+16. cikk A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése
---+16. cikk 1
---+16. cikk 2
---+16. cikk 3
---+16. cikk 4
---+16. cikk 5
---+16. cikk 6
---+16. cikk 7

16. cikk A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
16. cikk 1

(1)   Amennyiben a 15. cikk szerinti értékelést követően a szanálási hatóság a szanálási kollégiummal a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban koordinálva arra a következtetésre jut, hogy lényegi akadályai vannak a központi szerződő fél szanálhatóságának, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít és nyújt be a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.

Az első albekezdésben említett jelentésben elemezni kell a szanálási eszközök eredményes alkalmazását és a szanálási hatásköröknek a központi szerződő fél tekintetében történő gyakorlását gátló lényegi akadályokat, mérlegelni kell azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket kell javasolni ezen akadályok megszüntetésére.

16. cikk 2

(2)   A szanálási kollégiumok számára a 14. cikkben megállapított követelményt, miszerint a szanálási tervekre vonatkozóan együttes határozatot kell hozniuk, az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtását követően mindaddig fel kell függeszteni, amíg a szanálhatóság lényegi akadályainak megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően úgy nem dönt, hogy alternatív intézkedéseket kell alkalmazni.

16. cikk 3

(3)   A központi szerződő fél az e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül lehetséges intézkedéseket javasol a szanálási hatóságnak a jelentésben azonosított lényegi akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedésről értesíti a szanálási kollégiumot. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések eredményesen kezelik-e vagy megszüntetik-e ezen akadályokat.

16. cikk 4

(4)   Amennyiben a szanálási hatóság a szanálási kollégiummal a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban koordinálva arra a következtetésre jut, hogy a központi szerződő fél által az e cikk (3) bekezdésével összhangban javasolt intézkedések nem csökkentenék vagy szüntetnék meg ténylegesen a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket azonosít, amelyekről a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.

Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:

a)

a központi szerződő fél szanálhatóságának ezen lényegi akadályaiból fakadó, a pénzügyi stabilitással szembeni fenyegetés;

b)

az alternatív intézkedések valószínű hatása:

i.

a központi szerződő félre, többek között annak üzleti modelljére és működési hatékonyságára;

ii.

a klíringtagokra és – amennyiben az információ rendelkezésre áll – azok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire, beleértve azokat is, amelyeket egyéb, rendszerszinten jelentős intézménynek jelöltek ki;

iii.

bármely kapcsolt FMI-re;

iv.

a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra, beleértve a kereskedési helyszíneket is;

v.

bármely tagállamnak vagy az Unió egészének pénzügyi rendszerére; és

vi.

a belső piacra; és

c)

az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás.

A második albekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal és a szanálási kollégiummal, valamint adott esetben az érintett kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságokkal.

16. cikk 5

(5)   A szanálási hatóság közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten írásban értesíti a központi szerződő felet a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében megteendő alternatív intézkedésekről. A szanálási hatóság igazolja, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság lényegi akadályainak megszüntetésére, valamint hogy a javasolt alternatív intézkedések hogyan biztosítanák azok eredményes megszüntetését.

16. cikk 6

(6)   A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy, az alternatív intézkedéseknek való megfelelést célzó tervre, a terv végrehajtására vonatkozó észszerű időkerettel együtt. Amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tekinti, lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja a javasolt időkeretet.

16. cikk 7

(7)   A (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően és a végrehajtásra vonatkozó megfelelő időkeretet lehetővé téve:

a)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül a csoporton belüli vagy a harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók ellátására vonatkozó szolgáltatási megállapodásokat, vagy dolgozzon ki ilyen megállapodásokat;

b)

felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire;

c)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a biztosítékok 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját;

d)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikkében említett garanciaalapok összetételét és számát;

e)

előírhat a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket;

f)

előírhatja a központi szerződő fél számára meghatározott eszközök elidegenítését;

g)

előírhatja a központi szerződő fél számára bizonyos meglévő vagy tervezett tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését;

h)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét, működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait;

i)

korlátozhatja vagy megtilthatja új üzletágak létrehozását vagy a meglévők továbbfejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását;

j)

változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél vagy a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;

k)

előírhatja a központi szerződő fél számára különböző klíringszolgáltatásai működési és pénzügyi elkülönítését, egyes konkrét eszközkategóriák más eszközkategóriáktól való elszigetelése, és amennyiben helyénvalónak tekinti, a különböző eszközkategóriákra kiterjedő nettósítási halmazok korlátozása céljából;

l)

kötelezheti a központi szerződő felet az Unión belüli anyavállalat létrehozására;

m)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy különítsen el egyéb pénzügyi forrásokat a veszteségfedezésre, a feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében;

n)

előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségeknek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi viselését, a központi szerződő fél feltőkésítését vagy az előfinanszírozott források feltöltését. Az érintett intézkedések közé tartozhat különösen annak megkísérlése, hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződéses feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést az említett kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján érvényesítsék;

o)

amennyiben a központi szerződő fél leányvállalat, koordinálhat az érintett hatóságokkal az anyatársaság arra való kötelezése céljából, hogy hozzon létre egy külön holdingtársaságot a központi szerződő fél ellenőrzésére, ha ez az intézkedés szükséges a központi szerződő fél szanálásának elősegítése és azon káros hatások elkerülése érdekében, amelyeket a szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskörök gyakorlása jelenthet a csoport egyéb vállalkozásaira;

p)

korlátozhatja vagy letilthatja a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben e korlátozás vagy letiltás a szanálási célok elérését érintő káros hatások elkerülése érdekében szükséges.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény