+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1252 RENDELETE (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
---+1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
------+1. cikk
---------+Article 1 1.
---------+Article 1 2.
------+2. cikk
---+2. FEJEZET STRATÉGIAI ÉS KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK
------+3. cikk
---------+Article 3 1.
---------+Article 3 2.
---------+Article 3 3.
------+4. cikk
---------+Article 4 1.
---------+Article 4 2.
---------+Article 4 3.
---+3. FEJEZET AZ UNIÓS NYERSANYAG-ÉRTÉKLÁNC MEGERŐSÍTÉSE
------+1. SZAKASZ Referenciaértékek
---------+5. cikk
------------+Article 5 1.
------------+Article 5 2.
------------+Article 5 3.
------+2. SZAKASZ Stratégiai projektek
---------+6. cikk
------------+Article 6 1.
------------+Article 6 2.
------------+Article 6 3.
---------+7. cikk
------------+Article 7 1.
------------+Article 7 2.
------------+Article 7 3.
------------+Article 7 4.
------------+Article 7 5.
------------+Article 7 6.
------------+Article 7 7.
------------+Article 7 8.
------------+Article 7 9.
------------+Article 7 10.
------------+Article 7 11.
------------+Article 7 12.
------------+Article 7 13.
---------+8. cikk
------------+Article 8 1.
------------+Article 8 2.
------------+Article 8 3.
------------+Article 8 4.
------------+Article 8 5.
------+3. SZAKASZ Engedélyezési eljárás
---------+9. cikk
------------+Article 9 1.
------------+Article 9 2.
------------+Article 9 3.
------------+Article 9 4.
------------+Article 9 5.
------------+Article 9 6.
------------+Article 9 7.
------------+Article 9 8.
------------+Article 9 9.
---------+10. cikk
------------+Article 10 1.
------------+Article 10 2.
------------+Article 10 3.
------------+Article 10 4.
------------+Article 10 5.
---------+11. cikk
------------+Article 11 1.
------------+Article 11 2.
------------+Article 11 3.
------------+Article 11 4.
------------+Article 11 5.
------------+Article 11 6.
------------+Article 11 7.
------------+Article 11 8.
------------+Article 11 9.
------------+Article 11 10.
---------+12. cikk
------------+Article 12 1.
------------+Article 12 2.
------------+Article 12 3.
------------+Article 12 4.
------------+Article 12 5.
------------+Article 12 6.
---------+13. cikk
------------+Article 13 1.
------------+Article 13 2.
---------+14. cikk
------------+Article 14 1.
------------+Article 14 2.
------+4. SZAKASZ Támogató feltételek
---------+15. cikk
------------+Article 15 1.
------------+Article 15 2.
---------+16. cikk
------------+Article 16 1.
------------+Article 16 2.
---------+17. cikk
------------+Article 17 1.
------------+Article 17 2.
------------+Article 17 3.
------------+Article 17 4.
---------+18. cikk
------------+Article 18 1.
------------+Article 18 2.
------+5. SZAKASZ Feltárás
---------+19. cikk
------------+Article 19 1.
------------+Article 19 2.
------------+Article 19 3.
------------+Article 19 4.
------------+Article 19 5.
------------+Article 19 6.
------------+Article 19 7.
---+4. FEJEZET A KOCKÁZATOK NYOMON KÖVETÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE
------+20. cikk
---------+Article 20 1.
---------+Article 20 2.
---------+Article 20 3.
---------+Article 20 4.
---------+Article 20 5.
------+21. cikk
---------+Article 21 1.
---------+Article 21 2.
---------+Article 21 3.
------+22. cikk
---------+Article 22 1.
---------+Article 22 2.
---------+Article 22 3.
------+23. cikk
---------+Article 23 1.
---------+Article 23 2.
---------+Article 23 3.
---------+Article 23 4.
---------+Article 23 5.
---------+Article 23 6.
---------+Article 23 7.
---------+Article 23 8.
------+24. cikk
---------+Article 24 1.
---------+Article 24 2.
---------+Article 24 3.
---------+Article 24 4.
---------+Article 24 5.
---------+Article 24 6.
------+25. cikk
---------+Article 25 1.
---------+Article 25 2.
---------+Article 25 3.
---------+Article 25 4.
---------+Article 25 5.
---------+Article 25 6.
---------+Article 25 7.
---------+Article 25 8.
---------+Article 25 9.
---------+Article 25 10.
---+5. FEJEZET FENNTARTHATÓSÁG
------+1. SZAKASZ Körforgásos jelleg
---------+26. cikk
------------+Article 26 1.
------------+Article 26 2.
------------+Article 26 3.
------------+Article 26 4.
------------+Article 26 5.
------------+Article 26 6.
------------+Article 26 7.
---------+27. cikk
------------+Article 27 1.
------------+Article 27 2.
------------+Article 27 3.
------------+Article 27 4.
------------+Article 27 5.
------------+Article 27 6.
------------+Article 27 7.
------------+Article 27 8.
---------+28. cikk
------------+Article 28 1.
------------+Article 28 2.
------------+Article 28 3.
------------+Article 28 4.
------------+Article 28 5.
------------+Article 28 6.
------------+Article 28 7.
------------+Article 28 8.
------------+Article 28 9.
------------+Article 28 10.
------------+Article 28 11.
------------+Article 28 12.
---------+29. cikk
------------+Article 29 1.
------------+Article 29 2.
------------+Article 29 3.
------------+Article 29 4.
------------+Article 29 5.
------------+Article 29 6.
------------+Article 29 7.
------+2. SZAKASZ Tanúsítás és környezeti lábnyom
---------+30. cikk
------------+Article 30 1.
------------+Article 30 2.
------------+Article 30 3.
------------+Article 30 4.
------------+Article 30 5.
------------+Article 30 6.
------------+Article 30 7.
------------+Article 30 8.
------------+Article 30 9.
---------+31. cikk
------------+Article 31 1.
------------+Article 31 2.
------------+Article 31 3.
------------+Article 31 4.
------------+Article 31 5.
------------+Article 31 6.
------------+Article 31 7.
------------+Article 31 8.
------------+Article 31 9.
------------+Article 31 10.
------------+Article 31 11.
------+3. SZAKASZ Szabad mozgás, megfelelőség és piacfelügyelet
---------+32. cikk
------------+Article 32 1.
------------+Article 32 2.
---------+33. cikk
------------+Article 33 1.
------------+Article 33 2.
------------+Article 33 3.
---------+34. cikk
---+6. FEJEZET IRÁNYÍTÁS
------+35. cikk
---------+Article 35 1.
---------+Article 35 2.
------+36. cikk
---------+Article 36 1.
---------+Article 36 2.
---------+Article 36 3.
---------+Article 36 4.
---------+Article 36 5.
---------+Article 36 6.
---------+Article 36 7.
---------+Article 36 8.
---------+Article 36 9.
---------+Article 36 10.
------+37. cikk
---------+Article 37 1.
---------+Article 37 2.
---------+Article 37 3.
---------+Article 37 4.
---+7. FEJEZET FELHATALMAZÁS ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS
------+38. cikk
---------+Article 38 1.
---------+Article 38 2.
---------+Article 38 3.
---------+Article 38 4.
---------+Article 38 5.
---------+Article 38 6.
------+39. cikk
---------+Article 39 1.
---------+Article 39 2.
---------+Article 39 3.
---+8. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK
------+40. cikk
------+41. cikk
------+42. cikk
------+43. cikk
---+9. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
------+44. cikk
---------+Article 44 1.
---------+Article 44 2.
---------+Article 44 3.
---------+Article 44 4.
---------+Article 44 5.
---------+Article 44 6.
------+45. cikk
---------+Article 45 1.
---------+Article 45 2.
---------+Article 45 3.
------+46. cikk
---------+Article 46 1.
---------+Article 46 2.
---------+Article 46 3.
---------+Article 46 4.
---------+Article 46 5.
---------+Article 46 6.
---------+Article 46 7.
------+47. cikk
------+48. cikk
---------+Article 48 1.
---------+Article 48 2.
---------+Article 48 3.
------+49. cikk
---------+Article 49 1.
---------+Article 49 2.
---+I. MELLÉKLET Stratégiai fontosságú nyersanyagok
---+II. MELLÉKLET Kritikus fontosságú nyersanyagok
---+III. MELLÉKLET A stratégiai projektek elismerési kritériumainak értékelése
---+IV. MELLÉKLET A tanúsítási rendszerekre vonatkozó kritériumok
---+V. MELLÉKLET Környezeti lábnyom
 English - European Union - Environment -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1252 RENDELETE (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1252 RENDELETE

(2024. április 11.)

a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

1. Áttekintés

,
1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. FEJEZET STRATÉGIAI ÉS KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK 2. FEJEZET STRATÉGIAI ÉS KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK
3. FEJEZET AZ UNIÓS NYERSANYAG-ÉRTÉKLÁNC MEGERŐSÍTÉSE 3. FEJEZET AZ UNIÓS NYERSANYAG-ÉRTÉKLÁNC MEGERŐSÍTÉSE
4. FEJEZET A KOCKÁZATOK NYOMON KÖVETÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE 4. FEJEZET A KOCKÁZATOK NYOMON KÖVETÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE
5. FEJEZET FENNTARTHATÓSÁG 5. FEJEZET FENNTARTHATÓSÁG
6. FEJEZET IRÁNYÍTÁS 6. FEJEZET IRÁNYÍTÁS
7. FEJEZET FELHATALMAZÁS ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS 7. FEJEZET FELHATALMAZÁS ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS
8. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK 8. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK
9. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET Stratégiai fontosságú nyersanyagok



I. MELLÉKLET

Stratégiai fontosságú nyersanyagok

1. Szakasz

A STRATÉGIAI FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK JEGYZÉKE

A következő nyersanyagok tekintendők stratégiai fontosságúnak:

a) 

bauxit/timföld/alumínium

b) 

bizmut

c) 

bór – kohászati minőségű

d) 

kobalt

e) 

réz

f) 

gallium

g) 

germánium

h) 

lítium – akkumulátorminőségű

i) 

magnéziumfém

j) 

mangán – akkumulátorminőségű

k) 

grafit – akkumulátorminőségű

l) 

nikkel – akkumulátorminőségű

m) 

platinacsoportba tartozó fémek

n) 

állandó mágnesekhez használt ritkaföldfémek (Nd, Pr, Tb, Dy, Gd, Sm és Ce)

o) 

szilíciumfém

p) 

titánfém

q) 

volfrám

2. Szakasz

A STRATÉGIAI FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK KIVÁLASZTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

(1) A stratégiai jelentőséget annak alapján kell meghatározni, hogy egy-egy nyersanyag mennyire releváns a zöld és digitális átállás, valamint a védelmi és repülés- és űrtechnológiai alkalmazások szempontjából, a következő kritériumok szerint:

a) 

a nyersanyagnak a stratégiai technológiák által bemeneti anyagként felhasznált mennyisége;

b) 

a nyersanyagnak a releváns stratégiai technológiák gyártásához szükséges mennyisége;

c) 

a releváns stratégiai technológiák iránti várható globális kereslet.

(2) Az előre jelzett keresletnövekedés (DF/C,τ) kiszámítása a következőképpen történik:

image

ahol:

DFτ: egy adott nyersanyag iránti keresletre vonatkozó globális éves előrejelzés a τ. évben;

GSτο egy adott, τ0 referencia-időszakra vonatkoztatott globális éves nyersanyagtermelés.

(3) A termelés növelésének nehézségét legalább a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a) 

valamely nyersanyagnak a jelenlegi globális éves termelési nagyságrendje;

b) 

egy nyersanyag esetében a tartalékok termeléshez viszonyított aránya, amely a gazdaságosan kitermelhető geológiai erőforrásainak ismert tartalékain és az aktuális globális éves termelésen alapul;

c) 

az ellátási kapacitást növelő új projektek átfutási ideje, amennyiben megbízható információk állnak rendelkezésre.
II. MELLÉKLET Kritikus fontosságú nyersanyagok



II. MELLÉKLET

Kritikus fontosságú nyersanyagok

1. Szakasz

A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke

A következő nyersanyagok tekintendők kritikus fontosságúnak:

a) 

antimon

b) 

arzén

c) 

bauxit/timföld/alumínium

d) 

barit

e) 

berillium

f) 

bizmut

g) 

bór

h) 

kobalt

i) 

kokszolható szén

j) 

réz

k) 

földpát

l) 

folypát

m) 

gallium

n) 

germánium

o) 

hafnium

p) 

hélium

q) 

nehéz ritkaföldfémek

r) 

könnyű ritkaföldfémek

s) 

lítium

t) 

magnézium

u) 

mangán

v) 

grafit

w) 

nikkel – akkumulátorminőségű

x) 

nióbium

y) 

nyersfoszfát

z) 

foszfor

aa) 

platinacsoportba tartozó fémek

ab) 

szkandium

ac) 

szilíciumfém

ad) 

stroncium

ae) 

tantál

af) 

titánfém

ag) 

volfrám

ah) 

vanádium

2. Szakasz

A gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat kiszámítása

(1) Valamely értékelt nyersanyag gazdasági jelentőségét (EI) a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

s: a gazdaságnak a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) ágazatait jelöli;

As: az értékelt nyersanyag végfelhasználásának aránya a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) ágazatban (uniós értékek felhasználásával, ha rendelkezésre állnak, egyébként globális részesedések felhasználásával);

Qs: a NACE-nómenklatúra szerinti (két számjeggyel azonosított szintnek megfelelő) érintett ágazat hozzáadott értéke, a teljes gazdaság részarányaként kifejezve;

SIEI: a gazdasági jelentőséghez kapcsolódó helyettesítési index.

(2) Valamely értékelt nyersanyag gazdasági jelentőséghez kapcsolódó helyettesítési indexét (SIEI) a legrelevánsabb ipari alkalmazások alapján, a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

i: egy egyedi helyettesítő anyagot jelöl;

a: a nyersanyag egyedi alkalmazását jelöli;

SPPi,a; EI: az egyes i helyettesítő anyagok gazdasági jelentőségre vonatkozó teljesítményparamétere, az értékelt nyersanyaghoz viszonyítva, a műszaki teljesítmény – beleértve a funkcionalitást – és a költségteljesítmény alapján, az egyes a alkalmazásokra vonatkozóan;

Sharea: a nyersanyagoknak a végfelhasználáson belüli aránya;

Sub_sharei,a: az egyes alkalmazásokon belül az egyes helyettesítő anyagok részaránya.

(3) Valamely értékelt nyersanyag ellátási kockázatát (SR) a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

GS: az értékelt nyersanyag globális éves termelését jelöli;

EU_sourcing: az Unióba irányuló ellátás, azaz az Unión belüli termelés és a harmadik országokból vagy TOT-okból származó uniós behozatal tényleges beszerzését jelöli;

HHI: a Herfindahl-Hirschman index (a kínálat országok közötti koncentrációjának helyettesítő mutatója);

WGI: a Világbank arányosított globális kormányzati mutatóin alapuló index (az egyes országok kormányzása minőségének helyettesítő mutatója);

tc: a WGI-t kiigazító kereskedelmi paraméter, amelyet c ország által bevezetett, lehetséges (hatályos kereskedelmi megállapodás által esetlegesen mérsékelt) exportadók, fizikai exportkvóták vagy exporttilalmak figyelembevételével kell meghatározni;

EoLRIR: az életciklus végi újrafeldolgozási bemeneti arány, amely a (régi hulladékból újrafeldolgozott) másodlagos bemeneti anyagok és a nyersanyag összes (elsődleges és másodlagos) bemeneti anyagának aránya;

SISR: az ellátási kockázathoz kapcsolódó helyettesítési index;

IR: az importfüggőséget jelöli.

(4) A nyersanyagok importfüggőségét (IR) a következőképpen kell kiszámítani:

image

(5) Valamely értékelt nyersanyag Herfindahl-Hirschman indexét (HHIWGI) a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

c: az értékelt nyersanyagot szállító országokat jelöli;

Sc: c országnak az értékelt nyersanyag ellátásán (GS vagy EU_sourcing) belüli részesedése;

WGIc: a Világbank arányosított, c országra vonatkozó globális kormányzati mutatóin alapuló index;

tc: valamely ország WGI-t kiigazító kereskedelmi paramétere, amelyet a c ország által bevezetett, lehetséges (hatályos kereskedelmi megállapodás által esetlegesen mérsékelt) exportadók, fizikai exportkvóták vagy exporttilalmak figyelembevételével kell meghatározni.

(6) Valamely értékelt nyersanyag ellátási kockázathoz kapcsolódó helyettesítési indexét (SISR) a következőképpen kell kiszámítani:

image

ahol:

i: egy egyedi helyettesítő anyagot jelöl;

a: a nyersanyag egyedi alkalmazását jelöli;

SPPi; SR: az egyes i helyettesítő anyagok ellátási kockázati teljesítményparamétere, azok globális termelése, kritikussága és gazdasági jelentősége alapján (alaptermék, társtermék, melléktermék);

Sharea: a helyettesítésre jelölt anyagoknak a végfelhasználáson belüli aránya;

Sub_sharei,a: az egyes alkalmazásokon belül az egyes helyettesítő anyagok részaránya.

(7) Amennyiben strukturális vagy statisztikai változások valamennyi értékelt anyag esetében horizontálisan befolyásolják a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat mérését, a megfelelő értékeket korrigálni kell az ilyen változások ellensúlyozása érdekében.

Az e szakaszban szereplő képletek számításait azon legutóbbi öt év átlagára kell alapozni, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. Az adatok elsőbbségét, minőségét és rendelkezésre állását figyelembe kell venni.
III. MELLÉKLET A stratégiai projektek elismerési kritériumainak értékelése



III. MELLÉKLET

A stratégiai projektek elismerési kritériumainak értékelése

(1) Annak értékelésekor, hogy egy uniós projekt megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kritériumnak, a következőket kell figyelembe venni:

a) 

a projekt hozzájárul-e az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott referenciamutatókhoz;

b) 

a projekt hozzájárul-e a stratégiai fontosságú nyersanyagok éves uniós felhasználásának arányaként kifejezett uniós kapacitások fenntartásához vagy megerősítéséhez, figyelembe véve az uniós felhasználás várható növekedését.

c) 

a projekt hozzájárul-e az olyan innovatív nyersanyagok előállítására irányuló uniós kapacitás megerősítéséhez, amelyek képesek egy vagy több stratégiai technológiában a stratégiai fontosságú nyersanyagok helyettesítésére, meghozva eközben az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a helyettesített stratégiai fontosságú nyersanyagéhoz képest azonos vagy alacsonyabb környezeti lábnyomot érjenek el.

A projektnek a vonatkozó kapacitási referenciamutatókhoz való hozzájárulását a projekt üzleti tervének és a pályázatban szerepeltetett alátámasztó műszaki információknak, valamint a projekt piacra jutási idejének figyelembevételével kell értékelni.

(2) Annak értékelésekor, hogy egy harmadik országbeli vagy TOT-okbeli projekt megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kritériumnak, a következőket kell figyelembe venni:

a) 

a projekt hozzájárul-e az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott referenciamutatókhoz, vagy hozzájárul-e az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátása rezilienciájának fenntartásához;

b) 

az alkalmazandó jogi keret vagy egyéb feltételek biztosítékot nyújtanak-e arra, hogy a projekttel kapcsolatos kereskedelem és beruházások nem torzulnak, figyelembe véve különösen azt, hogy az Unió kötött-e az érintett harmadik országgal vagy TOT-okkal a 37. cikkben említett stratégiai partnerséget vagy olyan kereskedelmi megállapodást, amely nyersanyagokra vonatkozó fejezetet tartalmaz, és összhangban van-e az Unió közös kereskedelempolitikájával;

c) 

milyen mértékben vannak olyan vállalkozások, amelyeknek a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodást kell kötniük, illetve amelyek hajlandóak ilyen megállapodást kötni a projektgazdával a vonatkozó uniós projektek által előállított stratégiai fontosságú nyersanyagok felhasználása vagy feldolgozása céljából;

d) 

a projekt összhangban van-e az Unió fejlesztési együttműködési és külpolitikai célkitűzéseivel.

A projektnek az a) pontban említett referenciamutatókhoz való hozzájárulását a projekt üzleti tervének és a pályázatban szerepeltetett alátámasztó műszaki információknak, a projekt piacra jutási idejének, valamint a projekt eredményeinek a c) pontban említett, a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó, meglévő vagy potenciális megállapodások hatálya alá tartozó részének figyelembevételével kell értékelni. ponttal kapcsolatos bizonyítékok magukban foglalhatnak szerződéses megállapodásokat, szándéknyilatkozatokat vagy egyetértési megállapodásokat.

(3) Annak értékelésekor, hogy egy uniós projekt megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított kritériumnak, a következőket kell figyelembe venni:

a) 

milyen a projekt fejlesztési potenciáljáról készített megvalósíthatósági tanulmányok minősége;

b) 

a használni kívánt technológia megfelelőségét igazolták-e az adott környezetben.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett megvalósíthatósági tanulmányokat a következők céljából kell megtervezni:

a) 

technológiai és környezetvédelmi megfontolások elemzésével annak értékelése, hogy a javasolt projekt valószínűsíthetően sikeres lesz-e;

b) 

a projekt megvalósítása során esetlegesen felmerülő, potenciális műszaki kérdések és problémák azonosítása.

A projekt megvalósíthatóságának megerősítéséhez további tanulmányokra lehet szükség.

(5) Annak értékelésekor, hogy az Unióban található projektek megfelelnek-e a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumnak, figyelembe kell venni annak átfogó értékelését, hogy a projekt megfelel-e a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak, továbbá a vonatkozó kiegészítő bizonyítékok alapján kell értékelni, figyelembe véve a projekt helyszínét.

Annak értékelésekor, hogy a harmadik országbeli vagy TOT-beli projektek megfelelnek-e a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kritériumnak, figyelembe kell venni az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelést, amennyiben az említett nemzeti jog elegendő biztosítékot nyújt a kritériumnak vagy szempontjainak való megfelelésre, valamint a következő nemzetközi jogi eszközöknek való megfelelést:

a) 

az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről;

b) 

az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz követendő kellő gondosságról, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó iránymutatásokra;

c) 

az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról;

d) 

az OECD útmutatása az ásványinyersanyag-kitermelő ágazaton belül az érdekeltek érdemi szerepvállalásához követendő kellő gondosságról, többek között az Egyesült Nemzeteknek az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában foglalt elvekre való hivatkozásnál;

e) 

az OECD vállalatirányítási alapelvei;

f) 

az OECD-nek a multinacionális vállalatokra vonatkozó, a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos iránymutatásaira,

g) 

az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek.

h) 

az IFC földvásárlásra és a nem önkéntes áttelepítésre vonatkozó 5. sz. teljesítményszabványa.

(6) A projektgazdák a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumnak való megfelelést az alábbiakkal is igazolhatják:

a) 

bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az érintett projektet a 30. cikk (2) bekezdése szerint elismert egy vagy több rendszer egyedileg tanúsította, amelyek együttesen lefedik a IV. melléklet 2. pontjában felsorolt követelményeket; vagy

b) 

kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett projektre a 30. cikk (2) bekezdése szerint elismert egy vagy több rendszer – amelyek együttesen lefedik a IV. melléklet 2. pontjában felsorolt követelményeket – részeként tanúsítást szereznek, és elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az érintett projekt a végrehajtásakor meg tud felelni a tanúsítási kritériumoknak.

(7) Annak értékelésekor, hogy egy uniós projekt megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított kritériumnak, a következőket kell figyelembe venni:

a) 

különböző tagállamok vállalkozásai vesznek-e részt a projektben;

b) 

a potenciális beruházáshasznosítók is egynél több tagállamban találhatók-e;

c) 

a stratégiai fontosságú nyersanyagok egynél több tagállambeli továbbfelhasználók számára való rendelkezésre állására gyakorolt hatások.

(8) Annak értékelésekor, hogy egy harmadik országbeli projekt megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének e) pontjában megállapított kritériumnak, azt kell figyelembe venni, hogy a projekt milyen mértékben járul hozzá az érintett harmadik országban:

a) 

a nyersanyag-értéklánc egynél több szakaszának megerősítéséhez az adott országban vagy tágabb régiójában;

b) 

a belföldi nyersanyag-értékláncon belüli magánberuházások ösztönzéséhez;

c) 

szélesebb körű gazdasági vagy társadalmi előnyök létrehozásához, beleértve a munkahelyteremtést is.
IV. MELLÉKLET A tanúsítási rendszerekre vonatkozó kritériumok



IV. MELLÉKLET

A tanúsítási rendszerekre vonatkozó kritériumok

(1) Valamely elismert tanúsítási rendszernek a következő kritériumokat kell teljesítenie:

a) 

átlátható, tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyitva áll minden olyan gazdasági szereplő előtt, amely hajlandó és képes megfelelni a rendszer követelményeinek, továbbá többszereplős irányítás alatt áll;

b) 

a megfelelés ellenőrzése és nyomon követése objektív; nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványokon, követelményeken és eljárásokon alapul, és azokra az érintett gazdasági szereplőtől függetlenül kerül sor;

c) 

megfelelő követelményeket és eljárásokat tartalmaz a felelős ellenőrök kompetenciájának és függetlenségének biztosításához;

d) 

olyan követelményeket tartalmaz, amelyek biztosítják az ellenőrzési jelentés elkészítését a telephely szintjén.

(2) a tanúsításra vonatkozó követelményeknek legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a) 

környezeti szempontból fenntartható gyakorlatokat biztosító követelmények, beleértve a környezetgazdálkodást és a környezeti hatások csökkentését biztosító követelmények a következő környezeti kockázati kategóriákon belül:

i. 

levegő, beleértve a légszennyezést, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását;

ii. 

víz, ideértve a tengerfenéki és a tengeri környezetet is, valamint a vízszennyezést, a vízhasználatot, a vízmennyiséget, figyelembe véve az árvizeket vagy aszályokat és a vízhez való hozzáférést;

iii. 

talaj, ideértve a talajszennyezést, a talajeróziót, a földhasználatot és a földterület-degradációt;

iv. 

biológiai sokféleség, ideértve az élőhelyek, a vadon élő állatok, a növények és az ökoszisztémák, ezen belül az ökoszisztéma-szolgáltatások károsodását is;

v. 

veszélyes anyagok;

vi. 

zaj és rezgés;

vii. 

üzembiztonság;

viii. 

energiafelhasználás;

ix. 

hulladék és maradékanyagok;

b) 

a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatok biztosítására vonatkozó követelmények, beleértve az emberi jogok és a munkavállalói jogok, ezen belül az őslakos népek közösségi életének tiszteletben tartását;

c) 

az üzleti integritás és az átláthatóság biztosítására vonatkozó követelmények, beleértve a pénzügyi, környezetvédelmi és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hatékony és eredményes gazdálkodásra, valamint a korrupcióellenes és megvesztegetés elleni politikák alkalmazására vonatkozó követelményeket.
V. MELLÉKLET Környezeti lábnyom



V. MELLÉKLET

Környezeti lábnyom

I. rész

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) 

„tevékenységre vonatkozó adatok”: életciklusleltárak (LCI) modellezése során a folyamatokhoz társuló információk, ahol a folyamatláncok összesített LCI-eredményeit, amelyek az adott folyamat során végzett tevékenységeket tükrözik, egyenként meg kell szorozni a hozzájuk tartozó, tevékenységre vonatkozó adattal, majd ezekből együttesen kell származtatni az adott folyamathoz társuló környezeti lábnyomot;

b) 

„anyagjegyzék”: a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges nyersanyagokat, részegységeket, köztes egységeket, alkomponenseket, alkotórészeket, valamint ezek mindegyikének mennyiségét felsoroló jegyzék;

c) 

„vállalatspecifikus adatok” vagy „elsődleges adatok”: egy vagy több létesítménytől származó, közvetlenül mért vagy gyűjtött adatok (telephely-specifikus adatok), amelyek reprezentatívak a vállalat tevékenységei szempontjából;

d) 

„hatásvizsgálati módszer”: az életciklusleltár-adatoknak egy aggodalomra okot adó környezeti hatáshoz való hozzájárulássá történő átszámítására szolgáló protokoll;

e) 

az erőforrás-felhasználás vagy a környezeti hatás azon osztálya, amelyhez az életciklusleltár adatai kapcsolódnak;

f) 

„életciklus”: egy termékrendszer egymást követő és egymással kapcsolatban álló szakaszai a nyersanyagbeszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig (ISO 14040:2006 szabvány);

g) 

„életciklusleltár” vagy „LCI”: elemi, hulladék- és termékáramok cseréinek együttes halmaza egy LCI-adatkészletben;

h) 

„életciklusleltár-adatkészlet” vagy „LCI-adatkészlet”: meghatározott termék vagy egyéb referenciaegység, mint például a telephely vagy a folyamat életciklusadatait tartalmazó dokumentum vagy fájl, amely a leíró metaadatokon túlmenően magában foglalja az életciklusleltár kvantitatív adatait, és lehet elemi folyamatra vonatkozó adatkészlet, részben összesített vagy összesített adatkészlet;

i) 

„másodlagos adatok”: nem konkrét folyamatból származó adatok a környezetvédelmi lábnyomra vonatkozó vizsgálatot végző vállalat ellátási láncán belül, nevezetesen olyan adatok, amelyeket a vállalat nem közvetlenül gyűjt, mér vagy becsül meg, hanem valamely harmadik fél LCI-adatkészletből vagy más forrásokból szerez, beleértve az ágazatra jellemző átlagolt adatokat, mint például közzétett termelési adatokból, kormányzati statisztikákból és iparszövetségektől származó adatok, szakirodalmi tanulmányok, műszaki szakértői tanulmányok és szabadalmak, valamint pénzügyi adatokon is alapulhatnak, és tartalmazhatnak közelítő adatokat, továbbá egyéb generikus adatokat, valamint beleértve a horizontális összesítésen átesett elsődleges adatokat;

j) 

„rendszerhatár”: az életciklus vizsgálatában figyelembe vett, illetve abból kizárt szempontok.

A kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomára vonatkozó számítási szabályoknak tartalmazniuk kell az értelmezésükhöz szükséges további fogalommeghatározást.

II. rész

Hatály

Ez a melléklet a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítási módjára vonatkozó alapvető tényezőket tartalmaz.

Konkrét kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályoknak az e mellékletben foglalt alapvető tényezőkre kell épülniük, figyelembe véve a tudományosan megalapozott értékelési módszereket és az életciklus-értékelés területére vonatkozó nemzetközi szabványokat.

A kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítása a kritikus fontosságú nyersanyagok termelésében részt vevő létesítményekben használt anyagjegyzéken, energián, termelési módszereken és segédanyagokon alapul.

Konkrét kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályok megállapításakor a Bizottság törekszik arra, hogy biztosítsa az összhangot a releváns kritikus fontosságú nyersanyagokat felhasználó közbenső és végtermékek környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályokkal.

III. rész

Bejelentett egység

A bejelentett egység a releváns kritikus fontosságú nyersanyag 1 kg-ja.

Konkrét kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályok a releváns kritikus fontosságú nyersanyag jellegének vagy felhasználásának figyelembevétele érdekében – szükség esetén – magasabb vagy alacsonyabb, kg-ban kifejezett, bejelentett egységet is meghatározhatnak.

A gyártó által a karbonlábnyom számszerű meghatározása érdekében gyűjtött valamennyi bemeneti és kimeneti mennyiségi adatot ehhez a bejelentett egységhez viszonyítva kell kiszámítani.

IV. rész

Rendszerhatár

(1) A kitermelés, a dúsítás és a finomítás az elsődleges kritikus fontosságú nyersanyagok rendszerhatárába beszámítandó három életciklusszakasz, amelyek a következő folyamatokat tartalmazzák, amennyiben az adott nyersanyag szempontjából releváns:

a) 

upstream folyamatok, beleértve a nyersanyag-előállítás céljából történő érckitermelést, a vegyi anyagok gyártását és ellátását, beleértve a szállítását is, a kiegészítő folyamatokat, az üzemanyagok gyártását és ellátását, beleértve a szállítását is, a villamosenergia-termelést és -ellátást, valamint az anyagoknak a nem a szervezet tulajdonát képező vagy nem a szervezet által üzemeltetett járművekben történő szállítását;

b) 

ércek, dúsított termékek és nyersanyagok szállítása a szervezet tulajdonát képező vagy általa üzemeltetett járművekben;

c) 

ércek, dúsított termékek és nyersanyagok tárolása;

d) 

ércek zúzása és tisztítása;

e) 

dúsított nyersanyagok előállítása;

f) 

fémek vegyi, fizikai vagy biológiai úton történő kitermelése;

g) 

olvasztás;

h) 

fémátalakítás;

i) 

salaktisztítás;

j) 

fémfinomítás;

k) 

fémelektrolízis;

l) 

fémöntés vagy -csomagolás;

m) 

elhasználódott anyagok és salak kezelése;

n) 

valamennyi kapcsolódó kiegészítő folyamat, például a helyszíni szennyvíztisztítás, többek között a technológiai víz kezelése, a közvetlen hűtővíz, valamint a felszíni vizek tekintetében; gázkibocsátás-csökkentő rendszerek, többek között az elsődleges és másodlagos kilépő gázokhoz; kazánok, többek között a tápvíz-előkezelés tekintetében; belső logisztika.

(2) A másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok az újrafeldolgozás életciklus-szakaszát meghatározó rendszerhatárába beleértendők a következő folyamatok, amennyiben relevánsak az adott újrafeldolgozott nyersanyag szempontjából:

a) 

upstream folyamatok, beleértve a takarmány-alapanyagok (hulladékanyagok és primer dúsított réz) előállítását, a vegyi anyagok gyártását és ellátását (szállítását), a kiegészítő folyamatokat, az üzemanyagok gyártását és ellátását (szállítását), a villamosenergia-termelést és -ellátást, valamint az anyagoknak a nem a szervezet tulajdonát képező járművekben történő szállítását;

b) 

dúsított termékek és hulladékok szállítása a szervezet tulajdonát képező vagy általa üzemeltetett járművekben;

c) 

hulladékok, dúsított termékek és nyersanyagok tárolása;

d) 

másodlagos nyersanyagok előkezelése;

e) 

olvasztás;

f) 

fémátalakítás;

g) 

fémfinomítás;

h) 

fémelektrolízis;

i) 

fémöntés vagy -csomagolás;

j) 

elhasználódott anyagok kezelése;

k) 

valamennyi kapcsolódó kiegészítő folyamat, például a helyszíni szennyvíztisztítás, többek között a technológiai vizek kezelése, a közvetlen hűtővíz, valamint a felszíni vizek tekintetében; gázkibocsátás-csökkentő rendszerek, többek között az elsődleges és másodlagos kilépő gázokhoz; kazánok, többek között a tápvíz-előkezelés tekintetében; belső logisztika.

(3) A felhasználási szakaszt vagy az életciklus végi szakaszt ki kell zárni a környezeti lábnyomra vonatkozó számításokból, mivel azok nem állnak a felelős gazdasági szereplő közvetlen befolyása alatt. Más folyamatok abban az esetben zárhatók ki, ha egy adott kritikus fontosságú nyersanyag környezeti lábnyomához való hozzájárulásuk jelentéktelen.

V. rész

Hatáskategóriák

A számítási szabályoknak meg kell határozniuk azokat a hatáskategóriákat, amelyeket figyelembe kell venni a környezeti lábnyom kiszámításakor. A kiválasztásnak a hulladékképződés szokásos helyszínén végzett elemzésen kell alapulnia, amelynek nemzetközi szinten kidolgozott, tudományosan megalapozott módszerekkel összhangban kell megvalósulnia, figyelembe véve a következőket:

a) 

a különböző hatások relatív jelentősége, beleértve az uniós éghajlati és környezeti célkitűzések kezelése szempontjából vett relatív jelentőségüket;

b) 

azon downstream vállalkozások igényei, amelyek közölni kívánják az általuk használt kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomát.

VI. rész

Vállalatspecifikus és másodlagos adatkészletek felhasználása

A számítási szabályoknak valamennyi releváns folyamat és anyag tekintetében meg kell határozniuk a vállalatspecifikus vagy másodlagos adatkészletek használatát. Ha a számítási szabályok lehetővé teszik a választást egy vállalatspecifikus és egy másodlagos adatkészlet között, a Bizottság mérlegeli a vállalatspecifikus adatkészlet használatának ösztönzését.

A vállalatspecifikus adatok használatát legalább a felelős gazdasági szereplő közvetlen befolyása alatt álló folyamatok esetében elő kell írni, és azoknak a legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a releváns hatáskategóriákhoz.

A tevékenységre vonatkozó vállalatspecifikus adatokat a környezeti lábnyomnak megfelelő másodlagos adatkészletekkel együtt kell felhasználni. A számítási szabályoknak meg kell határozniuk, hogy a nemzetközi szinten kidolgozott, tudományosan megalapozott módszertanokban meghatározott kritériumokkal összhangban megengedett-e a mintavétel.

A kritikus fontosságú nyersanyagtípus előállításához felhasznált anyagjegyzék vagy energiaszerkezet változása szükségessé teszi a környezeti lábnyom újbóli kiszámítását.

A számítási szabályok meghatározásakor – többek között a kritikus fontosságú nyersanyagok előállításához felhasznált villamos energia által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan – a Bizottság biztosítja az egyéb vonatkozó uniós joggal való összhangot és összehangolást, kivéve, ha ez nem indokolt.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kidolgozandó számítási szabályoknak tartalmazniuk kell az életciklus alábbi szakaszainak részletes modellezését:

a) 

az elsődleges nyersanyagok kitermelésének, dúsításának és finomításának szakasza;

b) 

a másodlagos nyersanyagok beszerzésének és feldolgozásának szakasza.

VII. rész

Hatásvizsgálati módszerek

A környezeti lábnyomot olyan tudományosan megalapozott hatásvizsgálati módszerek segítségével kell kiszámítani, amelyek a releváns hatáskategóriák tekintetében figyelembe veszik az éghajlatváltozással, a vízzel, a levegővel, a talajjal, az erőforrásokkal, a földhasználattal és a toxicitással kapcsolatos nemzetközi szintű fejleményeket.

Az eredményeket jellemzett eredményekként kell rendelkezésre bocsátani, normalizálás és súlyozás nélkül.

VIII. rész

A környezeti lábnyomra vonatkozó teljesítményosztályok

A belső piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomára vonatkozó nyilatkozatokban szereplő értékek eloszlásától függően megfelelő számú teljesítményosztály kerül meghatározásra, ahol – a piaci differenciálás lehetővé tétele érdekében – az A. kategória a legjobb osztály az életciklus során gyakorolt legalacsonyabb hatással. Az egyes teljesítményosztályokra vonatkozó küszöbérték, valamint azok tartományának meghatározása az elmúlt három évben forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok teljesítményének eloszlásán, a várható technológiai fejlesztéseken és egyéb, meghatározásra váró műszaki tényezőkön alapul.

A Bizottság háromévente felülvizsgálja a teljesítményosztályok számát és az azok közötti küszöbértékeket annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is tükrözzék a piac valós helyzetét és várható fejlődését.

IX. rész

Megfelelőségértékelés

A számítási és ellenőrzési szabályok a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott modulok közül meghatározzák az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást, az érintett anyagra tekintettel szükséges kiigazításokkal.

Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás meghatározásakor a Bizottság az alábbi kritériumokat veszi figyelembe:

a) 

az érintett modul megfelelő-e az anyagtípushoz, és arányos-e az érvényesíteni kívánt közérdekkel;

b) 

a termékkel járó veszélyek jellege és annak mértéke, amennyire a veszély foka és jellege összhangban van a megfelelőségértékeléssel;

c) 

amennyiben harmadik fél bevonása kötelező, szükséges, hogy a gyártó választani tudjon a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott minőségbiztosítási és terméktanúsítási modulok közül.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 03.05.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32024R1252
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.