(viii) 9. iránymutatás módosításai : Lakossági bankoknak szóló ágazati iránymutatás

A 9. iránymutatás 3. bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„9.3. A bankoknak az ezen iránymutatások I. címében meghatározott kockázati tényezők és intézkedések mellett az alábbi kockázati tényezőket és intézkedéseket kell figyelembe venniük. A vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtó bankoknak a 12. ágazati iránymut atást, a megbízásos online átutalási szolgáltatásokat vagy a számlainformációkat összesítő szolgáltatásokat nyújtó bankoknak a 18. ágazati iránymutatást, a kriptoeszköz- szolgáltatásokat nyújtó bankoknak pedig a 21. ágazati iránymutatást is figyelembe kell venniük.”

A 9. iránymutatás 16. bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„9.16. Amennyiben a bank ügyfele „összevont számlát/gyűjtőszámlát” nyit a saját ügyfelei tulajdonát képező pénzeszközök vagy kriptoeszközök kezelésére, a banknak teljes körű ügyfél - átvilágítási intézkedéseket kell alkalmaznia, így például az ügyfél ügyfeleit az összevont számlán tartott pénzeszközök tényleges tulajdonosaként kell kezelnie és ellenőriznie kell a kilétüket.”

A 9. iránymutatás 17. bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„9.17. Amennyiben a bank az ezen iránymutatásoknak megfelelően elvégzett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelés alapján megállapította, hogy az üzleti kapcsolathoz társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat magas, a banknak adott esetben az (EU) 2015/849 irányelv 18. cikkében meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmaznia.”

A 9. iránymutatás 18 . bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„9.18. Mindazonáltal, amennyiben az ügyfél egyéni pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelése alapján az üzleti kapcsolathoz társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat alacsony, a bankok az alábbiakban meghatározott feltételekr e figyelemmel, a nemzeti jogszabályok által megengedett mértékben egyszerűsített ügyfél- átvilágítási intézkedéseket is alkalmazhatnak, feltéve hogy:”

A 9. iránymutatás 20– 24. bekezdései címének helyébe a következő szöveg lép:

„Kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat kínáló ügyfelek”

A 9. iránymutatás 20–23. bekezdéseit el kell hagyni.

A 9. iránymutatás a következő, 20. és 21. bekezdéssel egészül ki: „9.20. A bankok fokozott pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatnak lehetnek kitéve, ha az (EU) 2023/1114 rendelet⁵ hatálya alá tartozó CASP- tól eltérő kriptoeszköz -szolgáltató ügyféllel létesítenek üzleti kapcsolatot. A kockázat csökkenthető, ha az ilyen szolgáltató szabályozására és felügyeletére az (EU) 2023/1114 rendeletben vagy az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározottakhoz hasonló szabályozási keretrendszer vonatkozik. A bankoknak ezen ügyfelekre vonatkozóan pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelését kell végezniük, mielőtt üzleti kapcsolatot létesítenének velük. Ennek keretében a bankoknak figyelembe kell venniük az e sz olgáltatók által nyújtott vagy kiszolgált kriptoeszközök konkrét típusához kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot is.”

„9.21. Annak biztosítása érdekében, hogy a 9. iránymutatás 20. bekezdésében ismertetett ügyfelekhez kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat szintje mérsékelt legyen, a bankoknak az ügyfél- átvilágítási intézkedéseik részeként legalább:

• a) párbeszédet kell kezdeményezniük az ügyféllel, hogy megismerjék az üzleti tevékenység jellegét és azokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, amelyeknek ki van téve;
• b) az ügyfél tényleges tulajdonosai kilétének ellenőrzése mellett el kell végezniük a vezető tisztségviselők ügyfél -átvilágítását is, amennyiben azok eltérő személyek, ideértve minden kedvezőtlen információ figyelembevételét is;
• c) meg kell ismerniük, hogy ezek az ügyfelek milyen mértékben alkalmaznak saját ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ügyfeleikre vonatkozóan, akár jogi kötelezettség alapján, akár önkéntes alapon;
• d) meg kell állapítaniuk, hogy az ügyfelet valamely EGT-tagállamban vagy valamely harmadik országban jegyezték-e be, illetve engedélyezték-e, és a 2. iránymutatás 11. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban fel kell mérniük az adott harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szabályozási és felügyeleti rendszerének megfelelőségét;
• e) meg kell állapítaniuk, hogy az ügyfél által nyújtott szolgáltatások az ügyfél bejegyzett tevékenységének vagy engedélyének hatálya alá tartoznak- e;
• f) meg kell állapítaniuk, hogy az ügyfél nyújt -e olyan szolgáltatásokat, amelyek kívül esnek azokon a szolgáltatásokon, amelyekre nézve hitelintézetként vagy pénzügyi intézményként be van jegyezve vagy engedéllyel rendelkezik;
• g) amennyiben az ügyfél üzleti tevékenysége magában foglalja kriptoeszközök pénzeszközök előteremtése céljából történő kibocsátását, például az elsődleges tokenkibocsátást, a bankoknak meg kell állapítaniuk, hogy ezt az üzleti tevékenységet a fennálló jogi követelményekkel összhangban végzik-e, valamint adott esetben, hogy azt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából nemzetközileg elfogadott standardok, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által közzétett standardok szerint szabályozzák-e.”

⁵ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról.