17 Kockázatkezelési keretrendszer

A kockázatokkal és a kockázatkezelési stratégiával kapcsolatos hatékony kommunikáció és tudatosság kulcsfontosságú a teljes kockázatkezelési folyamat szempontjából, a felülvizsgálati és döntéshozatali folyamatokat is beleértve, és segít megakadályozni azokat a döntéseket, amelyek nem tudatosan növelhetik a kockázatot. A kockázatok hatékony jelentése a kockázatkezelési stratégia és a releváns kockázati adatok megbízható belső mérlegelését és az intézményen belüli horizontális, valamint a vezetőségi láncon belül felfelé és lefelé történő kommunikációját is magában foglalja.

Az intézménynek az új termékek jóváhagyására vonatkozó, jól dokumentált, a vezető testület által jóváhagyott politikával (NPAP) kell rendelkeznie, amely az új piacok, termékek és szolgáltatások fejlesztésével, valamint a meglévők jelentős mértékű változásaival foglalkozik, a rendkívüli ügyleteket is beleértve. A politika ezen kívül a kapcsolódó folyamatok (pl. új kiszervezési rendelkezések) és rendszerek (pl. az IT terén megvalósuló változtatások) lényeges változásaira is kiterjed. Az NPAP biztosítja, hogy a jóváhagyott termékek és változások összhangban legyenek az intézmény kockázatkezelési stratégiájával és kockázatvállalási hajlandóságával, továbbá a kapcsolódó határértékekkel, vagy hogy a szükséges felülvizsgálatokra sor kerüljön.

A lényeges változások vagy rendkívüli ügyletek közé tartozhatnak a fúziók és felvásárlások, beleértve az elégtelen átvilágítás elvégzésének esetleges következményeit, amelynek során nem sikerül azonosítani a fúziót követő kockázatokat és felelősséget; struktúrák létrehozása (pl. új leányvállalatok vagy különleges célú gazdálkodási egységek); új termékek; a rendszerben vagy a kockázatkezelési keretrendszerben vagy eljárásokban bekövetkezett változtatások; valamint az intézmény szervezetének változásai.

Az intézménynek különleges eljárásokkal kell rendelkeznie az ezen politikáknak való megfelelés értékelésére, figyelembe véve a kockázatkezelési részleg hozzájárulását. Ide tartozik a megfelelési részleg rendszeres előzetes értékelése és dokumentált véleménye az új termékek vagy a meglévő termékek lényeges változásai esetében.

Az intézmény NPAP - jának minden olyan szempontra ki kell terjednie, amelyet új piacokra lépés, új termékekkel való kereskedés, új szolgáltatás bevezetése vagy meglévő termékek vagy szolgáltatások jelentős változtatása esetén figyelembe kell venni. Az NPAP - nak tartalmaznia kell az „új termék/piac/üzletág” és a „jelentős változások” szervezeten belül használandó fogalommeghatározását, valamint a döntéshozatali folyamatban érintett belső részlegeket.

Az NPAP - nak meg kell határoznia azokat a fontosabb kérdéseket, amelyeket a döntések meghozatala előtt meg kell tárgyalni. Ide tartozik a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés; számvitel; árképzési modellek; a kockázati profilra, tőkemegfelelésre és jövedelmezőségre gyakorolt hatás; a megfelelő front, back és middle office erőforrások rendelkezésre állása; valamint a kapcsolódó kockázatok megértésére és nyomon követésére szolgáló megfelelő belső eszközök és szakértelem rendelkezésre állása. Emellett az (EU) 2015/849 irányelv szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében az intézményeknek azonosítaniuk és értékelniük kell az új termékhez vagy üzleti gyakorlathoz kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, és meg kell határozniuk az e kockázatok mérséklését célzó intézkedéseket. Egy új tevékenység beindítására vonatozó döntésnek egyértelműen meg kell neveznie az érintett üzletágat és a felelős személyeket. Új tevékenység nem indítható addig, amíg nem állnak rendelkezésre a kapcsolódó kockázatok megértését és kezelését biztosító megfelelő erőforrások.