I. FEJEZET

a) megvédjék és megőrizzék a tengeri környezetet, megelőzzék állapota romlását, vagy a hátrányosan érintett területeken – ahol megvalósítható – helyreállítsák a tengeri ökoszisztémákat;

b) megakadályozzák és csökkentsék a tengeri környezetbe történő kibocsátást azzal a céllal, hogy a szennyezést fokozatosan megszüntessék, ahogyan arról a 3. cikk (8) bekezdése rendelkezik, annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri biológiai sokféleség, a tengeri ökoszisztémák, az emberi egészség, illetve a tengerek jogszerű használata ne legyen jelentős terhelésnek vagy kockázatnak kitéve.

1. „tengervizek”:

a) a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj, amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik vagy joghatóságot gyakorol, kivéve a Szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket; és

b) a 2000/60/EK irányelv meghatározása szerinti parti vizek, a tengerfenékkel és altalajjal, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira azon irányelv vagy más közösségi jogszabály már nem terjed ki;

2. „tengeri régió”: a 4. cikk meghatározása szerinti tengeri régió. A tengeri régiók és alrégióik ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése céljából kerülnek kijelölésre, víztani, tengertani és biológiai–földrajzi jellemzők figyelembevételével;

3. „tengervédelmi stratégia”: az 5. cikkben meghatározottak szerint minden egyes érintett tengeri régió vagy alrégió tekintetében kidolgozandó és végrehajtandó stratégia;

4. „környezeti állapot”: a tengervizek környezetének általános állapota, figyelembe véve az egyes tengeri ökoszisztémák szerkezetét, működését és folyamatait, valamint a természeti fiziográfiai, földrajzi, biológiai, geológiai és éghajlati tényezőket, továbbá a fizikai, akusztikai és kémiai feltételeket, beleértve az adott területen belül és kívül folytatott emberi tevékenység hatásait;

5. „jó környezeti állapot”: a tengervizek olyan környezeti állapota, amelyben az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus óceánok és tengerek a saját feltételeiknek megfelelően tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható szinten történik, biztosítva ezáltal a használatának és az azzal kapcsolatos tevékenységeknek a lehetőségét a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek számára, azaz:

a) az alkotó tengeri ökoszisztémák szerkezete, működése és folyamatai az azokhoz kapcsolódó fiziográfiai, földrajzi, geológiai és éghajlati tényezőkkel együtt lehetővé teszik ezen ökoszisztémák teljes mértékű működését és az emberi beavatkozás által előidézett környezeti változásokkal szembeni rugalmasságuk megőrzését. A tengeri fajok és élőhelyek védelemben részesülnek, megvalósul a biológiai sokféleség ember által előidézett csökkenésének megakadályozása, és a különböző biológiai összetevők egymással egyensúlyban működnek;

b) az ökoszisztémák hidromorfológiai, fizikai és kémiai jellemzői – beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenységből eredő jellemzőket – támogatják az ökoszisztémákat a fent leírt módon. Anyagoknak és energiának, valamint a zaj tengeri környezetbe való emberi eredetű bevitele nem jár szennyező hatással;

6. „kritériumok”: a környezetminőségi mutatókhoz szorosan kapcsolódó technikai sajátosságok;

7. „környezetvédelmi cél”: minden egyes tengeri régió vagy alrégió tekintetében a tengervizeket érő terhelésekre és hatásokra, valamint különböző összetevőinek kívánatos állapotára vonatkozó minőségi vagy mennyiségi meghatározás. A környezetvédelmi célokat a 10. cikkel összhangban kell megállapítani;

8. „szennyezés”: a tengeri környezetbe juttatott közvetett vagy közvetlen szennyezés, amely emberi tevékenységnek, illetve vegyi vagy energiaforrás használatának eredménye, beleértve az emberek által kiváltott, víz alatti zajszennyezést, amely árt vagy valószínűleg káros az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, többek között a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, veszélyezteti az emberi egészséget, akadályozza a tengeri tevékenységeket, beleértve a halászatot, a turizmust, a szabadidős tevékenységeket és a tengerek más legitim használatát, rontja a tengervíz minőségét vagy élvezeti értékét, vagy általában rontja a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását;

9. „regionális együttműködés”: az azonos tengeri régión vagy alrégión osztozó tagállamok – és lehetőség szerint harmadik országok – közötti együttműködés és tevékenységeik koordinálása tengervédelmi stratégiák kidolgozása és végrehajtása céljából;

10. „regionális tengeri egyezmény”: a 4. cikkben említett tengeri régiók tengeri környezetének védelme céljából létrehozott bármely nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi megállapodás – és annak irányító szerve –, mint például a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, az Atlanti-óceán északkeleti térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, valamint a Földközi-tenger tengeri környezetéről és parti térségéről szóló egyezmény.

a) Balti-tenger;

b) az Atlanti-óceán észak-keleti térsége;

c) Földközi-tenger;

d) Fekete-tenger.

a) az Atlanti-óceán észak-keleti térségében:

i. Északi-tenger, beleértve a Kattegatot és a La Manche-csatornát;

ii. Kelta-tenger;

iii. Vizcayai-öböl és az ibériai partvonal;

iv. az Atlanti-óceánon az Azori-szigeteket, Madeirát és a Kanári-szigeteket körülvevő vizek által határolt makaronéziai biogeográfiai régió;

b) a Földközi-tengeren:

i. a Földközi-tenger nyugati térsége;

ii. Adriai-tenger;

iii. Jón-tenger és a Földközi-tenger középső térsége;

iv. Égei-tenger és Levantei-medence.

a) előkészítés:

i. 2012. július 15-ig a (8.) cikkel összhangban kezdeti értékelés az érintett vizek jelenlegi környezeti állapotáról és az emberi tevékenységek erre gyakorolt hatásáról;

ii. 2012. július 15-ig az érintett vizek vonatkozásában a jó környezeti állapot mutatóinak meghatározása a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban;

iii. 2012. július 15-ig környezetvédelmi célok és ahhoz kapcsolódó mutatók megállapítása a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban;

iv. 2014. július 15-ig nyomonkövetési program létrehozása és végrehajtása a folyamatos értékelésnek és a célok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása érdekében a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban, hacsak a vonatkozó közösségi jog másként nem rendelkezik;

b) Intézkedési programok:

i. legkésőbb 2015-ig a jó környezeti állapot elérését vagy fenntartását célzó intézkedési program kialakítása a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban;

ii. legkésőbb 2016-ig az i. pontban előírt intézkedési program végrehajtásának megkezdése a 13. cikk (10) bekezdésével összhangban.

a) a tagállamok értesítik a Bizottságot felülvizsgált menetrendjükről, és ennek megfelelően járnak el;

b) a Bizottság felkérést kap, hogy mérlegelje támogató intézkedések elfogadását a tagállamok számára azon fokozott erőfeszítéseikhez, amelyeket a tengeri környezet javításáért tesznek, azáltal, hogy az adott régiót kísérleti projektként kezeli.