4. cikk Nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások az energiaunió öt dimenziója tekintetében

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és eltávolítás tekintetében és azzal a céllal, hogy elérjék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére előírt, a gazdaság egészére vonatkozó uniós célt:

▼M3

▼B

a megújuló energia tekintetében:

Az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2030-ra elérendő kötelező uniós megújulóenergia-cél elérése érdekében az e célhoz való hozzájárulás a tekintetben, hogy a tagállamban mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó végső energiafogyasztásban való részaránya 2030-ban, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő ütemterv-előirányzattal együtt. 2022-re az ütemterv-előirányzatnak el kell érnie a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező erejű nemzeti célja, valamint a 2030-ra kitűzött célhoz való hozzájárulása közötti teljes növekedés legalább 18 %-át kitevő referenciaértéket. 2025-re az ütemterv-előirányzatnak el kell érnie a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező erejű nemzeti célja, valamint a 2030-ra kitűzött célhoz való hozzájárulása közötti teljes növekedés legalább 43 %-át kitevő referenciaértéket. 2027-re az ütemterv-előirányzatnak el kell érnie a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező erejű nemzeti célja, valamint a 2030-ra kitűzött célhoz való hozzájárulása közötti teljes növekedés legalább 65 %-át kitevő referenciaértéket.

2030-ra az ütemterv-előirányzatnak el kell érnie legalább az adott tagállam tervezett hozzájárulását. Ha valamely tagállam várhatóan felülmúlja a 2020-ra vonatkozó kötelező nemzeti célját, ütemterv-előirányzatának kiindulópontja az az érték is lehet, amelyet az előrejelzések szerint el fog érni. A tagállam ütemterv-előirányzatainak összességükben ki kell adniuk a 2022., 2025. és 2027. évi uniós referenciaértékeket, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2030-ra elérendő kötelező uniós megújulóenergia-célt. Az uniós célhoz való hozzájárulásától, valamint az e rendelet szerinti ütemterv-előirányzatától függetlenül a tagállam nemzeti szakpolitikái céljából szabadon megcélozhat magasabb szintet is;

a 2012/27/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (5) bekezdésében említett, a 2030-ra legalább 32,5 %-os energiahatékonyság-javulást előíró uniós célok eléréséhez nyújtott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján.

A tagállamoknak a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében és a 2030-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk hozzájárulásukat, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő ütemterv-előirányzattal együtt. Ki kell fejteniük az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;

a 2012/27/EU irányelv energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás halmozott mennyisége;

a magán és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei, az előrehaladás mérésére alkalmas, nemzeti szinten bevett mutatókat tartalmazó ütemterv, a várható energiamegtakarítás és a szélesebb körű előnyök tényeken alapuló becslése és a hozzájárulás a 2012/27/EU irányelv szerinti uniós energiahatékonysági célkitűzésekhez, a 2010/31/EU irányelv 2a. cikkével összhangban.

a 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepéről szóló 5. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás;

a következőkre vonatkozó nemzeti célkitűzések:

a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállam 2030-ra el kíván érni a villamosenergia-hálózatok összeköttetésére vonatkozó, 2030-ig szóló legalább 15 %-os cél figyelembevételével, egy olyan stratégiával együtt, amely tartalmazza az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben meghatározott, 2021-től kezdődően alkalmazandó szintet, figyelembe véve a rendszer-összeköttetésekre vonatkozóan 2020-ra elérendő legalább 10 %-os célt és az intézkedés sürgősségére vonatkozó mutatókat, amelyek alapja a nagykereskedelmi piaci árdifferencia, a rendszerösszekötők névleges átviteli kapacitása a csúcsterheléshez viszonyítva és a telepített megújulóenergia-termelési kapacitásukhoz viszonyítva, az I. melléklet I. része A. szakaszának 2.4.1. pontjában meghatározottak szerint. Minden egyes új rendszerösszekötőt társadalmi-gazdasági és környezeti költség-haszon elemzésnek kell alávetni, és csak abban az esetben szabad megvalósítani, ha a potenciális előnyök felülmúlják a költségeket;

a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrával és adott esetben azok modernizálásával kapcsolatos fő projektek, amelyek az energiaunió öt dimenziója szerinti célkitűzések és célok eléréséhez szükségesek;

a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például: a rendszer rugalmasságának növelése, különösen az alkalmazandó jognak megfelelő piaci alapú árképzéssel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések révén; piaci integráció és piac-összekapcsolás, amelynek célja a meglévő összeköttetések értékesíthető kapacitásának növelése, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válasz, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések biztosítása, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is, továbbá a belső energiapiaccal kapcsolatos egyéb nemzeti célkitűzések az I. melléklet 1. része A. szakaszának 2.4.3. pontjában meghatározottak szerint.

az energiaunióval kapcsolatos állami és – amennyiben létezik – magánkutatásra és innovációra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is; e célkitűzéseknek és céloknak tükrözniük kell az energiaunióra vonatkozó stratégia és adott esetben a SET-terv prioritásait. Célkitűzései, céljai és hozzájárulásai meghatározásakor a tagállam támaszkodhat az uniós joggal összeegyeztethető, már meglévő nemzeti stratégiákra vagy tervekre.

ha ilyen rendelkezésre áll, a tiszta energia előmozdításával kapcsolatos, 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések.