|
+IV. MELLÉKLET A beágyazott kibocsátás kiszámítására szolgáló módszerek a 7. cikk alkalmazásában |
IV. MELLÉKLET A beágyazott kibocsátás kiszámítására szolgáló módszerek a 7. cikk alkalmazásában
IV. MELLÉKLET A beágyazott kibocsátás kiszámítására szolgáló módszerek a 7. cikk alkalmazásában 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK E melléklet, valamint az V. és a VI. melléklet alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandók:
a)
„egyszerű áru”: olyan áru, amelynek termelési folyamata kizárólag inputanyagokat (prekurzorokat) és nulla beágyazott kibocsátású tüzelőanyagokat igényel;
b)
„összetett áru”: az egyszerű árutól eltérő áru;
c)
„fajlagos beágyazott kibocsátás”: egy tonna áru beágyazott kibocsátása, az egy tonna árura jutó CO2e-kibocsátás tonnájában kifejezve;
d)
„CO2-kibocsátási tényező”: egy adott földrajzi területen belül fosszilis tüzelőanyagból termelt villamos energia szén-dioxid-intenzitásának súlyozott átlaga; a CO2-kibocsátási tényező a villamosenergia-ágazat CO2-kibocsátási adatainak és a releváns földrajzi területen a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló bruttó villamosenergia-termelésnek a hányadosa; ezt a tényezőt megawattóránkénti CO2-tonnában kell kifejezni;
e)
„villamos energia kibocsátási tényezője”: az áruk termelése során felhasznált villamos energia kibocsátási intenzitását képviselő, CO2e-ben kifejezett alapértelmezett érték;
f)
„energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amely értelmében egy személy megállapodik abban, hogy közvetlenül egy villamosenergia-termelőtől vásárol villamos energiát;
g)
„átvitelirendszer-üzemeltető”: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve ( 7 ) 2. cikkének 35. pontjában meghatározott üzemeltető. 2. AZ EGYSZERŰ ÁRUK TÉNYLEGES FAJLAGOS BEÁGYAZOTT KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az egy adott létesítményben termelt egyszerű áruk tényleges fajlagos beágyazott kibocsátásának meghatározásakor a közvetlen és adott esetben a közvetett kibocsátás alapján kell elszámolni. Ehhez a következő egyenlet alkalmazandó:
ahol:
„Hozzárendelt kibocsátás”: a létesítménynek a jelentéstételi időszak alatt a g árukat eredményező termelési folyamat okán keletkező kibocsátása, a termelési folyamatnak a 7. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok által meghatározott rendszerhatárának alkalmazása mellett. A hozzárendelt kibocsátást a következő egyenlettel kell kiszámítani:
ahol:
3. ÖSSZETETT ÁRUK TÉNYLEGES BEÁGYAZOTT KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az egy adott létesítményben termelt összetett áruk tényleges fajlagos beágyazott kibocsátásnak meghatározásakor a következő egyenlet alkalmazandó:
ahol:
ahol:
4. A 7. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Az alapértelmezett értékek meghatározása céljából csak tényleges értékek használhatók a beágyazott kibocsátás meghatározásához. Tényleges értékek hiányában szakirodalmi értékek is használhatók. Az alapértelmezett értékeket a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján kell meghatározni. A rendelkezésre álló legjobb adatoknak megbízható és nyilvánosan hozzáférhető információkon kell alapulniuk. Az alapértelmezett értékeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni a 7. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokon keresztül a legfrissebb és legmegbízhatóbb információk alapján, beleértve a harmadik országok vagy harmadik országok csoportjai által rendelkezésre bocsátott információkat. 4.1. A 7. cikk (2) bekezdésében említett alapértelmezett értékek Az alapértelmezett értékeket az egyes exportáló országok és az I. mellékletben felsorolt egyes áruk – a villamos energia kivételével – átlagos kibocsátási intenzitásának megfelelő értékben kell megállapítani, arányosan kialakított többletértékkel megnövelve. Ezt a többletértéket a 7. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni, és azt a CBAM környezeti integritásának biztosításához megfelelő szinten kell megállapítani, aminek során a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkra kell építeni, többek között az átmeneti időszak során gyűjtött információk alapján. Amennyiben egy bizonyos árutípus tekintetében az exportáló országra nem alkalmazhatók megbízható adatok, az alapértelmezett értékeknél a legmagasabb kibocsátási intenzitással rendelkező azon 10 exportáló ország kibocsátási intenzitásának átlagát kell alapul venni, amelyekre vonatkozóan az adott árutípus tekintetében megbízható adatok alkalmazhatók. 4.2. A behozott villamos energiára vonatkozó, a 7. cikk (3) bekezdésében említett alapértelmezett értékek A behozott villamos energiára vonatkozó alapértelmezett értékeket harmadik országok, harmadik országok csoportjai, vagy harmadik országokon belüli régiók esetében vagy a 4.2.1. pont szerinti fajlagos alapértelmezett értékek alapján, vagy – amennyiben ezek az értékek nem állnak rendelkezésre – a 4.2.2. pont szerinti alternatív alapértelmezett értékek alapján kell meghatározni. Amennyiben a villamos energiát egy harmadik országban, harmadik országok egy csoportjában vagy egy harmadik országon belüli régióban termelik, és azt az Unióba történő behozatal céljából harmadik országokon, harmadik országok csoportjain, harmadik országokon belüli régiókon vagy tagállamokon keresztül továbbítják, alapértelmezett értékekként az azon harmadik országra, harmadik országok csoportjára vagy harmadik országon belüli régióra vonatkozó értékeket kell használni, ahol a villamos energiát termelték. 4.2.1. Harmadik országra, harmadik országok csoportjára vagy harmadik országon belüli régióra vonatkozó fajlagos alapértelmezett értékek A fajlagos alapértelmezett értékeket a harmadik ország, a harmadik országok csoportja vagy a harmadik országon belüli régió CO2-kibocsátási tényezőjének megfelelő értékben kell megállapítani, a Bizottság rendelkezésére álló legjobb adatok alapján. 4.2.2. Alternatív alapértelmezett értékek Amennyiben egy harmadik ország, harmadik országok egy csoportja vagy egy harmadik országon belüli régió vonatkozásában nem áll rendelkezésre fajlagos alapértelmezett érték, a villamos energiára vonatkozó alternatív alapértelmezett értéket az uniós CO2-kibocsátási tényezőnek megfelelő értékben kell megállapítani. Amennyiben megbízható adatok alapján igazolható, hogy egy harmadik országban, harmadik országok egy csoportjában vagy egy harmadik országon belüli régióban a CO2-kibocsátási tényező a Bizottság által meghatározott fajlagos alapértelmezett értéknél vagy az uniós CO2-kibocsátási tényezőnél alacsonyabb, az adott harmadik ország, a harmadik országok adott csoportja vagy a harmadik országon belüli adott régió vonatkozásában az ezen CO2-kibocsátási tényezőn alapuló alternatív alapértelmezett értéket lehet használni. 4.3. A beágyazott közvetett kibocsátások alapértelmezett értékei A harmadik országban termelt valamely áruba beágyazott közvetett kibocsátások alapértelmezett értékeit az adott áru termeléséhez felhasznált villamos energia vonatkozásában az uniós villamosenergia-hálózat kibocsátási tényezőjének, a származási ország villamosenergia-hálózata kibocsátási tényezőjének vagy a származási ország ármeghatározó forrásai szén-dioxid-kibocsátási tényezőjének átlagával kiszámított alapértelmezett érték alapján kell meghatározni. Amennyiben egy harmadik ország vagy a harmadik országok egy csoportja megbízható adatok alapján igazolja a Bizottságnak, hogy az adott harmadik országban vagy harmadik országok csoportjában a villamosenergiamix átlagos kibocsátási tényezője vagy az ármeghatározó források CO2-kibocsátási tényezője alacsonyabb a közvetett kibocsátások alapértelmezett értékénél, az adott ország vagy országcsoport vonatkozásában meg kell adni egy az említett átlagos CO2-kibocsátási tényezőn alapuló alternatív alapértelmezett értéket. A Bizottság legkésőbb 2025. június 30-ig a 7. cikk (7) bekezdése alapján végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben részletesebben meghatározza, hogy az alapértelmezett értékek kiszámítására az első albekezdéssel összhangban meghatározott számítási módszerek közül melyiket kell alkalmazni. E célból a Bizottság az I. mellékletben felsorolt áruk termeléséhez felhasznált villamos energia mennyisége, valamint az e villamos energiához kapcsolódó származási ország, termelési forrás és kibocsátási tényezők tekintetében a legfrissebb és legmegbízhatóbb információk, többek között az átmeneti időszak során gyűjtött adatok alapján jár el. A konkrét számítási módszert a következő mindkét kritérium elérésének legmegfelelőbb módja alapján kell meghatározni:
—
a kibocsátásáthelyezés megelőzése;
—
a CBAM környezeti integritásának biztosítása.
5. A BEHOZOTT VILLAMOS ENERGIA TÉNYLEGES BEÁGYAZOTT KIBOCSÁTÁSÁNAK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő a 7. cikk (3) bekezdésében említett számításhoz az alapértelmezett értékek helyett alkalmazhatja a tényleges beágyazott kibocsátást, ha a következő kumulatív kritériumok teljesülnek:
a)
az a villamosenergia-mennyiség, amelyre a tényleges beágyazott kibocsátás alkalmazását kérik, az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő és egy harmadik országban található villamosenergia-termelő közötti energia-adásvételi megállapodás hatálya alá tartozik;
b)
a villamos energiát termelő létesítmény vagy közvetlenül kapcsolódik az uniós átviteli rendszerhez, vagy igazolható, hogy a kivitel idején a létesítmény és az uniós átviteli rendszer között a hálózat semmilyen pontján nem állt fenn fizikai hálózati szűk keresztmetszet;
c)
a villamos energiát termelő létesítmény legfeljebb 550 gramm fosszilis eredetű CO2-t bocsát ki egy kilowattóra villamos energiára vetítve;
d)
a származási ország, a célország és – adott esetben – az egyestranzitországok valamennyi felelős átvitelirendszer-üzemeltetője olyan mennyiségű villamos energiát nominált garantáltan a felosztott rendszerösszekötő kapacitáshoz, mint amelyre a tényleges beágyazott kibocsátás alkalmazását kérik, és a nominált kapacitás és a létesítmény általi villamosenergia-termelés egyazon időtartamra vonatkozik, amely időtartam nem lehet hosszabb egy óránál;
e)
a fenti kritériumok teljesítését akkreditált hitelesítő hitelesíti, akinek legalább havi szinten időközi jelentéseket kell kapnia, amelyek bemutatják, hogyan került sor az említett kritériumok teljesítésére. A villamos energiának az energia-adásvételi megállapodás szerinti halmozott mennyiségét és annak tényleges beágyazott kibocsátását ki kell zárni az áruk közvetett beágyazott villamosenergia-kibocsátásának a 4.3. pont szerinti kiszámításához használt, az országra vonatkozó kibocsátási tényező, illetve CO2-kibocsátási tényező kiszámításából. 6. A TÉNYLEGES BEÁGYAZOTT KIBOCSÁTÁS KÖZVETETT KIBOCSÁTÁS ESETÉBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő az alapértelmezett értékek helyett a tényleges beágyazott kibocsátásokat alkalmazhatja a 7. cikk (4) bekezdésében említett számításhoz, ha igazolni tudja, hogy közvetlen technikai kapcsolat áll fenn a behozott árut termelő létesítmény és a villamosenergia-termelő forrás között, vagy ha az említett létesítmény üzemeltetője energia-adásvételi megállapodást kötött egy harmadik országban található villamosenergia-termelővel olyan mennyiségű villamos energia tekintetében, amely egyenértékű azzal a mennyiséggel, amelyre egy konkrét érték alkalmazását kérik. 7. A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK KIIGAZÍTÁSA TERÜLETI SAJÁTOSSÁGOK ALAPJÁN Az alapértelmezett értékek hozzáigazíthatók harmadik országokon belüli olyan meghatározott területekhez és régiókhoz, ahol az objektív kibocsátási tényezők tekintetében sajátos adottságok jellemzőek. Ha rendelkezésre állnak ilyen, sajátos helyi adottságokhoz igazított adatok, és ezáltal célzottabb alapértelmezett értékeket lehet meghatározni, használhatók ezen utóbbi értékek. Amennyiben a harmadik országban, harmadik országok csoportjában vagy egy harmadik országon belüli régióban termelt áruk nyilatkozattevői megbízható adatok alapján igazolni tudják, hogy az alapértelmezett értékek régióspecifikusan kiigazított alternatív értékei a Bizottság által meghatározott alapértelmezett értékeknél alacsonyabbak, használhatók az ilyen régióspecifikus kiigazítások. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|
