|
+IV. MELLÉKLET |
IV. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET A MEGÚJULÓ ENERGIÁT HASZNOSÍTÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÜZEMBE HELYEZŐINEK ÉS TERVEZŐINEK KÉPZÉSE ÉS TANÚSÍTÁSA A 18. cikk (3) bekezdésében említett tanúsítási vagy azzal egyenértékű képesítési rendszerek és képzési programok a következő kritériumokon alapulnak:
1.
A tanúsítási vagy azzal egyenértékű képesítési eljárás átlátható és azt a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szerv pontosan meghatározta.
1a.
A tanúsító szervek által kiállított tanúsítványokat egyértelműen meg kell határozni, és azoknak a tanúsítást kérő munkavállalók és szakemberek számára könnyen azonosíthatónak kell lenniük.
1b.
A tanúsítási eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy az üzembe helyezők megszerezzék a szükséges elméleti és gyakorlati tudást, és biztosítsák számukra az ahhoz szükséges készségek meglétét, hogy megbízhatóan működő, kiváló minőségű létesítményeket hozzanak létre.
2.
A biomasszát, hőszivattyút, sekély geotermikus energiát, fotovoltaikus és termikus napenergiát használó rendszerek – ideértve az energiatárolást is – és a töltőpontok üzembe helyezőit akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktató által vagy ezekkel egyenértékű képesítési rendszerekben kell tanúsítani.
3.
A képzési program vagy szolgáltató akkreditációját a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szerv végzi. Az akkreditációt végző szerv biztosítja, hogy a képzési szolgáltató által kínált képzési programok – beleértve a továbbképzési vagy átképzési programokat is – inkluzívak, folyamatosak és az egész régióban, illetve országban hozzáférhetők legyenek. A képzési szolgáltatónak a gyakorlati képzés biztosításához rendelkeznie kell a megfelelő műszaki felszereltséggel, beleértve az elegendő laboratóriumi felszerelést vagy az annak megfelelő, a gyakorlati képzés biztosítását szolgáló eszközöket. A képzési szolgáltatónak az alapképzésen felül rövidebb ismeretfrissítő és továbbképző tanfolyamokat kell kínálnia képzési modulokban, amelyek lehetővé teszik az üzembe helyezők és tervezők számára, hogy új kompetenciákra tegyenek szert, számos technológiatípus és azok kombinációi révén bővítsék és diverzifikálják készségeiket. A képzési szolgáltató – az épületek, az ipar és a mezőgazdaság tekintetében – biztosítja a képzésnek az új megújuló technológiához való hozzáigazítását. A képzési szolgáltatók elismerik a megszerzett releváns készségeket. A képzési programokat és modulokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék a megújuló energiát hasznosító létesítmények tárgykörében az élethosszig tartó tanulást, és alkalmasak legyenek az első alkalommal munkakeresők és az átképzést vagy új munkahelyet kereső felnőttek számára történő szakképzés biztosítására is. A képzési programokat úgy kell megtervezni, hogy megkönnyítsék a különböző technológiatípusokra és megoldásokra kiterjedő képesítések megszerzését, és ne csak adott márkára vagy technológiára korlátozott képesítést nyújtsanak. Képzési szolgáltatók lehetnek a berendezések vagy rendszerek gyártói, illetve intézetek vagy egyesületek.
4.
Az üzembe helyező szakképesítésével vagy minősítésével záruló képzés elméleti és gyakorlati részből áll. A képzés elvégzése után az üzembe helyező rendelkezik az adott berendezés és rendszerek telepítéséhez szükséges ismeretekkel, meg tud felelni a fogyasztó teljesítménnyel és megbízhatósággal kapcsolatos elvárásainak, minőségi szakmunkát végez és betart minden hatályos törvényt és szabványt, beleértve az energiával és az ökocímkével kapcsolatos törvényeket és szabványokat is.
5.
A tanfolyamot tanúsítványt vagy képesítést eredményező vizsga zárja. A vizsga magában foglalja biomasszabojlerek vagy -kazánok, hőszivattyúk, sekély geotermikus létesítmények, fotovoltaikus napenergia- vagy termikus napenergia-létesítmények – ideértve az energiatároló létesítményeket is – vagy töltőpontok keresletoldali választ lehetővé tevő, sikeres üzembe helyezésének gyakorlati értékelését.
6.
A 18. cikk (3) bekezdésében említett képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek kellően figyelembe veszik az alábbi útmutatásokat:
a)
Akkreditált képzési programok szervezése szükséges a munkatapasztalattal rendelkező olyan üzembe helyezők részére, akik már elvégezték vagy éppen végzik a következő típusú képzések valamelyikét:
i.
a biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő, a csővezeték-szerelő, fűtéstechnikai mérnök vagy fürdőszoba-berendezés technikus és fűtő- vagy hűtőberendezés technikus szakképesítés;
ii.
a hőszivattyúk üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy hűtőgépész mérnök szakképesítés és az alapvető elektronikai és vízvezeték-szerelési ismeretek (cső vágása, csőillesztékek forrasztása, csőillesztékek ragasztása, szigetelés, szerelvények tömítése, szivárgástesztelés és fűtő- vagy hűtőrendszerek telepítése);
iii.
a fotovoltaikus napenergia vagy a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy villanyszerelő szakképesítés és a vízvezeték-szerelési, elektronikai és tetőfedési ismeretek, beleértve a csőillesztékek forrasztását, a csőillesztékek ragasztását, a szerelvények tömítését, a vízvezeték-szivárgás tesztelését, a vezetékek bekötését, az alapvető tetőfedő anyagok ismeretét és az illesztések bevonására és a tömítésre alkalmazott módszerek ismeretét is; vagy
iv.
szakképzési rendszer, amelynek keretében az üzembe helyező elsajátítja a megfelelő ismereteket az a), b) vagy c) pontban említett szakismeretek három évig tartó oktatásának megfelelő szinten, beleértve mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket.
b)
A biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezőinek szánt képzés elméleti része áttekintést nyújt a biomassza piaci helyzetéről, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a logisztikai vonatkozásokra, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra, az égetési technikákra, a gyújtási rendszerekre, az optimális hidraulikai megoldásokra, a költségek és a jövedelmezőség összehasonlítására, valamint a biomasszabojlerek és -tűzhelyek tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés keretében a szerelők elsajátítják a biomassza-technológiákkal és a biomasszából előállított üzemanyagokkal (például pellet) kapcsolatos európai szabványokra és a biomasszával kapcsolatos nemzeti és uniós jogra vonatkozó ismereteket.
c)
A hőszivattyúk üzembe helyezőinek szóló képzés elméleti része áttekintést nyújt a hőszivattyúk piaci helyzetéről, és kitér a különböző régiók geotermikus energiaforrásaira és talajhőmérsékletére, a talaj és a kőzet hővezető képességének meghatározására, a geotermikus energiaforrások felhasználásának szabályaira, a hőszivattyúk épületekben való használatának megvalósíthatóságára és a legalkalmasabb hőszivattyúrendszer megállapítására, továbbá azok műszaki követelményeinek ismeretére, biztonsági kérdésekre, légszűrésre, a hőforrással való összekapcsolásra és a rendszer telepítésének megfelelő helyére, valamint többek között az energiatárolási megoldásokkal való integrációra, többek között napenergia-létesítményekkel kombinálva. A képzés továbbá alapos ismereteket nyújt a hőszivattyúkkal kapcsolatos európai szabványokról, valamint a releváns nemzeti és uniós jogról. Az üzembe helyezőnek a következő kulcskompetenciákról kell számot adnia:
i.
a hőszivattyúk fizikai és működési elvének alapfokú ismerete, beleértve a hőszivattyúkör jellemzőinek ismeretét is: a hőnyelő alacsony hőmérséklete, a hőforrás magas hőmérséklete és a rendszer hatékonysága közötti összefüggés, a fűtési hatásfok és a szezonális teljesítmény faktor (SPF) meghatározása;
ii.
a hőszivattyúkör alkotóelemeinek és azok funkciójának ismerete, beleértve a kompresszort, az expanziós szelepet, az elpárologtatót, a kondenzátort, a szerelvényeket és fittingeket, a kenőolajat, a hűtőközeget, a túlhevítést és a túlhűtést és a hőszivattyús hűtési lehetőségeket; és
iii.
a jellemző beszerelési helyzeteknek megfelelő komponensek kiválasztása és azok méretezése, beleértve a különböző épületekre jellemző hőterhelésértékek meghatározását, illetve az energiafogyasztás alapján a melegvíz-előállítás jellemző értékeinek meghatározását, a hőszivattyú kapacitásának meghatározását a meleg víz előállításához szükséges hőterheléshez, az épület tárolási kapacitásához és a rendelkezése álló megszakítható áramhoz képest; energiatárolási megoldások, többek között a kiegyenlítő tartályként szolgáló komponensnek és térfogatának meghatározása révén és egy második fűtési rendszer beépítési lehetőségének mérlegelése;
iv.
megvalósíthatósági és tervezési tanulmányok ismerete;
v.
geotermikus hőszivattyúk esetében a fúrás ismerete.
d)
A fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia-rendszerek üzembe helyezői esetében a képzés elméleti része áttekintést nyújt a napenergiát hasznosító termékek piaci helyzetéről, valamint a költségek és a jövedelmezőség összehasonlításáról, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, az összetevőkre, a napenergiával működő rendszerek jellemzőire és méretezésére, a megfelelő rendszerek kiválasztására és a rendszerösszetevők méretezésére, a hőigény meghatározására, az energiatárolási megoldások integrálási lehetőségeire, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra és a fotovoltaikus napenergiával és a termikus napenergiával működő berendezések tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés emellett alapos ismereteket nyújt a vonatkozó technológiákkal kapcsolatos európai szabványokról és a tanúsításról, így például a Solar Keymarkról, valamint a kapcsolódó nemzeti és uniós jogról. Az üzembe helyezőnek a következő kulcskompetenciákról kell számot adnia:
i.
a szükséges szerszámok és berendezések alkalmazásával képes a biztonságos munkavégzésre, betartja a biztonsági előírásokat és szabványokat és felismeri a napenergiával működő berendezésekkel összefüggésben kialakuló vízvezeték-szerelési, villanyszerelési és egyéb kockázatokat;
ii.
képes az aktív és a passzív rendszerek és azok összetevőinek meghatározására, beleértve a mechanikai tervezési feladatokat, valamint képes meghatározni az összetevők megfelelő helyét, a rendszer felépítését és konfigurációját, valamint az energiatárolási megoldások integrálásának lehetőségeit, többek között töltőállomásokkal való kombinálás révén;
iii.
képes meghatározni a telepítésre alkalmas területet, a fotovoltaikus napenergiát felhasználó rendszer és a napenergiával működő vízmelegítő tájolását és dőlésszögét, figyelembe véve az árnyékolódást, a napsugárzásnak való kitettséget, a szerkezeti integritást, az adott épület vagy éghajlat adottságainak való megfelelést, valamint ki tudja választani az egyes tetőtípusoknak megfelelő telepítési módszereket és képes meghatározni a telepítéshez szükséges rendszeregyensúlyi berendezéseket; és
iv.
különösen a fotovoltaikus napenergia-rendszerek esetében, képes adaptálni a villamossági terveket, beleértve a névleges áram meghatározását, minden áramkörhöz képes kiválasztani a megfelelő vezetéktípust és teljesítményt, minden kapcsolódó berendezéshez és alrendszerhez képes meghatározni a megfelelő méretet, a teljesítményt és a helyet, és ki tudja választani a megfelelő összekapcsolási pontot.
e)
Az üzembehelyezői képesítés érvényessége időben korlátozott, a képesítő bizonyítvány érvényességének meghosszabbítására egy továbbképző tanfolyam elvégzése után van lehetőség. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|