3. cikk Fogalommeghatározások

1.

„nem közúti mozgó gépek” : minden olyan önjáró gép, szállítható berendezés vagy felépítménnyel vagy kerekekkel ellátott vagy el nem látott jármű, amelyet nem utasok vagy áruk közúti szállítására szántak, beleértve az utasok vagy áruk közúti szállítására szolgáló járművek alvázára beépített gépeket is;

2.

„EU-típusjóváhagyás” : olyan eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy motortípus vagy motorcsalád megfelel az ebben a rendeletben meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

3.

„gáz-halmazállapotú szennyező anyagok” : a motorból gáz-halmazállapotúként kibocsátott következő szennyező anyagok: a szén-monoxid (CO), valamint az összes szénhidrogén (CH) és a nitrogén-oxidok (NOx); NOx alatt a nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) értendő, nitrogén-dioxid- NO2 egyenértékben kifejezve;

4.

„részecske” vagy „PM” : a motor által kibocsátott gázban lévő minden olyan anyag tömege, amely a gáznak tiszta, szűrt levegővel oly módon történő felhígítása után, hogy hőmérséklete ne haladja meg a 325 K (52 °C) mértéket, egy meghatározott szűrőközegen összegyűlik;

5.

„részecskeszám” vagy „PN” : a motorból kibocsátott, 23 nm-nél nagyobb átmérőjű szilárd részecskék száma;

6.

„szilárd halmazállapotú szennyező anyagok” : minden olyan, a motor által kibocsátott anyag, amely részecskeként vagy részecskeszámként mérhető;

7.

„belső égésű motor” vagy „motor” : olyan, gázturbinától eltérő energiaátalakító, amelyet arra terveztek, hogy a kémiai energiát (bemenet) belső égési folyamat során mechanikai energiává (kimenet) alakítsa át; amely magában foglalja – amennyiben ezeket beépítették – a kibocsátás-szabályozási rendszert, valamint az elektronikus motorvezérlő egység(ek) és a II. és a III. fejezetnek való megfeleléshez szükséges egyéb, az erőátviteli rendszert vagy a nem közúti mozgó gépeket vezérlő egységek közötti kommunikációs felületet (hardvert és üzeneteket);

8.

„motortípus” : olyan motorok csoportja, amelyek alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól;

9.

„motorcsalád” : a gyártó által csoportosított motorok olyan együttese, amelyek tervezésük folytán hasonló szennyezőanyag-kibocsátási jellemzőkkel bírnak, és megfelelnek az alkalmazandó kibocsátási határértékeknek;

10.

„alapmotor” : egy motorcsaládból kiválasztott olyan motortípus, amelynek szennyezőanyag-kibocsátási jellemzői ezen motorcsalád vonatkozásában reprezentatívnak tekinthetők;

11.

„cseremotor” :

olyan motor,

12.

„használatban lévő motor” : olyan motor, amelyet nem közúti mozgó gépekben működtetnek normál üzemi körülmények, üzemeltetési minta és terhelés mellett a 19. cikkben meghatározott kibocsátási vizsgálatok nyomon követésére használnak;

13.

„kompressziós gyújtású motor” vagy „CI-motor” : olyan motor, amely a kompressziós gyújtás („CI”; compression ignition) elve alapján működik;

14.

„szikragyújtású motor” vagy „SI-motor” : olyan motor, amely a szikragyújtás („SI”; spark ignition) elve alapján működik;

15.

„szikragyújtású kézi motor” :

olyan szikragyújtású motor, amelynek referenciateljesítménye 19 kW alatti és olyan berendezésben használnak, amely legalább a következő feltételek egyikének megfelel:

16.

„folyékony tüzelőanyag” : olyan tüzelőanyag, amely szabványos környezeti feltételek (298 K, illetve 101,3 kPa abszolút környezeti nyomás) mellett folyékony halmazállapotú;

17.

„gáz-halmazállapotú tüzelőanyag” : bármely olyan tüzelőanyag, amely szabványos környezeti feltételek (298 K, illetve 101,3 kPa abszolút környezeti nyomás) mellett teljesen gáz halmazállapotú;

18.

„vegyes üzemű motor” : olyan motor, amelyet úgy terveztek, hogy egyidejűleg működjön folyékony tüzelőanyaggal és gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal mindkét tüzelőanyagot külön adagolva, és az egyik tüzelőanyagból felhasznált mennyiség a másik tüzelőanyaghoz képest az üzemállapottól függően változhat;

19.

„egyféle tüzelőanyaggal működő motor” : olyan motor, amely nem vegyes üzemű motor;

20.

„gáz energiahányados” („GER”; Gas Energy Ratio) : vegyes üzemű motor esetében a gáz-halmazállapotú tüzelőanyag energiatartalmának és mindkét tüzelőanyag energiatartalmának hányadosa; egyféle tüzelőanyaggal üzemelő motorok esetében a GER értéke a tüzelőanyag típusától függően 1 vagy 0 lehet;

21.

„állandó fordulatszámú motor” : olyan motor, amelynek uniós típusjóváhagyását állandó fordulatszámon való működtetésre korlátozzák, kivéve az olyan motorokat, amelyeknek a fordulatszám állandó szinten tartására szolgáló szabályozóját eltávolították vagy kiiktatták; az ilyen motorok üzemelhetnek olyan alapjárati fordulatszámon, amelyet az indítás és leállítás során alkalmaznak, valamint olyan fordulatszám-szabályozóval láthatják el, amelyet más fordulatszámra lehet kapcsolni, amikor a motort leállítják;

22.

„változó fordulatszámú motor” : olyan motor, amely nem állandó fordulatszámú motor;

23.

„állandó fordulatszámon való működés” : a motor fordulatszám-szabályozóval való működése, amely automatikusan szabályozza a kezelői parancsot, hogy a motor fordulatszáma – még változó terhelés mellett is – állandó maradjon;

24.

„segédmotor” : olyan, nem közúti mozgó gépekbe beépített vagy beépítendő motor, amely nem azok közvetlen vagy közvetett hajtására szolgál;

25.

„hasznos teljesítmény” : próbapadon, a forgattyústengely vagy annak megfelelő egység végén, a 120. sz. ENSZ-EGB előírásban a belső égésű motorok teljesítményének mérésére előírt módszerrel, a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott referencia-tüzelőanyag vagy tüzelőanyag-kombináció használata mellett kW-ban mért motorteljesítmény;

26.

„referenciateljesítmény” : az a hasznos teljesítmény, amelyet a motorra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapításához alkalmaznak;

27.

„névleges hasznos teljesítmény” : a motor gyártója által kW-ban megadott, a névleges fordulatszámhoz tartozó hasznos teljesítmény;

28.

„legnagyobb hasznos teljesítmény” : a hasznos teljesítmény legmagasabb értéke az adott motortípusra vonatkozó nominális teljes terhelési teljesítménygörbén;

29.

„névleges fordulatszám” : a teljes terheléshez tartozó, a motor fordulatszám-szabályozója által megengedett, a gyártó által megadott maximális fordulatszám, vagy ha nincs fordulatszám-szabályozó, akkor az a fordulatszám, amelyen a motor a gyártó által megadott legnagyobb hasznos teljesítményt adja le;

30.

„a motor gyártási időpontja” : az a hónapban és évben kifejezett időpont, amikor a motor a gyártósor elhagyását követően átesik az utolsó vizsgálaton, és készen áll arra, hogy leszállítsák vagy készletre vegyék;

31.

„átmeneti időszak” : az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben megállapított időpontokat követő első 24 hónap;

32.

„átmeneti motor” :

olyan motor, amelynek gyártási időpontja megelőzi az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalának a III. mellékletben meghatározott időpontját, és amely:

33.

„nem közúti mozgó gép gyártási időpontja” : a gép jogszabályban előírt jelölésén feltüntetett hónap és év, vagy jogszabályban előírt jelölés hiányában az a hónap és év, amelyben a gép azt követően, hogy elhagyta a gyártósort, átesik az utolsó vizsgálaton;

34.

„belvízi hajó” : az (EU) 2016/1629 irányelv hatálya alá tartozó hajó;

35.

„áramfejlesztő gépcsoport” : olyan, a nem közúti mozgó gép, amely nem egy erőátviteli rendszer része, és elsősorban arra szolgál, hogy elektromos áramot állítson elő;

36.

„helyhez kötött gép” : olyan gép, amelyet arra szántak, hogy azt az első használati helyén tartósan beépítsék, és ne mozgassák közúton vagy másképp, kivéve a gyártás helyétől az első beépítés helyéig történő szállítás során;

37.

„tartósan beépített” : egy alapra csavarozott vagy más, hathatós módon rögzített gép jellemzője, melynek révén a gépet nem lehet szerszámok vagy eszköz használata nélkül eltávolítani, vagy más olyan szándékolt korlátozás, amelynek eredményeként a gép egy épületben, építményben, létesítményben vagy berendezésben egy helyen működik;

38.

„motoros szán” : olyan önjáró gép, amely terepen, elsősorban havon való közlekedésre szolgál, a hóval érintkező lánctalpon halad, és amelyet a hóval érintkező síléc vagy sílécek irányítanak, és amelynek terheletlen tömege menetkész állapotban legfeljebb 454 kg (az alapfelszereléssel, hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal és szerszámokkal együtt, de a járművezető és választható tartozékok nélkül);

39.

„terepjáró jármű” vagy „ATV” : elsősorban szilárd burkolat nélküli terepen való használatra szánt négy vagy több alacsony nyomású gumiabroncson történő helyváltoztatásra képes motorral meghajtott gépjármű, amelyet egy, csak a járművezető által lovagló ülésben elfoglalható üléssel vagy egy, a járművezető által lovagló ülésben elfoglalható üléssel és legfeljebb egy utas által elfoglalható üléssel terveztek, és a kormányzáshoz kormányszarvakkal van felszerelve;

40.

„egymás melletti üléses jármű” vagy „side-by-side; SbS” : elsősorban szilárd burkolat nélküli terepen való használatra szánt, négy vagy több gumiabroncson haladó, önjáró, a kezelő által irányított, nem csuklós jármű, amelynek legkisebb terheletlen tömege menetkész állapotban 300 kg (az alapfelszereléssel, hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal és szerszámokkal együtt, de a járművezető és választható tartozékok nélkül), és legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h; az ilyen járművet emellett a személy- és/vagy áruszállításra, valamint berendezések vontatására és/vagy tolására tervezték, a kormányzáshoz nem kormányszarvakkal van felszerelve, szabadidős célokra vagy haszonjárműnek tervezték, és a vezetővel együtt legfeljebb 6 főt szállít, akik egymás mellett, egy vagy több, nem lovagló ülésben elfoglalt ülésen helyezkednek el;

41.

„vasúti jármű” : olyan nem közúti mozgó gépek, amelyek kizárólag vasúti síneken működnek;

42.

„mozdony” : olyan vasúti jármű, amelyet arra terveztek, hogy saját kerekei révén közvetlenül vagy egyéb vasúti járművek kerekei révén közvetve hajtóerőt biztosítson a saját meghajtásához vagy egyéb, áru- vagy személyszállításra vagy egyéb berendezések szállítására tervezett vasúti járművek meghajtásához, és amelyet nem arra terveztek vagy szántak, hogy maga is árut vagy személyeket szállítson, az azt üzemeltető személyeken kívül;

43.

„vasúti motorkocsi” : olyan vasúti jármű, amelyet arra terveztek, hogy saját kerekei révén közvetlenül vagy egyéb vasúti járművek kerekei révén közvetve saját meghajtásához hajtóerőt biztosítson, és amelyet kifejezetten áru- vagy személyszállításra vagy áru- és személyszállításra terveztek, és amely nem mozdony;

44.

„vasúti segédjármű” : olyan vasúti jármű, amelyet a vasúti motorkocsitól és a mozdonytól eltérő, többek között a sínekkel vagy egyéb vasúti infrastruktúrával összefüggő karbantartás, építési munka vagy emelési műveletek végrehajtására terveztek;

45.

„mobil daru” : olyan önjáró, gémmel felszerelt daru, amely közúton vagy terepen, vagy mind közúton, mind terepen képes haladó mozgást végezni, stabilitása a gravitáción nyugszik, és gumikerekeken, lánctalpakon vagy más mozgó szerkezeteken közlekedik;

46.

„hómaró gép” : olyan önjáró gép, amelyet kizárólag arra a célra terveztek, hogy szilárd burkolattal ellátott felületekről eltakarítsa a havat úgy, hogy egy adott mennyiségű hó összegyűjtését követően erőteljesen kiszórja azt egy kidobó csúszdán keresztül;

47.

„forgalmazás” : motor vagy nem közúti mozgó gépek kereskedelmi tevékenység során akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljából;

48.

„forgalomba hozatal” : a motor vagy nem közúti mozgó gépek első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

49.

„gyártó” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben a motor EU-típusjóváhagyási vagy engedélyezési eljárásának minden vonatkozásáért és a motorgyártás megfelelőségének biztosításáért felelős, és aki vagy amely a gyártott motorokért piacfelügyeleti kérdésekben is felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy az adott természetes vagy jogi személy közvetlenül részt vesz-e az EU-típusjóváhagyási eljárás tárgyát képező motor valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

50.

„a gyártó képviselője” vagy „képviselő” : az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályszerű írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

51.

„importőr” : az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó motort hoz forgalomba, függetlenül attól, hogy a motort már beépíttették-e nem közúti mozgó gépekbe;

52.

„forgalmazó” : a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki vagy amely motort forgalmazza a piacon;

53.

„gazdasági szereplő” : a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

54.

„eredetiberendezés-gyártó” (OEM) : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem közúti mozgó gépeket gyárt;

55.

„jóváhagyó hatóság” :

egy tagállam által létrehozott vagy kijelölt és a Bizottságnál bejelentett tagállami hatóság, amely hatáskörrel rendelkezik:

56.

„műszaki szolgálat” : a jóváhagyó hatóság által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgáló laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, vagy a jóváhagyó hatóság nevében a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervnek kijelölt szervezet vagy szerv, vagy maga a hatóság e feladatok ellátása során;

57.

„piacfelügyelet” : a nemzeti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott motorok megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak;

58.

„piacfelügyeleti hatóság” : az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

59.

„nemzeti hatóság” : a jóváhagyó hatóság vagy bármilyen egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a nem közúti mozgó gépekbe beépítendő motorokkal vagy a nem közúti mozgó gépekbe beépített motorokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, a határellenőrzésért vagy a forgalomba hozatalért valamely tagállamban;

60.

„végfelhasználó” : a gyártótól, eredetiberendezés-gyártótól, importőrtől és forgalmazótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felelős a nem közúti mozgó gépekbe beépített motor üzemeltetéséért;

61.

„kibocsátás-szabályozási stratégia” : olyan tervezési elem vagy elemek, amely(ek) a motor, vagy a nem közúti mozgó gépekbe beépített motor általános tervezésének részét képezi(k), és amely(ek) célja a kibocsátás csökkentése;

62.

„kibocsátás-szabályozási rendszer” : minden olyan berendezés, rendszer vagy tervezési elem, amely szabályozza vagy csökkenti a kibocsátást;

63.

„hatástalanító stratégia” : olyan kibocsátás-szabályozási stratégia, amely akár a gép szokásos működése során, akár az EU-típusjóváhagyási vizsgálati eljárásokon kívüli környezeti viszonyok és motor-üzemállapotok esetén csökkenti a kibocsátás-szabályozási rendszer hatékonyságát;

64.

„elektronikus vezérlőegység” : a motor elektronikus berendezése, amely a kibocsátás-szabályozási rendszer részét képezi, és amely a motor érzékelőiből érkező adatok felhasználásával szabályozza a motor paramétereit;

65.

„kipufogógáz-visszavezetés” vagy „EGR” : olyan, a kibocsátás-szabályozási rendszer részét képező műszaki berendezés, amely csökkenti a kibocsátást azáltal, hogy visszavezeti az égéster(ek)ből kibocsátott gázokat a motorba, hogy az égés előtt vagy alatt összekeveredjenek a beszívott levegővel, kivéve a szelepvezérlés arra a célra történő használatát, hogy az égéster(ek)ben megnőjön a visszamaradó, az égés előtt vagy alatt a beszívott levegővel összekeverendő kipufogógáz mennyisége;

66.

„kipufogógáz-utókezelő rendszer” : katalizátor, részecskeszűrő, NOx-mentesítő rendszer, kombinált NOx-mentesítő részecskeszűrő rendszer vagy más kibocsátáscsökkentő berendezés – kivéve a kipufogógáz-visszavezető rendszert és a turbófeltöltőket –, amely a kibocsátás-szabályozási rendszer része, de a motor kipufogónyílásai után van beépítve;

67.

„manipulálás” : a kibocsátás-szabályozási rendszer – ezen belül az ilyen rendszerek valamely szoftverének vagy más logikai szabályozó elemének – lekapcsolása, átállítása vagy módosítása, amely attól függetlenül, hogy szándékos-e, a motor kibocsátási teljesítményének romlását idézi elő;

68.

„vizsgálati ciklus” : meghatározott fordulatszámmal és nyomatékkal jellemzett vizsgálati pontok sorozata, amelyekben a motoron állandósult vagy tranziens működési feltételek mellett méréseket végeznek;

69.

„állandósult állapotú vizsgálati ciklus” : olyan vizsgálati ciklus, amelyben a motor fordulatszámát és terhelését bizonyos meghatározott, névlegesen állandó értékeken tartják; az állandósult állapotú vizsgálatok lehetnek különálló típusú vizsgálatok, vagy átmeneteket is magukban foglaló vizsgálatok;

70.

„tranziens vizsgálati ciklus” : olyan vizsgálati ciklus, amely másodpercről másodpercre változó, normál fordulatszámú és nyomatékú üzemállapotok sorozatából áll;

71.

„forgattyúsház” : a motoron belüli vagy azon kívüli zárt terek, amelyeket olyan belső vagy külső vezetékek kötnek össze az olajteknővel, amelyeken keresztül a gázok és gőzök távozhatnak;

72.

„regeneráció” : olyan esemény, amely alatt a kibocsátási szintek változnak, miközben a kipufogógáz-utókezelő rendszer teljesítménye visszaáll a tervezési állapotra, és amelyet folyamatos regenerációnak vagy nem gyakori (időszakos) regenerációnak lehet tekinteni;

73.

„kibocsátástartóssági időtartam” vagy „EPD” : a romlási tényezők meghatározására szolgáló órák száma vagy adott esetben az arra szolgáló megtett távolság;

74.

„romlási tényezők” : olyan tényezők összessége, amelyek a kibocsátástartóssági időtartam kezdetén és végén mért kibocsátások közötti összefüggést jelzik;

75.

„virtuális vizsgálat” : számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely a motor fizikai jelenléte nélkül mutatja be az adott motor teljesítményszintjét a döntéshozatal elősegítése érdekében.