+35. cikk A vezető felvigyázó hatáskörei
---+35. cikk (1)
---+35. cikk (2)
---+35. cikk (3)
---+35. cikk (4)
---+35. cikk (5)
---+35. cikk (6)
---+35. cikk (7)
---+35. cikk (8)
---+35. cikk (9)
---+35. cikk (10)
---+35. cikk (11)

35. cikk A vezető felvigyázó hatáskörei

1. Áttekintés

,
35. cikk (1)

Az e szakaszban meghatározott feladatok elvégzése céljából a vezető felvigyázó a következő hatáskörökkel rendelkezik a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók tekintetében:

a) 

a 37. cikknek megfelelően bekérhet minden releváns információt és dokumentumot;

b) 

a 38., illetve a 39. cikknek megfelelően általános vizsgálatokat, illetve ellenőrzéseket tarthat;

c) 

a felvigyázási tevékenységek elvégzését követően jelentést kérhet arról, hogy a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók milyen intézkedéseket tettek vagy korrekciókat hajtottak végre az e bekezdés d) pontjában említett ajánlásokkal kapcsolatban;

d) 

ajánlásokat adhat ki a 33. cikk (3) bekezdésében említett területekre, különösen a következőkre vonatkozóan:

i. 

specifikus IKT-biztonsági és -minőségi követelmények vagy folyamatok alkalmazása, különösen a javítócsomagok, a frissítések, a titkosítás és azon egyéb biztonsági intézkedések bevezetése kapcsán, amelyek a vezető felvigyázó megítélése szerint relevánsak a pénzügyi szervezeteknek nyújtott szolgáltatások IKT-biztonsága szempontjából;

ii. 

a technikai megvalósításra is kiterjedően a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók által a pénzügyi szervezetek részére nyújtott IKT-szolgáltatásokra vonatkozó feltételek közül azoknak az alkalmazása, amelyek a vezető felvigyázó megítélése szerint relevánsak az egyedi meghibásodási pontok kialakulása, az ezzel kapcsolatos kockázat felerősödése, vagy az IKT-koncentrációs kockázat esetében az uniós pénzügyi ágazat egészére kiterjedő esetleges rendszerszintű hatás csökkentése szempontjából;

iii. 

olyan tervezett alvállalkozói tevékenységek, amelyek esetében a vezető felvigyázó megítélése szerint a további alvállalkozásba adás – ideértve a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók által más kritikus harmadik fél IKT- szolgáltatókkal vagy harmadik országban letelepedett IKT-alvállalkozókkal megkötni tervezett alvállalkozói megállapodásokat is – a 37. és a 38. cikkel összhangban gyűjtött információ vizsgálata alapján kockázatokat eredményezhet a pénzügyi szervezet általi szolgáltatásnyújtásra vagy a pénzügyi stabilitására nézve;

iv. 

a további alvállalkozási megállapodástól való tartózkodás, amennyiben a következő kumulatív feltételek teljesülnek:

— 
a bevonni tervezett alvállalkozó harmadik fél IKT-szolgáltató vagy harmadik országban letelepedett IKT- alvállalkozó,
— 
az alvállalkozó bevonása a pénzügyi szervezet kritikus vagy fontos funkcióinak ellátására irányul, és
— 
a vezető felvigyázó megítélése szerint az ilyen alvállalkozói szerződés alkalmazása egyértelmű és súlyos kockázatot jelent az Unió pénzügyi stabilitására vagy a pénzügyi szervezetekre nézve, ideértve a pénzügyi szervezetek azon képességét is, hogy megfeleljenek a felügyeleti követelményeknek.

E pont iv. alpontjának alkalmazásában a harmadik fél IKT-szolgáltatóknak a 41. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett sablon használatával továbbítaniuk kell az alvállalkozásba adásra vonatkozó információkat a vezető felvigyázónak.
35. cikk (2)

Az e cikkben említett hatáskörök gyakorlása során a vezető felvigyázó:

a) 

biztosítja a KFH-n belüli rendszeres koordinációt, és adott esetben következetes megközelítésekre törekszik a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók felvigyázása tekintetében;

b) 

megfelelően figyelembe veszi az (EU) 2022/2555 irányelv által létrehozott keretet, és szükség esetén konzultál az említett irányelvvel összhangban kijelölt vagy létrehozott releváns illetékes hatóságokkal, hogy elkerüljék az egymást átfedő technikai és szervezeti intézkedéseket, amelyek az említett irányelv értelmében a kritikus harmadik fél IKT- szolgáltatókra vonatkozhatnak;

c) 

minimalizálni törekszik a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók által az e rendelet hatályán kívül eső ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások megszakadásának kockázatát.
35. cikk (3)
A vezető felvigyázónak az (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlását megelőzően egyeztetnie kell a felvigyázási fórummal.

Mielőtt az (1) bekezdés d) pontjával összhangban ajánlásokat adna ki, a vezető felvigyázónak lehetőséget kell biztosítania a harmadik fél IKT-szolgáltató számára, hogy 30 naptári napon belül releváns információkat nyújtson be, amelyek igazolják az e rendelet hatályán kívül eső ügyfelekre gyakorolt várható hatást, és adott esetben kockázatcsökkentő megoldásokat körvonalaznak.
35. cikk (4)
A vezető felvigyázónak tájékoztatnia kell a KFH-t az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett hatáskörök gyakorlásának eredményéről. A vezető felvigyázónak az (1) bekezdés c) pontjában említett jelentéseket indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell a KFH-nak és a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató IKT-szolgáltatásait igénybe vevő pénzügyi szervezetek illetékes hatóságainak.
35. cikk (5)
A kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatóknak jóhiszeműen együtt kell működniük a vezető felvigyázóval, és segíteniük kell a feladatai ellátásában.
35. cikk (6)
Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti hatáskörök gyakorlása alapján meghozandó intézkedéseknek való teljes vagy részleges meg nem felelés esetén és azon naptól számított legalább 30 naptári nap elteltével, amelyen a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató megkapta a vonatkozó intézkedésekről szóló értesítést, a vezető felvigyázónak határozatot kell elfogadnia, amelyben időszaki büntető bírság kiszabásával kényszeríti a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatót az említett intézkedéseknek való megfelelésre.
35. cikk (7)
A (6) bekezdésben említett időszaki büntető bírságot naponta ki kell szabni a megfelelés eléréséig, a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatónak az időszaki büntető bírság kiszabásáról szóló határozatról való értesítését követő legfeljebb hathónapos időszakban.
35. cikk (8)

Az időszaki büntető bírság összege az időszaki büntető bírság kiszabásáról szóló határozatban megjelölt naptól számítandó, mértéke a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató előző üzleti évben elért átlagos napi világpiaci forgalmának legfeljebb 1 %-a. A büntető bírság összegének meghatározásakor a vezető felvigyázónak a (6) bekezdésben említett intézkedések be nem tartása tekintetében a következő kritériumokat kell figyelembe vennie:

a) 

a meg nem felelés súlyossága és időtartama;

b) 

a meg nem felelés szándékos cselekmény vagy gondatlanság eredménye-e;

c) 

a harmadik fél IKT-szolgáltató és a vezető felvigyázó közötti együttműködés szintje.

Az első albekezdés alkalmazásában – a következetes megközelítés biztosítása érdekében – a vezető felvigyázónak konzultációt kell folytatnia a KFH-n belül.
35. cikk (9)
A büntető bírság közigazgatási jellegű és behajtható. A behajtásra azon tagállam hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén az ellenőrzésre és a hozzáférésre sor kerül. A behajtás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében az érintett tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. A büntető bírság összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.
35. cikk (10)
A vezető felvigyázónak nyilvánosságra kell hoznia minden kiszabott időszaki büntető bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek.
35. cikk (11)
Az időszaki büntető bírságnak a (6) bekezdés alapján történő kiszabása előtt a vezető felvigyázónak a megállapítások kapcsán meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató képviselői számára, és a határozathozatal során kizárólag azon megállapításokat veheti figyelembe, amelyek kapcsán a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

Az eljárás alá vont személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az eljárás alá vont, kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatónak jogában áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és a vezető felvigyázó belső előkészítő dokumentumaira.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok