15. Systemic risk factors

Bár a kibocsátók kölcsönös függőségét gyakran a szabályozási IRB-keretrendszerhez hasonlóan egy idioszinkratikus (azaz egyedi) és egy vagy több rendszerszintű kockázati tényező kombinációja segítségével modellezik, ez az iránymutatás nem ír elő modellezési megközelítést, azonban feltételezi, hogy az intézmény minden vonatkozó minőségi és validálási követelményt teljesítése révén biztosítja a megközelítés kellően konzervatív voltát.

Ha a modell különböző likviditási horizontokat feltételez, a rendszerszintű kockázati tényezők alakulásának egymással konzisztensnek és összeegyeztethetőnek kell lennie a különböző likviditási horizontokon.

A rendszerszintű kockázati tényező(k) és az egyes kibocsátók fizetőképessége közötti korreláció becslése azért lehet nehéz, mert azok nem figyelhetők meg közvetlenül. Bármely - közvetlenül vagy közvetve – megfigyelhető piaci adatokon alapuló becslési eljárást (a jegyzett részvények esetéhez hasonlóan) megfelelő indokolással és dokumentációval kell ellátni.

Ha egy intézmény olyan parametrikus formulát választ, amely több rendszerszintű kockázati tényezőt feltételez, és így jobban tükrözi az ágazati vagy regionális koncentrációt, mint egyetlen rendszerszintű kockázati tényező feltételezése, a választott formulát elemezni és validálni kell, például az aktuális modell eredményeit összevetve az IRB-képletet alkalmazó és az összes rendszerszintű kockázati tényező tökéletes korrelációját feltételező, ugyanazon modell módosított változatának eredményével.