(2) Amennyiben a kötelezett szolgáltatónak és annak más tagállamokban található infrastruktúrája bármely típusának felügyeletét a 38. cikk (2) bekezdése alapján a székhely szerinti tagállam végzi, a tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam felügyeletei rendszeresen tájékoztassák a fogadó tagállam felügyleteit a kötelezett szolgáltatón belül alkalmazandó intézkedésekről, valamint a szolgáltatónak az alkalmazandó követelményeknek való megfeleléséről, beleértve a fogadó tagállamban érvényes intézkedéseket és követelményeket is. Amennyiben súlyos, ismételt vagy szisztematikus jogsértésre derül fény, a székhely szerinti tagállam felügyeleteinek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a fogadó tagállam felügyeleteit e jogsértésekről és az általuk kivetni tervezett pénzbírságokról, valamint a helyzet orvoslása érdekében általuk alkalmazni tervezett közigazgatási intézkedésekről.
A tagállamok biztosítják, hogy a fogadó tagállam felügyeletei segítséget nyújtsanak a székhely szerinti tagállam felügyeletei számára annak ellenőrzéséhez, hogy a kötelezett szolgáltató megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A tagállamok mindenekelőtt biztosítják, hogy a fogadó tagállam felügyeletei tájékoztassák a székhely szerinti tagállam felügyeleteit minden olyan komoly kételyükről, amely a kötelezett szolgáltatóknak az alkalmazandó követelményeknek való megfelelését illetően fennáll, továbbá hogy a birtokukban lévő minden ezzel kapcsolatos információt megosszanak a székhely szerinti tagállam felügyeleteivel.
Ez a bekezdés azon kötelezett szolgáltatók esetében is alkalmazandó, amelyek egyetlen tagállamban letelepedettek, és bármilyen ottani infrastruktúra nélkül, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján működnek egy másik tagállamban, kivéve azokat az eseteket, amikor az ezen másik tagállamban végzett tevékenységek felügyeletét a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján e másik tagállam felügyeletei végzik.