+16. cikk A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése
---+16. cikk 1
---+16. cikk 2
---+16. cikk 3
---+16. cikk 4
---+16. cikk 5
---+16. cikk 6
---+16. cikk 7

16. cikk A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
16. cikk 1

(1)   Amennyiben a 15. cikk szerinti értékelést követően a szanálási hatóság a szanálási kollégiummal a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban koordinálva arra a következtetésre jut, hogy lényegi akadályai vannak a központi szerződő fél szanálhatóságának, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít és nyújt be a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.

Az első albekezdésben említett jelentésben elemezni kell a szanálási eszközök eredményes alkalmazását és a szanálási hatásköröknek a központi szerződő fél tekintetében történő gyakorlását gátló lényegi akadályokat, mérlegelni kell azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket kell javasolni ezen akadályok megszüntetésére.

16. cikk 2

(2)   A szanálási kollégiumok számára a 14. cikkben megállapított követelményt, miszerint a szanálási tervekre vonatkozóan együttes határozatot kell hozniuk, az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtását követően mindaddig fel kell függeszteni, amíg a szanálhatóság lényegi akadályainak megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően úgy nem dönt, hogy alternatív intézkedéseket kell alkalmazni.

16. cikk 3

(3)   A központi szerződő fél az e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül lehetséges intézkedéseket javasol a szanálási hatóságnak a jelentésben azonosított lényegi akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedésről értesíti a szanálási kollégiumot. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések eredményesen kezelik-e vagy megszüntetik-e ezen akadályokat.

16. cikk 4

(4)   Amennyiben a szanálási hatóság a szanálási kollégiummal a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban koordinálva arra a következtetésre jut, hogy a központi szerződő fél által az e cikk (3) bekezdésével összhangban javasolt intézkedések nem csökkentenék vagy szüntetnék meg ténylegesen a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket azonosít, amelyekről a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.

Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:

a)

a központi szerződő fél szanálhatóságának ezen lényegi akadályaiból fakadó, a pénzügyi stabilitással szembeni fenyegetés;

b)

az alternatív intézkedések valószínű hatása:

i.

a központi szerződő félre, többek között annak üzleti modelljére és működési hatékonyságára;

ii.

a klíringtagokra és – amennyiben az információ rendelkezésre áll – azok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire, beleértve azokat is, amelyeket egyéb, rendszerszinten jelentős intézménynek jelöltek ki;

iii.

bármely kapcsolt FMI-re;

iv.

a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra, beleértve a kereskedési helyszíneket is;

v.

bármely tagállamnak vagy az Unió egészének pénzügyi rendszerére; és

vi.

a belső piacra; és

c)

az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás.

A második albekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal és a szanálási kollégiummal, valamint adott esetben az érintett kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságokkal.

16. cikk 5

(5)   A szanálási hatóság közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten írásban értesíti a központi szerződő felet a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében megteendő alternatív intézkedésekről. A szanálási hatóság igazolja, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság lényegi akadályainak megszüntetésére, valamint hogy a javasolt alternatív intézkedések hogyan biztosítanák azok eredményes megszüntetését.

16. cikk 6

(6)   A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy, az alternatív intézkedéseknek való megfelelést célzó tervre, a terv végrehajtására vonatkozó észszerű időkerettel együtt. Amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tekinti, lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja a javasolt időkeretet.

16. cikk 7

(7)   A (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően és a végrehajtásra vonatkozó megfelelő időkeretet lehetővé téve:

a)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül a csoporton belüli vagy a harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók ellátására vonatkozó szolgáltatási megállapodásokat, vagy dolgozzon ki ilyen megállapodásokat;

b)

felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire;

c)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a biztosítékok 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját;

d)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikkében említett garanciaalapok összetételét és számát;

e)

előírhat a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket;

f)

előírhatja a központi szerződő fél számára meghatározott eszközök elidegenítését;

g)

előírhatja a központi szerződő fél számára bizonyos meglévő vagy tervezett tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését;

h)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét, működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait;

i)

korlátozhatja vagy megtilthatja új üzletágak létrehozását vagy a meglévők továbbfejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását;

j)

változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél vagy a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;

k)

előírhatja a központi szerződő fél számára különböző klíringszolgáltatásai működési és pénzügyi elkülönítését, egyes konkrét eszközkategóriák más eszközkategóriáktól való elszigetelése, és amennyiben helyénvalónak tekinti, a különböző eszközkategóriákra kiterjedő nettósítási halmazok korlátozása céljából;

l)

kötelezheti a központi szerződő felet az Unión belüli anyavállalat létrehozására;

m)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy különítsen el egyéb pénzügyi forrásokat a veszteségfedezésre, a feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében;

n)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségeknek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi viselését, a központi szerződő fél feltőkésítését vagy az előfinanszírozott források feltöltését. Az érintett intézkedések közé tartozhat különösen annak megkísérlése, hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződéses feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést az említett kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján érvényesítsék;

o)

amennyiben a központi szerződő fél leányvállalat, koordinálhat az érintett hatóságokkal az anyatársaság arra való kötelezése céljából, hogy hozzon létre egy külön holdingtársaságot a központi szerződő fél ellenőrzésére, ha ez az intézkedés szükséges a központi szerződő fél szanálásának elősegítése és azon káros hatások elkerülése érdekében, amelyeket a szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskörök gyakorlása jelenthet a csoport egyéb vállalkozásaira;

p)

korlátozhatja vagy letilthatja a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben e korlátozás vagy letiltás a szanálási célok elérését érintő káros hatások elkerülése érdekében szükséges.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • Builddate: 22.01.2021 00:00:00 -Doknr: CELEX:32021R0023
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.