7.3 Információ a likviditási pufferekre és a biztosítékkezelésre vonatkozó stratégiáról

Az illetékes hatóságoknak a likviditási pufferekre és a biztosítékkezelésre irányuló stratégiára vonatkozóan a következőket kell bekérniük az intézményektől:

• a. a likviditási puffer belső minimális méretének meghatározására szolgáló módszertan, ideértve a lik vid eszközök fogalmának az intézmény általi meghatározását, a likvid eszközök likviditási értékének meghatározására az intézmény által alkalmazott kritériumokat, valamint a koncentrációval és a likvid eszközök egyéb kockázati jellemzőivel kapcsolatos korlátokat;
• b. a biztosítékkezelésre vonatkozó szabályozási dokumentum, ideértve a biztosíték elhelyezésére és transzferálhatóságára, valamint a minimális prudenciális követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos szerepükre vonatkozó elveket;
• c. az eszközök megterhelésére vonatkozó szabályozási dokumentum, ideértve a megterhelt és a tehermentes eszközök mérési és monitorozási elveit, valamint az eszközök megterhelésére vonatkozó limit - és kontrollkeret összekapcsolását az intézmény (likviditási és finanszírozási) kockázatvállalási hajlandóságával;
• d. a likviditási eszközpuffer részét képező eszközök likviditási értékével, valamint értékesítési vagy visszavásárlási idejével kapcsolatos feltételezések tesztelési alapelvei;
• e. a likviditási puffer likviditási koncentrációs kockázatára vonatkozó szabályozási dokumentum, ideértve az elérhető likviditás e koncentráció miatti potenciális elvesztésének mérési és monitorozási elveit. 7.3.2 Működési dokumentáció

Az illetékes hatóságoknak a likviditási pufferekre és a biztosítékkezelésre vonatkozó stratégia végrehajtásának igazolására a következőket kell bekérniük az intézményektől:

• a. a belső követelmények teljesítése szempontjából megfelelőnek ítélt likvid eszközök minimális volumenének számszerűsítése;
• b. az aktuális likviditási puffer száms zerű meghatározása, beleértve a termékek, devizák, partnerek, régiók/csoporthoz tartozó jogalanyok stb. közötti megoszlását;
• c. az „ellensúlyozó eszközállomány” és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti „kiváló minőségű likvid eszközök” elemeinek meghatározása közötti különbségek ismertetése, ideértve annak indokolását, hogy az ellensúlyozó hatás képes fedezni az 575/2013/EU rendeletben nem tárgyalt kockázatokat;
• d. a likvid eszközök és a rendelkezésre álló likvid eszközök előírt belső minimális volumene alakulásának mind „normál üzleti”, mind stresszkörülmények közötti, megfelelő időtávra szóló előrejelzése;
• e. az eszközök megterhelésének aktuális és előre jelzett szintjére vonatkozó kvantitatív áttekintés és elemzés, ideértve a likviditásteremtés szempontjából potenciálisan felhasználható megterhelt és tehermentes eszközök részletes ismertetését;
• f. a likvid eszközök közvetlenül felhasználható likviditássá konvertálásához szükséges idő értékelése, figyelembe véve a pénzkiáramlás fedezetét biztosító likvid eszközök felhasználását akadályozó jogi, működési vagy prudenciális tényezőket;
• g. a likviditási eszközpuffer részét képező eszközök likviditási értékével, valamint értékesítési vagy visszavásárlási idejével kapcsolatos feltételezések tesztel ésének elemzése.