

—

74. cikk

17. cikk

75. cikk

18. cikk

76. cikk (1)–(5) bekezdés

19. cikk

76. cikk (1)–(5) bekezdés

20. cikk

77. cikk

21. cikk

78. cikk

22. cikk (1) bekezdése

76. cikk (6) bekezdése

22. cikk (2) bekezdése

76. cikk (7) bekezdése

—

79. cikk

22a. cikk

80. cikk

22b. cikk

81. cikk

23. cikk

82. cikk (1) és (2) bekezdés

—

82. cikk (3) bekezdése

24. és 54. cikk

85. cikk

25. cikk

84. cikk

26. cikk

86. cikk (1)–(4) bekezdés

—

86. cikk (5) bekezdése

—

87. cikk

—

88. cikk

—

89. cikk

27. cikk

90. cikk (1)–(3) bekezdés

—

90. cikk (4)–(6) bekezdés

—

91. cikk

—

92. cikk

—

93. cikk

28. cikk (1) és (2) bekezdés

94. cikk (1) és (2) bekezdés

—

94. cikk (3) bekezdése

28. cikk (3) és (4) bekezdés

94. cikk (4) és (5) bekezdés

29. cikk (1) bekezdése

95. cikk (1) bekezdése

29. cikk (2) bekezdése

98. cikk (2) bekezdésének m) pontja és (6) bekezdése

29. cikk (3) bekezdése

—

—

95. cikk (2) bekezdése

30. cikk

96. cikk

31. cikk

97. cikk

32. cikk (1) bekezdése

119. cikk (3) bekezdése

32. cikk (2) bekezdése

119. cikk (6) bekezdése

33. cikk

98. cikk (1)–(5) bekezdés

34. cikk (1) bekezdése

99. cikk (1) és (2) bekezdés

—

99. cikk (3) bekezdése

34. cikk (2) és (3) bekezdés

99. cikk (4) és (5) bekezdés

35. cikk

100. cikk

36. cikk

101. cikk

37. cikk (1)–(3) bekezdés

102. cikk (1)–(3) bekezdés

—

102. cikk (4) bekezdése

38. cikk (1)–(3) bekezdés

104. cikk (1)–(3) bekezdés

—

104. cikk (4) bekezdése

39. cikk

—

—

103. cikk

40. cikk

105. cikk

41. cikk (1) bekezdése

—

41. cikk (2) és (3) bekezdés

106. cikk (1) bekezdése

41. cikk (4) bekezdése

—

41. cikk (5) bekezdése

106. cikk (6) bekezdése

42. cikk

106. cikk (2)-(5) bekezdés

43. cikk

107. cikk

44. cikk

108. cikk

45. cikk

109. cikk

46. cikk

110. cikk

47. cikk

111. cikk

48. cikk

112. cikk

49. cikk

113. cikk

50. cikk

114. cikk (1), (2) és (4) bekezdés

51. cikk

114. cikk (3) bekezdése

52. cikk (1)–(3) bekezdés

115. cikk

52. cikk (4) bekezdése

76. cikk (6) bekezdése

53. cikk (1) és (2) bekezdés

116. cikk

53. cikk (3) bekezdése

76. cikk (6) bekezdése

54. cikk

85. cikk

55. cikk

83. cikk

56. cikk

117. cikk

57. cikk

118. cikk

58. cikk (1) és (2) bekezdés

119. cikk (1) és (2) bekezdés

—

119. cikk (4) bekezdése

58. cikk (3) bekezdése

119. cikk (5) bekezdése

58. cikk (4) bekezdése

132. cikk (2) bekezdése

59. cikk (1)–(4) bekezdés

120. cikk (1)–(4) bekezdés

—

120. cikk (5) bekezdése

59. cikk (5)–(11) bekezdés

120. cikk (6)–(12) bekezdés

60. cikk

121. cikk

61. cikk

122. cikk

—

123. cikk

62. cikk

124. cikk

63. cikk

125. cikk

64. cikk (1)–(3) bekezdés

126. cikk (4) bekezdés

64. cikk (2) bekezdése

—

64. cikk (4) bekezdése

126. cikk (1) bekezdése

64. cikk (5) bekezdése

126. cikk (2) bekezdése

—

126. cikk (3) bekezdése

65. cikk

127. cikk

65a. cikk

—

—

128. cikk

66. cikk

129. cikk

—

130. cikk

67. cikk

—

68. cikk

131. cikk

—

132. cikk (1) bekezdése

58. cikk (4) bekezdése

132. cikk (2) bekezdése

69. cikk

—

—

133. cikk

—

134. cikk

—

135. cikk

—

136. cikk

—

137. cikk

—

138. cikk

—

139. cikk

—

140. cikk

70. cikk

141. cikk

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 02.08.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32018R1139
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.