+II. MELLÉKLET A mosó- és tisztítószerekben levő felületaktív anyagok elsődleges biológiai lebonthatóságára vonatkozó vizsgálati módszerek

II. MELLÉKLET A mosó- és tisztítószerekben levő felületaktív anyagok elsődleges biológiai lebonthatóságára vonatkozó vizsgálati módszerek

II. MELLÉKLET

A mosó- és tisztítószerekben levő felületaktív anyagok elsődleges biológiai lebonthatóságára vonatkozó vizsgálati módszerek

Az elsődleges biológiai lebonthatóságot az eredeti felületaktív anyagok biológiailag lebontott oldatában megmaradó mennyiségének meghatározásával mérik. Ez a melléklet a felületaktív anyagok valamennyi osztályára nézve megegyező vizsgálati módszerek felsorolásával kezdődik, majd az A-D. címsorok alatt felsorolja a felületaktív anyagok egyes osztályaira nézve specifikus analitikai vizsgálatokat.

Az elsődleges biológiai lebonthatóság tekintetében a megfelelés kritériuma az alább felsorolt vizsgálati módszerekel mért legalább 80 %-os lebonthatóság.

Az e rendeletben szereplő felületaktív anyagok laboratóriumi vizsgálatának referenciamódszere az OECD-módszerben szereplő igazoló vizsgálati eljárás, a VIII. melléklet 1. pontjában leírtak szerint. Az igazoló vizsgálati eljárástól való eltérések megengedhetők, amennyiben azok megfelelnek az EN ISO 11733 szabványnak.

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

1. Az OECD-módszer, melyet az OECD műszaki jelentésében 1976. június 11-én tettek közzé „Javasolt módszer a szintetikus mosó- és tisztítószerekben lévő felületaktív anyagok biológiai lebonthatóságának meghatározására” címmel.

2. A Franciaországban használt módszer, melyet 1987. december 30-án a Journal officiel de la République française 15385. oldalán közzétett „arręté du 24 décembre 1987”, valamint az Association française de normalisation (AFNOR) által 1981 júniusában közzétett NF 73-260 szabvány hagyott jóvá.

3. A Németországban használt módszer, melyet az 1977 évi Bundesgesetzblatt I. része 244. oldalán közzétett, 1977. január 30-i „Verordnung über die Abbaubarkeit anionischer und nichtionischer grenzflächenaktiver Stoffe in Wasch- und Reinigungsmitteln” állapított meg, a fenti rendeletet módosító, 1986. június 4-i, az 1986 évi Bundesgesetzblatt I. része 851. oldalán közzétett rendeletben meghatározottak szerint.

4. Az Egyesült Királyságban használt, „Porous Pot Test” elnevezésű, a Vízügyi Kutatóközpont 70. (1978) számú műszaki jelentésében leírt módszer.

5. Az OECD-módszerben szereplő „igazoló vizsgálati eljárás”, a VIII. melléklet 1. pontjában leírtak szerint (beleértve működési feltételekre vonatkozóan az EN ISO 11733 szabványban javasolt lehetséges változtatásokat). Ez egyben az esetleges peres ügyek rendezésére szolgáló referenciamódszer is.

A.   AZ ANIONOS FELÜLETAKTÍV ANYAGOKRA VONATKOZÓ ANALITIKAI MÓDSZEREK

Az anionos felületaktív anyagok meghatározását a vizsgálatok során a metilénkék-aktív anyag (MBAS) elemzéssel kell végezni, a VIII. melléklet 2. pontjában megállapított kritériumoknak megfelelően. Az olyan anionos felületaktív anyagok esetében, amelyek nem reagálnak a fent említett MBAS módszerre, vagy amennyiben az a hatékonyság vagy a pontosság miatt helyénvalóbbnak tűnik, megfelelő specifikus műszeres elemzéseket kell alkalmazni, mint a nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) vagy a gázkromatográfia (GC). A vizsgálni kívánt tiszta felületaktív anyag mintáit a gyártó kérésre a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátja.

B.   A NEM IONOS FELÜLETAKTÍV ANYAGOKRA VONATKOZÓ ANALITIKAI MÓDSZEREK

A nem inonos felületaktív anyagok meghatározását a vizsgálatok során a bizmutaktív anyag (BiAS) módszerrel kell végezni, a VIII. melléklet 3. pontjában megállapított analitikai eljárásnak megfelelően.

Az olyan nem ionos felületaktív anyagok esetében, amelyek nem reagálnak a fent említett BiAS módszerre, vagy amennyiben az a hatékonyság vagy a pontosság miatt helyénvalóbbnak tűnik, megfelelő specifikus műszeres elemzéseket kell alkalmazni, mint a HPLC vagy a GC. A vizsgálni kívánt tiszta felületaktív anyag mintáit a gyártó kérésre a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátja.

C.   A KATIONOS FELÜLETAKTÍV ANYAGOKRA VONATKOZÓ ANALITIKAI MÓDSZEREK

A kationos felületaktív anyagok meghatározását a vizsgálatok során a diszulfinkék-aktív anyag (DBAS) elemzéssel kell végezni, a következő DBAS-eljárásoknak megfelelően:

A Németországi Szövetségi Köztársaságban használt módszer, (1989) DIN 38 409 - Ausgabe: 1989-07.

Az olyan kationos felületaktív anyagok esetében, amelyek nem reagálnak a fent említett vizsgálati módszerre, vagy amennyiben az a hatékonyság vagy a pontosság miatt helyénvalóbbnak tűnik (ezt indokolni kell), megfelelő specifikus műszeres elemzéseket kell alkalmazni, mint a HPLC vagy a GC. A vizsgálni kívánt tiszta felületaktív anyag mintáit a gyártó kérésre a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátja.

D.   AZ AMFOTER FELÜLETAKTÍV ANYAGOKRA VONATKOZÓ ANALITIKAI MÓDSZEREK

Az amfoter felületaktív anyagok meghatározását a vizsgálatok során az alább felsorolt eljárásokat követő elemzésekkel kell végezni:

1. Amennyiben kationosak nincsenek jelen:

A Németországi Szövetségi Köztársaságban használt módszer, (1989) DIN 38 409-Teil 20.

2. Ettől eltérő esetben:

Orange II módszer (Boiteux, 1984).

Az olyan amfoter felületaktív anyagok esetében, amelyek nem reagálnak a fent említett vizsgálatokra, vagy amennyiben az a hatékonyság vagy a pontosság miatt helyénvalóbbnak tűnik (ezt indokolni kell), megfelelő specifikus műszeres elemzéseket kell alkalmazni, mint a HPLC vagy a GC. A vizsgálni kívánt tiszta felületaktív anyag mintáit a gyártó kérésre a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátja.

▼M1

1. Áttekintés

,

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok