+VII. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET



VII. MELLÉKLET

A repülőterekre vonatkozó alapvető követelmények

1.   FIZIKAI JELLEMZŐK, INFRASTRUKTÚRA ÉS BERENDEZÉSEK

1.1.   Mozgási terület

1.1.1.

A repülőtereken ki kell jelölni egy olyan területet a légi járművek le- és felszállására, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) 

a fel- és leszállóterület méreteinek és jellemzőinek igazodniuk kell a létesítményt használni szándékozó légi járművekhez;

b) 

a fel- és leszállóterületnek adott esetben megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkeznie a fogadni kívánt légi járművek ismétlődő műveleteinek viselésére. A nem ismétlődő műveletek céljaira használni kívánt területeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

c) 

a fel- és leszállóterületet úgy kell kialakítani, hogy a vizet elvezesse, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

d) 

a fel- és leszállóterület lejtése és lejtésének változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

e) 

a fel- és leszállóterületnek olyan felületi jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek használatra alkalmassá teszik a fogadni kívánt légi járművek számára; és

f) 

a fel- és leszállóterületnek mentesnek kell lennie a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól.

1.1.2.

Ha több kijelölt fel- és leszállóterület van, akkor ezeket úgy kell kialakítani, hogy a légi járművek műveleteire nézve ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot.

1.1.3.

A fel- és leszállóterületeket kijelölt területeknek kell határolniuk. E területek célja a felszállási és a leszállási műveletek során felettük elhaladó légi járművek megvédése, valamint a rövidre szállás és a fel- és leszállóterületről való le- vagy túlfutás következményeinek enyhítése, és meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) 

méreteiknek igazodniuk kell a tervezett légijármű-műveletekhez;

b) 

lejtésük és lejtésük változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

c) 

mentesnek kell lenniük a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki a könnyen törő berendezések elhelyezését ezeken a területeken, ha a légi járművek műveleteinek segítéséhez ezekre szükség van; és

d) 

minden egyes ilyen területnek az adott funkció ellátásához elegendő teherbíró képességgel kell rendelkeznie.

1.1.4.

A repülőtereknek a légi járművek gurulására vagy parkolására használt területeit a közvetlen környezetükkel együtt úgy kell kialakítani, hogy az adott létesítményt várhatóan igénybe vevő légi járművek biztonságos üzemben tartását minden tervezett körülmény esetén lehetővé tegyék, és meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) 

megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkezniük a fogadni kívánt légi járművek ismétlődő műveleteinek viselésére, kivéve a csak esetenkénti használatra szánt területeket, amelyeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

b) 

úgy kell őket kialakítani, hogy a vizet elvezessék, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

c) 

lejtésük és lejtésük változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

d) 

olyan felületi jellemzőkel kell rendelkezniük, amelyek használatra alkalmassá teszik őket a fogadni kívánt légi járművek számára; és

e) 

mentesnek kell lenniük a légi járművekre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki az e területeken szükséges parkolási berendezés jelenlétét a kifejezetten e célra kijelölt helyeken vagy zónákban.

1.1.5.

A légi járművek általi igénybevételre szánt egyéb infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy használata ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot az azt használó légi járművekre nézve.

1.1.6.

Az építményeket, az épületeket, a berendezéseket és a tárolóterületeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve.

1.1.7.

Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az illetéktelen személyek, az illetéktelen járművek és – a nemzeti és a nemzetközi állatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül – a légi járművek műveleteire elfogadhatatlan kockázatot jelentő méretű állatok bejutását a mozgási területre.

1.2.   Akadálymentesség

1.2.1.

A repülőteret leszállás céljából megközelítő és a repülőteret elhagyó légi járművek védelme érdekében érkezési és indulási útvonalakat vagy területeket kell kialakítani. Ezeknek az útvonalaknak vagy területeknek – a helyi fizikai jellemzők kellő figyelembevételével – biztosítaniuk kell a repülőtér környezetében található akadályoktól való szükséges távolságot.

1.2.2.

Ennek az akadálymentességnek megfelelőnek kell lennie a végrehajtott repülési fázis és művelettípus szempontjából. Emellett tekintettel kell lennie a légi jármű helyzetének meghatározásához igénybe vett berendezésekre is.

1.3.   Repülőtéri biztonsági berendezések, beleértve a vizuális és nem vizuális segédeszközöket

1.3.1.

A segédeszközöknek felismerhetőknek és a céljuknak megfelelőnek kell lenniük, és minden tervezett üzemeltetési feltétel esetén egyértelmű információt kell szolgáltatniuk a felhasználóknak.

1.3.2.

A repülőtéri biztonsági berendezéseknek a tervezett üzemeltetési feltételek esetén rendeltetésszerűen kell működniük. A repülőtéri biztonsági berendezések sem az üzemeltetési feltételek, sem meghibásodás folytán nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a repülésbiztonságra nézve.

1.3.3.

A segédeszközöket és áramellátásukat úgy kell kialakítani, hogy meghibásodás esetén a felhasználók ne kapjanak nem megfelelő, félrevezető vagy elégtelen információkat, és az alapvető szolgáltatás szünetmentes legyen.

1.3.4.

Az ilyen segédeszközök károsodásának vagy zavarának elkerülése érdekében megfelelő védelmi eszközöket kell alkalmazni.

1.3.5.

A sugárforrások és a mozgó vagy rögzített tárgyak jelenléte nem zavarhatja vagy befolyásolhatja károsan a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek működését.

1.3.6.

Az érintett személyzet rendelkezésére kell bocsátani a repülőtéri biztonsági berendezések működtetéséről és használatáról szóló tájékoztatást, és ebben világosan meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyek a repülésbiztonságra nézve elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek.

1.4.   Repülőtéri adatok

1.4.1.

Össze kell állítani és naprakészen kell tartani a repülőtérre és a rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

1.4.2.

Ezeknek az adatoknak pontosaknak, érthetőknek, hiánytalanoknak és egyértelműeknek kell lenniük. A hitelességet és az integritás megfelelő szintjeit fenn kell tartani.

1.4.3.

Ezeket az adatokat megfelelő időben, biztonságos és hatékony kommunikációs csatornák használatával a felhasználók és az ANS-szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani.

2.   ÜZEMELTETÉS ÉS IGAZGATÁS

2.1.   A repülőtér üzemeltetőjének felelőssége

A repülőtér üzemeltetője felel a repülőtér üzemeltetéséért. A repülőtér üzemeltetőjének felelőssége a következőket foglalja magában:

a) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek a légi járműveknek a repülőtéren történő biztonságos üzemben tartásához szükségesek. Ezek – nem kizárólagosan – magukban foglalják a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket és anyagot, a feladatok, a felelősségi körök és az eljárások dokumentációját, valamint a vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és nyilvántartások vezetését;

b) 

a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia arról, hogy az 1. pont előírásai mindig teljesülnek, vagy megfelelő intézkedéseket kell hoznia a nem teljesülő előírásokból adódó kockázatok csökkentésére. Eljárásokat kell kialakítani és alkalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felhasználó időben értesüljön ezekről az intézkedésekről;

c) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – megfelelő intézkedéscsomagot kell kialakítania és végrehajtania a vadon élő állatok miatti kockázatok kezelésére;

d) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – biztosítania kell, hogy a járművek és a személyek mozgása a mozgási területen és az egyéb üzemi területeken össze legyen hangolva a légi járművek mozgásával, és így elkerülhető legyen a légi járművekkel történő ütközés és a légi járművek károsodása;

e) 

a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az indokolt esetekben létezzenek kialakított és bevezetett eljárások a téli üzemeltetéssel, a rossz időjárási körülményekkel, a csökkent látótávolsággal vagy az éjszakai üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentésére;

f) 

a repülőtér üzemeltetőjének megállapodásokat kell kötnie más érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a repülőterekre vonatkozóan e mellékletben foglalt alapvető követelmények folyamatos teljesülését. Ilyen szervezetek például, de nem kizárólagosan, a légijármű-üzembentartók, az ANS- szolgáltatók, a földi kiszolgálást végző szolgáltatók és az AMS-szolgáltatók szervezetei, valamint más olyan szervezetek, amelyeknek tevékenysége vagy termékei hatással lehetnek a légi járművek biztonságára;

g) 

a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia arról, hogy a légi járművek üzemanyagainak/propulziós energiájának tárolásában és elosztásában részt vevő szervezetek eljárásai biztosítják a légi járművek szennyeződésmentes és megfelelő összetételű üzemanyaggal/propulziós energiával való ellátását;

h) 

a repülőtéri berendezések működésére és karbantartására vonatkozóan rendelkezésre kell állniuk a gyakorlatban is használt kézikönyveknek, és ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell a karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

i) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – ki kell alakítania és végre kell hajtania egy, a repülőtérre vonatkozó veszélyhelyzeti tervet, amely kitér azokra a veszélyhelyzetekre, amelyek a repülőtéren vagy a környezetében előfordulhatnak. Ezt a tervet megfelelő módon össze kell hangolni az önkormányzat katasztrófaelhárítási tervével;

j) 

a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén – biztosítania kell, hogy megfelelő repülőtéri mentő- és tűzoltó szolgálat álljon rendelkezésre. Ezeknek a szolgálatoknak megfelelő sürgősséggel kell reagálniuk a repülőeseményekre és balesetekre, és legalább berendezéssel, oltóanyaggal, valamint elegendő létszámú személyzettel kell rendelkezniük;

k) 

a repülőtér üzemeltetője csak képzett és minősített személyzetet alkalmazhat a repülőtér üzemeltetésére és karbantartására, továbbá közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és végrehajtania az érintett személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából;

l) 

a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy bármely személy, aki jogosult a mozgási területre vagy más üzemi területre való kíséret nélküli belépésre, ehhez megfelelő képzettséggel és minősítéssel rendelkezzen;

m) 

a mentő- és a tűzoltó szolgálat személyzetének megfelelő képzettséggel és minősítéssel kell rendelkeznie a repülőtéri környezetben való munkára. A repülőtér üzemeltetőjének e személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából közvetlenül vagy harmadik felekkel kötött megállapodások révén képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és végrehajtania; és

n) 

a mentő- és a tűzoltó szolgálatok esetlegesen légi közlekedési veszélyhelyzetben szolgálatot teljesítő valamennyi alkalmazottjának rendszeresen bizonyítania kell, hogy egészségileg alkalmas feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelemmel az adott tevékenység típusára. Ebben az összefüggésben az egészségügyi alkalmasság, amely a fizikai és a szellemi alkalmasságot egyaránt magában foglalja, azt jelenti, hogy az adott személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely képtelenné tenné arra, hogy:

— 
a légi közlekedési veszélyhelyzetekben adódó szükséges feladatokat végrehajtsa,
— 
bármikor végrehajtsa a rá bízott feladatokat, vagy
— 
a környezetét helyesen érzékelje.

2.2.   Vezetési rendszerek

2.2.1.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a repülőtér üzemeltetőjének olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére.

2.2.2.

A 2.2.1. pontban említett vezetési rendszer részeként a repülőtér üzemeltetőjének a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az események jelentésére szolgáló rendszerből származó információk elemzésében adott esetben a 2.1. pont f) alpontjában említett harmadik feleknek is részt kell venniük. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

2.2.3.

A repülőtér üzemeltetőjének ki kell dolgoznia egy repülőtéri kézikönyvet, és a repülőteret ennek megfelelően kell üzemeltetnie. Ennek a kézikönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az utasításokat, információkat és eljárásokat, amelyek a repülőtérre és a vezetési rendszerre vonatkozónak, valamint mindazokat, amelyek szükségesek az üzemeltetést és karbantartást végző személyzet feladatainak ellátásához.

3.   A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETE

3.1.1.

A repülőtér mozgási területeit körülvevő légteret úgy kell akadálymentesen tartani, hogy a légi járművek anélkül végrehajthassák a repülőtéren végrehajtani tervezett műveleteket, hogy a repülőtér környezetében az akadályok megjelenése elfogadhatatlan kockázatot okozna. Ezért ki kell jelölni és folyamatosan figyelemmel kell kísérni az olyan akadály figyelemmel kísérési felületeket, amelyek segítségével bármilyen szabálytalan behatolás azonnal azonosítható.

3.1.2.

E felületek megsértésének olyan elemzés elvégzését kell maga után vonnia, amelynek keretében megállapítást nyer, hogy az adott tárgy elfogadhatatlan kockázatot jelent-e. Minden elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyat el kell távolítani, vagy megfelelő kockázatenyhítő intézkedéseket kell hozni a repülőteret igénybe vevő légi járművek védelmére.

3.1.3.

Az el nem távolított akadályokról tájékoztatást kell kiadni, és szükség szerint meg kell őket jelölni és/vagy fényekkel láthatóvá kell őket tenni.

3.2.

Az emberi tevékenységgel és a területhasznosítással kapcsolatos kockázatokat, például az alábbi nem kimerítő listán szereplőket, folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az okozott kockázatot fel kell mérni, és szükség szerint csökkenteni kell:

a) 

a repülőtér környezetében végrehajtott fejlesztések és a környező területek hasznosítási módjának megváltozása;

b) 

az akadály okozta turbulencia lehetősége;

c) 

a veszélyes, megtévesztő és félrevezető fények alkalmazása;

d) 

a nagy kiterjedésű, erősen tükröződő felületek okozta káprázás;

e) 

olyan területek kialakítása, amelyek a repülőtér mozgási területének környezetében ösztönzőleg hathatnak a vadon élő állatok jelenlétére; vagy

f) 

a nem látható tartományban működő sugárforrások és olyan mozgó vagy rögzített tárgyak jelenléte, amelyek zavarhatják vagy hátrányosan befolyásolhatják a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek működését.

3.3.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy veszélyhelyzeti terv készüljön a repülőtér környezetében bekövetkező légi közlekedési veszélyhelyzetek kezelésére.

4.   FÖLDI KISZOLGÁLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

4.1.   A földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók felelőssége

A földi kiszolgálást nyújtó szolgáltató felelős a repülőtéren végzett tevékenységének biztonságos végrehajtásáért. A szolgáltató felelőssége a következőket foglalja magában:

a) 

a szolgáltatónak rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek a repülőtéren történő biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükségesek. Ezek az eszközök – nem kizárólagosan – magukban foglalják a létesítményeket, a személyzetet, a berendezéseket és az anyagokat;

b) 

a szolgáltatónak meg kell felelnie a repülőtéri kézikönyvben foglalt eljárásoknak, ideértve a járműveinek, berendezéseinek és személyzetének mozgására, valamint a repülőtér téli, éjszakai és kedvezőtlen időjárási körülmények közötti üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra vonatkozó eljárásokat is;

c) 

a szolgáltatónak a szolgáltatást igénybe vevő légijármű-üzembentartó eljárásai és utasításai szerint kell a földi kiszolgálási szolgáltatásokat nyújtania;

d) 

a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a földi kiszolgáláshoz használt berendezések üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan rendelkezésre álljanak a gyakorlatban is használt kézikönyvek, és ezek a kézikönyvek tartalmazzák az üzemeltetési, karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

e) 

a szolgáltató csak megfelelően képzett és minősített személyzetet alkalmazhat, és biztosítania kell, hogy az érintett személyzet kompetenciáinak folyamatos szinten tartása céljából képzési és ellenőrzési programok kerüljenek bevezetésre és végrehajtásra;

f) 

a szolgáltató biztosítja, hogy személyzete fizikailag és szellemileg alkalmas legyen feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelembe véve az adott tevékenység típusát és különösen annak a biztonságra és a biztonsággal kapcsolatos védelemre gyakorolt lehetséges hatását.

4.2.   Vezetési rendszerek

4.2.1.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a szolgáltatónak olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére. Ezt a rendszert össze kell hangolni a repülőtér üzemeltetőjének vezetési rendszerével.

4.2.2.

A 4.2.1. pontban említett vezetési rendszer részeként a szolgáltatónak a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az egyéb jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a szolgáltatónak minden eseményt rögzítenie kell a repülőtér üzemeltetőjének, a légijármű-üzembentartónak és szükség esetén a légiforgalmi szolgáltatónak az események jelentésére szolgáló rendszerében. Az események jelentésére szolgáló rendszernek teljesítenie kell az alkalmazandó uniós jogban foglalt követelményeket.

4.2.3.

A szolgáltatónak ki kell dolgoznia egy, a földi kiszolgálási szolgáltatásokra vonatkozó kézikönyvet, és tevékenységét annak megfelelően kell végeznie. Ennek a kézikönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az utasításokat, információkat és eljárásokat, amelyek a szolgáltatásra és a vezetési rendszerre vonatkoznak, valamint mindazokat, amelyek szükségesek a szolgáltató személyzet feladatainak ellátásához.

5.   ELŐTÉR-IRÁNYÍTÓI SZOLGÁLTATÁSOK (AMS)

5.1.

Az AMS-szolgáltatóknak a repülőtéri kézikönyvben foglalt üzemeltetési eljárások szerint kell szolgáltatást nyújtaniuk.

5.2.

A végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve az AMS-szolgáltatónak olyan, a légiközlekedésbiztonság-menedzsmentre is kiterjedő vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, mely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését.

5.3.

Az AMS-szolgáltatónak hivatalos megállapodást kell kötnie a repülőtér üzemeltetőjével és a légiforgalmi szolgáltatóval, amelyben rögzítik a nyújtandó szolgáltatások hatályát.

5.4.

Az 5.2. pontban említett vezetési rendszer részeként az AMS-szolgáltatónak a biztonság folyamatos javításához való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. Az egyéb jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a szolgáltatónak minden eseményt rögzítenie kell a repülőtér üzemeltetőjének és szükség esetén a légiforgalmi szolgáltatónak az események jelentésére szolgáló rendszerében.

5.5.

Az AMS-szolgáltatónak részt kell vennie a repülőtér üzemeltetője által kidolgozott biztonsági programokban.

6.   EGYÉB

A repülőtér-üzemeltető felelősségeinek sérelme nélkül a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy – a veszélyhelyzetben lévő légi járművek, a repülőteret kitérő repülőtérként igénybe vevő légi járművek, valamint más jól körülhatárolt esetek kivételével – a repülőteret és annak részeit olyan légi járművek ne vehessék igénybe, amelyek rendesen nem kerültek figyelembevételre a repülőtér tervezésekor és az üzemeltetési eljárások kialakításakor.

1. Áttekintés

,

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 02.08.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32018R1139
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.