9. Monitoring the stressed period

A fent említett rendszeres felülvizsgálat mellett az intézmények folyamatosan, különböző eljárások révén gondoskodnak arról, hogy a kiválasztott stresszidőszak reprezentatív maradjon akkor is, ha a piaci feltételek vagy a portfolió összetétele jelentősen megváltozott.

A stresszidőszak relevanciájának folyamatos nyomon követését szolgáló megbízható eljárások bevezetése érdekében az intézménynek dokumentálnia kell az alkalmazott megközelítés megalapozottságát. A nyomon követés többféle tényezőn alapulhat, amelyek intézményenként eltérőek lehetnek. Az olyan tényezőket kell tekintetbe venni, mint a piaci körülményekben, a kereskedési stratégiákban vagy a portfolió-összetételben bekövetkezett változások. E tényezők elemzése úgy történhet, hogy azokat összevetik a piaci vagy névérték megoszlásában, a kockázati faktorsúlyokban, a kockáztatott értékek vagy érzékenységek szintjében, a VaR vagy az érzékenységek portfoliók és kockázati kategóriák közötti elosztásában, az eredménykimutatásban és az utólagos tesztelés eredményeiben bekövetkező változásokkal, illetve úgy, hogy megvizsgálják az újonnan besorolt termékek hatását a kockázati profilra.

A fent említett eljárások mellett a stresszhelyzeti kockáztatott értéknek a kockáztatott értékhez képesti alakulását is folyamatosan nyomon kell követni, mivel bár elvileg az eltérő paraméter-beállítások folytán a stresszhelyzeti VaR kivételes esetekben – és akár kezdetben is – kisebb is lehet a VaR-nál, strukturálisan nem ez a helyzet. A folyamatos nyomon követés referenciaértékeként a VaR és a vonatkozó stresszidőszak kiválasztásakor mért stresszhelyzeti VaR arányát kell alkalmazni. Ezen arány jelentős csökkenése azt jelzi, hogy a stresszidőszak felülvizsgálata időszerű lehet. Ha a stresszhelyzeti VaR és a VaR aránya 1 alá csökken, az figyelmeztető jelzés arra, hogy a stresszidőszak felülvizsgálatát azonnal végre kell hajtani.

C. Stresszhelyzeti VaR-módszer