III. FEJEZET

13. cikk

Intézkedési programok

(1)  A tagállamok minden érintett tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan megállapítják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek tengervizeikben a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott jó környezeti állapot eléréséhez vagy fenntartásához.

Ezeket az intézkedéseket a 8. cikk (1) bekezdése szerint készült kezdő értékelés és a 10. cikk (1) bekezdése szerint kitűzött környezetvédelmi célok alapján, a VI. mellékletben felsorolt intézkedéstípusok figyelembevételével kell megtervezni.

(2)  Az (1) bekezdés értelmében tervezett intézkedések és a közösségi jogszabályok – különösen a 2000/60/EK irányelv, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i, 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 1 ), a fürdővizek minőségéről szóló 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti ás tanácsi irányelv ( 2 ) és a vízvédelmi politika terén a környezetvédelmi minőségi előírásokról szóló jövőbeli jogszabályok – vagy nemzetközi megállapodások értelmében megkövetelt vonatkozó intézkedések felhasználásával a tagállamok intézkedési programot alkotnak.

(3)  A (2) bekezdés szerinti intézkedési program tervezésekor a tagállamok kellő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre és különösen a tervezett intézkedések gazdasági és társadalmi hatásaira. A 7. cikkben foglalt illetékes hatóság(ok) céljainak integrált módon való elérésének elősegítésére a tagállamok igazgatási kereteket határozhatnak meg vagy hozhatnak létre e kölcsönhatás hasznosítása érdekében.

A tagállamok biztosítják az intézkedések költséghatékonyságát és műszaki megvalósíthatóságát, és ennek érdekében bármilyen új intézkedés bevezetése előtt költség-haszon elemzéseket tartalmazó hatásvizsgálatokat végeznek.

(4)  Az e cikk szerint megállapított intézkedési programok olyan, a védett tengeri területek összefüggő és reprezentatív, az érintett ökoszisztémák sokszínűségét megfelelően lefedő hálózatához hozzájáruló területvédelmi intézkedéseket tartalmaznak, mint például az élőhelyvédelmi irányelv szerinti különleges természetvédelmi területek használata, a madárvédelmi irányelv szerinti különleges védelmi területek használata, valamint a Közösség vagy az érintett tagállamok által az olyan nemzetközi és regionális megállapodások keretében elfogadott tengeri védett területek használata, amelyeknek részes felei.

(5)  Amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az emberi tevékenység kezelésének közösségi vagy nemzetközi szinten feltehetően jelentős hatása lehet a tengeri környezetre, különösen a (4) bekezdésben foglalt területekre, egyénileg vagy közösen az érintett illetékes hatósághoz vagy nemzetközi szervezethez fordulnak az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges intézkedések vizsgálata és esetleges jóváhagyása érdekében, hogy az ökoszisztémák egységét, szerkezetét és működését fenntartsák vagy megfelelő esetben helyreállítsák.

(6)  A tagállamok legkésőbb 2013-ig minden egyes tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan nyilvánosságra hozzák a (4) és (5) bekezdésben foglalt területekre vonatkozó lényeges információkat.

(7)  Az intézkedési programokban a tagállamok jelzik, hogyan kívánják végrehajtani az intézkedéseket, és azok várhatóan milyen módon járulnak hozzá a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kitűzött környezetvédelmi célokhoz.

(8)  A tagállamok megvizsgálják a tengeri vizeken kívüli vizekre vonatkozó intézkedési programjaik hatásait a tengeri vizek károsodási kockázatának minimálisra csökkentése, illetve lehetőség szerint a kedvező hatás elérése érdekében.

(9)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és bármely érintett másik tagállamot az intézkedési programokról a kidolgozásukat követő három hónapon belül.

(10)  A 16. cikkre is figyelemmel a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az intézkedési programok végrehajtása a kidolgozásuktól számított egy éven belül megkezdődjön.

14. cikk

Kivételek

(1)  A tagállamok azonosíthatnak olyan területeket tengervizeik között, ahol az a)–d) pontban felsorolt okok valamelyike miatt a tagállam által hozott intézkedések segítségével, vagy az e) pontban említett okok miatt az adott határidőn belül nem lehet teljeskörűen elérni a környezetvédelmi célokat vagy a jó környezeti állapotot:

Az érintett tagállamok az intézkedési programban világosan körülhatárolják ezeket a területeket, és véleményüket alátámasztó indokolást szolgáltatnak a Bizottság részére. A területek körülhatárolása során a tagállamok figyelembe veszik az érintett tengeri régióban vagy alrégióban található tagállamok tekintetében jelentkező következményeket.

A környezetvédelmi célok elérésének és az érintett tengervizeknek a b), c) és d) pontban meghatározott okokból bekövetkező további állapotromlása megelőzésének, valamint az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának céljából a tagállamok kötelesek megfelelő eseti intézkedéseket hozni.

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjában említett helyzetben a tagállamok biztosítják, hogy az intézkedés következtében a tengeri környezetben bekövetkezett módosulások vagy átalakulások ne akadályozzák meg vagy ne veszélyeztessék tartósan az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a jó környezeti állapot elérését.

(3)  Amennyiben megvalósítható, az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett eseti intézkedéseket integrálni kell az intézkedési programba.

(4)  A tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a tengervédelmi stratégiáknak az 5. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi elemét, ennek során azonban – a 8. cikkben említett kezdő értékelést kivéve – nem kell konkrét lépéseket tenniük, ha a tengeri környezetre nézve nem áll fenn jelentős kockázat, vagy ha ez a tengeri környezetet illetően fennálló kockázatokat figyelembe véve aránytalan költségekkel járna és feltéve, hogy további állapotromlás nem következik be.

Ha egy tagállam a fenti okok valamelyike miatt nem tesz lépést, erről a döntéséről a szükséges indokolással együtt tájékoztatja a Bizottságot, de el kell kerülnie, hogy a jó környezeti állapot elérése tartósan veszélybe kerüljön.

15. cikk

Ajánlás közösségi fellépésre

(1)  Ha egy tagállam olyan problémát fedez fel, amely hatással van tengervizei állapotára, és amely nemzeti szinten hozott intézkedésekkel nem orvosolható, vagy amely egy másik közösségi politikához vagy nemzetközi megállapodáshoz kapcsolódik, erről – indokolás kíséretében – tájékoztatnia kell a Bizottságot.

A Bizottság hat hónapon belül válaszol.

(2)  Ha közösségi intézmények általi fellépésre van szükség, a tagállamok megfelelő ajánlásokat tesznek a Bizottságnak és a Tanácsnak az (1) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan. Ha a vonatkozó közösségi jogszabályok nem rendelkeznek másként, a Bizottság ezekre az ajánlásokra hat hónapon belül válaszol, és az ajánlásokat adott esetben beépíti a Parlament és a Tanács számára benyújtandó vonatkozó javaslatokba.

16. cikk

Értesítések és a Bizottság értékelései

A 13. cikk (9) bekezdésének megfelelően az intézkedési programokról kapott tájékoztatás alapján a Bizottság értékeli, hogy az egyes tagállamok programjai megfelelő eszköznek minősülnek-e ezen irányelv követelményeinek betartásához, és az érintett tagállamot felkérheti bármely rendelkezésre álló és szükséges további információ megadására.

Az értékelések kidolgozása során a Bizottság mérlegeli az intézkedési programok különböző tengeri régiókon vagy alrégiókon belüli és közösségen belüli következetességét.

Mindezen értesítések beérkezésétől számított hat hónapon belül a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat, hogy véleménye szerint a bejelentett intézkedési programok összhangban állnak-e ezen irányelvvel, és iránymutatást ad az általa szükségesnek vélt módosításokra vonatkozóan.