|
+II. MELLÉKLET Kritikus fontosságú nyersanyagok |
II. MELLÉKLET Kritikus fontosságú nyersanyagok
II. MELLÉKLET Kritikus fontosságú nyersanyagok 1. Szakasz A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke A következő nyersanyagok tekintendők kritikus fontosságúnak:
a)
antimon
b)
arzén
c)
bauxit/timföld/alumínium
d)
barit
e)
berillium
f)
bizmut
g)
bór
h)
kobalt
i)
kokszolható szén
j)
réz
k)
földpát
l)
folypát
m)
gallium
n)
germánium
o)
hafnium
p)
hélium
q)
nehéz ritkaföldfémek
r)
könnyű ritkaföldfémek
s)
lítium
t)
magnézium
u)
mangán
v)
grafit
w)
nikkel – akkumulátorminőségű
x)
nióbium
y)
nyersfoszfát
z)
foszfor
aa)
platinacsoportba tartozó fémek
ab)
szkandium
ac)
szilíciumfém
ad)
stroncium
ae)
tantál
af)
titánfém
ag)
volfrám
ah)
vanádium 2. Szakasz A gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat kiszámítása (1) Valamely értékelt nyersanyag gazdasági jelentőségét (EI) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol: s: a gazdaságnak a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) ágazatait jelöli; As: az értékelt nyersanyag végfelhasználásának aránya a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) ágazatban (uniós értékek felhasználásával, ha rendelkezésre állnak, egyébként globális részesedések felhasználásával); Qs: a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) érintett ágazat hozzáadott értéke, a teljes gazdaság részarányaként kifejezve; SIEI: a gazdasági jelentőséghez kapcsolódó helyettesítési index. (2) Valamely értékelt nyersanyag gazdasági jelentőséghez kapcsolódó helyettesítési indexét (SIEI) a legrelevánsabb ipari alkalmazások alapján, a következőképpen kell kiszámítani:
ahol: i: egy egyedi helyettesítő anyagot jelöl; a: a nyersanyag egyedi alkalmazását jelöli; SPPi,a; EI: az egyes i helyettesítő anyagok gazdasági jelentőségre vonatkozó teljesítményparamétere, az értékelt nyersanyaghoz viszonyítva, a műszaki teljesítmény – beleértve a funkcionalitást – és a költségteljesítmény alapján, az egyes a alkalmazásokra vonatkozóan; Sharea: a nyersanyagoknak a végfelhasználáson belüli aránya; Sub_sharei,a: az egyes alkalmazásokon belül az egyes helyettesítő anyagok részaránya. (3) Valamely értékelt nyersanyag ellátási kockázatát (SR) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol: GS: az értékelt nyersanyag globális éves termelését jelöli; EU_sourcing: az Unióba irányuló ellátás, azaz az Unión belüli termelés és a harmadik országokból vagy TOT-okból származó uniós behozatal tényleges beszerzését jelöli; HHI: a Herfindahl-Hirschman index (a kínálat országok közötti koncentrációjának helyettesítő mutatója); WGI: a Világbank arányosított globális kormányzati mutatóin alapuló index (az egyes országok kormányzása minőségének helyettesítő mutatója); tc: a WGI-t kiigazító kereskedelmi paraméter, amelyet c ország által bevezetett, lehetséges (hatályos kereskedelmi megállapodás által esetlegesen mérsékelt) exportadók, fizikai exportkvóták vagy exporttilalmak figyelembevételével kell meghatározni; EoLRIR: az életciklus végi újrafeldolgozási bemeneti arány, amely a (régi hulladékból újrafeldolgozott) másodlagos bemeneti anyagok és a nyersanyag összes (elsődleges és másodlagos) bemeneti anyagának aránya; SISR: az ellátási kockázathoz kapcsolódó helyettesítési index; IR: az importfüggőséget jelöli. (4) A nyersanyagok importfüggőségét (IR) a következőképpen kell kiszámítani:
(5) Valamely értékelt nyersanyag Herfindahl-Hirschman indexét (HHIWGI) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol: c: az értékelt nyersanyagot szállító országokat jelöli; Sc: c országnak az értékelt nyersanyag ellátásán (GS vagy EU_sourcing) belüli részesedése; WGIc: a Világbank arányosított, c országra vonatkozó globális kormányzati mutatóin alapuló index; tc: valamely ország WGI-t kiigazító kereskedelmi paramétere, amelyet a c ország által bevezetett, lehetséges (hatályos kereskedelmi megállapodás által esetlegesen mérsékelt) exportadók, fizikai exportkvóták vagy exporttilalmak figyelembevételével kell meghatározni. (6) Valamely értékelt nyersanyag ellátási kockázathoz kapcsolódó helyettesítési indexét (SISR) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol: i: egy egyedi helyettesítő anyagot jelöl; a: a nyersanyag egyedi alkalmazását jelöli; SPPi; SR: az egyes i helyettesítő anyagok ellátási kockázati teljesítményparamétere, azok globális termelése, kritikussága és gazdasági jelentősége alapján (alaptermék, társtermék, melléktermék); Sharea: a helyettesítésre jelölt anyagoknak a végfelhasználáson belüli aránya; Sub_sharei,a: az egyes alkalmazásokon belül az egyes helyettesítő anyagok részaránya. (7) Amennyiben strukturális vagy statisztikai változások valamennyi értékelt anyag esetében horizontálisan befolyásolják a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat mérését, a megfelelő értékeket korrigálni kell az ilyen változások ellensúlyozása érdekében. Az e szakaszban szereplő képletek számításait azon legutóbbi öt év átlagára kell alapozni, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. Az adatok elsőbbségét, minőségét és rendelkezésre állását figyelembe kell venni. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|