+IX. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET




IX. MELLÉKLET

A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó alapvető követelmények

1.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, KARBANTARTÁSÁRA ÉS ÜZEMBEN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1.1.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartójának és távoli pilótájának ismernie kell a tervezett üzemben tartásra vonatkozó uniós és nemzeti szabályozást, különös tekintettel a biztonsággal, a magánélet védelmével, az adatvédelemmel, a felelősséggel, a biztosítással, a védelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokra. Az üzemben tartónak és a távoli pilótának képesnek kell lennie biztosítani az üzemben tartás biztonságát és a pilóta nélküli légi jármű biztonságos elkülönítését a földön tartózkodó személyektől és más légtérfelhasználóktól. Ez magában foglalja a gyártó által nyújtott használati útmutatónak, a pilóta nélküli légi jármű biztonságos és környezetbarát használatának, összes releváns funkciójának, továbbá az alkalmazandó repülési szabályoknak és ATM/ANS-eljárásoknak az alapos ismeretét.

1.2.

A pilóta nélküli légi járművet úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy alkalmas legyen tervezett funkciójának betöltésére, és anélkül lehessen üzemben tartani, beállítani és karbantartani, hogy az veszélyt jelentene az emberek számára.

1.3.

Ha a biztonság, a magánélet védelme, a személyes adatok védelme, a védelem vagy a környezetvédelem területén az üzemben tartásból fakadóan jelentkező kockázatok csökkentése érdekében szükséges, a pilóta nélküli légi járműnek olyan megfelelő és célzott tulajdonságokkal és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek beépített és alapértelmezett módon figyelembe veszik a magánélet védelmének és a személyes adatok védelmének szempontjait. A szükségleteknek megfelelően ezeknek a tulajdonságoknak és funkcióknak lehetővé kell tenniük a légi jármű egyszerű azonosítását, valamint a végrehajtott művelet természetének és céljának egyszerű megállapítását, és – különösen a meghatározott földrajzi területeken, az üzemben tartótól meghatározott távolságokon túl, valamint a meghatározott magasságokban való üzemben tartás szempontjából – biztosítaniuk kell az alkalmazandó korlátozások, tilalmak és feltételek betartását.

1.4.

A pilóta nélküli légi jármű gyártásáért vagy forgalmazásáért felelős szervezetnek tájékoztatnia kell a pilóta nélküli légi jármű üzemben tartóját, valamint adott esetben a karbantartó szervezetet az üzemben tartás azon típusairól, amelyekre a pilóta nélküli légi járművet tervezték, és meg kell velük ismertetniük a pilóta nélküli légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges korlátozásokat és információkat, ideértve az üzem közbeni működés és a környezetvédelmi megfelelőség szempontjait, a légialkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat, valamint a veszélyhelyzeti eljárásokat is. Ezt a tájékoztatást egyértelmű, következetes és félreérthetetlen módon kell megadni. A sem tanúsítványt, sem nyilatkozatot nem igénylő üzemben tartás során használható pilóta nélküli légi járművek műveleti képességeit illetően lehetővé kell tenni olyan korlátozások beépítését, amelyek révén teljesíthetők a kérdéses üzemben tartásra alkalmazandó légtérhasználati szabályok.

2.   AZ 56. CIKK (1) ÉS (5) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, KARBANTARTÁSÁRA ÉS ÜZEMBEN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ TOVÁBBI ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az 1. cikkben meghatározott célokra figyelemmel a pilóta nélküli légi jármű üzemben tartása során a földön tartózkodó személyek és más légtérfelhasználók biztonságának szavatolása érdekében, – szükség szerint az üzemben tartás kockázati szintjének figyelembevételével – teljesíteni kell a következő követelményeket:

2.1.   Légialkalmasság

2.1.1.

A pilóta nélküli légi járművet úgy kell megtervezni, vagy a pilóta nélküli légi járműnek olyan jellemzőkkel vagy részletkialakításokkal kell rendelkeznie, hogy a pilóta nélküli légi járművet üzemben tartó személy és a légtérben vagy a földön tartózkodó harmadik felek – ideértve a vagyontárgyakat is – biztonsága kielégítő módon szavatolva legyen.

2.1.2.

A pilóta nélküli légi jármű termékintegritásának arányosnak kell lennie az előre látott repülési körülmények összességéhez társuló kockázatokkal.

2.1.3.

Amennyire a várható üzemeltetési feltételek esetén szükséges – ideértve azt az esetet is, amikor egy vagy adott esetben egyszerre több rendszer meghibásodik – a pilóta nélküli légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie. Kellőképpen figyelembe kell venni az emberi tényezőt, különös tekintettel a technológia emberek általi biztonságos működtetését garantáló tényezőkkel kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretekre.

2.1.4.

A pilóta nélküli légi járműnek, valamint motorjainak, propellereinek, alkatrészeiknek, fel nem szerelt berendezéseinek és a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló berendezésnek a várható üzemeltetési feltételek esetén a légi jármű tervezése során figyelembe vett teljes üzemelés alatt – és kellő mértékben azon túl is – a szándékolt módon kell működniük.

2.1.5.

A pilóta nélküli légi járművet, valamint annak motorjait, propellereit, alkatrészeit, fel nem szerelt berendezéseit és a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló berendezést mind külön-külön, mind egymással összefüggésben tekintve úgy kell megtervezni, hogy a meghibásodás valószínűsége és a meghibásodás által a földön tartózkodó személyekre és más légtérfelhasználókra gyakorolt hatások a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt elvek alapján mérsékeltek legyenek.

2.1.6.

Az üzemben tartás keretében a pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló valamennyi berendezésnek elő kell segítenie a repülési műveletek végrehajtását, és ennek érdekében egyebek mellett helyzetismeretet kell biztosítania, és módot kell adnia az összes várt helyzet és veszélyhelyzet kezelésére.

2.1.7.

A pilóta nélküli légi járművek, a hajtóművek és a propellerek tervezésében részt vevő szervezeteknek óvintézkedéseket kell tenniük a pilóta nélküli légi járművön és annak rendszerein belülről és kívülről eredő, a tapasztalatok alapján a biztonságra kiható veszélyek minimalizálása érdekében. Ebbe beleértendő az elektronikus eszközökkel való interferenciával szembeni védekezés is.

2.1.8.

A pilóta nélküli légi jármű gyártása során alkalmazott gyártási eljárásoknak, anyagoknak és komponenseknek olyan, megfelelő és reprodukálható tulajdonságokat és működést kell eredményezniük, amelyek megfelelnek a tervezés során figyelembe vett tulajdonságoknak.

2.2.   Szervezetek

A pilóta nélküli légi járművek tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzemben tartásában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és képzések nyújtásában részt vevő szervezeteknek teljesíteniük kell a következő követelményeket:

a) 

A szervezetnek rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel, amelyek az általa végzett tevékenységhez szükségesek, és a tevékenység szempontjából releváns körben biztosítania kell az alapvető követelményeknek, illetve az 58. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak és az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelést.

b) 

A szervezetnek olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja a releváns alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére. A vezetési rendszernek arányaiban igazodnia kell a szervezet méretéhez és tevékenységének típusához.

c) 

Légiközlekedésbiztonság-menedzsment rendszerének részeként a szervezetnek a biztonság folyamatos fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére. A jelentéstételi rendszernek arányaiban igazodnia kell a szervezet méretéhez és tevékenységének típusához.

d) 

A szervezetnek indokolt esetben megállapodásokat kell kötnie más szervezetekkel a releváns alapvető követelmények folyamatos teljesülésének biztosítására.

2.3.   A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartásában részt vevő személyek

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartásában részt vevő valamennyi személynek, a távoli pilótát is beleértve, rendelkeznie kell mindazokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek szükségesek az üzemben tartás biztonságának biztosításához, és arányosak az üzemben tartás jellegéhez társuló kockázatokkal. Ha az érintett üzemben tartáshoz társuló kockázatok csökkentése ezt igényli, a pilóta nélküli légi járművet üzemben tartó személynek egészségügyi alkalmasságát is bizonyítania kell.

2.4.   Üzemben tartás

2.4.1.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartója felelős az üzemben tartásért, és köteles az üzemben tartás biztonságának garantálásához szükséges minden intézkedést megtenni.

2.4.2.

A repüléseket a feladataik teljesítéséhez kapcsolódó és az igénybe venni tervezett területre, légtérre, repülőterekre és más helyszínekre irányadó, valamint – ha alkalmazandó – az érintett ATM/ANS-rendszerekhez kapcsolódó jogszabályoknak, szabályzatoknak és eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

2.4.3.

A pilóta nélküli légi járművel végzett műveleteknek biztosítaniuk kell a földön tartózkodó harmadik felek és más légtérfelhasználók biztonságát, és a lehető legalacsonyabb szintre kell korlátozniuk a kedvezőtlen külső és belső körülményekből fakadó kockázatokat, ideértve a környezeti körülményekből fakadókat is, és ennek érdekében a repülés minden fázisában megfelelő elkülönítési távolságot kell tartani.

2.4.4.

A pilóta nélküli légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha légialkalmassága biztosított, és a tervezett üzemben tartáshoz szükséges berendezések, egyéb komponensek és szolgáltatások rendelkezésre állnak és üzemképesek.

2.4.5.

A pilóta nélküli légi járműveknek és a pilóta nélküli légi járművekkel lebonyolított műveleteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályok által szavatolt megfelelő jogoknak.

2.4.6.

A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartója köteles biztosítani, hogy – az üzemben tartás jellege, a légiforgalmi szabályzatok és a repülés bármely fázisában alkalmazandó repülési szabályok figyelembevételével – a légi jármű fel legyen szerelve a szükséges navigációs, kommunikációs, légtérellenőrző, észlelő és elkerülést segítő berendezésekkel, valamint a tervezett repülés biztonságához szükségesnek ítélt minden más berendezéssel.

2.5.   Az elektromágneses összeférhetőséggel és a rádióspektrummal kapcsolatos alapvető követelmények azon pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, alkatrészeik, fel nem szerelt berendezéseik vonatkozásában, amelyek tervezését az 56. cikk (1) bekezdésével összhangban tanúsították, és amelyeket kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal kiosztott frekvenciákon való működésre terveztek védett légiforgalmú célú felhasználásra

2.5.1.

E pilóta nélküli légi járműveket és a motorjaikat, propellereiket, alkatrészeiket és fel nem szerelt berendezéseiket – a technika állásának figyelembevétele mellett – úgy kell tervezni és gyártani, hogy az biztosítsa a következőket:

a) 

az általuk keltett elektromágneses zavar mértéke ne haladja meg azt a szintet, amely a rádió- és távközlési berendezések és egyéb berendezések rendeltetésszerű üzemelését gátolja; és

b) 

a rendeltetésszerű használat alatti elektromágneses zavartűrésük olyan szintű legyen, hogy mellette a készüléket a rendeltetésszerű használat elfogadhatatlan minőségi romlása nélkül lehessen üzemeltetni.

2.5.2.

E pilóta nélküli légi járműveket és a motorjaikat, propellereiket, alkatrészeiket és fel nem szerelt berendezéseiket – a technika állásának figyelembevétele mellett – úgy kell tervezni és gyártani, hogy az biztosítsa, hogy a felsoroltak ne okozzanak káros zavarást, eredményesen használják a rádióspektrumot, valamint elősegítsék a hatékony rádióspektrum-használatot.

3.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

A pilóta nélküli légi járműveknek teljesíteniük kell a III. mellékletben a környezetvédelmi megfelelőségre vonatkozóan megállapított követelményeket.

4.   A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK ÉS ÜZEMBEN TARTÓIK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉRE ÉS A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A tagállamok Chicagói Egyezményben foglalt kötelezettségeinek sérelme nélkül azon pilóta nélküli légi járműveket, amelyeknek tervezését az 56. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítani kell, az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell nyilvántartásba venni.

4.2.

A pilóta nélküli légi járművek üzemben tartóit az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell nyilvántartásba venni, amennyiben a következők valamelyikének üzemben tartását végzik:

a) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyek ütközés esetén 80 joule-nál nagyobb mozgási energiát adhatnak le az emberre;

b) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyek üzemben tartása kockázatot jelent a magánélet, a személyes adatok védelme, a védelem és a környezet szempontjából;

c) 

azon pilóta nélküli légi járművek, amelyeknek tervezését az 56. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítani kell;

4.3.

Amennyiben a 4.1. vagy a 4.2. pont szerinti nyilvántartási kötelezettségeket kell alkalmazni, akkor az érintett pilóta nélküli légi járműveket egyenként meg kell jelölni és azonosítani kell az 57. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • Builddate: 02.08.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32018R1139
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.