+VII. MELLÉKLET A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA („UNIÓS LISTA”)

VII. MELLÉKLET A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA („UNIÓS LISTA”)



VII. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA („UNIÓS LISTA”)

(a 3. cikk (4) bekezdése szerint)

A.   AZ UNIÓS LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1. Közös érdekű projektek és kölcsönös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versengő közös/kölcsönös érdekű projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös/kölcsönös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerültek létrehozásra:

a) 

Az egymással összefüggő közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: „X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projekteket foglalja magában:”. Az ilyen klaszter olyan közös/kölcsönös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy az Unió egészére kiterjedő előnyök megvalósuljanak;

b) 

Az egymással potenciálisan versengő közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: „X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:”. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes közös/kölcsönös érdekű projekt valósuljon-e meg. A közös/kölcsönös érdekű projektek megvalósításának szükségességét – a kapacitásigények tekintetében is – a közös/kölcsönös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni;

c) 

Az egymással versengő közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: „X klaszter, amely az alábbi közös/kölcsönös érdekű projektek egyikét foglalja magában:”. Az ilyen klaszter ugyanazzal a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versengő közös/kölcsönös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért a döntés értelmében a közös/kölcsönös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös/kölcsönös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös/kölcsönös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös/kölcsönös érdekű projektek megvalósításának szükségességét.

Valamennyi közös/kölcsönös érdekű projektre ugyanazok az (EU) 2022/869 rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2. Alállomások és kompresszorállomások kezelése

Az alállomások és az egyenáramú betétek, valamint a kompresszor-állomások a közös/kölcsönös érdekű projekte. részének tekintendők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken vagy a csővezetékek mellett találhatók, az esettől függően. Az alállomások, az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások külön közös érdekű projektnek tekintendők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől vagy a csővezetékektől eltérő helyen találhatók, az esettől függően. Az (EU) 2022/869 rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3. A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető, valamint az immár más közös érdekű projektek vagy kölcsönös érdekű projekte. részét képező projektek

Az első uniós listán szereplők közül több projekt már nem tekinthető közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek az alábbi okok közül egy vagy több miatt:

a) 

a projektet már beüzemelték vagy 2026. március végéig be fogják üzemelni, így nem alkalmazhatók rá az (EU) 2022/869 rendelet rendelkezései;

b) 

az új adatok alapján a projekt nem felel meg az általános kritériumoknak;

c) 

a projektet nem nyújtották be ismételten annak érdekében, hogy közös/kölcsönös érdekű projektként kiválasszák;

d) 

az a tagállam, amelynek területére a projekt vonatkozik, nem adta meg a jóváhagyását; vagy

e) 

a projektet a kiválasztási folyamat során alacsonyabb helyre rangsorolták, mint a listára való felvételre javasolt más közös/kölcsönös érdekű projekteket.

Az ilyen projektek (kivéve a már beüzemelt vagy 2026. március végéig beüzemelésre kerülő projekteket) következő uniós listára való felvételét mérlegelni lehet, amennyiben a jelenlegi uniós listára való felvétel megtagadását megalapozó okok időközben megszűntek.

Az ilyen projektek nem minősülnek közös/kölcsönös érdekű projekteknek, ám az egyértelműség és az átláthatóság érdekében eredeti azonosító számukkal, „Közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek” megnevezéssel szerepelnek az e melléklet C. részében található listán.

Az első uniós listán szereplő egyes projektek végrehajtási folyamatuk során más közös érdekű projektek vagy kölcsönös érdekű projektek (klaszterek) szerve. részévé váltak.

Az ilyen projektek már nem tekinthetők független közös/kölcsönös érdekű projekteknek, ám az egyértelműség és az átláthatóság érdekében eredeti azonosító számukkal, „Más közös érdekű projektek vagy kölcsönös érdekű projektek szerve. részét képező projektek” megnevezéssel szerepelnek az e melléklet C. részében található listán.

4. A közös/kölcsönös érdekű projektek nem támogathat. részei

Egyes közös/kölcsönös érdekű projektek egy vagy több nem támogatható beruházást tartalmaznak. Az alábbi beruházások nem tekintendők az uniós list. részének:

a) 

a „MEDLINK” projekt (az 1.35. kölcsönös érdekű projek. része) belső megerősítései, nevezetesen az algériai Annaba és Tougourt közötti váltakozó áramú elektromos vezeték, valamint a tunéziai De Jebil és Marsa Dhib közötti váltakozó áramú elektromos vezeték;

b) 

Subotica (RS) és Sándorfalva (HU) közötti összeköttetés belső megerősítései (a 2.12. kölcsönös érdekű projek. része), nevezetesen a Novi Sad 3 és Sombor 3 közötti felsővezeték, a Srbobran és Sremska Mitrovica 2 közötti felsővezeték, valamint a Subotica 3 alállomás rekonstrukciója;

c) 

a Wadi El Natroon (EG) és Mesogeia/St Stefanos (EL) közötti (jelenleg GREGY Interconnector néven ismert) összeköttetés belső megerősítései (a 2.13. kölcsönös érdekű projek. része) – a belső szakaszok Egyiptomban;

d) 

a Bobov Dol (BG) és Leskovac 2 (RS) közötti (jelenleg „Közép-balkáni folyosóként” ismert) összeköttetés belső megerősítése (a 2.26. kölcsönös érdekű projek. része), nevezetesen a Nis 2 és Krusevac 1 közötti felsővezeték korszerűsítése, a Krusevac 1 alállomás korszerűsítése, a Krusevac 1 és Kraljevo 3 közötti felsővezeték korszerűsítése, valamint a Kraljevo és Pozega közötti felsővezeték korszerűsítése, az új Pozega alállomás, a Jagodina és Pozarevac közötti új felsővezeték, a Pozega és Vardiste közötti felsővezeték korszerűsítése, valamint az új Pozarevac 3 alállomás;

e) 

a spanyol gerinchálózat belső szakaszai (a 9.1.3. közös érdekű projek. része): Coruña–Zamora, Huelva–Algeciras, Castilla y León (Zamora és Haro között), Guitiriz–Zamora, valamint a Castilla La Mancha és a Madrid összeköttetés;

f) 

Freiburg–Offenbach németországi belső szakasz (a 9.2.1. közös érdekű projek. része);

g) 

a Limburg környékére eső szakasz és annak összeköttetése az észak-déli gerinchálózattal Hollandia kelet. részén (a 9.6. közös érdekű projek. része);

h) 

a németországi belső szakasz, amely Bremen közelében kezdődik és Hannover felé halad (a 9.7.4. közös érdekű projek. része);

i) 

a franciaországi belső szakasz Port-de-la-Nouvelle-től Barbairán keresztül (a 9.27.2. közös érdekű projek. része);

j) 

Bordeaux–Lussagnet franciaországi belső szakasz (a 9.27.3. közös érdekű projek. része);

k) 

a németországi belső szakasz, amely Bremen közelében kezdődik és dél irányába halad (a 9.28. közös érdekű projek. része);

l) 

az egyesült királyságbeli belső szakasz Bactontól az Egyesült Királyság belső hidrogénhálózatáig (a 9.35. kölcsönös érdekű projek. része);

m) 

az észak-afrikai hidrogénfolyosó tunéziai belső szakaszai (a 10.12. kölcsönös érdekű projek. része);

n) 

a Nordic Hydrogen Route – Bothnian Bay Kirunát és Luleåt összekötő svédországi belső szakasza (a 11.1. közös érdekű projek. része);

o) 

a finnországi belső szakaszok (a földrajzi hivatkozások jelzésként szolgálnak): Mäntsälä, Imatra, Kouvola, Kotka; a Nordic-Baltic Hydrogen Corridor Klaipėdához csatlakozó litvániai belső vezetéke (a 11.2. közös érdekű projek. része);

p) 

a Svédország–Finnország szakasz és a Baltic Sea Hydrogen Collector összekapcsolása Gotland szigetével (a 11.3. közös érdekű projek. része).

5. Az uniós listán szereplő projektek számozása

Az első uniós listán szereplő projektek továbbra is eredeti azonosító számukkal szerepelnek az aktuális uniós listán. Az aktuális uniós listára újonnan felvett projektekhez új egyedi azonosító számot kell rendelni.

B.   A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK ÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1. Észak-déli irányú villamosenergia-összeköttetések Nyugat-Európában (NSI West Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

1.1.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat

1.2.

Gatica (ES) és Cubnezais (FR) összekapcsolása (jelenleg Biscay Gulf néven ismert)

1.3.

La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) összekapcsolása (jelenleg Celtic Interconnector néven ismert)

1.4.

1.4.1.  Belső vezeték Kelet-Emden és Osterath között az Észak-Németországból a Rajna-vidékre irányuló kapacitás növelése érdekében (jelenleg A-Nord néven ismert)

1.5.

Belső vezeték Németországban Brunsbüttel/Wilster és Großgartach/Grafenrheinfeld között a kapacitás növelése érdekében az északi és déli határszakaszokon (jelenleg Suedlink néven ismert)

1.6.

Belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a kapacitás növelése érdekében a nyugati határszakaszokon (jelenleg Ultranet néven ismert)

1.7.

1.7.1.  Navarra (ES) és Landes (FR) összekapcsolása (jelenleg Pyrenean crossing 1 projektként ismert)

1.7.2.  Aragón régió (ES) és Marsillon (FR) összekapcsolása (jelenleg Pyrenean crossing 2 projektként ismert)

1.8.

Lonny (FR) és Gramme (BE) összekapcsolása

1.9.

Belső vezetékek Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo-Liefkenshoek (BE) között, valamint Liefkenshoek és Mercator között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást (jelenleg BRABO II + III néven ismert)

1.10.

Olaszország kontinentális területének összekapcsolása Korzikával (FR) és Szardíniával (IT) (jelenleg SACOI 3 néven ismert)

1.11.

Tározó kapacitásnövelése, Kaunertal (AT)

1.12.

Tisztítás – szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, NAVALEO (ES)

1.13.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Silvermines (IE)

1.14.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Riedl (DE)

1.16.

Zöldhidrogén-központ Dániában, sűrített levegős energiatároló (DK)

1.17.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, WSK PULS (DE)

1.18.

Reverzibilis szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, AGUAYO II (ES)

1.22.

Belső vezeték Bordeaux és Nantes környéke (FR) között (jelenleg GiLA néven ismert)

1.23.

Belső vezeték Montalto és Avenza (IT) között (jelenleg HG North Tyrrhenian Corridor néven ismert)

1.24.

Belső vezeték Ovelgönne/Rastede/Wiefelstede/Westerstede és Bürstadt és Marxheim (Taunus) (DE) között (jelenleg Rhein-Main-Link néven ismert)

1.25.

Online hálózati vezérlő, PSKW-Rio (DE)

1.26.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, CHR IRENE (ES)

1.27.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, PSP CONSO II (ES)

1.28.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Villarosa (IT)

1.29.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Taccu Sa Pruna (IT)

1.30.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Favazzina (IT)

1.31.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű, Serra Del Corvo (IT)

1.32.

Sűrített levegős energiatároló, CAES Ahaus, Németország (DE)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

1.19.

Szicília (IT) és a tunéziai csomópont (TN) összekapcsolása (jelenleg ELMED néven ismert)

1.20.

Zeebrugge (BE) környéke és Kemsley, Kent (UK) összekapcsolása (jelenleg Cronos néven ismert)

1.21.

Emden (DE) környéke és Corringham, Essex (UK) összekapcsolása (jelenleg Tarchon néven ismert)

1.33.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása (jelenleg North-South interconnector néven ismert) (a közös érdekű projektek negyedik uniós listáján 2.13.1.)

1.34.

Maynooth (IE) és Bodelwyddan (UK) összekapcsolása (jelenleg MaresConnect néven ismert)

1.35.

La Spezia (IT) és Annaba (DZ), illetve Suvereto (IT) és Marsa Dhib (TN) összekapcsolása (jelenleg Medlink néven ismert)

2. Észak-déli villamosenergia-ellátási összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (NSI East Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

2.1.

Ausztria–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.1.1.  Isar/Altheim/Ottenhofen (DE) és St. Peter (AT) összekapcsolása

2.1.3.  Belső vezeték Westtirol és Zell-Ziller (AT) között

2.1.4.  Pleinting (DE) és St. Peter (AT) összekapcsolása

2.2.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Isar között (jelenleg SuedOstLink néven ismert)

2.3.

Belső vezetékek klasztere Csehországban, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.3.2.  Belső vezeték Přeštice és Kocín között

2.3.3.  Belső vezeték Kocin és Mirovka között

2.4.

Würmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása

2.5.

Magyarország–Románia klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.5.1.  Józsa (HU) és Oradea (RO) összekapcsolása

2.5.2.  Belső vezeték Urechesti (RO) és Targu Jiu (RO) között

2.5.3.  Belső vezeték Targu Jiu (RO) és Paroseni (RO) között

2.5.4.  Belső vezeték Paroseni (RO) és Baru Mare (RO) között

2.5.5.  Belső vezeték Baru Mare (RO) és Hasdat (RO) között

2.5.6.  A Rosiori (RO) alállomás korszerűsítése

2.5.7.  Nadab (RO) és Békéscsaba (HU) összekapcsolása

2.6.

Izrael–Ciprus–Görögország klaszter (jelenleg Great Sea Interconnector néven ismert), amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.6.1.  Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

2.6.2.  Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

2.7.

Otrokovice (CZ) és Ladce (SK) összekapcsolása

2.8.

Lienz (AT) és Veneto régió (IT) összekapcsolása

2.9.

Szivattyús tározó, Amfilochia (EL)

2.10.

Elemes energiatároló rendszer, Ptolemaida (EL)

2.11.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű korszerűsítése, Čierny Váh (SK) (jelenleg SE Integrator néven ismert)

2.14.

Belső vezeték Villanova és Fano (IT) között (jelenleg Adriatic HVDC link néven ismert)

2.15.

Belső vezeték Lienz, Malta és Obersielach (AT) között

2.16.

Hradec (CZ) és Röhrsdorf (DE) összekapcsolása

2.17.

Galatina (IT) és Thesprotia (EL) összekapcsolása (jelenleg GRITA 2 néven ismert)

2.18.

Belső vezeték St. Peter és Dürnrohr (AT) között

2.19.

Belső vezeték Foggia és Forli (IT) között (jelenleg HG Adriatic Corridor néven ismert)

2.20.

Sajóivánka (HU) és Rimavská Sobota (SK) összekapcsolása (a közös érdekű projektek negyedik uniós listáján 3.17.)

2.21.

Szivattyús tározó, Yadenitsa (BG) (a közös érdekű projektek negyedik uniós listáján 3.23.)

2.22.

Szivattyús tározó, Kozjak (SI)

2.23.

Szivattyús tározó, Batak (BG)

2.24.

Szivattyús tározó, Dospat (BG)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

2.12.

Subotica (RS) és Sándorfalva (HU) összekapcsolása (jelenleg Pannonian Corridor néven ismert)

2.13.

Sidi Barrani partjai (EG) és Mesogeia/St Stefanos (EL) összekapcsolása (jelenleg GREGY Interconnector néven ismert)

2.25.

Villanova (IT) és Lastva (ME) második összekapcsolása

2.26.

Bobov Dol (BG) és Leskovac 2 (RS) összekapcsolása (jelenleg Central Balkan Corridor néven ismert)

2.27.

Anaklia (GE) és Constanta Sud (RO) összekapcsolása (jelenleg Black Sea interconnection cable néven ismert)

2.28.

Mukacheve (UA) és Veļké Kapušany (SK) összekapcsolása

2.29.

Artsyz (UA) és Isaccea (RO) összekapcsolása

3. A balti energiapiac összekapcsolásának terve a villamosenergia-ellátás területén (BEMIP Electricity)

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

3.2.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű Észtországban

3.3.

A balti államok villamosenergia-rendszerének integrálása és szinkronizálása az európai hálózatokkal, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.3.3.  Belső vezeték Paide és Sindi (EE) között

3.3.5.  A balti államok rendszerének a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálásának végrehajtásához kapcsolódó további infrastrukturális vonatkozások

3.3.6.  Litvánia–Lengyelország összekapcsolás (jelenleg Harmony Link néven ismert)

3.3.11.  Belső vezeték Dunowo és Żydowo Kierzkowo (PL) között

3.3.12.  Belső vezeték Piła Krzewina és Żydowo Kierzkowo (PL) között

3.3.13.  Belső vezeték Morzyczyn, Dunowo, Słupsk, Żarnowiec (PL) között

3.3.14.  Belső vezeték Żarnowiec–Gdańsk/Gdańsk–Przyjaźń–Gdańsk Błonia (PL) között

3.5.

Finnország–Svédország negyedik összekapcsolás (jelenleg Aurora line 2 néven ismert)

3.6.

Finnország–Észtország összekapcsolás (jelenleg Estlink 3 néven ismert)

3.7.

Finnország–Svédország összekapcsolás (jelenleg Fenno-Skan 3 néven ismert)

3.8.

Svédország–Dánia összekapcsolás (jelenleg Upgrade to Konti-Skan néven ismert)

3.9.

Lettország–Litvánia határokon átnyúló kapacitásbővítő projekt

3.10.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőmű Finnországban (jelenleg Kemijoki PSP néven ismert)

4. Északi-tengeri szélerőmű-hálózatok (NSOG):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

4.2.

Belgium–Dánia tengeri hibrid összekapcsolás (jelenleg Triton Link néven ismert)

4.3.

Nagyfeszültségű tengeri alállomás és összeköttetés Menuel (FR) felé (jelenleg Offshore Wind connection Centre Manche 1 néven ismert)

4.4.

Nagyfeszültségű tengeri alállomás és összeköttetés Tourbe (FR) felé (jelenleg Offshore Wind connection Centre Manche 2 néven ismert)

4.7.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Fécamp-Grand Large 1 (FR)

4.8.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Fécamp-Grand Large 2 (FR)

4.9.

Németország–Hollandia tengeri hibrid összekapcsolás

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

4.5.

Többcélú összeköttetés az Erzsébet hercegnő energiasziget (BE) és Kent (UK) között (jelenleg Nautilus néven ismert)

4.6.

Többcélú HVDC-összeköttetés Nagy-Britannia és Hollandia között (jelenleg LionLink néven ismert)

4.10.

Egyesült Királyság–Németország tengeri hibrid összekapcsolás (jelenleg HansaLink – Phase 1 néven ismert)

5. A balti energiapiac összekapcsolásának terve a tengeri hálózatok területén (BEMIP offshore):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

5.1.

Lettország–Észtország hibrid tengeri összekapcsolás (jelenleg Elwind néven ismert)

5.2.

Dánia–Németország hibrid tengeri összekapcsolás, Bornholm Energy Island (BEI)

6. Déli és nyugati tengeri hálózatok (SW offshore):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

6.1.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Okcitánia régió (FR)

6.2.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió (FR)

6.3.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, a Lion-öböl középső térsége (FR)

7. Déli és keleti tengeri hálózatok (SE offshore):

E folyosó tekintetében nem nyújtottak be projekteket.

8. Atlanti térség tengeri hálózatai

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

8.1.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, Dél-Bretagne (FR)

8.2.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, dél-atlanti térség, Oléron 1 (FR)

8.3.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, dél-atlanti térség, Oléron 2 (FR)

8.4.

Tengeri szélenergia-összeköttetés, a Vizcayai-öböl déli térsége (FR)

8.5.

Tengeri szélerőmű-összeköttetés, Bretagne régió észak-keleti térsége (FR)

9. Hidrogénellátási összeköttetések Nyugat-Európában (HI West):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

9.1.

Portugália–Spanyolország–Franciaország–Németország folyosó:

9.1.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Portugáliában

9.1.2.  Portugália–Spanyolország hidrogénellátási összeköttetés

9.1.3.  Belső hidrogéninfrastruktúra Spanyolországban

9.1.4.  Spanyolország–Franciaország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg BarMar néven ismert)

9.1.5.  Belső hidrogéninfrastruktúra Franciaországban és összekapcsolás Németországgal (jelenleg HyFen néven ismert)

9.1.6.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban és összekapcsolás Franciaországgal (jelenleg H2Hercules South néven ismert)

9.2.

Franciaország és Németország közötti, határon árnyúló hidrogénvölgyek:

9.2.1.  Hidrogénvölgy Németországban a francia határ mentén (jelenleg RHYn néven ismert)

9.2.2.  Hidrogénvölgy Franciaországban a német határ mentén (jelenleg Mosahyc néven ismert)

9.3.

Belső hidrogéninfrastruktúra Franciaországban a belga határ mentén (jelenleg Franco-Belgian H2 corridor néven ismert)

9.4.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg H2ercules West néven ismert)

9.5.

Belső hidrogéninfrastruktúra Belgiumban (jelenleg Belgian Hydrogen Backbone néven ismert)

9.6.

Belső hidrogéninfrastruktúra Hollandiában (jelenleg National Hydrogen Backbone néven ismert)

9.7.

National Hydrogen Backbone (NL) – Németország hidrogénellátási összeköttetés:

Németország. rész:

9.7.1.  Hidrogénellátási összeköttetés keleten az észak-déli gerinchálózat felől Oude (NL) irányába (jelenleg H2ercules North néven ismert)

9.7.2.  Hidrogénellátási összeköttetés keleten az észak-déli gerinchálózat felől a Vlieghuis (NL) – Ochtrup (DE) vonal irányába

9.7.3.  Hollandia–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Delta Rhine Corridor H2 néven ismert)

9.7.4.  Németország–Hollandia 2 hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Hyperlink néven ismert)

9.7.5.  Hidrogénellátási összeköttetés az észak-déli gerinchálózat felől a Winterswijk (NL) – Vreden (DE) vonal irányába (jelenleg H2ercules North-West néven ismert)

9.8.

Németországi tengeri hidrogén-csővezeték (jelenleg AquaDuctus néven ismert)

9.9.

Dánia–Németország hidrogénellátási összeköttetés:

9.9.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg HyperLink III néven ismert)

9.9.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Dániában (jelenleg DK Hydrogen Pipeline West néven ismert)

9.10.

Ammóniabefogadó létesítmények Belgiumban:

9.10.1.  Antwerpeni ammóniabefogadó létesítmény

9.10.2.  Amplifhy Antwerp ammóniabefogadó létesítmény

9.10.3.  Zeebrugge New Molecules development ammóniabefogadó létesítmény

9.10.4.  Antwerpeni VEPA ammóniabefogadó létesítmény

9.11.

Ammóniabefogadó létesítmények Németországban:

9.11.1.  Brunsbütteli ammóniabefogadó létesítmény

9.11.3.  Wilhelmshaveni Uniper ammóniabefogadó létesítmény

9.12.

9.12.2.  Amplifhy Rotterdam ammóniabefogadó létesítmény

9.13.

Dunkerque-i (FR) ammóniabefogadó létesítmény

9.15.

Elektrolizáló létesítmények Spanyolországban:

9.15.4.  Valle andaluz del hidrógeno verde elektrolizátor – Huelva

9.15.5.  Asturias H2 valley elektrolizátor

9.15.6.  Valdo Eume elektrolizátor

9.15.7.  Catalina elektrolizátor

9.15.8.  ErasmoPower2X elektrolizátor

9.16.

Elektrolizáló létesítmények Franciaországban:

9.16.6.  GHYga H2 elektrolizátor

9.16.7.  H2V 59 elektrolizátor

9.17.

9.17.4.  ScheldeH2 elektrolizátor (NL)

9.18.

Elektrolizáló létesítmények Németországban:

9.18.3.  Rheinfelden elektrolizátor

9.18.4.  GreenRoot elektrolizátor

9.20.

Danish Hydrogen Storage hidrogéntároló létesítmény (DK)

9.21.

Hystock Opslag H2 hidrogéntároló létesítmény (NL)

9.22.

Hidrogéntároló létesítmények Németországban:

9.22.1.  Salthy hidrogéntároló létesítmény, Harsefeld

9.22.3.  Salthy hidrogéntároló létesítmény, Harsefeld II A+B

9.22.4.  EWE hidrogéntároló létesítmény, Huntorf

9.22.5.  UST hidrogéntároló létesítmény, Krummhörn

9.22.6.  NWKG H2 Storage

9.22.7.  EWE hidrogéntároló létesítmény, Jemgum

9.22.8.  Gasunie SpHyGER, Etzel

9.22.9.  RWE H2 Storage bővítés, Gronau-Epe (az első uniós listán 9.22.2.)

9.22.10.  RWE H2 Storage, Gronau-Epe – második bővítés

9.22.11.  UST hidrogéntároló létesítmény, Epe

9.24.

Hidrogéntároló létesítmények Spanyolországban:

9.24.1.  H2 storage North – 1

9.24.2.  H2 storage North – 2

9.26.

Franciaország–Luxemburg–Belgium hidrogénellátási összeköttetések:

9.26.1.  Franciaország–Luxemburg hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Hy4link (FR) néven ismert)

9.26.2.  Belső hidrogén-csővezeték Luxemburgban a belga határig (jelenleg Hy4link (LU) néven ismert)

9.27.

Belső hidrogéninfrastruktúra Franciaországban Bordeaux-tól a Földközi-tenger partjáig:

9.27.1.  MidHY

9.27.2.  HySoW Mediterranean

9.27.3.  HySoW Atlantic

9.28.

Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg HyperLink 4-5 néven ismert)

9.29.

Olaszország–Svájc–Németország hidrogénfolyosó:

9.29.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Olaszországban Poggio Renaticótól a svájci határig

9.29.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg Alpine HyWay néven ismert)

9.30.

Elektrolizáló létesítmények Dániában:

9.30.1.  HØST PtX Esbjerg (korábbi nevén Jyske Banke Nord PtX) elektrolizátor (az első uniós listán 9.19.)

9.30.2.  Hela elektrolizátor

9.30.3.  Vidar elektrolizátor

9.30.4.  Plug Idomlund elektrolizátor

9.30.5.  Esbjerg elektrolizátor

9.31.

H2Austria&Bavaria+Store elektrolizátor (AT)

9.32.

CHYMIA elektrolizátor (BE)

9.33.

Hidrogéntároló létesítmények Franciaországban:

9.33.1.  Storage GeoH2 (az első uniós listán 9.23.)

9.33.2.  HyPSTER_3 Storage

9.33.3.  HySoW storage

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

9.34.

Belső hidrogéninfrastruktúra Svájcban (az Olaszország–Svájc–Németország hidrogénfolyos. része) (jelenleg Alpine H2 corridor néven ismert)

9.35.

Belgium–Egyesült Királyság hidrogénellátási összeköttetés

10. Hidrogénellátási összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (HI East):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

10.1.

SoutH2 corridor Tunézia–Olaszország–Ausztria–Németország:

10.1.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Olaszországban (jelenleg Italian H2 Backbone néven ismert)

10.1.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Ausztriában (jelenleg H2 Readiness of the TAG pipeline system néven ismert)

10.1.3.  Belső hidrogéninfrastruktúra Ausztriában (jelenleg H2 Backbone WAG and Penta West néven ismert)

10.1.4.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg HyPipe Bavaria – The Hydrogen Hub néven ismert)

10.2.

Csehország–Németország hidrogénellátási összeköttetés:

10.2.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Csehországban Németország felé irányulóan (jelenleg Czech H2 Backbone West néven ismert)

10.2.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg FLOW East – Making Hydrogen Happen néven ismert)

10.2.3.  Belső hidrogéninfrastruktúra Németországban (jelenleg H2ercules Network South-East néven ismert)

10.3.

Görögország–Bulgária hidrogénellátási összeköttetés:

10.3.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Görögországban a bolgár határ felé irányulóan (jelenleg H2DRIA pipeline néven ismert)

10.3.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Bulgáriában, a görög határ felé irányulóan

10.5.

Közép-európai hidrogénfolyosó Ukrajna–Szlovákia–Csehország–Németország:

10.5.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Szlovákiában (jelenleg Slovak Hydrogen Backbone néven ismert)

10.5.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Csehországban (jelenleg Czech Hydrogen Backbone North néven ismert)

10.6.

Szlovákia–Magyarország hidrogénellátási összeköttetés:

10.6.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Szlovákiában (jelenleg SK–HU H2 corridor néven ismert)

10.6.2.  Belső hidrogéninfrastruktúra Magyarországon (jelenleg HU/SK hydrogen corridor néven ismert)

10.7.

Görögország–Olaszország hidrogénfolyosó:

10.7.1.  Belső hidrogéninfrastruktúra Görögországban (jelenleg Komnina – Florovouni pipeline néven ismert)

10.7.2.  Tengeri hidrogén-csővezeték Görögország és Olaszország között (jelenleg H2 Poseidon pipeline néven ismert)

10.8.

Ammóniabefogadó létesítmény, jón-tengeri energiaterminál (GR)

10.9.

Thalis 1 elektrolizáló létesítmény (GR)

10.10.

EWE hidrogéntároló létesítmény, Ruedersdorf (DE)

10.11.

Fiume Treste Livello földalatti hidrogéntároló létesítmény (IT)

A régióban megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

10.12.

Tengeri hidrogén-csővezeték Tunézia és Olaszország között (jelenleg North Africa Hydrogen Corridor néven ismert) (a SoutH2 folyos. része)

10.13.

Belső hidrogéninfrastruktúra Ukrajnában (jelenleg Central European Hydrogen Corridor (UKR part) néven ismert)

11. A balti energiapiac összekapcsolásának terve a hidrogénellátás területén (BEMIP Hydrogen):

A régióban megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

11.1.

Svédország–Finnország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Nordic Hydrogen Route – Bothnian Bay néven ismert)

11.2.

Finnország–Észtország–Lettország–Litvánia–Lengyelország–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Nordic-Baltic Hydrogen Corridor néven ismert)

11.3.

Finnország–Németország hidrogénellátási összeköttetés (jelenleg Baltic Sea Hydrogen Collector néven ismert)

11.4.

Hidrogénellátási összeköttetések Németország–Lengyelország (jelenleg Pomeranian Green Hydrogen cluster néven ismert)

11.5.

Elektrolizáló létesítmények Finnországban:

11.5.1.  Porvoo 2. szakasz

11.5.2.  Project FOX

11.5.3.  Plug Power Kristinestad projekt

12. Kiemelt tematikus terület – intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése:

A tematikus területen megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

12.2.

CARMEN (BG, RO), célja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti határokon átnyúló együttműködés és az adatmegosztás erősítése, az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők közötti együttműködés fokozása, a hálózatbővítésbe való beruházás és az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges kapacitás növelése, valamint a hálózat stabilitásának, biztonságának és rugalmasságának javítása

12.3.

Duna InGrid (HU, SK), célja a magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatokhoz csatlakozó piaci felhasználók magatartásának és intézkedéseinek hatékony integrálása

12.4.

Gabreta Smart Grids (CZ, DE), célja a hálózati tárhelykapacitás növelése, az MV-hálózatok távfelügyeletének és ellenőrzésének lehetővé tétele, valamint a hálózatmegfigyelés és a hálózattervezés javítása

12.5.

GreenSwitch (AT, HR, SI), célja az elosztott megújuló energiaforrások tárhelykapacitásának növelése és az új terhelések hatékony integrációja, az elosztóhálózat megfigyelhetőségének javítása és a határkeresztező kapacitás növelése

12.6.

Selena (CZ, HU, SK), célja az energiabiztonság, -hatékonyság és -reziliencia fokozása a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában villamosenergia-elosztó hálózataik korszerűsítése és integrálása révén

12.7.

Tune (HU, SI, SK), célja az ellenőrizhetőség növelése és a villamosenergia-hálózatok megerősítése Szlovéniában, Szlovákiában és Magyarországon.

13. Kiemelt tematikus terület – határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat:

A tematikus területen megvalósuló közös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

13.1.

CO2 TransPorts – infrastruktúra kiépítése a Rotterdamból, Antwerpenből és az északi-tengeri kikötőkből származó szén-dioxid nagy volumenű leválasztásának, szállításának és tárolásának megkönnyítésére

13.2.

Aramis – határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási és -tárolási projekt: felvétel a Rotterdam kikötőjének hátországában található kibocsátóktól, majd továbbítás csővezetéken a holland kontinentális talapzaton történő eltárolás céljából

13.4.

Bifrost – dániai, németországi és lengyelországi kibocsátóktól származó szén-dioxid szállítási és tárolási projektje tengeri tárolással Dániában

13.5.

Callisto – franciaországi és olaszországi kibocsátóktól származó szén-dioxid tárolását végző multimodális szén-dioxid-elosztó központok fejlesztése a ravennai partok közelében található tárolóhelyeken

13.6.

CCS Baltic Consortium – határon átnyúló, csővezetéken és vasúton/tehergépjárművel történő szén-dioxid-szállítás Lettország és Litvánia között, multimodális LCO2-terminál Klaipedában

13.7.

Delta Rhine Corridor – a Ruhr-vidéki (DE) és Rotterdam (NL) környéki kibocsátóktól származó szén-dioxidnak a holland partok közelében lévő tengeri tárolóba csővezetéken történő szállításra irányuló projekt

13.8.

EU2NSEA – határokon átnyúló szén-dioxid-hálózat Belgium, Németország és Norvégia között, mely a Dániából, Franciaországból, Lettországból, Hollandiából, Lengyelországból és Svédországból származó szén-dioxidot is összegyűjti a norvég kontinentális talapzaton történő eltárolás céljából

13.10.

Norne – dániai közlekedési infrastruktúra, szárazföldi és esetleg tengeri tárolás, elsősorban DK, SE, BE és UK kibocsátóktól származó szén-dioxid hajón történő szállítása Dániába

13.11.

Prinos – Apollo CO2 EL (csővezetéken), valamint BG, HR, CY, EL, IT és SI (hajóval) kibocsátóktól származó szén-dioxid tengeri eltárolása a prinoszi lelőhelyen

13.12.

Pycasso – franciaországi és spanyolországi ipari kibocsátóktól származó szén-dioxid szállítása és eltárolása egy délnyugat-franciaországi szárazföldi tárolóhelyen

13.15.

BaltiCO2Net – a projekt 17 szén-dioxid-leválasztási kezdeményezést foglal magában öt uniós tagállam (DK, DE, LV, PL, SE) ipari kibocsátási telephelyein, Dániában szárazföldi tárolást tervezve

13.16.

ECO2CEE – LCO2 terminál Gdanskban, lengyel ipari kibocsátóktól származó, csővezetéken érkező szén-dioxid, valamint terminál Klaipedában, litván erőműből származó, csővezetéken/vasúton/tehergépjárművel érkező szén-dioxid fogadására (az első uniós listán 13.3.)

A tematikus területen megvalósuló kölcsönös érdekű projektek:



Szám

Meghatározás

13.13.

Northern Lights – több európai szén-dioxid-leválasztási kezdeményezés közötti, határokon átnyúló összeköttetés (többek között Belgium, Németország, Írország, Franciaország és Svédország), hajóval történő szállítás a norvég kontinentális talapzatra

13.14.

Nautilus CCS – Le Havre, Dunkerque, Duisburg és Rogaland környékéről származó szén-dioxid-kibocsátások leválasztása és hajóval történő szállítása különböző északi-tengeri szénnyelőkbe (a közös érdekű projektek ötödik listáján szereplő 12.8. projekt kibővítése)

13.17.

Atlas – tárolás az Atlas tengeri tárolólétesítményben (NO) és szállítás a szén-dioxid közvetlen lefejtésére alkalmas ingajáratú hajókkal, valamint a szén-dioxid összegyűjtését, tárolását és lefejtését végző tengeri egység (FCSO) mint opció az Unión belüli ipari telephelyeken leválasztott szén-dioxid esetében

13.18.

Carbon Connect – körülbelül 200 km-es, határokon átnyúló tenger alatti csővezeték antropogén eredetű szén-dioxid Zeebruggeból (Belgium) az Északi-tenger déli térségének az Egyesült Királysághoz tartoz. részébe történő szállítására és tárolására

13.19.

German Carbon Transport Grid – a projekt célja egy kiterjedt szén-dioxid-vezetékhálózat kiépítése és üzemeltetése Németországban, amely a kibocsátásokat észak-európai szén-dioxid-elnyelőkbe szállítja, és a hálózatot összekapcsolja különböző nemzeti hálózatokkal

14. Kiemelt tematikus terület – intelligens gázhálózatok:



Szám

Meghatározás

14.1.

GREENCONNECT (megújulógáz-hálózatok hatékony rendszere, valamint a nettó zéró kibocsátású új energiahálózatok összekapcsolását és az átvitelt támogató, határokon átnyúló üzemeltetés)

14.2.

Horvátország és Szlovénia intelligens gázhálózati projektje

14.3.

SmartSwitch projekt – A meglévő görög és bolgár földgázszállító rendszer intelligens jellegének kialakítása a hidrogén és a megújuló gázok hálózatba történő integrálása érdekében

15. A közös érdekű projekt státuszt megőrző projektek (24. cikk szerinti eltérés):



Szám

Meghatározás

15.1.

Málta összekapcsolása az európai gázhálózattal – csővezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál

15.2.

A kelet-mediterrán gázkészletektől Cipruson és Krétán keresztül Görögország szárazföldi területére érkező csővezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást Megalopoliban (jelenleg EastMed Pipeline néven ismert)

C.   A „KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTNEK VAGY KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTNEK MÁR NEM TEKINTHETŐ PROJEKTEK” LISTÁJA ÉS A „MÁS KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK VAGY KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZŐ PROJEKTEK” LISTÁJA

1. Észak-déli irányú villamosenergia-összeköttetések Nyugat-Európában (NSI West Electricity)

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



1.4.2.

1.4.3.

1.15.

2. Észak-déli villamosenergia-ellátási összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (NSI East Electricity)

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



2.1.2.

2.3.1.

3. A balti energiapiac összekapcsolásának terve a villamosenergia-ellátás területén (BEMIP Electricity)

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



3.1.

3.3.1.

3.3.2.

3.3.4.

3.3.7.

3.3.8.

3.3.9.

3.3.10.

3.3.15.

3.4.1.

3.4.2.

4. Északi-tengeri szélerőmű-hálózatok (NSOG):

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



4.1.

9. Hidrogénellátási összeköttetések Nyugat-Európában (HI West):

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



9.11.2.

9.12.1.

9.12.3.

9.14.

9.15.1.

9.15.2.

9.15.3.

9.16.1.

9.16.2.

9.16.3.

9.16.4.

9.16.5.

9.17.1.

9.17.2.

9.17.3.

9.18.1.

9.18.2.

9.19.

9.22.2.

9.25.

10. Hidrogénellátási összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (HI East):

Más közös érdekű projektek vagy kölcsönös érdekű projektek szerve. részét képező projektek



A közös érdekű projekt vagy kölcsönös érdekű projekt eredeti azonosító száma

Azon közös/kölcsönös érdekű projekt azonosító száma, amelyikbe a projektet integrálták

10.4.

10.5. és 10.13.

12. Kiemelt tematikus terület – intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



12.1.

13. Kiemelt tematikus terület – határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat

A közös érdekű projektnek vagy kölcsönös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma



13.9.

1. Áttekintés

,

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 29.04.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32022R0869
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.