|
+IV. MELLÉKLET |
IV. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET A hajózó személyzet tagjaira vonatkozó alapvető követelmények 1. PILÓTAKÉPZÉS 1.1. Általános elvek A légi jármű vezetésére irányuló képzésben részesülni kívánó személynek tanulmányi szinten, fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításához, fenntartásához és bizonyításához. 1.2. Elméleti ismeretek A pilótának a légi jármű fedélzetén ellátott feladatainak megfelelő és az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintet kell elsajátítania és fenntartania. Ezek az ismeretek minimálisan az alábbiakat tartalmazzák:
a)
a légi jog;
b)
a légi járművekre vonatkozó általános ismeretek;
c)
a légi jármű kategóriájához kapcsolódó műszaki kérdések;
d)
a repüléstervezés és a repülés-végrehajtás;
e)
az emberi teljesítmény és annak korlátai;
f)
a meteorológia;
g)
a navigáció;
h)
az üzembentartási eljárások, köztük az erőforrás-gazdálkodás;
i)
a repülés alapelvei;
j)
a kommunikáció; és
k)
a nem technikai jellegű készségek, beleértve a veszélyek és a hibák felismerésének és kezelésének készségét is. 1.3. Az elméleti ismeretek ellenőrzése és fenntartása
1.4. Gyakorlati készségek A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén ellátandó feladatai elvégzéséhez szükséges gyakorlati készségeket. Ezeknek a készségeknek arányosnak kell lenniük az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal, és a légi jármű fedélzetén végzett feladatoknak megfelelően az alábbiakra kell kiterjedniük:
a)
a felszállás előtti és a repülés közbeni feladatok, ideértve egyebek mellett a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározását, a légi jármű vizsgálatát és javítását, az üzemanyag- és az energiafelhasználás tervezését, az időjárás megítélését, az útvonaltervezést, a légtérkorlátozásokat és a futópályák rendelkezésre állását;
b)
a repülőtéri és a forgalmi köri eljárások;
c)
az ütközések elkerülését szolgáló óvintézkedések és eljárások;
d)
a légi jármű irányítása külső vizuális referencia alapján;
e)
a repülési manőverek, köztük a kritikus helyzetekben végzett manőverek is, és a kapcsolódó „kivevő” („upset”) manőverek, a műszaki lehetőségek függvényében;
f)
fel- és leszállás végrehajtása normál és oldalszélben;
g)
a csak műszerek alapján történő repülés, a tevékenység típusának megfelelően;
h)
az üzembentartási eljárások, köztük a csapatmunka és az erőforrás-gazdálkodás, az üzemben tartás jellegének megfelelően, egy-, illetve többfős személyzet esetében;
i)
a navigáció és a repülési szabályok és a kapcsolódó eljárások végrehajtása, adott esetben vizuális adatok vagy navigációs segédeszközök használatával;
j)
teendők rendellenes működés, illetve veszélyhelyzet esetén, ideértve a légi jármű berendezéseinek szimulált meghibásodását is;
k)
megfelelés a légiforgalmi és a kommunikációs eljárásoknak;
l)
a légi jármű típusa vagy osztálya szerinti specifikus kérdések;
m)
a konkrét tevékenységhez kötődő kockázatok csökkentéséhez szükséges további gyakorlatikészség-fejlesztő képzések; és
n)
nem technikai jellegű készségek, beleértve a veszélyek és a hibák megfelelő értékelési módszertan alkalmazásával történő felismerésének és kezelésének készségét is, a technikai készségek értékelésével összefüggésben. 1.5. A gyakorlati készségek ellenőrzése és fenntartása
1.6. Nyelvismeret A pilótának rendelkeznie kell a légi járművön ellátott feladataihoz szükséges megfelelő nyelvismerettel. A nyelvismeretnek ki kell terjednie:
a)
az időjárási információs dokumentumok megértésére;
b)
a repülési útvonalat tartalmazó, valamint az indulási és megközelítési térképek és a kapcsolódó repülési tájékoztató dokumentumok használatára; valamint
c)
a hajózó személyzet más tagjaival és a léginavigációs szolgálatokkal a repülés bármely fázisában – beleértve a repülésre való felkészülést is – folytatandó kommunikáció képességére azon a nyelven, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik. 1.7. Repülésszimulációs oktatóeszközök A képzésben vagy a gyakorlati készségek elsajátításának vagy fenntartásának ellenőrzésében használt repülésszimulációs oktatóeszközöknek (FSTD) meg kell felelniük bizonyos teljesítményszintnek azokon a területeken, amelyek az adott feladat elvégzése szempontjából relevánsak. Különösen a térbeli kialakításnak, a kezelési tulajdonságoknak, valamint a járműteljesítménynek és a rendszerviselkedésnek kell megfelelően leképeznie a légi járművet. 1.8. Tanfolyam
1.9. Oktatók 1.9.1. Elméleti oktatás Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezeknek az oktatóknak:
a)
megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatott területen; és
b)
képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására. 1.9.2. Repülésoktatás és repülésszimulációs oktatás A repülésoktatást és a repülésszimulációs oktatást olyan megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik:
a)
teljesítik a nyújtott oktatásnak megfelelő, az elméleti ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeket;
b)
képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására;
c)
gyakorlatot szereztek az oktatni kívánt repülési manőverek és eljárások oktatása során használt oktatási technikák terén;
d)
bizonyították képességüket az oktatni kívánt repülési területek oktatására, egyaránt ideértve a repülés előtti és utáni, valamint a földi oktatást; és
e)
az oktatás színvonalának fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésben részesülnek. A légi járművön képzést nyújtó repülésoktatóknak – az új típusú légi járműveken végzett oktatás kivételével – jogosultnak kell lenniük az oktatni kívánt légi jármű parancsnokként történő vezetésére. 1.10. Vizsgáztatók A pilóták készségeinek felméréséért felelős személyeknek:
a)
meg kell felelniük a repülőoktatókra és a repülésszimulációs oktatókra vonatkozó követelményeknek; és
b)
képesnek kell lenniük a pilóták teljesítményének megítélésére, valamint repülési tesztek és ellenőrzések lefolytatására. 2. A PILÓTÁK GYAKORLATI TAPASZTALATAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Hacsak az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok értelmében a kompetencia meglétét nem az 1.5. pont szerint kell ellenőrizni, a hajózó személyzet tagjaként, oktatóként vagy vizsgáztatóként eljáró személynek elegendő tapasztalatot kell szereznie és fenntartania az általa ellátott feladatok elvégzéséhez. 3. A PILÓTÁK EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGA 3.1. Egészségügyi alkalmassági követelmények
3.2. Repülőorvos szakértők A repülőorvos szakértőnek:
a)
rendelkeznie kell az orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítéssel és engedéllyel;
b)
a vizsgálatok színvonalának fenntartása érdekében előzetes repülés-egészségügyi képzésben és rendszeres repülés-egészségügyi továbbképzéseken kell részt vennie; és
c)
gyakorlati ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie azokról a körülményekről, amelyek között a pilóták feladataikat ellátják. 3.3. Repülőorvosi központok A repülőorvosi központoknak:
a)
rendelkezniük kell a kiváltságaikhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ez – nem kizárólagosan – magában foglalja a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok, a felelősségek és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;
b)
a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik a rendszer folyamatos fejlesztésére; és
c)
szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel e követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására. 4. A KABINSZEMÉLYZET TAGJAI 4.1. Általános elvek A kabinszemélyzet tagjait:
a)
a biztonsági feladataik ellátásához szükséges kompetenciák megfelelő szintjének elérése és fenntartása érdekében képzésben kell részesíteni és rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetni; és
b)
a biztonsági feladataik biztonságos ellátása érdekében egészségügyi alkalmasságuk értékelése céljából rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetni. A követelményeknek való megfelelést megfelelő, a bevált repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló értékelés útján kell kimutatni. 4.2. Tanfolyam
4.3. Kabinszemélyzet-oktatók Az oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezeknek az oktatóknak:
a)
megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatott területen;
b)
képeseknek kell lenniük a megfelelő oktatási technikák alkalmazására;
c)
az oktatás színvonalának fenntartása érdekében rendszeres ismeretfrissítő képzésben kell részesülniük. 4.4. Kabinszemélyzet-vizsgáztatók A kabinszemélyzet vizsgáztatásáért felelős személyeknek:
a)
meg kell felelniük a kabinszemélyzet-oktatókra vonatkozó követelményeknek; és
b)
képesnek kell lenniük a kabinszemélyzet teljesítményének értékelésére és a vizsgák lebonyolítására. 5. KÉPZÉSI SZERVEZETEK A pilóta- és a kabinszemélyzet-képzést nyújtó képzési szervezeteknek:
a)
rendelkezniük kell a tevékenységükhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes eszközzel. Ez – nem kizárólagosan – a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket, a szerszámokat és anyagokat, a feladatok dokumentációját, a felelősségeket és eljárásokat, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését foglalja magában;
b)
a nyújtott képzéseket és a szervezet méretét figyelembe véve olyan vezetési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat – egyebek mellett a képzés színvonalának romlásához kapcsolódó kockázatokat –, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére; és
c)
szükség szerint megállapodásokat kell kötniük más érintett szervezetekkel a fenti követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|