14 Jogsértések bejelentése az illetékes hatóságok részére

A belsőkontroll - keretrendszer megvalósításakor az intézményeknek a feladatokat egyértelműen el kell különíteniük egymástól – pl. az ügyletek feldolgozása vagy szolgáltatások nyújtása során az egymással ütköző tevékenységeket más - más személyre kell bízni, illetve az egymással ütköző tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti és jelentéstételi feladatokat is más - más személyre kell bízni – , és információs korlátok kell felállítani, pl. egyes üzletágak vagy szervezeti egységek fizikai szétválasztása révén.

A belsőkontroll - részlegeknek ellenőrizniük kell, hogy a belsőkontroll - keretrendszerben meghatározott politikákat, mechanizmusokat és eljárásokat megfelelően végrehajtják - e az egyes illetékességi területeken.

A megállapított fontosabb hiányosságokról a belsőkontroll - részlegeknek rendszeresen írásos jelentéseket kell benyújtaniuk a vezető testülethez. E jelentések minden egyes újonnan megállapított fontosabb hiányosságnál tartalmazzák az érintett kockázatokat, egy hatásvizsgálatot, ajánlásokat és a meghozandó kiigazító intézkedéseket. A vezető testületnek időben és hatékony módon figyelemmel kell kísérnie a belsőkontroll - részlegek megállapításait, és elő kell írnia a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalát. A megállapításokkal és a kiigazító intézkedésekkel kapcsolatban hivatalos nyomon követési eljárást kell bevezetni.

Az átfogó belsőkontroll - keretrendszer részeként az intézményeknek holisztikus és az egész intézményre kiterjedő kockázatkezelési keretrendszert kell kidolgozniuk, amely valamennyi üzletágat és belső szervezeti egységet magában foglal, a belsőkontroll - részleget is beleértve, teljes mértékben elismerve az összes kockázati kitettségének gazdasági tartalmát. A kockázatkezelési keretrendszer lehetővé teszi az intézmény számára, hogy a kockázatvállalással kapcsolatban teljes mértékben megalapozott döntéseket hozzon. A kockázatkezelési keretrendszer a mérlegen belüli és kívüli kockázatokra, valamint az intézményt esetleg érintő jelenlegi és jövőbeli kockázatokra egyaránt kiterjed. A kockázatokat alulról felfelé és felülről lefelé egyaránt értékelni kell, az üzletágakon belül és azok között, az egész intézményben, valamint konszolidált vagy szubkonszolidált szinten következetes terminológiát és összeegyeztethető módszertant alkalmazva. A kockázatkezelési keretrendszernek a pénzügyi és nem pénzügyi kockázatok kellő figyelembevételével valamennyi releváns kockázatra ki kell terjednie, beleértve a hitelezési, piaci, likviditási, koncentrációs, működési, informatikai, reputációs, jogi, magatartásbeli, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás vagy más pénzügyi bűncselekmények elleni megfeleléssel kapcsolatos és stratégiai kockázatokat is.

Az intézmény kockázatkezelési keretrendszerének tartalmaznia kell olyan politikákat, eljárásokat, kockázati határértékeket és kockázatellenőrzéseket, amelyek biztosítják a kockázatok üzletági, intézményi és konszolidált vagy szubkonszolidált szinten, időben történő és folyamatos azonosítását, mérését vagy értékelését, nyomon követését, kezelését, csökkentését és bejelentését.

Az intézmény kockázatkezelési keretrendszere a stratégiái végrehajtásával kapcsolatban konkrét útmutatást is tartalmaz. Ezen útmutatás adott esetben megállapítja és fenntartja az intézmény kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő és az intézmény megbízható működésével, pénzügyi erejével, tőkealapjával és stratégiai céljaival arányos belső limiteket. Az intézmény kockázati profilját e limiteken belül kell tartani. A kockázatkezelési keretrendszer biztosítja, hogy a kockázati limitek megsértése esetén legyen egy előre meghatározott eljárás ahhoz, hogy ezt a jogsértést jelezni és megfelelő nyomon követési eljárással kezelni lehessen.