4. 4. cím: Az üzleti modell elemzése

56.Ez a cím az intézmény üzleti modelljének és stratégiájának értékelésére vonatkozó kritériumokat határozza meg. Az illetékes hatóságok által végzett értékelés célja, hogy – mind a jelenlegi helyzetet, mind a jövőbeli szempontokat figyelembe véve – átfogó képet kapjanak az intézmény működéséről, beazonosítsák azokat a jelentős meglévő vagy potenciális sebezhetőségeket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel gyakorolhatnak lényeges hatást az intézményre, valamint értékeljék az intézmény üzleti modelljének és stratégiájának általános stabilitását. Ezen értékelést követően az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk a következőket:

• a. az intézmény jelenlegi üzleti modelljének életképessége, amely az alapján határozható meg, hogy az intézmény mennyire képes elfogadható nyereséget termelni a következő 12 hónapban;
• b. az intézmény stratégiájának fenntarthatósága, amely az alapján határozható meg, hogy az intézmény a stratégiai tervei és pénzügyi előrejelzései alapján képes lesz-e egy legalább hároméves, előretekintő időtávon elfogadható nyereséget generálni.

57.Az illetékes hatóságoknak az üzletimodell-elemzés eredményeit fel kell használniuk a SREP összes többi elemének értékeléséhez. Az illetékes hatóságok az üzletimodell-elemzés egyes elemeit, így különösen az üzleti modell mennyiségi értékelését elvégezhetik más SREP-elemek értékelésének keretében is (pl. a finanszírozási struktúra megismerése képezheti a likviditási kockázatok értékelésének részét).

58.Az illetékes hatóságoknak az üzleti modell elemzése során figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatokat is – elsőbbséget biztosítva az környezeti átállással kapcsolatos és a fizikai kockázatoknak – annak érdekében, hogy felmérjék e kockázatok rövid-, közép- és hosszú távú stratégiai és prudenciális következményeit az intézmény üzleti modelljére nézve.

59.Az illetékes hatóságoknak a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok által gyakorolt, az intézmény üzleti modelljéhez kapcsolódó prudenciális hatások értékelésére is fel kell használniuk az üzletimodell-elemzést. E tekintetben az illetékes hatóságoknak a folyamatban lévő vizsgálat során tett megállapításaikat ki kell egészíteniük a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoktól kapott információkkal, és értékelniük kell, hogy azok felvetnek-e a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos prudenciális aggályokat. Amennyiben az értékelés alapján az intézmény üzleti modellje pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos prudenciális aggályokat vet fel, az illetékes hatóságoknak közölniük kell az üzleti modell prudenciális értékelésének eredményét a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatósággal¹⁶ .

60.Az üzletimodell-elemzés elvégzéséhez az illetékes hatóságoknak legalább a következő mennyiségi és minőségi információforrásokat kell felhasználniuk:

• a. az intézmény stratégiai terve(i) a tárgyévi és a jövőre vonatkozó előrejelzésekkel, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági feltételezésekkel együtt;
• b. pénzügyi beszámolók (pl. eredménykimutatás és mérleg közzétételek);
• c. szabályozói adatszolgáltatás (COREP, FINREP és hitelregiszter, amennyiben rendelkezésre áll);
• d. belső jelentések (vezetői információk, ideértve – amennyiben rendelkezésre állnak – az egyes üzletágak jövedelmezőséghez való hozzájárulást, a tőketervezést, a likviditási jelentéseket, a működési rezilienciát, valamint a belső kockázati jelentéseket);
• e. helyreállítási tervek;
• f. szanálási tervek, beleértve a szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 14. cikkével összhangban elvégzett szanálhatósági értékelést és annak eredményét;
• g. az intézménynek a 2013/36/EU irányelv 76. cikkének (2) bekezdésével összhangban elkészítendő, az ESG-kockázatok kezelésére vonatkozó terve;
• h. harmadik felektől származó jelentések (pl. könyvvizsgálói jelentések, tőkepiaci- és hitelelemzők jelentései);
• i. egyéb releváns makroprudenciális vagy pénzügyi stabilitási tanulmányok/felmérések (pl. a Nemzetközi Valutaalap [IMF], a makroprudenciális hatóságok és intézmények, valamint az európai intézmények részéről).

¹⁶ A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésről szóló EBH-iránymutatásokkal (EBA/GL/2021/15) összhangban.

Értékelési területek

61.A 2. címben meghatározott szerepvállalási modellnek megfelelően az illetékes hatóságoknak az elemzésük során az intézmény üzleti modellje szempontjából leglényegesebb értékelési területekre kell összpontosítaniuk. Az üzletimodell-elemzés hatálya és mélysége az adott intézményre vonatkozóan már elvégzett felügyeleti felülvizsgálatok számától és jellegétől függően eltérő lehet. Ennek az értékelésnek minden esetben lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy véleményt alkossanak az intézmény üzleti modelljének általános életképességéről és fenntarthatóságáról.

62.Az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy az intézmény üzleti modelljében bekövetkezett változások mennyire lényegesek a korábbi felügyeleti felülvizsgálathoz képest, annak érdekében, hogy meghatározzák az értékelésük hatókörét és mélységét, valamint azt, hogy a korábbi felügyeleti értékelés milyen mértékben használható az új értékelés kiindulási alapjaként. Ezen vélemény kialakításakor az illetékes hatóságoknak különösen azt kell mérlegelniük, hogy az intézmény alábbi területein történt-e lényeges változás:

• a. a korábban közölt és értékelésen átesett stratégiai terv;
• b. a mérleg szerkezete és összetétele, ideértve a nyereségforrások változásait és azok koncentrációját, az eszközállomány növekedését, a kötelezettségek szerkezetének változásait, illetve a vonatkozó pénzügyi és kockázati mutatók alakulását, figyelembe véve a mutatók a 3. címben ismertetett nyomon követésének eredményeit is;
• c. irányítás és műveletek, ideértve más szervezetek felvásárlását vagy leválasztását, vagy a más szervezetekkel való összeolvadást, üzletágak vagy földrajzi piacok megnyitását vagy megszüntetését, valamint az informatikai infrastruktúra változásait.

A legfontosabb üzletágak azonosítása

63.Az illetékes hatóságoknak el kell végezniük az intézmény üzletágainak materialitási vizsgálatát annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre az üzletimodell-elemzésnek összpontosítania kell. Ezen értékelés során az illetékes hatóságoknak a következőket kell figyelembe venniük:

• a. az üzletágak jelentősége a nyereség/veszteség generálása szempontjából, beleértve azokat a földrajzi területeket, leányvállalatokat/fióktelepeket és termékköröket, amelyek a leglényegesebbek az eredménykimutatásban szereplő teljes bevételekhez/költségekhez való hozzájárulásuk, a kockázat (pl. a TREA vagy más kockázati mutatók alapján) és/vagy a szervezeti/törvényben meghatározott prioritások (pl. a közszférában tevékenykedő bankokat érintő, bizonyos termékek kínálatára vonatkozó kötelezettségek) tekintetében;
• b. a korábbi felügyeleti megállapítások, beleértve a helyszíni ellenőrzések során feltártakat is, amennyiben ezek a megállapítások arra utalhatnak, hogy bizonyos üzletágak esetében további vizsgálat szükséges, valamint a belső vagy külső könyvvizsgálói jelentések megállapításai és észrevételei – azonosított-e a belső ellenőrzési funkció bizonyos üzletágak fenntarthatóságára vagy életképességére vonatkozó, konkrét problémákat;
• c. a tematikus felügyeleti felülvizsgálatok eredményei – feltárt-e az egész szektorra kiterjedő elemzések bármelyike olyan, a háttérben meghúzódó közös problémákat, amelyek további, intézményspecifikus elemzést tesznek szükségessé;
• d. a stratégiai tervek szempontjából vett jelentőség – vannak-e olyan üzletágak, amelyeket az intézmény jelentősen bővíteni vagy éppen leépíteni kíván;
• e. hasonló intézményekkel történő összehasonlítások – volt-e olyan üzletág, amely a hasonló intézményekkel összehasonlítva atipikusan (kiugróan) teljesített, amennyiben ez az információ az illetékes hatóságok rendelkezésére áll. Az üzleti modell elemzése szempontjából releváns hasonló intézmények azonosításához az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az ugyanazokat a nyereségforrásokat vagy ügyfélkört megcélzó versenytárs termékköröket/üzletágakat, a tevékenység helyszínére vonatkozó szabályozási rendszereket és geopolitikai kockázatokat, valamint az intézmény működési ágazatára jellemző egyéb tényezőket.

64.Az illetékes hatóságoknak elemezniük kell a pénzintézet jelenlegi üzleti modelljének számszaki jellemzőit annak érdekében, hogy – szem előtt tartva az intézmény kockázatvállalási hajlandóságát, valamint finanszírozási és tőkeszerkezetét – felmérjék, milyen mértékben képes rövid, közép- és hosszú távon elfogadható nyereséget termelni. Az elvégzendő elemzésnek a következő területeket kell lefednie:

• a. a jövedelmezőséget meghatározó tényezők – beleértve azok trendjeit is –, amelyeket az intézmény jövedelemtermelő képességének alapjául szolgáló elemek értékelése révén kell meghatározni, a rendkívüli és egyszeri tételek kiszűrése után, a bevételi források bontása, a költségek bontása és felosztása, az értékvesztési céltartalékok, valamint a legfontosabb arányszámok (pl. nettó kamatrés, költség/bevétel arány, hitelértékvesztés és kockázati költség) figyelembevételével. Ezt az értékelést kiegészítheti a releváns, kockázattal korrigált nyereségességi mérőszámok (pl. a felosztott tőke megtérülése – ROAC vagy a kockázattal korrigált tőkemegtérülés – RAROC) elemzése, amennyiben ezek rendelkezésre állnak és megbízhatónak tekinthetők;
• b. a mérleg – beleértve annak trendjeit is –, amelyet az eszköz- és forrásösszetételnek, a finanszírozási struktúrának, a TREA és a szavatolótőke változásainak, valamint a legfontosabb arányszámoknak (pl. sajáttőke-arányos megtérülés/eszközarányos megtérülés, elsődleges alapvető tőke, finanszírozási hiány) az értékelése révén, továbbá az eredménykimutatásban és a mérlegben az ügyfelekhez, szektorokhoz és földrajzi területekhez kapcsolódó koncentrációk vizsgálatával kell meghatározni;
• c. a kockázatvállalási hajlandóság és a kockázati tolerancia szintje, amelyet az intézmény által kockázattípusonként megállapított hivatalos korlátok, valamint azok betartásának értékelése révén kell felmérni annak megértése érdekében, hogy az intézmény milyen kockázatokat hajlandó vállalni a pénzügyi teljesítményének javítása és a működési rezilienciájának biztosítása érdekében. Ennek ki kell terjednie az információs és kommunikációs technológiák zavarainak (ICT-zavarok) hatásaival kapcsolatos toleranciára is.

65.Az illetékes hatóságoknak elemezniük kell az intézmény jelenlegi üzleti modelljének minőségi jellemzőit annak érdekében, hogy megismerjék annak sikertényezőit és főbb függőségeit. Az illetékes hatóságok által elvégzendő elemzésnek a következő területeket kell lefednie:

• a. az üzleti környezet, amelyet az intézmény működési környezete jövőbeli alakulásának értékelése révén kell vizsgálni, a főbb vagy lényeges földrajzi és üzleti kitettségei alapján. Ezen értékelés részeként az illetékes hatóságoknak rálátást kell nyerniük a legfontosabb makrogazdasági változókra, a piaci tendenciákra, a versenyhelyzetre és az egyéb releváns fejleményekre (például a szabályozási és jogi környezet változásaira);
• b. a legfontosabb belső és külső függőségek feltérképezése az üzleti modell sikerét befolyásoló főbb külső és belső tényezők értékelése révén, figyelembe véve a kapcsolódó irányítási és belső kontrollmechanizmusokat;
• c. franchise, valamint a versenyelőny területei, az intézmény hírnevének, valamint az ügyfelekkel, beszállítókkal és partnerekkel fennálló kapcsolatok szilárdságának értékelése révén, továbbá annak vizsgálatával, hogy vannak-e olyan területek, amelyeken az intézmény versenyelőnnyel rendelkezik a hasonló intézményekhez képest;
• d. ICT-támogatás, amelyet az ICT és az üzleti tevékenység közötti összhang szintjének és megfelelőségének a stratégia, a célkitűzések, a tevékenységek, az erőforrások és a funkciók tekintetében történő értékelésével, valamint annak mérlegelésével kell felmérni, hogy az ICT-vonatkozású aggályok hatással lehetnek-e az intézmény üzleti stratégiájára és célkitűzéseire.

66.Az illetékes hatóságoknak ki kell egészíteniük az elemzést az intézmény pénzügyi előrejelzéseinek és stratégiai tervének előretekintő (mind számszaki, mind minőségi) elemzésével, annak érdekében, hogy megismerjék az üzleti stratégia alapjául szolgáló feltételezéseket és összefüggéseket, valamint annak valószerűségét és kockázati szintjét. Az illetékes hatóságok által elvégzendő elemzésnek a következő területeket kell lefednie:

• a. az átfogó stratégia és a sikert meghatározó tényezők felmérése a főbb számszaki és minőségi irányítási célok, valamint a megvalósítás utáni tervezett üzleti modell és a jelenlegi modell közötti eltérés értékelése révén;
• b. a várható pénzügyi teljesítmény meghatározása az intézmény stratégiáját és előrejelzéseit meghatározó feltételezések valószerűségének és következetességének értékelése révén;
• c. a végrehajtási képességek meghatározása a vezetőségnek a korábbi stratégiák és előrejelzések megvalósítása terén elért eredményeinek értékelésével, valamint az intézmény azon általános képességének vizsgálatával, hogy üzleti tevékenysége során hasznosítsa versenyelőnyeit és a sikertényezőket, és hatékony módon hozamot termeljen. E felülvizsgálat részeként az illetékes hatóságoknak a következőket kell figyelembe venniük:
• i. a költségallokációs keretrendszer megfelelősége – az üzletágak/egységek jövedelmezőségének tükrözése szempontjából;
• ii. a forrástranszfer-árazási keretrendszer – az egyes üzletágak/egységek, termékek és ügyfelek nettó jövedelem-komponensének megfelelő meghatározása szempontjából;
• iii. a hitelárazási keretrendszer – a hitelárazási folyamat megfelelő irányítása, az árazási módszertan, a hitelárazás valamennyi összetevőjének megfelelő figyelembevétele, valamint a termékárazási döntések utólagos jövedelmezőségi nyomon követése és jelentése tekintetében;
• iv. az Unióban letelepedett, harmadik országbeli csoportokhoz tartozó intézmények, valamint az említett csoportnak az Unió területén kívül letelepedett és az EU-beli anyavállalat által nem konszolidált egyéb szervezetei közötti bevételmegosztási keretrendszer – az ügyletek életciklusában részt vevő szervezetek vagy üzletágak közötti eredmények méltányos megosztása, valamint a megfelelő irányítás tekintetében.

67.Az elemzésben az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük minden arra utaló jelet, hogy az üzleti modell és tevékenységek fokozott pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat eredményeznek, beleértve a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket, a betétgyűjtést vagy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban letelepedett jogi személyek létrehozását vagy igénybevételét. Amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak, azokat adott esetben számszaki elemzéssel kell kiegészíteni, különös figyelmet fordítva az ilyen kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban folytatott tevékenységekből származó bevételek és működési eredmények lényegességére, valamint azokra az ügyfelekkel szembeni kitettségekre, amelyek esetében a pénzügyi intézmény a 2015/849 irányelv II. fejezetének 3. szakaszában meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmaz. Az illetékes hatóságoknak az 5963. bekezdésben meghatározottak szerint információt kell cserélniük ezekről a jelekről a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatósággal.

68.Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az intézmény üzleti modelljének külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét és a strukturális változásokhoz való alkalmazkodóképességét a külső sokkhatások elnyelésére, valamint az üzleti és stratégiai célkitűzéseket esetlegesen veszélyeztető külső tényezőkhöz való alkalmazkodásra vonatkozó képessége tekintetében. Az elvégzendő elemzésnek a következő területeket kell lefednie:

• a. az éghajlati és egyéb környezeti kockázatok – azoknak az intézmény jelenlegi és jövőbeli üzleti környezetére, valamint üzleti stratégiájára gyakorolt hatásának, az intézmény lényeges átállási és fizikai kockázatoknak való kitettségének, továbbá az ESG-tényezőkből eredő pénzügyi kockázatok – köztük a szabályozási célok, és különösen az intézmény működési helye szerinti joghatósági területe(ke)n érvényes éghajlati célok felé történő átállási folyamatból fakadó kockázatok – nyomon követésére és kezelésére irányuló terv kidolgozásának és végrehajtásának értékelése révén;
• b. digitalizáció – az új technológiák használatának és elterjedésének, valamint az intézmény üzleti stratégiájára és üzleti tervére, végrehajtási képességére és költségkontrolljára, illetve bevételteremtésére gyakorolt hatásának értékelése révén;
• c. működési reziliencia – az intézmény működési ellenálló képességére vonatkozó megközelítésének, valamint annak felülvizsgálata, hogy a vezető testület milyen módon veszi figyelembe azt az üzleti stratégia kialakítása során;
• d. geopolitikai kockázatok – a geopolitikai bizonytalanságok forrásainak és azoknak az üzleti stratégiába való belefoglalásának, valamint az intézmény jelenlegi és jövőbeli jövedelmezőségére gyakorolt pénzügyi hatásának értékelése révén, figyelembe véve az intézmény azon képességét is, hogy – például földrajzi és üzleti profiljának diverzifikálása révén – megbirkózzon az ilyen bizonytalanságokkal;
• e. a kriptovaluta-tevékenységek – amennyiben vannak ilyenek – az intézmény által nyújtott kriptovaluta-szolgáltatások, valamint a kriptovalutákkal kapcsolatos bármely egyéb tevékenység értékelése révén.

69.Az elvégzett elemzés alapján az illetékes hatóságoknak ki kell alakítaniuk vagy aktualizálniuk kell álláspontjukat a következő elemekkel kapcsolatban:

• a. a legfontosabb kockázati tényezők, amelyeknek az intézmény az üzleti modellje és stratégiája miatt ki van téve vagy ki lehet téve – például a túlzott koncentrációk vagy a túlzott kockázatvállalás, a jövedelmezőség stratégiai irányításának hiányosságai, valamint a végrehajtási képességek hiányosságai;
• b. az intézmény az 56. bekezdésben meghatározott jelenlegi üzleti modelljének életképessége, tekintettel annak mennyiségi teljesítményére, kockázatvállalási hajlandóságára, finanszírozási struktúrájára, a sikerét befolyásoló fő tényezőkre, függőségeire, valamint üzleti környezetére;
• c. az intézmény stratégiájának fenntarthatósága – az 56. bekezdésben meghatározottak szerint –, a stratégiai terv és a pénzügyi előrejelzések megalapozottsága alapján, valamint figyelembe véve a tervezett pénzügyi teljesítményre, az átfogó stratégiára, a működési reziliencia szintjére és a végrehajtási képességekre vonatkozó felügyeleti értékelést. Az illetékes hatóságoknak többek között az intézmény által a környezeti üzleti modellek rezilienciájára vonatkozóan végzett elemzéseknek a környezeti forgatókönyv-elemzésről szóló EBA-iránymutatással¹⁷ összhangban való felülvizsgálata révén azt is mérlegelniük kell, hogy az intézmény képes-e biztosítani a környezeti kockázatokkal szembeni közép- és hosszú távú rezilienciáját – legalább tíz éves hosszú távú időtávokat figyelembe véve;

¹⁷ EBA/GL/2025/04.

70.Az intézmény életképességének és fenntarthatóságának, valamint az intézményt érintő esetleges kockázatoknak és sebezhetőségeknek az értékelése alapján az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk az intézmény üzleti modelljéről. E véleménynek tükröződnie kell a megállapítások összefoglalásában, amelyet a 2. táblázatban foglalt szempontok alapján meghatározott életképességi pontszámnak kell kísérnie.