Preamble: 1

(1)

A radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállításával kapcsolatos műveleteket számos közösségi és nemzetközi előírás szabályozza, különösen a radioaktív anyagok biztonságos szállítását és azokat a feltételeket, amelyek mellett a radioaktív hulladékokat vagy kiégett fűtőelemeket a rendeltetési hely szerinti országban véglegesen vagy átmenetileg tárolják.

(2)

Ezen előírásokon túl a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme megköveteli, hogy a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek tagállamok közötti szállítása, a Közösség területére való beszállítása, illetve az onnan való kiszállítása előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá tartozzon.

(3)

A fémek tagállami hasznosítása során radioaktív anyagok jelenlétét felügyelő és ellenőrző nemzeti rendszerek létrehozásáról szóló, 2002. május 22-i tanácsi állásfoglalásnak (3) megfelelően fontos az újrahasznosításra szánt fémes anyagokban jelen lévő radioaktív anyagokból származó radiológiai kockázatok minimálisra csökkentése.

(4)

A radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom tanácsi irányelv (4) létrehozta a radioaktív hulladékok szállításának szigorú közösségi előzetes engedélyezési és ellenőrzési rendszerét, ami megfelelőnek bizonyult. Mindazonáltal ezt a szabályozást a tapasztalatok fényében módosítani kell az abban szereplő elvek és fogalommeghatározások pontosítása és kiegészítése, továbbá a múltban figyelmen kívül hagyott helyzetek kezelése, a radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításával kapcsolatos jelenlegi eljárás egyszerűsítése és az egyéb közösségi és nemzetközi előírásokkal, különösen a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménnyel (a továbbiakban: a közös egyezmény) való összhang biztosítása érdekében, amihez a Közösség 2006. január 2-án csatlakozott.

(5)

A SLIM-kezdeményezés (a belső piaci jogszabályok egyszerűsítése) ötödik fázisának keretében a tagállamok és a felhasználók képviselőiből álló munkacsoport létrehozására került sor a 92/3/Euratom irányelvet alkalmazók által jelzett számos probléma megoldása, illetve annak érdekében, hogy az irányelv megfeleljen a jelenlegi nemzetközi szabályoknak és jogi eszközöknek.

(6)

A 92/3/Euratom irányelvben megállapított eljárást a gyakorlatban csak további felhasználásra nem szánt kiégett fűtőelemekre alkalmazták, ami így az említett irányelv alkalmazásában „radioaktív hulladéknak” minősült. Radiológiai szempontból nem indokolt az újrafeldolgozásra szánt kiégett fűtőelemeket kivonni az ilyen felügyeleti és ellenőrzési eljárás alól. Következésképpen helyénvaló, hogy az irányelv kiterjedjen minden kiégett fűtőelem szállítására, függetlenül attól, hogy annak célja a végleges elhelyezés vagy az újrafeldolgozás.

(7)

A tagállamok továbbra is teljes mértékben felelősek a joghatóságuk alá tartozó nukleáris hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatban általuk választott politikáért, legyen az a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása vagy a további felhasználásra nem szánt kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése. Következésképpen ezen irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozás céljából exportálják, és ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem jelenti azt, hogy – a visszaszállítás esetét kivéve – a rendeltetési hely szerinti tagállamnak fogadnia kell a végleges kezelésre vagy végleges elhelyezésre szánt radioaktívhulladék- és kiégettfűtőelem-szállítmányokat. Az ilyen szállítások elutasítását az ezen irányelvben meghatározott kritériumok alapján kell megindokolni.

(8)

A meglévő eljárás egyszerűsítése nem sértheti a tagállamoknak az azzal kapcsolatban már meglévő jogait, hogy a radioaktív hulladékok jóváhagyásukat igénylő szállítását megtiltsák, vagy feltételeket határozzanak meg az ilyen szállítások tekintetében. A megtiltás nem lehet önkényes, és annak a megfelelő nemzeti, közösségi vagy nemzetközi rendelkezéseken kell alapulnia. Ez az irányelv nem sérti a nemzetközi jog szerinti jogokat és kötelezettségeket, különösen a nemzetközi jog által előírt tengeri, folyami és légi navigációs jogok és szabadságok hajók és légi járművek általi gyakorlását.

(9)

Az a lehetőség, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy a tranzittagállam elutasíthatja a szállítások automatikus engedélyezési eljárását, indokolatlan igazgatási terheket támaszt és bizonytalanságot okoz. A kérelmek kézhezvételéről szóló, a rendeltetési hely szerinti és a tranzitországok hatóságai által kötelezően kiállítandó átvételi elismervény, valamint a jóváhagyási határidő meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy a kérelmező nagy biztonsággal számíthasson a hallgatólagos jóváhagyásra.

(10)

A szállítások ezen irányelv értelmében vett „engedélyezése” nem váltja fel a szállításokra vonatkozó sajátos nemzeti követelményeket, úgymint a szállítási engedélyeket.

(11)

Az emberi egészségnek és a környezetnek a radioaktív hulladékokból származó veszélyekkel szembeni védelme érdekében figyelembe kell venni a Közösségen kívül megjelenő kockázatokat. A Közösség területét elhagyó radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek esetében a rendeltetési hely szerinti harmadik országot nem csupán tájékoztatni kell a szállításról, hanem annak hozzájárulását is meg kell szerezni.

(12)

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az indokoltatlan késedelmek megelőzése és az ezen irányelvben megállapított hozzájárulási eljárás zavartalan működése céljából együttműködnek és kapcsolatot tartanak az egyéb érintett illetékes hatóságokkal.

(13)

A szállítmányért felelős személlyel szembeni azon követelmény, amelynek értelmében a szállítás meghiúsulása esetén szükség szerint korrekciós biztonsági intézkedéseket kell foganatosítania, nem akadályozza a tagállamok által nemzeti szinten létrehozott mechanizmusok alkalmazását.

(14)

Azon követelmény, amelynek értelmében a birtokos felel a szállítás meghiúsulása esetén felmerülő költségekért, nem akadályozza a tagállamok által nemzeti szinten létrehozott mechanizmusok, vagy a birtokos és a szállításban érintett bármely más személy között létrejött szerződéses megállapodás alkalmazását.

(15)

Noha a radioaktív hulladékokat – amennyiben az ilyen anyagok biztonságos kezelése mellett megoldható – abban az államban kell véglegesen elhelyezni, amelyben azok keletkeztek, a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk olyan megállapodások megkötését, amelyek megkönnyítik az azon tagállamokból származó radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos és hatékony kezelését, amelyekben azok kis mennyiségben keletkeznek, és ahol megfelelő létesítmények kialakítását a radiológiai szempontok nem indokolnák.

(16)

Amennyiben valamely harmadik országbeli címzett és valamely harmadik országbeli birtokos a közös egyezmény 27. cikke szerinti megállapodást kötött, azt a megállapodást ezen irányelv alkalmazásában is fel lehet használni.

(17)

Ezen irányelv értelmében és a múltbéli tapasztalatokra való figyelemmel helyénvaló a meglévő formanyomtatvány kiigazítása. Az egyértelműség érdekében rendelkezni kell arról, hogy az új egységes formanyomtatványt ezen irányelv átültetésének időpontjáig el kell készíteni. Amennyiben azonban e határidő betartására nem kerül sor, átmeneti rendelkezésekkel a meglévő formanyomtatvány használatát kell előírni. A nyelvhasználattal kapcsolatos pontos szabályokkal továbbá lehetővé kell tenni a jogbiztonságot, és meg kell előzni az indokolatlan késedelmet.

(18)

A tagállamok által a Bizottságnak, továbbá a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak benyújtott rendszeres jelentésekben hasznos áttekintést kell nyújtani a Közösség-szerte kiadott engedélyekről, és azonosítani kell a tagállamok által a gyakorlatban tapasztalt lehetséges nehézségeket, és az azokra alkalmazott megoldásokat.

(19)

A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv (5) többek között a radioaktív anyagok szállítására, a Közösségbe történő behozatalára és az onnan történő kivitelére is vonatkozik, és rendelkezik az ionizáló sugárzással járó gyakorlatok jelentéstételi és engedélyezési rendszeréről. E rendelkezések következésképpen az ezen irányelv hatálya alá tartozó területre vonatkozóan is jelentőséggel bírnak.

(20)

Figyelemmel a fentiekre, az egyértelműség érdekében a 92/3/Euratom irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és a helyébe másik jogszabályt kell léptetni. Ez az irányelv nem sértheti a tagállamoknak a nemzeti jogba történő átültetésre és az alkalmazásra vonatkozóan a hatályon kívül helyezett irányelvben előírt határidők tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(21)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (6) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,