+▼M1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/75/EU IRÁNYELVE (2010. november 24.) az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) ▼B (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
---+I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
------+1. cikk Tárgy
------+2. cikk Hatály
---------+Article 2 1.
---------+Article 2 2.
------+3. cikk Fogalommeghatározások
------+4. cikk Engedélykötelezettség
---------+Article 4 1.
---------+Article 4 2.
---------+Article 4 3.
------+5. cikk Engedély kiadása
---------+Article 5 1.
---------+Article 5 2.
---------+Article 5 3.
---------+Article 5 4.
------+6. cikk Általánosan kötelező szabályok
------+7. cikk Váratlan események és balesetek
------+8. cikk Az engedélyben foglalt követelményeknek való meg nem felelés
---------+Article 8 1.
---------+Article 8 2.
---------+Article 8 3.
---------+Article 8 4.
---------+Article 8 5.
---------+Article 8 6.
------+9. cikk Üvegházhatású gázok kibocsátása
---------+Article 9 1.
---------+Article 9 2.
---------+Article 9 3.
---------+Article 9 4.
---+II. FEJEZET AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
------+10. cikk Hatály
------+11. cikk Az üzemeltető alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek
------+12. cikk Engedélykérelmek
---------+Article 12 1.
---------+Article 12 2.
------+13. cikk BAT-referenciadokumentumok és információcsere
---------+Article 13 1.
---------+Article 13 1a.
---------+Article 13 2.
---------+Article 13 3.
---------+Article 13 3a.
---------+Article 13 4.
---------+Article 13 5.
---------+Article 13 6.
---------+Article 13 7.
------+14. cikk Az engedélyben foglalt feltételek
---------+Article 14 1.
---------+Article 14 2.
---------+Article 14 3.
---------+Article 14 4.
---------+Article 14 5.
---------+Article 14 6.
---------+Article 14 7.
------+14a. cikk Környezetközpontú irányítási rendszer
---------+Article 14a 1.
---------+Article 14a 2.
---------+Article 14a 3.
---------+Article 14a 4.
------+15. cikk Kibocsátási határértékek, környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek, egyenértékű paraméterek és műszaki intézkedések
---------+Article 15 1.
---------+Article 15 2.
---------+Article 15 3.
---------+Article 15 4.
---------+Article 15 5.
---------+Article 15 6.
---------+Article 15 7.
------+15a. cikk Megfelelésértékelés
---------+Article 15a 1.
---------+Article 15a 2.
---------+Article 15a 3.
------+16. cikk Monitoringkövetelmények
---------+Article 16 1.
---------+Article 16 2.
---------+Article 16 3.
---------+Article 16 4.
------+17. cikk Általánosan kötelező szabályok az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozóan
---------+Article 17 1.
---------+Article 17 2.
---------+Article 17 3.
---------+Article 17 4.
------+18. cikk Környezetminőségi szabványok
------+19. cikk Az elérhető legjobb technikák fejlődése
------+20. cikk Az üzemeltető változtatásai a létesítményekben
---------+Article 20 1.
---------+Article 20 2.
---------+Article 20 3.
------+21. cikk Az engedélyben foglalt feltételeknek az illetékes hatóság általi újraértékelése és frissítése
---------+Article 21 1.
---------+Article 21 2.
---------+Article 21 3.
---------+Article 21 4.
---------+Article 21 5.
------+22. cikk A telephely bezárása
---------+Article 22 1.
---------+Article 22 2.
---------+Article 22 3.
---------+Article 22 4.
------+23. cikk Környezetvédelmi ellenőrzés
---------+Article 23 1.
---------+Article 23 2.
---------+Article 23 3.
---------+Article 23 4.
---------+Article 23 5.
---------+Article 23 6.
------+24. cikk Az információhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele az engedélyezési eljárásban
---------+Article 24 1.
---------+Article 24 2.
---------+Article 24 3.
---------+Article 24 4.
------+25. cikk Az igazságszolgáltatáshoz való jog
---------+Article 25 1.
---------+Article 25 2.
---------+Article 25 3.
---------+Article 25 4.
---------+Article 25 5.
------+26. cikk Országhatárokon átterjedő hatások
---------+Article 26 1.
---------+Article 26 2.
---------+Article 26 3.
---------+Article 26 4.
---+CHAPTER IIA ENABLING AND PROMOTING INNOVATION
------+27. cikk Új keletű technikák
------+27a. cikk Ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ
---------+Article 27a 1.
---------+Article 27a 2.
---------+Article 27a 3.
---------+Article 27a 4.
------+27b. cikk Az új keletű technikák tesztelése
------+27c. cikk Az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek és indikatív környezeti teljesítményértékek
------+27d. cikk A tiszta, körforgásos és klímasemleges iparra való átállás
---------+Article 27d 1.
---------+Article 27d 2.
---------+Article 27d 3.
---------+Article 27d 4.
---------+Article 27d 5.
------+27e. cikk Mélyreható ipari átalakítás
---------+Article 27e 1.
---------+Article 27e 2.
---+III. FEJEZET A TÜZELŐBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
------+28. cikk Hatály
------+29. cikk Összesítési szabályok
---------+Article 29 1.
---------+Article 29 2.
---------+Article 29 3.
------+30. cikk Kibocsátási határértékek
---------+Article 30 1.
---------+Article 30 2.
---------+Article 30 3.
---------+Article 30 4.
---------+Article 30 5.
---------+Article 30 6.
---------+Article 30 7.
---------+Article 30 8.
---------+Article 30 9.
------+31. cikk Kéntelenítési arány
---------+31. cikk 1.
---------+31. cikk 2.
---------+31. cikk 3.
------+32. cikk Átmeneti nemzeti terv
---------+Article 32 1.
---------+Article 32 2.
---------+Article 32 3.
---------+Article 32 4.
---------+Article 32 5.
---------+Article 32 6.
------+33. cikk A korlátozott élettartammal kapcsolatos eltérés
---------+Article 33 1.
---------+Article 33 2.
---------+Article 33 3.
---------+Article 33 4.
------+34. cikk Kis, szigetüzemben működő rendszerek
---------+Article 34 1.
---------+Article 34 2.
---------+Article 34 3.
------+34a. cikk Kis, szigetüzemben működő rendszer részét képező tüzelőberendezések
---------+Article 34a 1.
---------+Article 34a 2.
---------+Article 34a 3.
---------+Article 34a 4.
---------+Article 34a 5.
---------+Article 34a 6.
------+35. cikk Távfűtési berendezések
---------+Article 35 1.
---------+Article 35 2.
------+36. cikk A szén-dioxid geológiai tárolása
---------+Article 36 1.
---------+Article 36 2.
------+37. cikk A kibocsátáscsökkentő berendezések működési hibáira és meghibásodásaira vonatkozó eljárások
---------+Article 37 1.
---------+Article 37 2.
------+38. cikk A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése
---------+Article 38 1.
---------+Article 38 2.
---------+Article 38 3.
---------+Article 38 4.
------+39. cikk A kibocsátási határértékek betartása
------+40. cikk Vegyes tüzelésű tüzelőberendezések
---------+Article 40 1.
---------+Article 40 2.
---------+Article 40 3.
------+41. cikk Végrehajtási szabályok
---+IV. FEJEZET A HULLADÉKÉGETŐ MŰVEKRE ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
------+42. cikk Hatály
---------+Article 42 1.
---------+Article 42 2.
------+43. cikk A maradékanyag fogalommeghatározása
------+44. cikk Engedélykérelem
------+45. cikk Az engedélyben foglalt feltételek
---------+Article 45 1.
---------+Article 45 2.
---------+Article 45 3.
---------+Article 45 4.
------+46. cikk A kibocsátások szabályozása
---------+Article 46 1.
---------+Article 46 2.
---------+Article 46 3.
---------+Article 46 4.
---------+Article 46 5.
---------+Article 46 6.
------+47. cikk Meghibásodás
------+48. cikk A kibocsátás ellenőrzése
---------+Article 48 1.
---------+Article 48 2.
---------+Article 48 3.
---------+Article 48 4.
---------+Article 48 5.
------+49. cikk A kibocsátási határértékek betartása
------+50. cikk Üzemeltetési feltételek
---------+Article 50 1.
---------+Article 50 2.
---------+Article 50 3.
---------+Article 50 4.
---------+Article 50 5.
---------+Article 50 6.
---------+Article 50 7.
------+51. cikk Az üzemeltetési feltételek megváltoztatására vonatkozó engedély
---------+Article 51 1.
---------+Article 51 2.
---------+Article 51 3.
---------+Article 51 4.
------+52. cikk A hulladék szállítása és átvétele
---------+Article 52 1.
---------+Article 52 2.
---------+Article 52 3.
---------+Article 52 4.
---------+Article 52 5.
------+53. cikk Maradékanyagok
---------+Article 53 1.
---------+Article 53 2.
---------+Article 53 3.
------+54. cikk Jelentős változtatás
------+55. cikk A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstétel a hulladékégető és együttégető művekről
---------+Article 55 1.
---------+Article 55 2.
---------+Article 55 3.
---+V. FEJEZET A SZERVES OLDÓSZEREKET HASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE ÉS TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
------+56. cikk Hatály
------+57. cikk Fogalommeghatározások
------+58. cikk Veszélyes anyagok helyettesítése
------+59. cikk A kibocsátások szabályozása
---------+Article 59 1.
---------+Article 59 2.
---------+Article 59 3.
---------+Article 59 4.
---------+Article 59 5.
---------+Article 59 6.
---------+Article 59 7.
------+60. cikk A kibocsátások monitoringja
------+61. cikk A kibocsátási határértékek betartása
------+62. cikk Megfelelőségi jelentés
------+63. cikk Meglévő létesítmények jelentős változtatása
---------+Article 63 1.
---------+Article 63 2.
---------+Article 63 3.
------+64. cikk A szerves oldószerek helyettesítésére vonatkozó információk cseréje
------+65. cikk Az információkhoz való hozzáférés
---------+Article 65 1.
---------+Article 65 2.
---------+Article 65 3.
---+VI. FEJEZET TITÁN-DIOXIDOT ELŐÁLLÍTÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
------+66. cikk Hatály
------+67. cikk A hulladékelhelyezés tilalma
------+68. cikk A vízszennyező kibocsátások szabályozása
------+69. cikk A légszennyező kibocsátások megelőzése és csökkentése
---------+Article 69 1.
---------+Article 69 2.
------+70. cikk A kibocsátások monitoringja
---------+Article 70 1.
---------+Article 70 2.
---------+Article 70 3.
---+VIA. FEJEZET A BAROMFI- ÉS SERTÉSTARTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
------+70a. cikk Hatály
------+70b. cikk Összesítési szabály
---------+Article 70b 1.
---------+Article 70b 2.
------+70c. cikk Engedélyek és nyilvántartásba vételek
---------+Article 70c 1.
---------+Article 70c 2.
---------+Article 70c 3.
---------+Article 70c 4.
---------+Article 70c 5.
------+70d. cikk Az üzemeltető kötelezettségei
---------+Article 70d 1.
---------+Article 70d 2.
---------+Article 70d 3.
------+70e. cikk Nyomon követés
---------+Article 70e 1.
---------+Article 70e 2.
---------+Article 70e 3.
------+70f. cikk Meg nem felelés
---------+Article 70f 1.
---------+Article 70f 2.
---------+Article 70f 3.
------+70g. cikk A nyilvánosság tájékoztatása és részvétele
---------+Article 70g 1.
---------+Article 70g 2.
------+70h. cikk Az igazságszolgáltatáshoz való jog
---------+Article 70h 1.
---------+Article 70h 2.
------+70i. cikk Az üzemeltetési szabályokra vonatkozó egységes feltételek
---------+Article 70i 1.
---------+Article 70i 2.
---------+Article 70i 3.
---+VII. FEJEZET A BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
------+71. cikk Illetékes hatóságok
------+72. cikk A tagállamok által benyújtott jelentések
---------+Article 72 1.
---------+Article 72 2.
---------+Article 72 3.
---------+Article 72 4.
------+73. cikk Felülvizsgálat
---------+Article 73 1.
---------+Article 73 2.
---------+Article 73 3.
---------+Article 73 4.
------+74. cikk A mellékletek módosításai
---------+Article 74 1.
---------+Article 74 2.
------+75. cikk A bizottsági eljárás
---------+Article 75 1.
---------+Article 75 2.
------+76. cikk A felhatalmazás gyakorlása
---------+Article 76 1.
---------+Article 76 2.
---------+Article 76 3.
---------+Article 76 4.
---------+Article 76 5.
---------+Article 76 6.
------+79. cikk Szankciók
---------+Article 79 1.
---------+Article 79 2.
---------+Article 79 3.
---------+Article 79 4.
------+79a. cikk Kártérítés
---------+Article 79a 1.
---------+Article 79a 2.
---------+Article 79a 3.
------+80. cikk Átültetés a nemzeti jogba
---------+Article 80 1.
---------+Article 80 2.
------+81. cikk Hatályon kívül helyezés
---------+Article 81 1.
---------+Article 81 2.
---------+Article 81 3.
------+82. cikk Átmeneti rendelkezések
---------+Article 82 1.
---------+Article 82 2.
---------+Article 82 3.
---------+Article 82 4.
---------+Article 82 5.
---------+Article 82 6.
---------+Article 82 7.
---------+Article 82 8.
---------+Article 82 9.
------+83. cikk Hatálybalépés
------+84. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái
---+Ia. MELLÉKLET A 70a. cikkben említett tevékenységek
---+II. MELLÉKLET A 15. cikk (5) bekezdésében említett eltérés engedélyezésekor betartandó elvek
---+III. MELLÉKLET Az elérhető legjobb technikák meghatározásának szempontjai
---+IV. MELLÉKLET A nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban
---+V. MELLÉKLET A tüzelőberendezésekre vonatkozó műszaki rendelkezések
---+VI. MELLÉKLET A hulladékégetőkre és hulladék-együttégetőkre vonatkozó műszaki rendelkezések
---+VII. MELLÉKLET Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések
---+VIII. MELLÉKLET Titán-dioxidot előállító létesítményekre vonatkozó műszaki rendelkezések
---+IX. MELLÉKLET
---+X. MELLÉKLET Megfelelési táblázat
 English - European Union - Environment -

▼M1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/75/EU IRÁNYELVE (2010. november 24.) az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) ▼B (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

▼M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/75/EU IRÁNYELVE

(2010. november 24.)

az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)

▼B

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

,
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
CHAPTER IIA ENABLING AND PROMOTING INNOVATION CHAPTER IIA ENABLING AND PROMOTING INNOVATION
III. FEJEZET A TÜZELŐBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK III. FEJEZET A TÜZELŐBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
IV. FEJEZET A HULLADÉKÉGETŐ MŰVEKRE ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK IV. FEJEZET A HULLADÉKÉGETŐ MŰVEKRE ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
V. FEJEZET A SZERVES OLDÓSZEREKET HASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE ÉS TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK V. FEJEZET A SZERVES OLDÓSZEREKET HASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE ÉS TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
VI. FEJEZET TITÁN-DIOXIDOT ELŐÁLLÍTÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET TITÁN-DIOXIDOT ELŐÁLLÍTÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
VIA. FEJEZET A BAROMFI- ÉS SERTÉSTARTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK VIA. FEJEZET A BAROMFI- ÉS SERTÉSTARTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
VII. FEJEZET A BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VII. FEJEZET A BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái



I. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái

Az alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak. Ahol küszöbértéket feltüntető, azonos tevékenységi leírással rendelkező, több tevékenységet folytatnak ugyanabban a létesítményben, a tevékenységek kapacitása összeadódik. A hulladékgazdálkodási tevékenységek esetében ezt a számítást kell alkalmazni az 5.1., az 5.3a. és az 5.3b. pontban említett tevékenységek szintjén.

A Bizottság útmutatást határoz meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) 

az ezen mellékletben leírt hulladékgazdálkodási tevékenységek és a 2008/98/EK irányelv I. és II. mellékletében leírt tevékenységek közötti kapcsolat; valamint

b) 

az „ipari méretű” kifejezés értelmezése az e mellékletben leírt vegyipari tevékenységek leírásával kapcsolatban.

1.   Energiaipar

1.1.

Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MW teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben

1.2.

Ásványolaj és gáz finomítása

1.3.

Koksz előállítása

▼M1

1.4.

A következők gázosítása, cseppfolyósítása vagy pirolízise:

a) 

szén;

b) 

egyéb tüzelőanyag legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

▼B

2.   Fémek előállítása és feldolgozása

2.1.

Fémérc (beleértve a szulfidércet is) -pörkölése vagy -szinterelése

2.2.

Nyersvas vagy -acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), ideértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett

▼M1

2.3.

Vasfémek feldolgozása:

a) 

több mint 20 tonna nyersacél/óra kapacitású meleghengersorok tevékenysége;

aa) 

több mint 10 tonna nyersacél/óra kapacitású hideghengersorok tevékenysége;

b) 

kalapácsos kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja az 50 kJ/kalapács értéket;

ba) 

kovácssajtós kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a sajtónkénti energia meghaladja a 30 meganewton (MN)/sajtó értéket;

c) 

védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

▼B

2.4.

Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasöntödék tevékenysége

2.5.

Nemvasfémek feldolgozása:

a) 

nemvas nyersfémek ércből, koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítása;

b) 

nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6.

Fémek vagy műanyagok elektrolitikus vagy kémiai eljárással történő felületkezelése, amelyekben a kezelőkádak térfogata meghaladja a 30 m3-t

▼M1

2.7.

Évente legalább 15 000 tonna akkumulátorcella (katód, anód, elektrolit, szeparátor, kapszula) gyártási kapacitás mellett kizárólag az összeszerelési tevékenységtől eltérő akkumulátorgyártás.

▼B

3.   Ásványipar

3.1.

Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:

a) 

cementklinker előállítása forgókemencékben 500 tonna/nap gyártókapacitás felett, vagy egyéb kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett;

b) 

mész előállítása kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett;

c) 

magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett.

3.2.

Azbeszt vagy azbeszttartalmú termékek előállítása

3.3.

Üveg és üvegszál előállítása 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett

3.4.

Ásványi anyagok és ásványi szálak olvasztása 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett

▼M1

3.5.

Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, vagy porcelán égetéssel történő előállítása:

a) 

75 tonna/nap gyártási kapacitás felett; és/vagy

b) 

4 m3 kemencekapacitás felett és 300 kg/m3 kemencénkénti árusűrűség felett.

▼M1

3.6.

A következő ércek ipari méretű kitermelése, beleértve a helyszíni kezelési műveleteket, mint például szétzúzás, méretellenőrzés, dúsítás és feljavítás):

bauxit, króm, kobalt, réz, arany, vas, ólom, lítium, mangán, nikkel, palládium, platina, ón, volfrám és cink.

▼B

4.   Vegyipar

Ezen rész alkalmazásában a felsorolt tevékenységi körök vonatkozásában gyártás alatt a 4.1. – 4.6. pontokban felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok ipari méretű, vegyi vagy biológiai eljárással történő előállítását értjük

4.1.

Szerves vegyi anyagok előállítása, mint például:

a) 

egyszerű szénhidrogének (nyílt vagy zárt szénláncú, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás);

b) 

oxigéntartalmú szénhidrogének, mint például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek és észterkeverékek, acetátok, éterek, peroxidok és epoxigyanták;

c) 

kéntartalmú szénhidrogének;

d) 

nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint például aminok, amidok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro- vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok;

e) 

foszfortartalmú szénhidrogének;

f) 

halogéntartalmú szénhidrogének;

g) 

szerves fémvegyületek;

h) 

műanyagok (polimerek, szintetikus szálak, cellulózalapú szálak);

i) 

szintetikus gumik;

j) 

színezékek és pigmentek;

k) 

felületaktív anyagok.

4.2.

Szervetlen vegyi anyagok előállítása, mint például:

▼M1

a) 

gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén – kivéve a vízelektrolízissel elállított hidrogén –, kén-dioxid, foszgén;

▼B

b) 

savak, mint például krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessavak;

c) 

lúgok, mint például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid;

d) 

sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát;

e) 

nemfémek, fém-oxidok vagy más szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilícium, szilícium-karbid.

4.3.

Foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú (egyszerű vagy összetett) műtrágya előállítása

4.4.

Növényvédő szerek vagy biocidek előállítása

4.5.

Gyógyszeripari termékek, köztük intermedierek előállítása

4.6.

Robbanószerek előállítása

5.   Hulladékgazdálkodás

5.1.

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a) 

biológiai kezelés;

b) 

fizikai-kémiai kezelés;

c) 

elegyítés vagy keverés az 5.1. és 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

d) 

újracsomagolás az 5.1. és 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében;

e) 

oldószerek visszanyerése/regenerálása;

f) 

szervetlen anyagok újrafeldolgozása/visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével;

g) 

savak vagy lúgok regenerálása;

h) 

szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése;

i) 

katalizátorok összetevőinek visszanyerése;

j) 

olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata;

k) 

felszíni feltöltés.

5.2.

Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben:

a) 

nem veszélyes hulladékok 3 tonna/óra kapacitás felett;

b) 

veszélyes hulladékok esetében, ►C1  10 tonna/nap ◄ kapacitás felett.

▼M1

5.3.
a) 

Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység alkalmazásával, a 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 23 ) hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

▼C4

i. 

biológiai kezelés, mint például anaerob lebontás vagy kombinált fermentáció);

▼M1

ii. 

fizikai-kémiai kezelés;

iii. 

hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iv. 

salak és hamu kezelése;

v. 

fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint a hulladékká vált járműveket és azok alkatrészeit.

b) 

Nem veszélyes hulladék hasznosítása vagy annak hasznosítására és ártalmatlanítására irányuló tevékenységek együttese 75 tonna/nap kapacitás felett, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység alkalmazásával, a 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

▼C4

i. 

biológiai kezelés, mint például anaerob lebontás;

▼M1

ii. 

hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából;

iii. 

salak és hamu kezelése;

iv. 

fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint a hulladékká vált járműveket és azok alkatrészeit.

Amennyiben az egyedüli hulladékkezelési tevékenység az anaerob lebontás, az e tevékenységre vonatkozó kapacitási küszöbérték napi 100 tonna.

▼B

5.4.

Napi 10 tonna hulladéknál többet fogadó, vagy 25 ezer tonnánál nagyobb össz-befogadóképességű, a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv ( 24 ) 2. cikkének g) pontjában meghatározott hulladéklerakók, kivéve az inert hulladékokat fogadó lerakókat.

5.5.

Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék átmeneti tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitás felett, a keletkezés helyén a begyűjtésig történő átmeneti tárolás kivételével.

5.6.

Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitás felett.

6.   Egyéb tevékenységek

6.1.

A következők gyártása ipari létesítményekben:

a) 

cellulóz fából vagy egyéb rostanyagból;

b) 

papír vagy karton 20 tonna/nap gyártási kapacitás felett;

c) 

az alábbi faalapú lapok közül egy vagy több: irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitás felett.

▼M1

6.2.

Textilszálak vagy textíliák előkezelése (műveletek, mint például mosás, fehérítés, mercerezés), színezése vagy kikészítése 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett.

▼B

6.3.

Nyersbőr és irha cserzése, amennyiben a feldolgozási kapacitás meghaladja a napi 12 tonna készterméket

6.4.
a) 

Vágóhidak tevékenysége 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett;

b) 

Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból:

i. 

kizárólag állati eredetű nyersanyagok (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett;

ii. 

kizárólag növényi eredetű nyersanyagok 300 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett vagy 600 tonna késztermék/nap kapacitás felett, amennyiben a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő napot meg nem haladó időtartamon át üzemel;

iii. 

állati és növényi eredetű nyersanyagok, kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:

— 
75 tonna késztermék/nap, amennyiben „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel; vagy
— 
egyéb esetekben [300 - (22,5 × A)]

ahol „A” a késztermék gyártókapacitásában foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti (tömeg százalékban).

A csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének.

Az ebben az alpontban foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej.

image

Szövege kép

küszöbérték (tonna/nap)

Állati eredetű nyersanyang (a késztermék gyártókapacitásának %-ában)

c) 

Kizárólag tej kezelése és feldolgozása napi 200 tonna beérkezett tejmennyiség felett (éves átlag).

▼M1

6.5.

Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett.

6.6.

Vízelektrolízis hidrogéngyártás céljára 50 tonna/nap gyártási kapacitás felett.

▼B

6.7.

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületének kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatkészítés, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényezés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, ahol a szervesoldószer-felhasználás 150 kg/óra feletti, vagy éves szinten a 200 tonnát meghaladja.

6.8.

Szén (jól kiégetett szén) vagy elektrografit előállítása égetéssel vagy grafitizálással.

6.9.

A 2009/31/EK irányelv értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, geológiai tárolásra szánt CO2-áramok leválasztása.

6.10.

Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása– amely nem kizárólag a fa gombás elszíneződése elleni kezelésre terjed ki – legalább 75 m3/nap termelőkapacitással.

6.11.

A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, a II. fejezetben említett létesítmény által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.
Ia. MELLÉKLET A 70a. cikkben említett tevékenységek



Ia. MELLÉKLET

A 70a. cikkben említett tevékenységek

E melléklet hatálya alá tartoznak azok a létesítmények, amelyek az alábbi tevékenységi kategóriák közül egy vagy több alá tartoznak:

1. 

Legalább 350 számosállategységet képviselő sertéstartás, kivéve az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban végzett, ökológiai termelési rendszerek keretében történő állattartási tevékenységeket, vagy ahol az állománysűrűség kevesebb mint 2 számosállategység/hektár, amelyet kizárólag legeltetésre, vagy az állatok takarmányozására szánt növények termesztésére használnak, és az állatokat az év jelentős részében, vagy szezonálisan a szabadban tartják.

2. 

Legalább 300 számosállategységet képviselő, kizárólag tojótyúkok tartása, vagy legalább 280 számosállategységet képviselő, kizárólag más baromfikategóriák tenyésztése. A többféle baromfit, köztük tojótyúkokat tartó létesítményekben a küszöbérték 280 számosállategység, és a kapacitást a tojótyúkokra alkalmazandó súlyozási tényezőként ( *1 )0,93 -at felhasználva kell kiszámítani.

3. 

Legalább 380 számosállategységet képviselő vegyes sertés-, vagy baromfitartás, kivéve az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban végzett ökológiai termelési rendszerek keretében történő sertéstartási tevékenységeket, vagy ahol az állománysűrűség kevesebb mint 2 számosállategység/hektár, amelyet kizárólag legeltetésre, vagy az állatok takarmányozására szánt növények termesztésére használnak, és az állatokat az év jelentős részében, vagy szezonálisan a szabadban tartják.

Egy létesítmény számosállategység-szintjét a következő átváltási arányok alkalmazásával kell kiszámítani:

Sertés:

Tenyészkoca ≥ 50 kg … 0,500

Malac ≤ 20 kg … 0,027

Egyéb sertés … 0,300

Baromfi:

Brojlercsirke … 0,007

Tojótyúk … 0,014

Pulyka … 0,030

Kacsa … 0,010

Liba … 0,020

Strucc … 0,350

Más szárnyas… 0,001

II. MELLÉKLET A 15. cikk (5) bekezdésében említett eltérés engedélyezésekor betartandó elvek



II. MELLÉKLET

A 15. cikk (5) bekezdésében említett eltérés engedélyezésekor betartandó elvek

A 15. cikk (5) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérések során tiszteletben kell tartani a következő elveket:

1.    Költségek

1.1. A 15. cikk (5) bekezdésében említett költségek az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek való megfelelés költségeiként értendők, amelyek magukban foglalják mind a beruházási kiadásokat, mind a működési költségeket. A szélesebb körű társadalmi vagy gazdasági költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

1.2. A költségek értékelésének kvantitatívnak kell lennie, és azt minőségi értékelésnek kell alátámasztania.

1.3. Az értékelés során figyelembe vett költségeknek:

a) 

nettó értékköltséget kell képviselniük, az elérhető legjobb technikák alkalmazásából származó pénzügyi előnyök levonása után;

b) 

tartalmazniuk kell az elérhető legjobb technikák finanszírozásához szükséges pénzügyi tőkéhez való hozzáférés költségét;

c) 

a költségeket a pénzben kifejezett érték időbeli eltéréseinek figyelembevétele érdekében diszkontrátával kell kiszámítani.

1.4. Az eltérés iránti kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a költségek forrását és a kiszámításukhoz használt módszereket, beleértve az 1.3. pont c) alpontjában említett diszkontrátát és a költségek értékelésével kapcsolatos becsült bizonytalanságokat is.

1.5. Az illetékes hatóság az üzemeltető által benyújtott költségértékelést más forrásokból származó információk alapján értékeli, például technológiaszolgáltatók, szakértők által értékelt kutatás, szakértői vélemények vagy más olyan létesítmények adatai, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.

2.    Környezeti előnyök

2.1. A 15. cikk (4) bekezdésében említett környezeti előnyök az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek való megfelelésből fakadó környezeti előnyként értendők.

2.2. A környezeti előnyök értékelésének kvantitatívnak kell lennie (azokat pénzben számszerűsítve kell kifejezni), és azt minőségi értékelésnek kell alátámasztania. A szennyező anyagok által okozott kár megállapított költségeit, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, fel kell használni az értékelés során.

2.3. A környezeti előnyök értékelése során a pénzben kifejezett előnyökre diszkontrátát kell alkalmazni, amely kifejezi, hogy az idő múlásával változik a társadalom számára jelentett előnyök értéke.

2.4. Az eltérés iránti kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a környezeti előnyökkel kapcsolatos információk forrását és a környezeti előnyök kiszámításához használt módszereket, beleértve az 1.3. pont c) alpontjában említett diszkontrátát és a környezeti előnyök értékelésével kapcsolatos becsült bizonytalanságokat is.

2.5. Az illetékes hatóság a környezeti előnyök üzemeltető által végzett értékelését szakértői vélemények vagy más olyan létesítmények adatai alapján értékeli, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.

3.    Aránytalan költségek a környezeti előnyökhöz képest

3.1. Annak megállapítása céljából, hogy fennáll-e aránytalanság, össze kell hasonlítani az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek való megfelelés költségeit és az ilyen megfelelés előnyeit.

3.2. Az összehasonlítási mechanizmusnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) 

a költségek és a környezeti előnyök értékelésével kapcsolatos bizonytalanságok kezelésére szolgáló módszer;

b) 

azon árrés meghatározása, amellyel a költségeknek meg kell haladniuk a környezeti előnyöket.
III. MELLÉKLET Az elérhető legjobb technikák meghatározásának szempontjai



III. MELLÉKLET

Az elérhető legjobb technikák meghatározásának szempontjai

1.

hulladékszegény technológiák alkalmazása;

▼M1

2.

kevésbé veszélyes anyagok használata, például különös aggodalomra okot adó anyagok kevesebb használata;

▼B

3.

a folyamatban használt és termelt anyagok, valamint adott esetben a hulladék hasznosítása és újrafeldolgozása;

4.

összehasonlítható folyamatok, berendezések és üzemeltetési módszerek, amelyeket ipari méretekben sikeresen kipróbáltak;

▼M1

5.

technológiai előnyök, ideértve a digitális eszközöket, és a tudományos ismeretek és megértés változásai;

▼B

6.

a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége;

7.

az új vagy meglévő létesítmények üzembe helyezési időpontjai;

8.

az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő;

▼M1

9.

a folyamatban használt nyersanyagok, beleértve a vizet, felhasználása és azok jellemzője, valamint az erőforráshatékonyság és az újrafelhasználás és a dekarbonizáció;

10.

a kibocsátások környezetre, többek között a biológiai sokféleségre kifejtett általános hatása megelőzésének vagy minimumra csökkentésének szükségessége és kockázatai;

11.

a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre és emberi egészségre gyakorolt következményeinek csökkentése;

▼B

12.

nemzetközi közjogi szervezetek által közzétett információk.
IV. MELLÉKLET A nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban



IV. MELLÉKLET

A nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban

1.

▼M1

A nyilvánosságot közzététel útján és egy weboldalon a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ észszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:

▼B

a) 

az engedélykérelem vagy, adott esetben, az engedély vagy az engedélyben foglalt feltételek frissítésére vonatkozó javaslat a 21. cikkel összhangban, beleértve a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt pontok leírását;

b) 

adott esetben az a tény, hogy egy határozatot nemzeti vagy országhatáron átterjedő környezeti hatásvizsgálathoz, illetve a 26. cikkel összhangban a tagállamok közötti konzultációkhoz kell kötni;

c) 

a döntéshozatalért, a releváns információk szolgáltatásáért, az észrevételek és kérdések fogadásáért felelős illetékes hatóság adatai, valamint az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidők részletei;

d) 

a lehetséges határozatok vagy, amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;

e) 

adott esetben az engedély vagy az engedélyben foglalt feltételek frissítésére tett javaslatra vonatkozó részletek;

f) 

a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének és helyének, vagy módjának a megjelölése;

g) 

az 5. pont értelmében a nyilvánosság részvételére és a konzultációra vonatkozó intézkedések részletei.

2.

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintettek rendelkezésére bocsátják a következőket:

a) 

a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyek az érintettek 1. ponttal összhangban történő tájékoztatásakor az illetékes hatóságnál vagy hatóságoknál fellelhetők;

b) 

a 2003/4/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban az 1. pontban említett információktól eltérő olyan információ, amely ezen irányelv 5. cikkével összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintetteket az 1. ponttal összhangban tájékoztatták.

▼M1

3.

Az érintett nyilvánosság tagjainak korai és tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeiket és véleményüket a döntés meghozatalát megelőzően az illetékes hatósághoz eljuttathassák.

▼B

4.

A határozatok meghozatalakor az e melléklet értelmében folytatott konzultációk eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik.

▼M1

5.

A különböző szakaszokra észszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintett nyilvánosság tagjainak felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

V. MELLÉKLET A tüzelőberendezésekre vonatkozó műszaki rendelkezések



V. MELLÉKLET

A tüzelőberendezésekre vonatkozó műszaki rendelkezések

1. RÉSZ

Kibocsátási határértékek a 30. cikk (2) bekezdésében említett tüzelőberendezések esetében

1.

A kibocsátási határértékek kiszámításának alapja: 273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nagyságú nyomás, a füstgázok vízgőztartalmának korrekciója, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 %-os, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, gázturbináktól és gázmotoroktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 %-os, gázturbinák és gázmotorok esetében pedig 15 %-os O2-tartalom.

2.

SO2-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag

Biomassza

Tőzeg

Folyékony tüzelőanyagok

50-100

400

200

300

350

100-300

250

200

300

250

> 300

200

200

200

200

Azoknál a szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetője ezen időpontot megelőzően nyújtott be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a létesítményt 2003. november 27-ig üzembe helyezték, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, a SO2-kibocsátási határérték 800 mg/Nm3.

Azoknál a folyékony tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetője ezen időpontot megelőzően nyújtott be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a létesítményt 2003. november 27-ig üzembe helyezték, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, a SO2-kibocsátási határérték az 300 MW-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű berendezések esetében 850 mg/Nm3, a 300 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű berendezések esetében pedig 400 mg/Nm3.

A tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, és amely egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemel többet 1 500 üzemóránál, vonatkozhatnak az előző két bekezdésben a teljes tüzelőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítményével kapcsolatban rögzített kibocsátási határértékek. Ez esetben minden egyes ilyen füstcsatorna kibocsátását külön kell ellenőrizni.

3.

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot használó tüzelőberendezések SO2-kibocsátási határértékei (mg/Nm3), a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Általában

35

Propán-bután

5

Alacsony fűtőértékű gázok kokszolókemencéből

400

Alacsony fűtőértékű gázok nagyolvasztóból

200

A finomítási maradékanyagok gázosításából keletkező, alacsony fűtőértékű gázokat égető azon tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a létesítményt 2003. november 27-ig üzembe helyezték, a SO2-kibocsátási határérték 800 mg/Nm3.

4.

NOx-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag

Biomassza és tőzeg

Folyékony tüzelőanyagok

50-100

300

450 lignitpor égetése esetén

300

450

100-300

200

250

200 (1)

> 300

200

200

150 (1)

(1)   

A NOx-kibocsátási határérték 450mg/Nm3 a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagoknak saját fogyasztás céljából, legfeljebb 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű olyan tüzelőberendezésekben történő elégetése tekintetében, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték.

Az NOx-kibocsátási határérték 450mg/Nm3 a vegyipari létesítményeken belüli, legfeljebb 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek folyékony termelési maradékanyagot nem kereskedelmi tüzelőanyagként, saját fogyasztás céljából használnak fel, és amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték.

Azoknál a maximum 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetője ezen időpont előtt nyújtott be teljes engedélykérelmet, a berendezést pedig legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Azoknál az 500 MW-nál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 1987. július 1-je előtt kaptak engedélyt, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 450 mg/Nm3.

Azoknál az 500 MW-nál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű, folyékony tüzelőanyagot égető tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, a berendezést pedig legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, az NOx-kibocsátási határérték 400 mg/Nm3.

A tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, és amely egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemel többet évi 1 500 üzemóránál, vonatkozhatnak az előző három bekezdésben a teljes tüzelőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítményével kapcsolatban rögzített kibocsátási határértékek. Ez esetben minden egyes ilyen füstcsatorna kibocsátását külön kell ellenőrizni.

5.

A könnyű vagy középpárlatokat folyékony tüzelőanyagként égető gázturbináknál (a CCGT-t is beleértve) a NOx-kibocsátási határérték 90 mg/Nm3, a CO-kibocsátási határérték pedig 100 mg/Nm3.

Az évi 500 üzemóránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra nem vonatkoznak az e pontban meghatározott kibocsátási határértékek. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemóra-felhasználásról.

6.

NOx-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) és CO-kibocsátási határértékek gáztüzelésű tüzelőberendezések esetében



 

NOx

CO

Földgázt égető tüzelőberendezések, a gázturbinák és gázmotorok kivételével

100

100

Kohógázt, kokszkemencéből származó gázt vagy finomítási maradékanyagok gázosításából származó alacsony fűtőértékű gázokat égető tüzelőberendezések a gázturbinák és gázmotorok kivételével

200 (4)

—

Egyéb gázokat égető tüzelőberendezések a gázturbinák és gázmotorok kivételével

200 (4)

—

Földgázzal (1)üzemelő gázturbinák (beleértve a CCGT-t is)

50 (2) (4)

100

Egyéb gázokkal vagy tüzelőanyagokkal üzemelő gázturbinák (beleértve a CCGT-t is)

120

—

Gázmotorok

100

100
(1)   

A földgáz a természetben előforduló metán, legfeljebb 20 térfogat-százaléknyi inert és egyéb összetevővel.

(2)   

Az alábbi esetekben 75 mg/Nm3, amennyiben a gázturbina ISO alapterhelési körülmények között megállapított hatásfoka:

i.  kombinált fűtő és áramtermelő rendszerekben használt gázturbina, amelynek teljes hatásfoka 75 %-nál nagyobb;

ii.  kombinált ciklusú létesítményekben használt gázturbina, amelynek teljes elektromos hatásfoka éves átlagban 55 %-nál nagyobb;

iii.  mechanikai hajtásra használt gázturbinák.

(3)   

Az egyik kategóriába sem tartozó, a 2. megjegyzésben említett egyszeres ciklusú gázturbinák esetében, amelyek ISO-alapterhelés mellett meghatározott hatásfoka 35 %-nál nagyobb, a kibocsátási határérték az NOx esetében 50xη/35, ahol az „η” a gázturbina ISO-alapterhelés mellett meghatározott hatásfoka százalékban megadva.

(4)   

300 mg/Nm3 az olyan, legfeljebb 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték.

Gázturbinák esetében (beleértve a CCGT-t is) az e pontban szereplő táblázatban meghatározott NOx- és CO-kibocsátási határértékek kizárólag 70 %-nál nagyobb terhelésre vonatkoznak.

Azoknál a gázturbináknál (beleértve a CCGT-t is), amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt, vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, a berendezést pedig legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték, és amelyek egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem üzemelnek többet évi 1 500 üzemóránál, a NOx-kibocsátási határérték földgáz égetése esetén 150 mg/Nm3, egyéb gázok vagy folyékony tüzelőanyagok égetése esetén pedig 200 mg/Nm3.

A tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, és amely egy ötéves időszak mozgó átlagát tekintve nem működik többet évi 1 500 üzemóránál, vonatkozhatnak az előző bekezdésben a teljes tüzelőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítményével kapcsolatban rögzített kibocsátási határértékek. Ez esetben minden egyes ilyen füstcsatorna kibocsátását külön kell ellenőrizni.

Az évi 500 üzemóránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra és gázmotorokra az ebben a pontban meghatározott kibocsátási határértékek nem vonatkoznak. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemóra-felhasználásról.

7.

Porkibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag

Biomassza és tőzeg

Folyékony üzemanyagok (1)

50-100

30

30

30

100-300

25

20

25

> 300

20

20

20
(1)   

A porkibocsátási határérték 50mg/Nm3 a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagoknak saját fogyasztás céljából olyan tüzelőberendezésekben történő elégetése tekintetében, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt vagy amelyek üzemeltetői ezen időpont előtt nyújtottak be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték.

8.

Porkibocsátási határértékek (mg/Nm3) gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Általában

5

Kohógáz

10

Az acélipar által előállított, máshol felhasználható gázok

30

2. RÉSZ

Kibocsátási határértékek a 30. cikk (3) bekezdésében említett tüzelőberendezések esetében

1.

A kibocsátási határértékek kiszámításának alapja: 273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nagyságú nyomás, a füstgázok vízgőztartalmának korrekciója, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 %-os, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, gázturbináktól vagy gázmotoroktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 %-os, gázturbinák és gázmotorok esetében pedig 15 %-os O2-tartalom.

Kiegészítő tüzelésű, kombinált ciklusú gázturbinák esetében az O2-tartalmat az illetékes hatóság határozza meg, figyelembe véve a kérdéses létesítmény sajátos jellemzőit.

2.

SO2-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag

Biomassza

Tőzeg

Folyékony tüzelőanyagok

50-100

400

200

300

350

100-300

200

200

300

Fluidágyas tüzelés esetén 250

200

> 300

150

Keringtetett vagy nyomás alatti fluidágyas tüzelés esetén 200

150

150

Fluidágyas tüzelés esetén 200

150

3.

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot használó tüzelőberendezések SO2-kibocsátási határértékei (mg/Nm3), a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Általában

35

Propán-bután

5

Alacsony fűtőértékű gázok kokszolókemencéből

400

Alacsony fűtőértékű gázok nagyolvasztóból

200

4.

NOx-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag

Biomassza és tőzeg

Folyékony tüzelőanyagok

50-100

300

400 lignitpor égetése esetén

250

300

100-300

200

200

150

> 300

150

200 lignitpor égetése esetén

150

100

5.

A könnyű vagy középpárlatokat folyékony tüzelőanyagként égető gázturbináknál (beleértve a CCGT-t is) a NOx-kibocsátási határérték 50 mg/Nm3, a CO-kibocsátási határérték pedig 100 mg/Nm3.

Az évi 500 üzemóránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra nem vonatkoznak az e pontban meghatározott kibocsátási határértékek. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemóra-felhasználásról.

6.

NOx-kibocsátási határértékek (mg/Nm3) és CO-kibocsátási határértékek gáztüzelésű tüzelőberendezések esetében



 

NOx

CO

Gázturbináktól és gázmotoroktól eltérő tüzelőberendezések

100

100

Gázturbinák (CCGT is beleértve)

50 (1)

100

Gázmotorok

75

100
(1)   

Egyszeres ciklusú gázturbinák esetében, amelyek – ISO-alapterhelés mellett meghatározott – hatásfoka 35 %-nál nagyobb, a NOx-kibocsátási határérték 50xη/35, ahol az „η” a gázturbina ISO-alapterhelés mellett meghatározott hatásfoka százalékban megadva.

Gázturbinák esetében (beleértve a CCGT-t is) az e pontban meghatározott NOx- és CO-kibocsátási határértékek kizárólag 70 %-nál nagyobb terhelésre vonatkoznak.

Az évi 500 üzemóránál kevesebbet üzemelő tartalék gázturbinákra és gázmotorokra az ebben a pontban meghatározott kibocsátási határértékek nem vonatkoznak. E létesítmények üzemeltetői nyilvántartást kötelesek vezetni az üzemóra-felhasználásról.

7.

Porkibocsátási határértékek (mg/Nm3) szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

 

50- 300

20

> 300

10

biomassza és tőzeg esetében 20

8.

Porkibocsátási határértékek (mg/Nm3) gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetében, a gázturbinák és gázmotorok kivételével



Általában

5

Kohógáz

10

Az acélipar által előállított, máshol felhasználható gázok

30

3. RÉSZ

A kibocsátások monitoringja

1.

Az egyes, legalább 100 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgázainak SO2-, NOx- és porkoncentrációját folyamatosan mérni kell.

A gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat égető, legalább 100 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések füstgázainak CO-koncentrációját folyamatosan mérni kell.

2.

Az illetékes hatóság az alábbi esetekben eltekinthet az 1. pontban említett, kötelezően előírt folyamatos méréstől:

a) 

a 10 000 üzemóránál rövidebb élettartamú tüzelőberendezések esetében;

b) 

földgázt égető tüzelőberendezésekből származó SO2 és por esetében;

c) 

ismert kéntartalmú olajat égető tüzelőberendezésekből származó SO2 esetében, amennyiben nincsen füstgáz-kénmentesítő berendezés;

d) 

biomasszát égető tüzelőberendezésekből származó SO2 esetében, amennyiben az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a SO2-kibocsátás semmilyen körülmények között sem lehet magasabb az előírt kibocsátási határértékeknél.

3.

Amennyiben a folyamatos mérés nem kötelező, hathavonta legalább egyszer kötelesek a SO2, az NOx, a por és – gáztüzelésű tüzelőberendezések esetében – a CO koncentrációjára vonatkozó méréseket végezni.

4.

A szén- vagy lignittüzelésű tüzelőberendezések füstgázaiban évente legalább egy alkalommal mérni kell a kibocsátott higany összmennyiségét.

5.

A 3. pontban említett SO2- és NOx-mérés alternatívájaként az illetékes hatóság által ellenőrzött és jóváhagyott egyéb eljárások is alkalmazhatók a SO2- és NOx-kibocsátás meghatározására. Az ilyen eljárások a CEN-szabványokat alkalmazzák, illetve amennyiben CEN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

6.

Az illetékes hatóságot tájékoztatni kell a felhasznált tüzelőanyag típusának, illetve a létesítmény üzemeltetésének jelentős változásairól. Az illetékes hatóság határozza meg, hogy az 1-4. pontban megállapított ellenőrzési követelmények ezt követően megfelelőek-e, vagy kiigazításra szorulnak.

7.

Az 1. ponttal összhangban végzett folyamatos mérések kiterjednek a füstgázok oxigéntartalmának, hőmérsékletének, nyomásának és vízgőztartalmának mérésére is. A füstgázok vízgőztartalmának folyamatos mérése nem szükséges, feltéve, hogy a mintául szolgáló füstgázt a kibocsátás elemzését megelőzően szárították.

8.

A vonatkozó szennyező anyagok mintavételezését és elemzését, a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN-szabványokkal összhangban végzik. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-s, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrizni kell.

▼M1

Az üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot az automatikus mérési rendszerek ellenőrzésének eredményeiről.

▼B

9.

A kibocsátási határértékek szintjén egy egyszeri mérési eredmény 95 %-os konfidencia intervallum értékei nem haladhatják meg a kibocsátási határértékek alábbi százalékos értékeit:



Szén-monoxid

10 %

Kén-dioxid

20 %

Nitrogén-oxidok

20 %

Por

30 %

10.

Az érvényesített óránkénti és napi átlagértékeket az érvényes óránkénti átlagértékekből határozzák meg, a 9. pontban meghatározott konfidencia-intervallum értékének levonását követően.

▼M1

Minden olyan nap, amikor háromnál több óránkénti átlagérték érvénytelen az automatikus mérési rendszer hibája vagy karbantartása miatt, érvénytelenítésre kerül. Amennyiben egy év során ilyen okból tíznél több napot érvénytelenítenek, az illetékes hatóság az üzemeltető számára indokolatlan késedelem nélkül az automatikus mérési rendszer megbízhatóságának növelését célzó intézkedéseket ír elő.

▼B

11.

Azon berendezések esetében, amelyeknek be kell tartaniuk a 31. cikkben említett kéntelenítési arányokat, a tüzelőberendezésben égetett tüzelőanyag kéntartalmát is rendszeresen ellenőrizni kell. Az illetékes hatóságokat tájékoztatni kell a tüzelőanyag típusát érintő érdemi változásokról.

4. RÉSZ

A kibocsátási határértékek betartásának megfelelőségi vizsgálata

1.

Folyamatos mérés esetén az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha az üzemórákra vonatkoztatott mérési eredmények szerint egy naptári éven belül az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) 

egyetlen érvényesített havi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékeket;

b) 

egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 110 %-át;

c) 

kizárólag szénnel működő kazánokból álló, 50 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések esetében egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 150 %-át;

d) 

az érvényesített, órás átlagértékek 95 %-a az év folyamán nem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 200 %-át.

Az érvényesített átlagérték meghatározása a 3. rész 10. pontja alapján történik.

Az átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 30. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 37. cikkben foglalt időszakok alatt, valamint az indítási és a leállítási időszakban végzett méréseket.

2.

Ahol nem kötelező a folyamatos mérés, az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha az egyes méréssorozatok vagy az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak megfelelően meghatározott egyéb eljárások eredményei nem lépik túl a kibocsátási határértékeket.

5. RÉSZ

Minimális kéntelenítési arányok

1.

A 30. cikk (2) bekezdésében említett tüzelőberendezésekre vonatkozó minimális kéntelenítési arányok



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Minimális kéntelenítési arány

A 2002. november 27-ét megelőzően engedélyezett berendezések, vagy olyan berendezések, amelyek üzemeltetője ezen időpont előtt nyújtott be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést 2003. november 27-ig üzembe helyezték

Egyéb berendezések

50-100

80 %

92 %

100-300

90 %

92 %

> 300

96 % (1)

96 %
(1)   

Az olajpalát égető tüzelőberendezések esetében a minimális kéntelenítési arány 95 %.

2.

A 30. cikk (3) bekezdésében említett tüzelőberendezésekre vonatkozó minimális kéntelenítési arányok



Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MW)

Minimális kéntelenítési arány

50-100

93 %

100-300

93 %

> 300

97 %

6. RÉSZ

A kéntelenítési arány teljesítése

Az e melléklet 5. részében megállapított minimális kéntelenítési arányokat havi átlagos határértékként kell alkalmazni.

7. RÉSZ

Átlagos kibocsátási határértékek finomítón belül működő, vegyes tüzelésű tüzelőberendezéseknél

Kőolaj-finomítókban működő, a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt, saját fogyasztás céljából égető, vegyes tüzelésű tüzelőberendezéseknél – gázturbinák és gázmotorok kivételével – az átlagos SO2-kibocsátási határérték (mg/Nm3) a következő:

a) 

olyan tüzelőberendezéseknél, amelyek 2002. november 27. előtt kaptak engedélyt vagy amelyek üzemeltetője ezen időpont előtt nyújtott be teljes engedélykérelmet, feltéve, hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték: 1 000  mg/Nm3;

b) 

egyéb tüzelőberendezéseknél: 600 mg/Nm3.

Ezek a kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékleten, 101,3 kPa nyomáson, a füstgázok vízgőztartalom miatti korrekcióját követően számítandók, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 %-os, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok esetében 3 %-os O2-tartalommal.
VI. MELLÉKLET A hulladékégetőkre és hulladék-együttégetőkre vonatkozó műszaki rendelkezések



VI. MELLÉKLET

A hulladékégetőkre és hulladék-együttégetőkre vonatkozó műszaki rendelkezések

1. RÉSZ

Fogalommeghatározások

Ezen melléklet alkalmazásában:

a) 

„meglévő hulladékégető mű”: olyan hulladékégető mű:

i. 

amely 2002. december 28. előtt már üzemelt és a vonatkozó uniós jogszabályok szerinti engedéllyel rendelkezett;

ii. 

amely hulladék égetésére a vonatkozó uniós jogszabályok szerint 2002. december 28. előtt kiadott engedéllyel rendelkezett, illetve ezen időpont előtt lett nyilvántartásba véve, feltéve, hogy az üzemet legkésőbb 2003. december 28-án üzembe helyezték;

iii. 

amely az illetékes hatóság megítélése szerint 2002. december 28. előtt teljes körű engedélyezési eljárás hatálya alá tartozott, feltéve, hogy az üzemet legkésőbb 2004. december 28-án üzembe helyezték;

b) 

„új hulladékégető mű”: minden olyan hulladékégető mű, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá.

2. RÉSZ

Egyenérték-tényezők a dibenzo-p-dioxinokra és dibenzofuránokra

A dioxinok és furánok összes koncentrációjának meghatározásához az alábbi dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok tömegkoncentrációját kell az összesítés előtt az alábbi felsorolt egyenérték-tényezőkkel megszorozni:



 

Toxicitási egyenérték-tényező

2,3,7,8 – Tetraklór-dibenzo-dioxin (TCDD)

1

1,2,3,7,8 – Pentaklór-dibenzo-dioxin (PeCDD)

0,5

1,2,3,4,7,8 – Hexaklór-dibenzo-dioxin (HxCDD)

0,1

1,2,3,6,7,8 – Hexaklór-dibenzo-dioxin (HxCDD)

0,1

1,2,3,7,8,9 – Hexaklór-dibenzo-dioxin (HxCDD)

0,1

1,2,3,4,6,7,8 – Heptaklór-dibenzo-dioxin (HpCDD)

0,01

Oktaklór-dibenzo-dioxin (OCDD)

0,001

2,3,7,8 – Tetraklór-dibenzo-furán (TCDF)

0,1

2,3,4,7,8 – Pentaklór-dibenzo-furán (PeCDF)

0,5

1,2,3,7,8 – Pentaklór-dibenzo-furán (PeCDF)

0,05

1,2,3,4,7,8 – Hexaklór-dibenzo-furán (HxCDF)

0,1

1,2,3,6,7,8 – Hexaklór-dibenzo-furán (HxCDF)

0,1

1,2,3,7,8,9 – Hexaklór-dibenzo-furán (HxCDF)

0,1

2,3,4,6,7,8 – Hexaklór-dibenzo-furán (HxCDF)

0,1

1,2,3,4,6,7,8 – Heptaklór-dibenzo-furán (HpCDF)

0,01

1,2,3,4,7,8,9 – Heptaklór-dibenzo-furán (HpCDF)

0,01

Oktaklór-dibenzo-furán (OCDF)

0,001

3. RÉSZ

Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei hulladékégető művek esetében

1.

A kibocsátási határértékek kiszámításának alapja: 273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nagyságú nyomás, és a füstgázok vízgőztartalmának korrekciója.

Ezek a feltételek füstgáz esetében 11 %-os oxigéntartalomra vonatkoznak, míg a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 3. pontja szerint meghatározott ásványi hulladékolajok égetése nyomán felszabaduló füstgázoknál, valamint a 6. rész 2.7. pontjában foglalt esetekben 3 %-os oxigéntartalom mellett érvényesek.

1.1.

A kibocsátási határértékek napi átlagai az alábbi szennyező anyagok esetében (mg/Nm3)



Összes szilárd anyag

10

Gáz- és gőznemű szerves anyagok az összes szerves szén mennyiségében kifejezve (TOC)

10

Sósav (HCl)

10

Hidrogén-fluorid (HF)

1

Kén-dioxid (SO2)

50

NO2-ban kifejezett összes nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) meglévő hulladékégető művekre, amelyek névleges kapacitása az óránként hat tonnát meghaladja, vagy új hulladékégető művekre

200

NO2-ban kifejezett összes nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) meglévő hulladékégető művekre, amelyek névleges kapacitása óránként legfeljebb hat tonna

400

1.2.

A kibocsátási határértékek félórás átlagai az alábbi szennyező anyagok esetében (mg/Nm3)



 

(100 %) A

(97 %) B

Összes szilárd anyag

30

10

Gáz- és gőznemű szerves anyagok az összes szerves szén mennyiségében kifejezve (TOC)

20

10

Sósav (HCl)

60

10

Hidrogén-fluorid (HF)

4

2

Kén-dioxid (SO2)

200

50

NO2-ban kifejezett összes nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) meglévő hulladékégető művekre, amelyek névleges kapacitása az óránként hat tonnát meghaladja, vagy új hulladékégető művekre

400

200

1.3.

Átlagos kibocsátási határértékek (mg/Nm3) az alábbi nehézfémek esetében legalább harmincperces, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatt



Kadmium és vegyületei kadmiumban kifejezve (Cd)

Összesen: 0,05

Tallium és vegyületei talliumban kifejezve (Tl)

Higany és vegyületei higanyban kifejezve (Hg)

0,05

Antimon és vegyületei antimonban kifejezve (Sb)

Összesen: 0,5

Arzén és vegyületei arzénban kifejezve (As)

Ólom és vegyületei ólomban kifejezve (Pb)

Króm és vegyületei krómban kifejezve (Cr)

Kobalt és vegyületei kobaltban kifejezve (Co)

Réz és vegyületei rézben kifejezve (Cu)

Mangán és vegyületei mangánban kifejezve (Mn)

Nikkel és vegyületei nikkelben kifejezve (Ni)

Vanádium és vegyületei vanádiumban kifejezve (V)

Ezek az átlagértékek a megfelelő nehézfém-kibocsátás gáz- és gőznemű formáira, valamint azok vegyületeire is vonatkoznak.

1.4.

Átlagos kibocsátási határértékek (ng/Nm3) dioxin és furán esetében legalább hatórás, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatt. A kibocsátási határérték a dioxin és furán a 2. rész szerint kiszámított teljes koncentrációjára vonatkozik.



Dioxinok és furánok

0,1

1.5.

A szén-monoxid (CO) kibocsátására vonatkozó határértékek (mg/Nm3) füstgázokban:

a) 

napi átlagértékként 50;

b) 

félórás átlagértékként 100;

c) 

tízperces átlagértékként 150.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a mentességet az ebben a pontban meghatározott kibocsátási határértékek teljesítése alól a fluidágyas technológiát alkalmazó hulladékégető művek esetében azzal a feltétellel, hogy az engedélyben szereplő kibocsátási határérték szén-monoxidra (CO) egyórás átlagos érték formájában nem haladja meg a 100 mg/Nm3-t.

2.

Kibocsátási határértékek a 46. cikk (6) bekezdésében és a 47. cikkben ismertetett viszonyok mellett.

A hulladékégető mű által a levegőbe kibocsátott légszennyező anyag összes szilárdanyag-koncentrációja semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a félórás átlagértékben kifejezett 150 mg/Nm3 mértéket. A TOC-ra és a szén-monoxidra érvényes, az 1.2. és az 1.5.b) pontban meghatározott kibocsátási határértékek sem léphetők túl.

3.

Az ebben a részben szereplő kivételekre vonatkozóan a tagállamok szabályokat állapíthatnak meg.

4. RÉSZ

Légszennyezési kibocsátási határértékek meghatározása hulladék együttégetése esetén

1.

Minden esetben, amikor az ebben a részben szereplő táblázatban nincs meghatározva egy bizonyos teljes „C” kibocsátási határérték, a következő képletet (keverési szabályt) kell alkalmazni.

A füstgázban a hulladék együttégetéséből eredő minden egyes szennyező anyagra, valamint a CO-kibocsátásra vonatkozó kibocsátási határértéket az alábbiak szerint kell kiszámítani:

▼C1

image

▼B

Vhulladék

:

kizárólag a hulladék égetéséből származó füstgázok térfogatárama a működési engedélyben meghatározott legalacsonyabb fűtőértékkel rendelkező hulladék alapján számolva és az ebben az irányelvben szabályozott feltételekre szabványosítva (az angol nyelvi változatban és a fenti képletben: Vwaste)

Amennyiben a veszélyes hulladék égetéséből származó hő az üzemben keletkező hő kevesebb mint 10 %-át teszi ki, a Vhulladék értékét egy elvi hulladékmennyiségből kell kiszámítani, melynek elégetése a hőfelszabadulás 10 %-át tenné ki ismert összes hőkibocsátás esetén.

Chulladék

:

a 3. részben a hulladékégető művekre meghatározott kibocsátási határértékek (az angol nyelvi változatban és a fenti képletben: Cwaste)

Vtech

:

az üzemi folyamat során felszabaduló füstgáz térfogatárama, ideértve az üzemben rendszerint használt engedélyezett tüzelőanyagok égését is (kivéve a hulladékot), amelyet annak az oxigéntartalomnak az alapján kell meghatározni, amelynél az uniós és nemzeti jogszabályok értelmében az égést szabványosítani kell (az angol nyelvi változatban és a fenti képletben: Vproc). Abban az esetben, ha ilyen üzemekre nem léteznek jogszabályok, a füstgázok tényleges oxigéntartalmát kell a folyamathoz feltétlenül szükséges levegőn túlmenően hígítás nélkül használni.

Ctech

:

az ebben a részben ismertetett, bizonyos ipari tevékenységekre érvényes kibocsátási határértékek, illetőleg ilyen határértékek hiányában a kibocsátási határértékek olyan üzemek füstgázában, amelyek megfelelnek az ilyen jellegű üzemekben rendes esetben engedélyezett tüzelőanyagok égetésekor (hulladék nélkül) a nemzeti jogszabályokban, törvényekben és adminisztratív rendelkezésekben szereplő előírásoknak (az angol nyelvi változatban és a fenti képletben: Cproc). Ilyen rendelkezések hiányában az engedélyben meghatározott kibocsátási határértékeket kell használni. Amennyiben az engedélyben sem szerepel határérték, a tényleges tömegkoncentrációt kell alkalmazni.

C

:

összkibocsátási határérték az ebben a részben meghatározott oxigéntartalom mellett bizonyos ipari tevékenységekre és bizonyos szennyező anyagokra meghatározott módon vagy ilyen értékek hiányában az irányelv megfelelő mellékleteiben meghatározott kibocsátási határértékeket felváltó összkibocsátási határértékek. A szabványosításhoz szükséges oxigéntartalmat helyettesítő összes oxigéntartalmat a fenti tartalom alapján a parciális térfogatokat figyelembe véve kell kiszámítani.

A kibocsátási határértékek kiszámítását 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nagyságú nyomás figyelembevételével, valamint a füstgázok vízgőztartalom miatti korrekcióját követően végzik.

Az ebben a részben szereplő kivételekre vonatkozóan a tagállamok szabályokat állapíthatnak meg.

2.

 Hulladék együttégetését végző cementégető kemencékre vonatkozó külön rendelkezések

2.1.

A 2.2. és a 2.3. pontban meghatározott kibocsátási határértékek az összes szilárd anyag, a HCl, a HF, az NOx, az SO2 és a TOC esetében (folyamatos mérés mellett) napi átlagértékként, nehézfémek esetében pedig legalább harmincperces, de legfeljebb nyolcórás, dioxinok és furánok esetében legalább hatórás, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszakban mért átlagértékként értendők.

Az összes érték szabványosítási alapfeltétele: 10 % oxigéntartalom.

Félóránkénti átlagértékekre csak a napi átlagértékek kiszámításakor lesz szükség.

2.2.

C – összkibocsátási határértékek (mg/Nm3, a dioxinok és furánok kivételével) az alábbi szennyező anyagok esetében



Szennyező anyag

C

Összes szilárd anyag

30

HCl

10

HF

1

NOx

500 (1)

Cd + Tl

0,05

Hg

0,05

Sb + As + Pb + Cr + Co + Cu + Mn + Ni + V

0,5

Dioxinok és furánok (ng/Nm3)

0,1
(1)   

2016. január 1-jéig az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet a NOx kibocsátási határértéktől a Lepol-kemencék és a hosszú forgókemencék esetében, feltéve, hogy az engedély a NOx tekintetében legfeljebb 800 mg/Nm3 teljes kibocsátási határértéket ír elő.

2.3.

C – összkibocsátási határértékek (mg/Nm3) az SO2 és a TOC vonatkozásában



Szennyező anyag

C

SO2

50

TOC

10

Az illetékes hatóság engedélyezheti az eltérést a fenti pontban meghatározott kibocsátási határértékektől olyan esetekben, amikor a TOC és az SO2 nem hulladék-együttégetésből származik.

2.4.

C – összkibocsátási határértékek a CO vonatkozásában

Az illetékes hatóság kibocsátási határértékeket állapíthat meg a CO-ra vonatkozóan.

3.

 Hulladék együttégetésével foglalkozó tüzelő-berendezésekre vonatkozó külön rendelkezések

3.1.

Ctech napi átlagértékekben kifejezve (mg/Nm3), a 82. cikk (5) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő hatállyal

A tüzelő-berendezések teljes névleges bemenő hőteljesítményének meghatározásakor a 29. cikkben foglalt összevonási rendelkezések alkalmazandók. Félóránkénti átlagértékekre csak a napi átlagértékek kiszámításakor lesz szükség.

A szilárd tüzelőanyagokra vonatkoztatott Ctech (O2 tartalom 6 %), a biomassza kivételével:



Szennyező anyag

< 50 MWth

50-100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

850

200

200

NOx

—

400

200

200

Por

50

50

30

30

A biomasszára érvényes Ctech-érték (O2 tartalom 6 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

200

200

200

NOx

—

350

300

200

Por

50

50

30

30

A folyékony tüzelőanyagra érvényes Ctech-érték (O2 tartalom 3 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

850

400–200

(lineáris csökkenés 100 és 300 MWth között)

200

NOx

—

400

200

200

Por

50

50

30

30

3.2.

Ctech napi átlagértékként megadva (mg/Nm3), a 82. cikk (6) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődő hatállyal

A tüzelő-berendezések teljes névleges bemenő hőteljesítményének meghatározásakor a 29. cikkben foglalt összevonási rendelkezések alkalmazandók. Félóránkénti átlagértékekre csak a napi átlagértékek kiszámításakor lesz szükség.

3.2.1.

Ctech a 30. cikk (2) bekezdésében említett tüzelő-berendezések esetében, gázturbinák és gázmotorok kivételével

A szilárd tüzelőanyagokra vonatkoztatott Ctech (O2 tartalom 6 %), a biomassza kivételével:



Szennyező anyag

< 50 MWth

50-100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

400 tőzegre: 300

200

200

NOx

—

300

lignitporra: 400

200

200

Por

50

30

25

tőzegre: 20

20

Ctech a biomasszára vonatkoztatva (O2 tartalom 6 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

200

200

200

NOx

—

300

250

200

Por

50

30

20

20

Ctech folyékony tüzelőanyagra vonatkoztatva (O2 tartalom 3 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

350

250

200

NOx

—

400

200

150

Por

50

30

25

20

3.2.2.

Ctech a 30. cikk (3) bekezdésében említett tüzelő-berendezések esetében, gázturbinák és gázmotorok kivételével

A szilárd tüzelőanyagokra vonatkoztatott Ctech (O2 tartalom 6 %), a biomassza kivételével:



Szennyező anyag

< 50 MWth

50-100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

400

tőzegre: 300

200

tőzegre: 300, a fluidágyas tüzelés kivételével, ahol: 250

150

keringtetett vagy nyomás alatti fluidágyas tüzelésnél, illetve tőzegégetés esetén az összes fluidágyas tüzelésnél: 200

NOx

—

300

tőzegre: 250

200

150

lignitpor tüzelésekor: 200

Por

50

20

20

10

tőzegre: 20

Ctech biomasszára vonatkoztatva (O2 tartalom 6 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

200

200

150

NOx

—

250

200

150

Por

50

20

20

20

Ctech folyékony tüzelőanyagra vonatkoztatva (O2 tartalom 3 %):



Szennyező anyag

< 50 MWth

50–100 MWth

100–300 MWth

> 300 MWth

SO2

—

350

200

150

NOx

—

300

150

100

Por

50

20

20

10

3.3.

C – összkibocsátási határérték nehézfémek (mg/Nm3) esetében legalább harmincperces, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatti átlagértékként kifejezve (szilárd tüzelőanyagoknál 6 %-os O2-tartalomnál, folyékony tüzelőanyagoknál pedig 3 %-os O2-tartalomnál)



Szennyező anyag

C

Cd + Tl

0,05

Hg

0,05

Sb + As + Pb + Cr + Co + Cu + Mn + Ni + V

0,5

3.4.

C – összkibocsátási határérték (ng/Nm3) dioxinok és furánok esetében legalább hatórás, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatti átlagértékként kifejezve (szilárd tüzelőanyagoknál 6 %-os O2-tartalomnál, folyékony tüzelőanyagoknál pedig 3 %-os O2-tartalomnál).



Szennyező anyag

C

Dioxinok és furánok

0,1

4.

 Az e rész 2. és 3. pontjának hatálya alá nem tartozó iparágak hulladék-együttégető műveire vonatkozó külön rendelkezések

4.1.

C – összkibocsátási határérték (ng/Nm3) dioxinokra és furánokra vonatkoztatva, legalább hatórás, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatti átlagértékként kifejezve:



Szennyező anyag

C

Dioxinok és furánok

0,1

4.2.

C – összkibocsátási határérték nehézfémek (mg/Nm3) esetében legalább harmincperces, de legfeljebb nyolcórás mintavételi időszak alatti átlagértékként kifejezve



Szennyező anyag

C

Cd + Tl

0,05

Hg

0,05

5. RÉSZ

Kibocsátási határértékek füstgázok tisztításából származó szennyvizek esetében



Szennyező anyagok

A szűretlen mintára vonatkozó kibocsátási határértékek (mg/l-ben, a dioxinok és furánok kivételével)

1.  Összes lebegő szilárd részecske a 91/271/EGK irányelv I. mellékletének meghatározása szerint

(95 %)

(100 %)

30

45

2.  Higany és vegyületei higanyban kifejezve (Hg)

0,03

3.  Kadmium és vegyületei kadmiumban kifejezve (Cd)

0,05

4.  Tallium és vegyületei talliumban kifejezve (Tl)

0,05

5.  Arzén és vegyületei arzénban kifejezve (As)

0,15

6.  Ólom és vegyületei ólomban kifejezve (Pb)

0,2

7.  Króm és vegyületei krómban kifejezve (Cr)

0,5

8.  Réz és vegyületei rézben kifejezve (Cu)

0,5

9.  Nikkel és vegyületei nikkelben kifejezve (Ni)

0,5

10.  Cink és vegyületei cinkben kifejezve (Zn)

1,5

11.  Dioxinok és furánok

0,3 ng/l

6. RÉSZ

A kibocsátás ellenőrzése

1.   Mérési technikák

1.1.

A légszennyező és a vizeket szennyező anyagok koncentrációinak meghatározására irányuló méréseket reprezentatív módon kell elvégezni.

▼M1

1.2.

Valamennyi szennyező anyag mintavételét és elemzését, ideértve a dioxinokat és a furánokat is, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket, a CEN szabványok szerinti módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Ez vonatkozik a mintavételt és az elemzést végző laboratórium minőségbiztosítási rendszerére is. Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrzik.

▼B

1.3.

A napi kibocsátási határértékek szintjén egy egyszeri mérési eredmény 95 %-os konfidencia intervallumának értékei nem haladhatják meg a kibocsátási határértékek alábbi százalékos értékeit:



Szén-monoxid:

10 %

Kén-dioxid:

20 %

Nitrogén-dioxid:

20 %

Összes por:

30 %

Összes szerves szén:

30 %

Hidrogén-klorid:

40 %

Hidrogén-fluorid:

40 %.

A levegőbe, illetve a vizekbe történő kibocsátások időszakos mérését az 1.1. és 1.2. pont szerint kell elvégezni.

2.   Légszennyező anyagok mérése

2.1.

A légszennyező anyagokkal kapcsolatosan az alábbi méréseket kell elvégezni:

a) 

az alábbi anyagok folyamatos mérése: NOx, feltéve, hogy van rá megállapított kibocsátási határérték, CO, összes por, TOC, HCl, HF, SO2;

b) 

az alábbi technológiai üzemeltetési paraméterek folyamatos mérése: hőmérséklet a belső fal közelében vagy az égéstér valamely más reprezentatív pontján az illetékes hatóságok engedélye alapján, a füstgáz oxigénkoncentrációja, nyomása, valamint a hőmérséklete és vízgőztartalma;

c) 

évente legalább kétszer nehézfémek, dioxinok és furánok mérése; ezt azonban az üzembe helyezését követő első 12 hónap során háromhavonta legalább egy alkalommal kell végezni.

2.2.

A füstgázok tartózkodási idejét, legalacsonyabb hőmérsékletét, valamint oxigéntartalmát legalább egyszer, a hulladékégető vagy -együttégető mű üzembe helyezésekor, a legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülmények között ellenőrizni kell.

2.3.

A HF folyamatos mérése mellőzhető, ha a sósavra olyan kezelési szakaszokat iktatnak be, amelyek biztosítják, hogy a HCl kibocsátási határértékek túllépése nem fordulhat elő. Ilyen esetekben a HF-kibocsátást a 2.1. c) pontban előírt időszakos mérésekkel ellenőrizni kell.

2.4.

A vízgőztartalom folyamatos mérése nem kötelező, ha a mintázott füstgázt a kibocsátás elemzését megelőzően szárították.

2.5.

Az illetékes hatóságok eltekinthetnek a HCl, a HF és a SO2 folyamatos mérésének kötelezettségétől a hulladékégető vagy -együttégető művekben csak a 2.1. c) pontban meghatározott időszakos mérést előírva, illetve engedélyezhetik a mérés mellőzését, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ezen szennyező anyagok kibocsátása semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

Az illetékes hatóságok eltekinthetnek az NOx folyamatos mérésének kötelezettségétől az óránként 6 tonnánál kisebb névleges teljesítményű meglévő hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben csak a 2.1. c) pontban meghatározott időszakos mérést előírva, ha az üzemeltető a kérdéses hulladék minőségére, az alkalmazott technológiákra és a kibocsátás ellenőrzési eredményeire vonatkozó adatokkal bizonyítani tudja, hogy az NOx-kibocsátás szintje semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

2.6.

Az illetékes hatóság az alábbi esetekben a nehézfémek vonatkozásában kétévente egyszeri, a dioxinok és a furánok vonatkozásában évente egyszeri mérést is előírhat:

a) 

ha a hulladékégetésből vagy -együttégetésből származó kibocsátás minden körülmények között a kibocsátási határérték 50 %-a alatt marad;

b) 

ha az égetésre vagy együttégetésre szánt hulladék csak nem veszélyes hulladékok olyan meghatározott és kiválogatott éghető frakcióiból áll, amelyek hasznosításra nem alkalmasak és bizonyos tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeket a c) pontban említett vizsgálat alapján pontosabban meghatároznak;

c) 

ha az üzemeltető a kérdéses hulladék minőségére, az alkalmazott technológiákra és a kibocsátás ellenőrzési eredményeire vonatkozó adatok alapján bizonyítani tudja, hogy a kibocsátás minden körülmények között jelentősen alatta marad a nehézfémekre, dioxinokra és furánokra előírt kibocsátási határértékeknek.

2.7.

A mérések eredményét a 3. részben említett vagy a 4. rész alapján, illetve a 7. részben megadott képlettel kiszámított, standard oxigén-koncentráció szerint kell szabványosítani:

Amennyiben a hulladékot oxigénnel dúsított környezetben égetik vagy együttégetik, a mérési eredményeket az illetékes hatóságok által meghatározott azon oxigéntartalomra kell vonatkoztatni, amely tükrözi az adott esetre vonatkozó különleges körülményeket.

Amennyiben a veszélyes hulladék égetésével foglalkozó hulladékégető vagy -együttégető műben a szennyező anyagok kibocsátását a füstgázok tisztításával csökkentik, az első albekezdés rendelkezéseinek megfelelő oxigéntartalomra vonatkozó szabványosítást csak akkor kell elvégezni, ha a szóban forgó szennyező anyag esetében ugyanezen időszakban mért oxigéntartalom meghaladja a vonatkozó szabványértéket.

3.   A vizeket szennyező anyagok mérése

3.1.

A szennyvíz elvezetési pontján az alábbi méréseket kell elvégezni:

a) 

a pH-érték, a hőmérséklet és az áramlás folyamatos mérése;

b) 

az összes lebegő szilárd részecske mérése pontszerű napi mintavétel alapján vagy az áramlással arányos, 24 órás időszakban vett reprezentatív mintában;

c) 

Hg, Cd, Ti, As, Pb, Cr, Ni és Zn legalább havi gyakoriságú mérése egy 24 órás időszakon keresztül a kibocsátás folyadékáramával arányos reprezentatív mintában;

d) 

legalább hathavonta a dioxinok és furánok mérése; mindazonáltal az üzembe helyezést követő első 12 hónap során legalább háromhavonta kell mérést végezni.

3.2.

Ahol a füstgázok tisztításának eredményeként keletkező szennyvizeket a helyszínen együttesen kezelik a többi, helyben keletkező szennyvízzel, az üzemeltetőnek a méréseket az alábbiak szerint kell elvégeznie:

a) 

a füstgázok tisztításának eredményeként keletkező szennyvizek áramában, mielőtt az belép a közös szennyvízkezelő berendezésbe;

b) 

a többi szennyvízáramban vagy áramokban, mielőtt az(ok) belép(nek) a közös szennyvízkezelő berendezésbe;

c) 

a végső szennyvíz-kibocsátási pontnál, ahol a kezelés után a szennyvíz elhagyja a hulladékégetőt vagy -együttégetőt.

7. RÉSZ

A kibocsátási koncentráció vonatkoztatási oxigénkoncentrációra történő

image

ES

=

a vonatkoztatási oxigénkoncentrációra átszámított kibocsátási koncentráció

EM

=

a mért kibocsátási koncentráció

OS

=

a vonatkoztatási oxigénkoncentráció

OM

=

a mért oxigénkoncentráció

8. RÉSZ

A kibocsátási határértékek betartásának megfelelőségi vizsgálata

1.   Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei

1.1.

A levegőre vonatkozó kibocsátási határértékek betartása akkor tekinthető igazoltnak, ha:

a) 

a napi átlagértékek egyike sem haladja meg a 3. rész 1.1. pontjában és a 4. részben meghatározott, illetve a 4. rész szerint kiszámított kibocsátási határértékeket;

b) 

vagy a félórás átlagértékek egyike sem haladja meg a 3. rész 1.2. pontjának táblázatában az A. oszlopban meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy adott esetben az év folyamán a napi félórás átlagértékek 97 %-a nem haladja meg a 3. rész 1.2. pontjának táblázatában a B. oszlopban meghatározott kibocsátási határértékeket;

c) 

a nehézfémekre, valamint dioxinokra és furánokra meghatározott mintavételi időszak alatt az átlagértékek egyike sem haladja meg a 3. rész 1.3. és 1.4. pontjában, valamint a 4. részben meghatározott, illetve a 4. részben foglaltaknak megfelelően kiszámított kibocsátási határértékeket;

d) 

a szén-monoxid (CO) vonatkozásában:

i. 

hulladékégető művek esetében:

— 
az év folyamán mért napi átlagértékek 97 %-a nem haladja meg a 3. rész 1.5.a) pontjában meghatározott kibocsátási határértékeket, és
— 
a bármely 24 órás időszak alatt mért tízperces átlagértékek legalább 95 %-a, illetve ugyanazon időszakban a félórás átlagértékek egyike sem haladja meg a 3. rész 1.5. pontjának b) és c) alpontjában meghatározott kibocsátási határértékeket; olyan hulladékégető művek esetében, ahol az égetési folyamatból származó gáz hőmérsékletét legalább 2 másodpercre legalább 1 100  °C-ra növelik, a tagállamok a tízperces átlagértékekre 7 napos értékelési időszakot alkalmazhatnak;
ii. 

hulladék-együttégető művek esetében: teljesülnek a 4. részben foglalt előírások.

1.2.

A félórás átlagértékek és a tízperces átlagok meghatározását a 6. rész 1.3. pontjában megadott konfidencia-intervallumnak a mért értékekből történő levonása után, a tényleges üzemidőre kell elvégezni (vagyis az indítási és leállítási időszakok kizárásával, ha azokban hulladék égetése nem történik). A napi átlagértékeket ezekből az érvényesített átlagértékekből kell meghatározni.

Érvényes napi átlag nyeréséhez a folyamatos mérőrendszer meghibásodása vagy karbantartása következtében egyetlen napon sem eshet ki több öt félórás átlagértéknél. A folyamatos mérőrendszer meghibásodása vagy karbantartása következtében évente legfeljebb tíz napi átlagérték eshet ki.

1.3.

A mintavételi időszakra vonatkozó átlagértékeket, valamint a HF, HCl és SO2 esetében végzett időszakos mérések átlagértékét a 45. cikk (1) bekezdésének e) pontjában és a 48. cikk (3) bekezdésében, illetve a 6. rész 1. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően kell kiszámítani.

2.   A vizeket szennyező anyagok kibocsátási határértékei

A vizekre vonatkozó kibocsátási határértékek betartása akkor tekinthető igazoltnak, ha:

a) 

az összes lebegő szilárd részecske értéke a mérések 95 és 100 %-ában nem haladja meg az 5. részben szereplő megfelelő kibocsátási határértékeket;

b) 

nehézfémek esetében (Hg, Cd, Ti, As, Pb, Cr, Cu, Ni és Zn) évente legfeljebb egy mérés lépi túl az 5. részben magadott kibocsátási határértéket; vagy, ha a tagállam évente 20 mintánál többet ír elő, ezen minták legfeljebb 5 %-a lépi túl az 5. részben megadott kibocsátási határértéket;

c) 

dioxinok és furánok esetében a mért értékek nem lépik túl az 5. részben magadott kibocsátási határértéket.
VII. MELLÉKLET Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések



VII. MELLÉKLET

Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések

1. RÉSZ

Tevékenységek

1.

A következőkben felsorolt pontok mindegyikében a tevékenység magában foglalja a berendezés tisztítását is, de a termékek tisztítását nem – hacsak erről másként nem rendelkeznek.

2.

 Ragasztóréteg felvitele

Bármely tevékenység, amelynél ragasztóanyagot visznek fel a felületre, a nyomtatási tevékenységekkel kapcsolatos ragasztóanyag-felvitel és rétegelés (laminálás) kivételével.

3.

 Bevonatkészítési (festési) eljárások

Bármely tevékenység, amelynél a bevonat egy vagy több folyamatos rétegét viszik fel:

a) 

az alábbi járművek bármelyikére:

i. 

új autók, amelyek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 25 ) („keretirányelv”) M1 kategóriájú járműveknek minősülnek, valamint az N1 kategóriájú járművek, amennyiben ugyanabban a létesítményben festik, mint az M1 kategóriájú járműveket;

ii. 

teherautók vezetőfülkéi, amelyek a vezető tartózkodási helyeként vannak meghatározva, valamint a 2007/46/EK irányelv N2 és N3 kategóriájába tartozó járművek műszaki berendezéseinek minden járulékos egysége;

iii. 

kis- és nagy teherautók (kamionok), amelyeket a 2007/46/EK irányelv N1, N2 és N3 kategóriájú járművekként határoz meg, de nincsenek benne a vezetőfülkék;

iv. 

autóbuszok, amelyek a 2007/46/EK irányelvben az M2 és M3 jármű-kategóriába tartoznak;

v. 

utánfutók (vontatók), amelyek a 2007/46/EK irányelvben az O1, O2, O3 és O4 kategóriába tartoznak;

b) 

fém és műanyag felületek, beleértve repülőgépek, hajók, vonatok stb. felületeit;

c) 

fafelületek;

d) 

textil, szövet, fólia és papír felületek;

e) 

bőr felületek.

A bevonatkészítési (festési) tevékenységek nem terjednek ki a hordozóanyagok fémekkel történő bevonására elektroforetikus úton és vegyi permetezéses eljárással. Ha a bevonási (festési) technológia során van olyan lépés, amelynél ugyanazt a tárgyat bármely módszer alkalmazásával nyomtatják is, akkor a nyomtatási műveletet a bevonási tevékenység részének tekintik. Bár a külön tevékenységként végzett nyomtatás nem tartozik ide, de vonatkozhat rá az irányelv V. fejezete, ha a nyomtatási tevékenység ennek tárgyköréhez tartozik.

4.

 Szalagtekercsek bevonatolása

Minden olyan tevékenység, amelynek során tekercselt szalagacélt, rozsdamentes acélt, bevonatos acélt, rézötvözeteket vagy alumínium szalagokat végtelenített eljárással filmképző réteggel vagy rétegelt borítással vonnak be.

5.

 Oldószeres vegytisztítás

Minden olyan ipari vagy kereskedelmi tevékenység, amelynél illékony szerves vegyületeket használnak valamilyen létesítményben ruházat, lakástextíliák és egyéb fogyasztási cikkek tisztítására, kivéve a foltok kézi úton történő eltávolítását a textil- és ruhaiparban.

6.

 Cipőgyártás

Minden olyan tevékenység, amellyel kész lábbelit vagy annak részeit állítják elő.

7.

 Bevonóanyag-keverékek, lakkok, nyomdafestékek (tinták) és ragasztóanyagok előállítása

A fenti végtermékek és köztes termékek előállítása – amennyiben ugyanabban a létesítményben történik a gyártásuk – festékpigmentek, gyanták és ragasztóanyagok szerves oldószerekkel vagy más hordozóanyagokkal történő keverése útján, beleértve a diszpergálási és elődiszpergálási tevékenységeket, a viszkozitás- és színtónus beállításokat, valamint a végtermék kiszerelését (tartályokba, dobozokba).

8.

 Gyógyszeripari termékek gyártása

Gyógyszeripari termékek kémiai szintézise, fermentálása, extrahálása, formulálása és késztermékké alakítása, és – amennyiben azonos helyszínen történik – a köztes termékek (intermedierek) előállítása is.

9.

 Nyomtatás

Szöveg és/vagy képek sokszorosítására irányuló bármilyen tevékenység, melynél egy képhordozó segítségével valamilyen felületre nyomdafestéket (tintát) visznek fel. Ide tartoznak a kapcsolódó lakkozási, festési és kasírozási eljárások. Azonban csak a következő alfolyamatok (nyomtatási eljárások) tartoznak az V. fejezet hatálya alá:

a) 

flexográfia (flexonyomás, magasnyomás) – olyan nyomtatási eljárás, amelynél a nyomtatandó kép hordozójaként gumit vagy rugalmas fotopolimert használnak, amelyen a nyomtatandó felület a nem nyomtatandó résznél magasabban helyezkedik el, továbbá folyékony nyomófestéket (tintát) alkalmaznak, amely az oldószer elpárolgása útján szárad;

b) 

hőrögzítéses rotációs offszetnyomás – rotációs nyomtatási tevékenység, amely olyan képhordozót használ, ahol a nyomtatandó és nem nyomtatandó felületek egy síkban helyezkednek el, ahol a rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot egy hengerről táplálják a gépbe, nem pedig az egyes ívekről. A nem nyomtatandó felületrészt úgy kezelik, hogy vonzza a vizet és taszítsa a nyomdafestéket (tintát), míg a képhordozó nyomtatandó része felveszi és átviszi a tintát a nyomtatandó felületre. A nyomtatott anyagot egy kemencében forró levegővel szárítják;

c) 

nyomtatási tevékenységhez kapcsolt kasírozás – két vagy több rugalmas anyag összeragasztása rétegek (laminátumok) gyártása céljából;

d) 

rotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére – rotációs mélynyomási tevékenység újságok, brosúrák, katalógusok és hasonló termékek előállítására, ahol toluol-alapú nyomdafestékeket alkalmaznak;

e) 

rotációs mélynyomás – nyomtatási tevékenység, amelynél forgó hengeres képhordozót használnak, amelynek a nyomtató felülete a nem nyomtatandó felületnél mélyebben helyezkedik el, és ahol folyékony nyomdafestéket használnak, amely az oldószer párolgása révén szárad. A mélyedések nyomdafestékkel vannak kitöltve, és a felesleget letisztítják a nem nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésekből;

f) 

rotációs szitanyomás – olyan rotációs nyomtatási tevékenység, ahol a nyomdafesték a nyomtatandó felületre egy porózus képhordozó formán keresztülnyomva jut, amelynek a nyomtatandó részei nyitottak (áteresztik a festéket), míg a nem nyomtatandó területrész le van zárva (nem engedi át a festéket). Továbbá csak olyan folyékony festéktintákat használnak, amelyek az oldószer párolgása útján száradnak. A rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a gépbe;

g) 

lakkozás – olyan tevékenység, melynek során lakkot vagy a csomagolóanyag későbbi lezárása céljából ragasztóréteget visznek fel egy rugalmas anyagra.

10.

 Gumifeldolgozás

Minden olyan tevékenység, amelynek során természetes vagy műgumi keverése, őrlése, kalanderezése, extrudálása és vulkanizálása történik és minden, a természetes vagy műgumi késztermékké alakításához kapcsolódó tevékenység.

11.

 Felülettisztítás

Az oldószeres vegytisztítás kivételével minden olyan tevékenység, ahol szerves oldószerek segítségével az anyagok felületéről szennyeződéseket távolítanak el, beleértve a zsírtalanítást is. A több lépésből álló tisztítási tevékenység – bármely más művelet előtt vagy után – egyetlen felülettisztítási tevékenységnek tekintendő. Ez a tevékenység nem a gépi berendezések tisztítására, hanem a termékek felületének tisztítására vonatkozik.

12.

 Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényolaj–finomítási tevékenységek

Minden olyan tevékenység, amelynek során magvakból vagy más növényi anyagokból növényi olajokat állítanak elő, a száraz maradékanyagok feldolgozása állati takarmányok előállítására, a magvakból, valamint a növényi és/vagy állati eredetű anyagokból származó zsírok és növényi olajok tisztítása.

13.

 Jármű utánfényezés

Bármely következő ipari vagy kereskedelmi festési és a kapcsolódó zsírtalanítási tevékenység, ha az alábbiak egyike:

a) 

a 2007/46/EK irányelv meghatározása szerinti tehergépkocsik vagy azok részeinek eredeti festése újrafényezőfesték-típusokkal, ha ezt nem az eredeti gyártósoron végzik;

b) 

utánfutók festése (beleértve a nyerges utánfutókat) (O kategória a 2007/46/EK irányelvben).

14.

 Tekercselőhuzalok bevonatolása

Transzformátorokban, motorokban stb. tekercsként használatos fémvezetők bármilyen bevonatolási eljárása.

15.

 Faanyag-impregnálás

Minden tevékenység, amelynek során a faanyagba védőszert juttatnak.

16.

 Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás)

Minden olyan tevékenység, amelynek során fa és/vagy műanyag rétegeket ragasztanak össze rétegelt termékek előállítása céljából.

2. RÉSZ

Küszöbértékek és kibocsátási határértékek

A kibocsátási határértékek kiszámítását 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nagyságú nyomás mellett végzik.



 

Tevékenység

(Oldószer–fogyasztási küszöbérték t/év)

Küszöbérték

(Oldószer–fogyasztási küszöbérték t/év)

Kibocsátási határérték a füstgázokban (mg C/Nm3)

Diffúz kibocsátási határértékek (az oldószer bevitel %–ában)

Teljes kibocsátási határértékek

Különös rendelkezések

Új létesítmények

Meglévő létesítmények

Új létesítmények

Meglévő létesítmények

1

Hőrögzítéses rotációs offszetnyomás

(> 15)

15–25

> 25

100

20

30 (1)

30 (1)

 

(1) A késztermékben az oldószermaradék nem tekintendő a diffúz kibocsátás részének.

2

Rotációs mélynyomás sajtótermékek előállítására

(> 25)

 

75

10

15

 

 

 

3

Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás (> 15) rotációs szitanyomás textilre/kartonra (> 30)

15–25

> 25

> 30 (1)

100

100

100

25

20

20

 

(1) A textilre és kartonra való rotációs szitanyomtatás küszöbértéke.

4

Felülettisztítás az 59. cikk (5) bekezdésében említett vegyületek használatával.

(> 1)

1–5

> 5

20 (1)

20 (1)

15

10

 

(1) A határérték a vegyületek tömegére vonatkozik mg/Nm3-ben, és nem az összes szénre.

5

Egyéb felülettisztítás

(> 2)

2–10

> 10

75 (1)

75 (1)

20 (1)

15 (1)

 

(1) Azok a létesítmények, melyekre nézve az illetékes hatóságnak igazolják, hogy az összes általuk használt tisztítószer átlagos szerves oldószer-tartalma nem haladja meg a 30 tömeg %-ot, mentesek ezeknek az értékeknek a betartása alól.

6

Jármű-szériafestés (< 15) és jármű-utánfényezés

> 0,5

50 (1)

25

 

(1) A 8. rész 2. pontja értelmében a megfelelést 15 perces mérések átlaga alapján kell igazolni.

7

Szalagtekercsek bevonatolása

(> 25)

 

50 (1)

5

10

 

(1) Azon létesítményeknél, amelyek olyan technikát használnak, ahol megengedett a visszanyert oldószerek újbóli használata, a kibocsátási határérték 150.

8

Egyéb bevonatfelviteli, festési eljárások, beleértve a fém, műanyag, textil (5), szövet, fólia és papír festését

(> 5)

5–15

> 15

100 (1) (4)

50/75 (2) (3) (4)

25 (4)

20 (4)

 

 

(1) A kibocsátási határérték a festésre és a szárítási műveletekre vonatkozik, zárt feltételek mellett.

(2) Az első kibocsátási határérték a szárítási eljárásokra, a második a festési műveletekre vonatkozik.

 

 

 

 

 

 

(3) Azokra a textilfestő létesítményekre, amelyek olyan eljárást használnak, amelynél megengedett a visszanyert oldószerek ismételt használata, a kibocsátási határérték a festési és szárítási folyamatokra együttesen 150.

(4) Azok a festési eljárások, amelyeket nem lehet zárt feltételek mellett végezni (pl. hajóépítésnél, repülőgépfestésnél), kivételt képezhetnek a határértékek alól, az 59. cikk (3) bekezdése szerint.

(5) Rotációs szitanyomtatás textilre a 3. pontnál taglalva.

9

Tekercselőhuzalok bevonatolása

(> 5)

 

 

 

10 g/kg (1)

5 g/kg (2)

(1) Azokra a létesítményekre vonatkozik, ahol a huzal átlagos átmérője ≤ 0,1 mm.

(2) Minden egyéb létesítményre érvényes.

10

Faanyag felületek bevonatolása (festése)

(> 15)

15–25

> 25

100 (1)

50/75 (2)

25

20

 

(1) A kibocsátási határérték a festésre és a szárítási műveletekre vonatkozik, zárt feltételek mellett.

(2) Az első érték a szárítási, a második a bevonatfelviteli eljárásokra vonatkozik.

11

Oldószeres vegytisztítás

 

 

 

20 g/kg (1) (2)

(1) A tisztított és szárított termék 1 kg-jára vonatkozó oldószer-kibocsátás tömegében kifejezve.

(2) A 4. rész 2. pontjában szereplő kibocsátási határérték nem érvényes erre a tevékenységre.

12

Faanyag-impregnálás

(> 25)

 

100 (1)

45

11 kg/m3

(1) A kibocsátási határérték nem vonatkozik a karbolsavval (krezollal) történő impregnálásra.

13

Bőrök bevonati réteggel való ellátása (festése)

(> 10)

10–25

> 25

> 10 (1)

 

 

85 g/m2

75 g/m2

150 g/m2

A kibocsátási határérték a végtermék 1 m2-ére jutó oldószer-kibocsátásra (gramm) van megadva.

(1) Bútorgyártási bőrök és különleges bőráruk festésénél, melyek mint kisméretű fogyasztási cikkek – pl. táskák, övek, tárcák stb. – használatosak.

14

Cipőgyártás

(> 5)

 

 

 

25 g/pár

A teljes kibocsátási határérték a kész lábbelipárra vonatkoztatott oldószer-kibocsátásra (gramm) van megadva.

15

Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás)

(> 5)

 

 

 

30 g/m2

 

16

Ragasztóréteg felvitele

(> 5)

5–15

> 15

50 (1)

50 (1)

25

20

 

(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a füstgázokban 150.

17

Bevonóanyag-keverékek, lakkok, nyomdafestékek (tinták) és ragasztóanyagok előállítása

(> 100)

100–1 000

> 1 000

150

150

5

3

az oldószerbevitel 5 %-a

az oldószerbevitel 3 %-a

A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a bevonóanyag-keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.

18

Gumifeldolgozás

(> 15)

 

20 (1)

25 (2)

az oldószerbevitel 25 %-a

(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a véggázokban 150.

(2) A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.

19

Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényolaj–finomítási tevékenységek

(> 10)

 

 

 

Állati zsír: 1,5 kg/t

Ricinus: 3 kg/t

Repcemag: 1 kg/t

Napraforgómag: 1 kg/t

Szójabab (normál őrlés, sajtolás): 0,8 kg/t

Szójabab (fehér pelyhes üledék): 1,2 kg/t

Egyéb magvak és növényi anyagok: 3 kg/t (1) 1,5 kg/t (2) 4 kg/t (3)

(1) A teljes kibocsátási határértéket az olyan berendezésekre, amelyek adagonként dolgozzák fel a magvakat illetve egyéb növényi anyagokat, az illetékes hatóság minden esetet külön vizsgálva, a legjobb elérhető technológia alapján állapítja meg.

(2) Minden frakcionálási folyamatra vonatkozik, kivéve a „kásátlanítást” (= olajok tisztítása, kötőanyagok eltávolítása az olajból.)

(3) A „kásátlanításra” vonatkozó határérték.

20

Gyógyszeripari termékek gyártása

(> 50)

 

20 (1)

5 (2)

15 (2)

az oldószer-bevitel 5 %-a

az oldószer-bevitel 15 %-a

(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a füstgázokban 150.

(2) A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.

3. RÉSZ

A járműfényező iparág létesítményeire vonatkozó kibocsátási határértékek

1.

A teljes kibocsátási határértékeket a kibocsátott szerves oldószernek a termékfelület 1 négyzetméterére vonatkoztatott grammokban megadott, illetve a járműkarosszériánként kibocsátott szerves oldószer kilogrammban megadott mennyiségével fejezzük ki.

2.

A 3. pont táblázatában található bármely termék felületének területét úgy határozzuk meg, hogy a felület területét az elektroforetikus bevonattal ellátott (festett) teljes felületből számítjuk, továbbá az olyan egyéb beépítendő részegységek, alkatrészek felületéből, amelyek az egymást követő műveletek során a szóban forgó termék bevonatával azonos festékbevonattal lesznek ellátva, vagy pedig a létesítményben lefestett termék teljes felületéből kalkuláljuk.

Az elektroforetikus bevonattal ellátott (festett) felület területét a következő képlettel számítjuk:

image

Ezt a módszert kell alkalmazni a lemezből készült egyéb festett alkatrészekre is.

Számítógépes tervező (CAD) vagy más ezzel egyenértékű módszert kell alkalmazni a többi beépítendő részegység, alkatrész felületének, vagy a létesítményben lefestett termék teljes felületének kiszámítására.

3.

Az alábbi táblázatban található teljes kibocsátási határértékek az ugyanabban a létesítményben végzett összes műveletre vonatkoznak. Ez magában foglalja az elektroforetikus festést vagy bármely más bevonatfelviteli eljárást, a végső fényezést és polírozást is beleértve, valamint a berendezések tisztítására felhasznált oldószereket – beleértve a festőfülkék és más helyhez kötött berendezések tisztítását – a gyártási folyamat ideje alatt vagy azt követően.



Tevékenység

(Oldószer-fogyasztási küszöbérték t/év)

Termelési küszöbérték

(a festett egységek éves darabszáma)

Teljes kibocsátási határérték

Új létesítmények

Meglévő létesítmények

Új személygépkocsik festése (> 15)

> 5 000

45 g/m2 vagy 1,3 kg/karosszéria + 33 g/m2

60 g/m2 vagy 1,9 kg/karosszéria + 41 g/m2

≤ 5 000 héjszerkezet vagy > 3 500 alvázra épített

90 g/m2 vagy 1,5 kg/karosszéria + 70 g/m2

90 g/m2 vagy 1,5 kg/karosszéria + 70 g/m2

 

 

Teljes kibocsátási határérték (g/m2)

Új teherautó vezetőfülkék festése (> 15)

≤ 5 000

65

85

> 5 000

55

75

Új kis- és nagy teherautók festése (> 15)

≤ 2 500

90

120

> 2 500

70

90

Új autóbuszok festése (> 15)

≤ 2 000

210

290

> 2 000

150

225

4.

A 3. pont táblázatában említett küszöbértékeknél kisebb oldószer-fogyasztású járműfestő létesítményeknek a 2. részben meghatározott, jármű-szériafestésre és -utánfényezésre vonatkozó követelményeket kell teljesíteni.

4. RÉSZ

Konkrét kockázatokra utaló feliratokkal jelzett illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határértékek

1.

Az 58. cikkben említett illékony szerves vegyületek kibocsátása esetén, amikor a cikkben említett figyelmeztető mondatot szükségessé tevő vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 10 g/h-val, a 2 mg/Nm3 kibocsátási határértéket kell betartani. A kibocsátási határérték az egyes vegyületek tömegének összegére vonatkozik.

2.

Az olyan halogénezett illékony szerves vegyületek kibocsátásánál, amelyekhez a H341 vagy a H351 figyelmeztető mondatot rendelik hozzá, és ahol a H341 vagy a H351 figyelmeztető mondat használatát indokló vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val, a 20 mg/Nm3 kibocsátási határértéknek kell megfelelni. A kibocsátási határérték az egyes vegyületek tömegének összegére vonatkozik.

5. RÉSZ

Csökkentési terv

1.

Az üzemeltető a specifikusan a létesítményére vonatkozó bármilyen csökkentési tervet alkalmazhat.

2.

Amennyiben festékbevonatokat, lakkokat, ragasztókat vagy nyomdafestékeket alkalmaznak, a következő terv használható. Ahol ez a terv nem megfelelő, az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemeltetőnek olyan tetszőleges alternatív terv alkalmazását, amellyel a 2. és 3. részben ismertetett kibocsátási határértékek alkalmazásával egyenértékű kibocsátáscsökkentés érhető el. A terv elkészítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) 

ahol a kis oldószertartalmú vagy oldószermentes helyettesítő anyagok fejlesztése még folyamatban van, az üzemeltetőnek határidő-hosszabbítást kell adni, hogy megvalósíthassa a kibocsátáscsökkentési tervét;

b) 

a kibocsátáscsökkentés referenciapontjának („referencia-kibocsátás”) a lehető leginkább meg kell egyeznie a csökkentési módszerek alkalmazása nélküli kibocsátás értékével.

3.

A következő csökkentési terv alkalmazandó azokra a berendezésekre, amelyeknél állandó szilárd anyag tartalom feltételezhető:

a) 

Az éves referencia-kibocsátás az alábbiak szerint számolható:

i. 

Az évente felhasznált festékbevonatok és/vagy nyomdafestékek (tinták), lakkok, ragasztóanyagok szilárdanyag-tartalmának összmennyiségét (tömegét) meg kell állapítani. Szilárdanyag alatt értjük mindazokat a festékbevonatokban, tintákban, lakkokban és ragasztóanyagokban található anyagokat, amelyek a víz vagy az illékony szerves vegyületek elpárolgása után visszamaradnak, megszilárdulnak;

ii. 

Az éves referencia-kibocsátás az i. pontban meghatározott tömegből az alábbi táblázatban található megfelelő szorzótényezővel számítható ki. Az illetékes hatóságok hozzáigazíthatják ezeket a szorzótényezőket az egyes létesítményekhez annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szilárdanyag-felhasználás hatékonyságának igazolt növekedését;



Tevékenység

Szorzótényező az a) pont ii. alpontjához

Rotációs mélynyomás; flexográfia (magasnyomás); laminálás (kasírozás) a nyomtatási tevékenység részeként; lakkozás a nyomtatási tevékenység részeként; faanyagbevonás; textil, szövet, fólia vagy papír bevonatolása; ragasztóréteg felvitele

4

Szalagtekercsek bevonatolása, jármű-újrafényezés

3

Élelmiszerrel érintkező bevonatok, repülés- és űrtechnikai bevonatok

2,33

Egyéb bevonati rétegfelviteli eljárások és rotációs szitanyomás

1,5
b) 

A célkibocsátás egyenlő az éves referencia-kibocsátás és egy meghatározott százalékos érték szorzatával, ahol a százalékos érték nagysága:

i. 

(diffúz kibocsátási határérték + 15) azokra a létesítményekre, amelyek a 2. rész 6. sorához, valamint a 8. és 10. sor alacsonyabb küszöbértékéhez tartoznak;

ii. 

(diffúz kibocsátási határérték + 5) minden egyéb létesítményre;

c) 

Megfelelés érhető el, ha az oldószer-gazdálkodási terv alapján meghatározott tényleges oldószer-kibocsátás kisebb a célkibocsátásnál vagy azzal egyenlő.

6. RÉSZ

A kibocsátás ellenőrzése

1.

Azon füstgáz-vezetékeket, amelyekhez kibocsátáscsökkentő berendezés csatlakozik, és amelyek a kilépő csonknál átlagosan több mint 10 kg/h összes szerves szenet bocsátanak ki, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a követelményeknek való megfelelés szempontjából.

2.

Egyéb esetekben a tagállamok biztosítják, hogy vagy folyamatos, vagy szakaszos méréseket végeznek. Szakaszos mérések esetén legalább három mérési eredményt olvasnak le minden egyes mérés alkalmával.

3.

Nem kötelező méréseket végezni olyan esetben, amikor nincs szükség csővégi kibocsátáscsökkentő berendezésre az irányelv követelményeinek való megfeleléshez.

7. RÉSZ

Oldószer-kezelési terv (oldószermérleg)

1.   Elvek

Az oldószer-kezelési terv rendeltetése:

a) 

igazolja a 62. cikkben meghatározott követelmények teljesítését;

b) 

meghatározza a jövőbeni csökkentési lehetőségeket;

c) 

lehetővé teszi a közvélemény tájékoztatását az oldószer-felhasználásról, az oldószer-kibocsátásról és az V. fejezetben foglalt követelmények betartásáról.

2.   Fogalommeghatározások

A következő meghatározások az anyagmérleg gyakorlati elkészítésének vázát adják.

A szerves oldószerek bevitele (I):

I1

Az eljárásba közvetlenül bevitt vagy a vásárolt keverékekben levő szerves oldószerek mennyisége az alatt az időtartam alatt, amelyre az anyagmérleget éppen számítják.

I2

A visszanyert és az eljárásban újrafelhasznált szerves oldószerek mennyisége vagy ezeknek a bevitt keverékekben lévő mennyisége. Az újrahasznosított oldószerrel minden egyes felhasználási alkalommal számolni kell.

Az eljárásból kikerülő szerves oldószerek (O):

O1

Kibocsátás a füstgázokkal.

O2

Vízben elnyelődött (vízzel távozó) szerves oldószerek, a szennyvízkezelés figyelembevételével az O5 számításánál.

O3

A végtermékbe – akár szennyező anyagként is – kerülő, visszamaradó szerves oldószerek mennyisége.

O4

A szerves oldószerek levegőbe távozó diffúz kibocsátása. Ide tartozik a helyiségek általános szellőzése, amely során az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló nyílásokon át a levegő a szabadba jut.

O5

Szerves oldószereknek és/vagy szerves vegyületeknek kémiai vagy fizikai reakciók miatt bekövetkező vesztesége (beleértve az égetést mint roncsolásos eljárást vagy más füstgáz- vagy szennyvízkezelést, vagy a leválasztást, amennyiben azokkal nem számolunk az O6, O7 és O8 esetében).

O6

Az összegyűjtött hulladékok szerves oldószertartalma.

O7

Szerves oldószerek vagy a keverékekben levő szerves oldószerek, amelyeket mint kereskedelmi forgalomban értékesíthető termékeket eladtak vagy el fognak adni.

O8

Keverékek szerves oldószertartalma, amelyet újrahasznosítás céljából nyertek vissza de nincsenek az eljárásba visszaforgatva, amennyiben az O7-nél nem lettek figyelembe véve.

O9

Egyéb módon távozó szerves oldószerek.

3.

Az oldószerkezelési terv (oldószermérleg) használata a követelmények teljesítésének igazolására

Az oldószerkezelési terv alkalmazásának módja a mindenkori vizsgálandó és igazolandó követelményektől függ, az alábbiak szerint:

a) 

Az 5. részben meghatározott csökkentési tervnek való megfelelőség vizsgálata a termékegységre eső oldószer-kibocsátásban vagy más, a 2. és a 3. részben ismertetett módon kifejezett teljes kibocsátási határérték megadásával;

i. 

Minden, az 5. részben meghatározott csökkentési tervet alkalmazó tevékenységnél az oldószerkezelési tervet évente el kell készíteni az oldószerfogyasztás (C) meghatározása céljából. A fogyasztást a következő egyenletnek megfelelően kell kiszámítani:

C = I1 – O8

Ezzel párhuzamosan a (festék)bevonatok szilárdanyag-tartalma is meghatározandó, hogy minden évben megállapíthassuk az éves referencia-kibocsátást és a célemissziót;

ii. 

A termékegységre eső oldószer-kibocsátásban vagy a 2. és 3. részben megadott más egységben kifejezett teljes kibocsátási határérték betartásának értékeléséhez az oldószerkezelési tervet évente el kell készíteni a kibocsátások (E) meghatározása céljából. A kibocsátásokat a következő egyenletnek megfelelően kell kiszámítani:

E = F + O1

ahol F a diffúz (fugitív) kibocsátás, a b) pont i. alpontjában meghatározottak szerint. A kibocsátási értéket ezután el kell osztani a vonatkozó termékparaméterrel;

iii. 

Az 59. cikk (6) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában előírt követelményeknek való megfelelés értékeléséhez évente el kell készíteni az oldószerkezelési tervet az összes érintett tevékenységből eredő teljes kibocsátás meghatározása végett, majd ezt az eredményt össze kell hasonlítani azzal az összkibocsátással, amelyet akkor kapnánk, ha a 2., 3. és 5. rész követelményeinek minden egyes tevékenység esetében külön-külön is eleget tennénk;

b) 

A diffúz kibocsátások meghatározása az oldószermérleg alapján a 2. rész szerinti diffúz kibocsátási határértékekkel történő összehasonlítás céljából:

i. 

A diffúz (fugitív) kibocsátást a következő egyenletek egyikével kell kiszámítani;

F = I1 – O1 – O5 – O6 – O7 – O8

vagy

F = O2 + O3 + O4 + O9

Az F értékét vagy az emittált mennyiségek közvetlen mérésével, vagy ezzel egyenértékű, más számítási módszerrel kell meghatározni, például a folyamat füstgáz-leválasztási, ill. -kezelési hatásfokának ismeretében.

A diffúz kibocsátási határérték a bevitt oldószermennyiség hányadaként fejezhető ki, ahol a bevitt mennyiséget a következő egyenlet alapján kell kiszámítani:

I = I1 + I2

ii. 

A diffúz kibocsátást egy rövid ideig tartó, de átfogó mérési sorozattal kell meghatározni, melyet a berendezés vagy készülék módosításáig nem szükséges ismételten elvégezni.

8. RÉSZ

A kibocsátási határértékek teljesítésének vizsgálata füstgázok esetében

1.

Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértékek betartottnak tekintendők, ha:

a) 

egy adott létesítmény bármely 24 órás üzeme vagy tevékenysége alatt (az indítási, leállítási és karbantartási műveletek kivételével) végzett érvényes mérések számtani átlagainak egyike sem haladja meg a kibocsátási határértékeket;

b) 

az 1 órás átlagok egyike sem haladja meg 1,5-szeresnél nagyobb mértékben a kibocsátási határértékeket.

2.

Időszakos mérések esetén a kibocsátási határértékek betartottnak tekintendők, ha egy ellenőrzés során:

a) 

az összes mért érték átlaga nem haladja meg a kibocsátási határértékeket;

b) 

az 1 órás átlagok egyike sem haladja meg 1,5-szeresnél nagyobb mértékben a kibocsátási határértéket.

3.

A 4. részben foglalt rendelkezések betartását az érintett illékony szerves vegyületek egyenkénti tömegkoncentrációinak összege alapján kell vizsgálni. A megfelelés minden más esetben a kibocsátott szerves szén össztömege alapján vizsgálandó, hacsak a 2. részben nincs másképpen meghatározva.

4.

Adagolható a füstgázokhoz hűtési vagy hígítási célból gáz, ahol ez műszakilag indokolt, de ezt nem szabad figyelembe venni, amikor a szennyező anyag füstgázban való tömegkoncentrációját határozzák meg.
VIII. MELLÉKLET Titán-dioxidot előállító létesítményekre vonatkozó műszaki rendelkezések



VIII. MELLÉKLET

Titán-dioxidot előállító létesítményekre vonatkozó műszaki rendelkezések

1. RÉSZ

Kibocsátási határértékek vízbe történő kibocsátáskor

1.

Szulfát-eljárást alkalmazó létesítmények esetében (éves átlagként):

az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére vonatkoztatott 550 kg szulfát;

2.

Klorid-eljárást alkalmazó létesítmények esetében (éves átlagként):

a) 

semleges rutil használatakor 130 kg klorid az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére;

b) 

szintetikus rutil használatakor 228 kg klorid az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére;

c) 

salak használatakor 330 kg klorid az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére. A sós vízbe (torkolat, part menti víz, nyílt tenger) kibocsátó létesítményeknél a kibocsátási határérték 450 kg klorid lehet az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére salak használatakor.

3.

Klorid-eljárást alkalmazó és többféle ércet felhasználó létesítmények esetében a 2. pontban ismertetett kibocsátási határértékeket a felhasznált ércek mennyiségének arányában alkalmazzák.

2. RÉSZ

Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei

1.

A tömeg/normál köbméter (Nm3) koncentrációban kifejezett kibocsátási határértékek kiszámításának alapja 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nagyságú nyomás.

2.

Por esetében: 50 mg/Nm3 óránkénti átlagos érték a fő források esetében, és 150 mg/Nm3 óránkénti átlagos érték bármely egyéb forrás esetében.

3.

A feltárás és kalcinálás során kibocsátott gáz-halmazállapotú kén-dioxid és kén-trioxid (beleértve a savcseppeket is) esetében, SO2-egyenértékben számítva:

a) 

6 kg az előállított titán-dioxid tonnánkénti mennyiségére vonatkoztatva, éves átlagként;

b) 

fulladéksav töményítését végző létesítmények esetében 500 mg/Nm3 óránkénti átlagként.

4.

Klorid-eljárást alkalmazó létesítmények esetében klórra:

a) 

5 mg/Nm3 napi átlagérték;

b) 

bármely időpontban vizsgálva 40 mg/Nm3.

3. RÉSZ

A kibocsátások monitoringja

A levegőbe kibocsátott szennyező anyagok ellenőrzése legalább az alábbiak folyamatos ellenőrzésére terjed ki:

a) 

hulladéksav-sűrítést végző berendezésekből a feltárás és kalcinálás során kibocsátott gáz-halmazállapotú kén-dioxid és kén-trioxid kibocsátásának szintje szulfát-eljárást alkalmazó létesítmények esetében;

b) 

klórkibocsátás a klorid-eljárást alkalmazó létesítmények főbb forrásaiból;

c) 

porkibocsátás a főbb forrásoknál.
IX. MELLÉKLET



IX. MELLÉKLET

A. RÉSZ



A hatályukat vesztett irányelvek és későbbi módosításaik

(lásd a 81. cikket)

A Tanács 78/176/EGK irányelve

(HL L 54., 1978.2.25., 19. o.)

 

A Tanács 83/29/EGK irányelve

(HL L 32., 1983.2.3., 28. o.)

 

A Tanács 91/692/EGK irányelve

(HL L 377., 1991.12.31., 48. o.)

csak az I. melléklet b) pontja

A Tanács 82/883/EGK irányelve

(HL L 378., 1982.12.31., 1. o.)

 

Az 1985-ös csatlakozási okmány

csak az I. melléklet X.1. pontjának o) alpontja

Az 1994-es csatlakozási okmány

csak az I. melléklet VIII.A.6. pontja

A Tanács 807/2003/EK rendelete

(HL L 122., 2003.5.16., 36. o.)

csak a III. melléklet 34. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendelete

(HL L 87., 2009.3.31., 109. o.)

csak a melléklet 3.1. pontja

A Tanács 92/112/EGK irányelve

(HL L 409., 1992.12.31., 11. o.)

 

A Tanács 1999/13/EK irányelve

(HL L 85., 1999.3.29., 1. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

csak az I. melléklet 17. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/42/EK irányelve

(HL L 143., 2004.4.30., 87. o.)

csak a 13. cikk (1) bekezdése

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/112/EK irányelve

(HL L 345., 2008.12.23., 68. o.)

csak a 3. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/76/EK irányelve

(HL L 332., 2000.12.28., 91. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1137/2008/EK rendelete

(HL L 311., 2008.11.21., 1. o.)

csak a melléklet 4.8. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve

(HL L 309., 2001.11.27., 1. o.)

 

A Tanács 2006/105/EK irányelve

(HL L 363., 2006.12.20., 368. o.)

csak a melléklet B. részének 2. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve

(HL L 140., 2009.6.5., 114. o.)

csak a 33. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve

(HL L 24., 2008.1.29., 8. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve

(HL L 140., 2009.6.5., 114. o.)

csak a 37. cikk

B. RÉSZ



A nemzeti jogba való átültetés és az alkalmazás határideje

(lásd a 81. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás határideje

78/176/EGK

1979. február 25.

 

82/883/EGK

1984. december 31.

 

92/112/EGK

1993. június 15.

 

1999/13/EK

2001. április 1.

 

2000/76/EK

2000. december 28.

2002. december 28.

2005. december 28.

2001/80/EK

2002. november 27.

2004. november 27.

2003/35/EK

2005. június 25.

 

2003/87/EK

2003. december 31.

 

2008/1/EK

1999. október 30. (1)

1999. október 30.

2007. október 30.
(1)   

A 2008/1/EK irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.) kodifikált változata, és az átültetési és alkalmazási határidők hatályban maradnak.
X. MELLÉKLET Megfelelési táblázat



X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat



78/176/EGK irányelv

82/883/EGK irányelv

92/112/EGK irányelv

2008/1/EK irányelv

1999/13/EK irányelv

2000/76/EK irányelv

2001/80/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk (1) bekezdése

1. cikk

1. cikk

 

 

 

 

66. cikk

—

—

—

—

—

—

—

2. cikk

1. cikk (2) bekezdésének a) pontja

 

 

2. cikk (2) bekezdése

 

 

 

3. cikk (2) bekezdése

1. cikk (2) bekezdésének b) pontja

 

 

 

 

3. cikk (1) bekezdése

 

3. cikk (37) bekezdése

1. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontja

 

 

 

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

66. cikk

2. cikk

 

 

 

 

 

 

67. cikk

3. cikk

 

 

 

 

 

 

11. cikk d) és e) pontja

4. cikk

 

 

4. cikk

3. cikk bevezető része és (1) bekezdése

4. cikk (1) bekezdése

 

4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

5. cikk

 

 

 

 

 

 

11. cikk d) és e) pontja

6. cikk

 

 

 

 

 

 

11. cikk d) és e) pontja

7. cikk (1) bekezdése

 

10. cikk

 

 

 

 

70. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első mondata

7. cikk (2) és (3) bekezdés

 

 

 

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

70. cikk (2) bekezdésének második mondata és a 70. cikk (3) bekezdése

8. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

 

—

8. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

 

26. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

9. cikk

 

 

 

 

 

 

—

10. cikk

 

 

 

 

 

 

—

11. cikk

 

 

 

 

 

 

12. cikk

12. cikk

 

 

 

 

 

 

—

13. cikk (1) bekezdése

 

 

17. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és 17. cikk (3) bekezdése első albekezdésének első mondata

11. cikk (1) bekezdésének első mondata és 11. cikk (2) bekezdése

 

 

72. cikk (1) bekezdésének első mondata

—

—

—

—

—

—

—

72. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

13. cikk (2), (3), (4) bekezdése

 

 

 

 

 

 

—

14. cikk

 

 

 

 

 

 

—

15. cikk

14. cikk

12. cikk

21. cikk

15. cikk

21. cikk

18. cikk (1) és (3) bekezdése

80. cikk

16. cikk

15. cikk

13. cikk

23. cikk

17. cikk

23. cikk

20. cikk

84. cikk

I. melléklet

 

 

 

 

 

 

—

II. melléklet A.szakasz bevezető része és 1. pontja

 

 

 

 

 

 

—

II. melléklet A. szakasz 2. pontja

 

 

 

 

 

 

—

II. melléklet B. szakasz

 

 

 

 

 

 

—

 

2. cikk

 

 

 

 

 

—

 

3. cikk

 

 

 

 

 

—

 

4. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

 

—

 

4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

 

—

 

4. cikk (3) és (4) bekezdése

 

 

 

 

 

—

 

5. cikk

 

 

 

 

 

—

 

6. cikk

 

 

 

 

 

—

 

7. cikk

 

 

 

 

 

—

 

8. cikk

 

 

 

 

 

—

 

9. cikk

 

 

 

 

 

—

 

10. cikk

 

 

 

 

 

—

 

11. cikk (1) bekezdése

 

 

13. cikk (1) bekezdése

17. cikk (1) bekezdése

 

75. cikk (1) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

75. cikk (2) bekezdése

 

11. cikk (2) bekezdése

 

 

 

17. cikk (2) bekezdése

 

—

 

11. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

—

 

12. cikk

 

 

 

 

 

—

 

13. cikk

 

 

 

 

 

—

 

I. melléklet

 

 

 

 

 

—

 

II. melléklet

 

 

 

 

 

—

 

III. melléklet

 

 

 

 

 

—

 

IV. melléklet

 

 

 

 

 

—

 

V. melléklet

 

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (1) bekezdése, bevezető rész

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja, bevezető rész

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja, első francia bekezdés

 

 

 

 

67. cikk a) pontja

 

 

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja, második francia bekezdés

 

 

 

 

67. cikk b) pontja

 

 

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja, harmadik francia bekezdés, és 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, harmadik francia bekezdés

 

 

 

 

67. cikk d) pontja

 

 

2. cikk (1) bekezdésének a) pontja, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik francia bekezdés

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, első, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik francia bekezdés

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, második francia bekezdés

 

 

 

 

67. cikk c) pont

 

 

2. cikk (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

 

—

 

 

2. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

—

 

 

3. cikk

 

 

 

 

67. cikk

 

 

4. cikk

 

 

 

 

67. cikk

 

 

5. cikk

 

 

 

 

—

 

 

6. cikk első bekezdése, bevezető rész

 

 

 

 

68. cikk

 

 

6. cikk első bekezdésének a) pontja

 

 

 

 

VIII. melléklet 1. részének 1. pontja

 

 

6. cikk első bekezdésének b) pontja

 

 

 

 

VIII. melléklet 1. részének 2. pontja

 

 

6. cikk, második bekezdés

 

 

 

 

VIII. melléklet 1. részének 3. pontja

 

 

7. cikk

 

 

 

 

—

 

 

8. cikk

 

 

 

 

—

 

 

9. cikk (1) bekezdése, bevezető rész

 

 

 

 

69. cikk (2) bekezdése

 

 

9. cikk (1) bekezdésének a) pontja, bevezető rész

 

 

 

 

—

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a) pont (i) alpontja

 

 

 

 

VIII. melléklet, 2. részének, 2. pontja

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a) pont (ii) alpontja

 

 

 

 

VIII. melléklet 2. részének 3. pontja, bevezető rész és 3. pont a) alpont

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a) pont (iii) alpontja

 

 

 

 

69. cikk (1) bekezdése

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a) pont (iv) alpontja

 

 

 

 

VIII. melléklet 2. részének 3. pontja, b) alpont

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a) pont (v) alpontja

 

 

 

 

—

 

 

9. cikk (1) bekezdésének b) pontja

 

 

 

 

VIII. melléklet 2. részének 4. pontja

 

 

9. cikk (2) és (3) bekezdése

 

 

 

 

—

 

 

11. cikk

 

 

 

 

11. cikk d) és e) pontja

 

 

Melléklet

 

 

 

 

—

 

 

 

1. cikk

 

 

 

1. cikk

 

 

 

2. cikk bevezető része

 

 

 

3. cikk bevezető része

 

 

 

2. cikk (1) bekezdése

2. cikk (14) bekezdése

 

 

3. cikk (1) bekezdése

 

 

 

2. cikk (3) bekezdése

2. cikk (1) bekezdése

 

 

3. cikk (3) bekezdése

 

 

 

2. cikk (4) bekezdése

 

 

 

—

 

 

 

2. cikk (5) bekezdése

2. cikk (9) bekezdése

3. cikk (8) bekezdése

2. cikk (1) bekezdése

3. cikk (4) bekezdése

 

 

 

2. cikk (6) bekezdése, első mondat

2. cikk (13) bekezdése

3. cikk (9) bekezdése

2. cikk (3) bekezdése, első rész

3. cikk (5) bekezdése

 

 

 

2. cikk (6) bekezdése, második mondat

 

 

 

15. cikk (1) bekezdése

 

 

 

2. cikk (7) bekezdése

 

 

 

3. cikk (6) bekezdése

 

 

 

2. cikk (8) bekezdése

2. cikk (5) bekezdése

 

 

71. cikk

 

 

 

2. cikk (9) bekezdése, első mondat

2. cikk (7) bekezdése

3. cikk (12) bekezdése

 

3. cikk (7) bekezdése

 

 

 

2. cikk (9) bekezdése, második mondat

 

 

 

4. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

4. cikk (3) bekezdése

 

 

 

2. cikk (10) bekezdése

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

3. cikk (8) bekezdése

 

 

 

2. cikk (11) bekezdésének első mondata

 

 

 

3. cikk (9) bekezdése

 

 

 

2. cikk (11) bekezdésének második mondata

 

 

 

20. cikk (3) bekezdése

 

 

 

2. cikk (12) bekezdésének első albekezdése és a IV. melléklet bevezető része

 

 

 

3. cikk (10) bekezdése

 

 

 

2. cikk (12) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

14. cikk (5) bekezdésének a) pontja és 14. cikk (6) bekezdése

 

 

 

2. cikk (13) bekezdése

2. cikk (6) bekezdése

3. cikk (11) bekezdése

2. cikk (5) bekezdése

3. cikk (15) bekezdése

 

 

 

2. cikk (14) bekezdése

 

 

 

3. cikk (16) bekezdése

 

 

 

2. cikk (15) bekezdése

 

 

 

3. cikk (17) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

3. cikk (11)–(14), (18)–(23), (26)–(30) és (34)–(36) bekezdése

 

 

 

3. cikk (1) bekezdése, bevezető rész

 

 

 

11. cikk bevezető része

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének a) pontja

 

 

 

11. cikk a) és b) pontja

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének b) pontja

 

 

 

11. cikk c) pontja

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

11. cikk d) és e) pontja

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének d) pontja

 

 

 

11. cikk f) pontja

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének e) pontja

 

 

 

11. cikk g) pontja

 

 

 

3. cikk (1) bekezdésének f) pontja

 

 

 

11. cikk h) pontja

 

 

 

3. cikk (2) bekezdése

 

 

 

—

 

 

 

5. cikk (1) bekezdése

 

 

 

—

 

 

 

5. cikk (2) bekezdése

 

 

 

80. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

6. cikk (1) bekezdése bevezető rész

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, bevezető rész

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a)–d) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés a)–d) pont

—

—

—

—

—

—

—

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, e) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, e) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, f) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, f) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, g) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, g) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, h) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, h) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, i) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, i) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, j) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, j) pont

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése, első albekezdés, k) pont

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

6. cikk (2) bekezdése

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése

 

 

 

7. cikk

 

 

 

5. cikk (2) bekezdése

 

 

 

8. cikk, első bekezdés

 

4. cikk (3) bekezdése

 

5. cikk (1) bekezdése

 

 

 

8. cikk, második bekezdés

 

 

 

—

 

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a mondat első fele

 

 

 

14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

9. cikk (1) bekezdése, a mondat második fele

 

 

 

—

 

 

 

9. cikk (2) bekezdése

 

 

 

5. cikk (3) bekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése, első és második mondat

 

 

 

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, bevezető rész, a) és b) pont

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése, harmadik mondat

 

 

 

14. cikk (2) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (3), (4) és (7) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (5) bekezdés, bevezető rész és az első albekezdés b) pontja, továbbá a 14. cikk (5) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

—

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

 

9. cikk (1) bekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése

 

 

 

9. cikk (2) bekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének ötödik albekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdése

 

 

 

9. cikk (3) bekezdésének hatodik albekezdése

 

 

 

9. cikk (4) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

10. cikk

 

 

 

9. cikk (4) bekezdése, az első mondat első fele

 

 

 

15. cikk (2) bekezdése

 

 

 

9. cikk (4) bekezdés, az első mondat második fele

 

 

 

15. cikk (4) bekezdésének első albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

15. cikk (4) bekezdésének másodiktól az ötödik albekezdése és a 15. cikk (5) bekezdése

 

 

 

9. cikk (4) bekezdése, második mondat

 

 

 

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, g) pont

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, h) pont

—

—

—

—

—

—

—

15. cikk (3) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

16. cikk

 

 

 

9. cikk (5) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, c) pont, i alpont

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, c) pont, ii alpont

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, d) pont

 

 

 

9. cikk (5) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, e) pont

 

 

 

9. cikk (6) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, f) pont

 

 

 

9. cikk (6) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

—

 

 

 

9. cikk (7) bekezdése

 

 

 

—

 

 

 

9. cikk (8) bekezdése

 

 

 

6. cikk és 17. cikk (1) bekezdés

—

—

—

—

—

—

—

17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése

 

 

 

10. cikk

 

 

 

18. cikk

 

 

 

11. cikk

 

 

 

19. cikk

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése

 

 

 

20. cikk (1) bekezdése

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése, első mondat

 

 

 

20. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése, második mondat

 

 

 

20. cikk (2) bekezdésének második albekezdés

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése, harmadik mondat

 

 

 

—

 

 

 

13. cikk (1) bekezdése

 

 

 

21. cikk (1) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

21. cikk (2), (3) és (4) bekezdése

 

 

 

13. cikk (2) bekezdés, bevezető rész

 

 

 

21. cikk (5) bekezdése, bevezető rész

 

 

 

13. cikk (2) bekezdésének a) pontja

 

 

 

21. cikk (5) bekezdésének a) pontja

 

 

 

13. cikk (2) bekezdésének b) pontja

 

 

 

—

 

 

 

13. cikk (2) bekezdésének c) pontja

 

 

 

21. cikk (5) bekezdésének b) pontja

 

 

 

13. cikk (2) bekezdésének d) pontja

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

21. cikk (5) bekezdésének c) pontja

—

—

—

—

—

—

—

22. cikk

—

—

—

—

—

—

—

23. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

14. cikk bevezető része és a) pontja

 

 

 

8. cikk (1) bekezdése

 

 

 

14. cikk b) pontja

 

 

 

7. cikk a) pont és a 14. cikk d) pontjának i. alpontja

—

—

—

—

—

—

—

7. cikk bevezető rész és b) és c) pont

—

—

—

—

—

—

—

14. cikk (1) bekezdése, d) pontjának ii. alpontja

 

 

 

14. cikk c) pont

 

 

 

23. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

23. cikk (2)–(6) bekezdése

 

 

 

15. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, bevezető része, és a) és b) pontja

12. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

 

 

24. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, bevezető része, és a) és b) pontja

 

 

 

15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja

 

 

 

24. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, c) pont

 

 

 

15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

15. cikk (2) bekezdése

 

 

 

24. cikk (3) bekezdésének b) pontja

 

 

 

15. cikk (3) bekezdése

 

 

 

24. cikk (4) bekezdése

 

 

 

15. cikk (4) bekezdése

 

 

 

24. cikk (2) bekezdésének bevezető része és a) és b) pont

—

—

—

—

—

—

—

24. cikk (2) bekezdésének c)–f) pontja és 24. cikk (3) bekezdésének bevezető része és a) pontja

 

 

 

16. cikk

 

 

 

25. cikk

 

 

 

17. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

—

 

 

 

17. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

13. cikk (1) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

13. cikk (2)–(7) bekezdése

 

 

 

17. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

—

 

 

 

17. cikk (3) bekezdése, első albekezdése második és harmadik mondat

11. cikk (1) bekezdése, második mondat

 

 

72. cikk (2) bekezdése

 

 

 

17. cikk (3) bekezdése, első albekezdés, negyedik mondat

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

72. cikk (3) és (4) bekezdés

 

 

 

17. cikk (3) bekezdése, második albekezdés

 

 

 

—

 

 

 

17. cikk (3) bekezdése, harmadik albekezdés

11. cikk (3) bekezdése

 

 

73. cikk (1) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

73. cikk (2) bekezdése

 

 

 

17. cikk (4) bekezdése

 

 

 

—

—

—

—

—

—

—

—

74. cikk

—

—

—

—

—

—

—

27. cikk

 

 

 

18. cikk

 

 

11. cikk

26. cikk

 

 

 

19. cikk

 

 

 

—

 

 

 

20. cikk

 

 

 

—

 

 

 

21. cikk

 

 

 

80. cikk (2) bekezdése

 

 

 

22. cikk

 

18. cikk

17. cikk

81. cikk

—

—

—

—

—

—

—

82. cikk

 

 

 

23. cikk

16. cikk

22. cikk

19. cikk

83. cikk

—

—

—

—

—

—

—

2. cikk (1) bekezdése

 

 

 

I. melléklet, bevezető rész 1. bekezdése

 

 

 

2. cikk (2) bekezdése

 

 

 

I. melléklet, bevezető rész 2. bekezdése

 

 

 

I. melléklet, bevezető rész első albekezdése, első mondat

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet, bevezető rész első albekezdése, második mondat

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet, bevezető rész második albekezdése

 

 

 

I. melléklet 1.1.– 1.3. pontja

 

 

 

I. melléklet 1.1.– 1.3. pontja

 

 

 

I. melléklet – 1.4 pontja

 

 

 

I. melléklet 1.4.a) pontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet, 1.4. b) pontja

 

 

 

I. melléklet 2 pontja

 

 

 

I. melléklet 2 pontja

 

 

 

I. melléklet 3.1. pontja

 

 

 

I. melléklet 3.1 pontjának.a) és b) alpontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 3.1. pontjának c) alpontja

 

 

 

I. melléklet 3.2.– 3.5. pontja

 

 

 

I. melléklet 3.2.– 3.5. pontja

 

 

 

I. melléklet 4. pontja

 

 

 

I. melléklet 4. pontja

 

 

 

I. melléklet 5. pontjának bevezető része

 

 

 

—

 

 

 

I. melléklet – 5.1 pont

 

 

 

I. melléklet 5.1 b), f), g), i) és j) pontja és 5.2 b) pontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 5.1 a), c), d), e), h) és k) pontja

 

 

 

I. melléklet 5.2. pontja

 

 

 

I. melléklet 5.2. a) pontja

 

 

 

I. melléklet 5.3. pontja

 

 

 

I. melléklet 5.3. a) pontjának i. és ii. alpontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 5.3. a) pontjának iii–v. alpontja és 5.3. b) pontja

 

 

 

I. melléklet 5.4. pontja

 

 

 

I. melléklet 5.4. pontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 5.5. és 5.6. pontja

 

 

 

I. melléklet 6.1.a) és b) pontja

 

 

 

I. melléklet 6.1.a) és b) pontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 6.1.c) pontja

 

 

 

I. melléklet 6.2.–6.4.b) pontja

 

 

 

I. melléklet 6.2.–6.4.b) pontjának ii. alpontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet 6.4.b) pontjának iii. alpontja

 

 

 

I. melléklet 6.4.c)–6.9. pontja

 

 

 

I. melléklet 6.4.c)–6.9. pontja

—

—

—

—

—

—

—

I. melléklet, 6.10. és 6.11. pont

 

 

 

II. melléklet

 

 

 

—

 

 

 

III. melléklet

 

 

 

II. melléklet, „Levegő” és „Víz”, 1–12. pont

—

—

—

—

—

—

—

II. melléklet „Víz” 13. pont

 

 

 

IV. melléklet

 

 

 

III. melléklet

 

 

 

V. melléklet

 

 

 

IV. melléklet

 

 

 

 

1. cikk

 

 

56. cikk

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdése

 

 

57. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (3) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

2. cikk (4) bekezdése

 

 

63. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (8) bekezdése

 

 

4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

 

 

2. cikk (10) bekezdése

 

 

57. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (11) bekezdése

 

 

57. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (12) bekezdése

 

 

57. cikk (4) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (15) bekezdése

 

 

57. cikk (5) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (16) bekezdése

 

 

3. cikk (44) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (17) bekezdése

 

 

3. cikk (45) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (18) bekezdése

 

 

3. cikk (46) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (19) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

2. cikk (20) bekezdése

 

 

3. cikk (47) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (21) bekezdése

 

 

57. cikk (6) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (22) bekezdése

 

 

57. cikk (7) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (23) bekezdése

 

 

57. cikk (8) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (24) bekezdése

 

 

57. cikk (9) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (25) bekezdése

 

 

57. cikk (10) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (26) bekezdése

 

 

57. cikk (11) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (27) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

2. cikk (28) bekezdése

 

 

63. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (29) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

2. cikk (30) bekezdése

 

 

57. cikk (12) bekezdése

 

 

 

 

2. cikk (31) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 2. rész, első mondat

VIII. melléklet, 2. rész, 1. pont

 

 

 

 

2. cikk (32) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

2. cikk (33) bekezdése

 

 

57. cikk (13) bekezdése

 

 

 

 

3. cikk (2) bekezdése

 

 

4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése

 

 

4. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése

 

 

 

 

4. cikk (4) bekezdése

 

 

63. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (1) bekezdése

 

 

59. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, bevezető rész

 

 

 

 

5. cikk (2) bekezdése

 

 

59. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja

 

 

 

 

5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja

 

 

59. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja

 

 

59. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése

 

 

59. cikk (4) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

59. cikk (5) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (4) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

5. cikk (5) bekezdése

 

 

59. cikk (6) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (6) bekezdése

 

 

58. cikk

 

 

 

 

5. cikk (7) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 4. rész, 1. pont

 

 

 

 

5. cikk (8) bekezdésének első albekezdése

 

 

VII. melléklet, 4. rész, 2. pont

 

 

 

 

5. cikk (8) bekezdésének második albekezdése

 

 

—

 

 

 

 

5. cikk (9) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

5. cikk (10) bekezdése

 

 

59. cikk (7) bekezdése

 

 

 

 

5. cikk (11), (12) és (13) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

6. cikk

 

 

—

 

 

 

 

7. cikk (1) bekezdésének bevezető része, és első, második, harmadik és negyedik francia bekezdés

 

 

64. cikk

 

 

 

 

7. cikk (1) bekezdése, záró rész

 

 

—

 

 

 

 

7. cikk (2) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

8. cikk (1) bekezdése

 

 

14. cikk (1) bekezdésének d) pontja és 60. cikk

—

—

—

—

—

—

—

61. cikk

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 6. rész, 1. pont

 

 

 

 

8. cikk (3) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 6. rész, 2. pont

 

 

 

 

8. cikk (4) bekezdése

 

 

VII. melléklet 6. részének 3. pontja

 

 

 

 

8. cikk (5) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

9. cikk (1) bekezdésének első albekezdésének bevezető része

 

 

62. cikk első albekezdésének bevezető része

 

 

 

 

9. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, és első, második és harmadik francia bekezdése

 

 

62. cikk első albekezdés a), b) és c) pont

 

 

 

 

9. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

62. cikk második albekezdése

 

 

 

 

9. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

VII. melléklet, 8. rész, 4. pont

 

 

 

 

9. cikk (2) bekezdése

 

 

63. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

9. cikk (3) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 8. rész, 1. pont

 

 

 

 

9. cikk (4) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 8. rész, 2. pont

 

 

 

 

9. cikk (5) bekezdése

 

 

VII. melléklet, 8. rész, 3. pont

 

 

 

 

10. cikk

4. cikk (9) bekezdése

 

8. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

11. cikk (1) bekezdésének 3–6. mondata

 

 

—

 

 

 

 

12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

65. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

12. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

65. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése

 

 

65. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

12. cikk (3) bekezdése

 

 

65. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

13. cikk (2) és (3) bekezdése

 

 

—

 

 

 

 

14. cikk

19. cikk

16. cikk

79. cikk

 

 

 

 

I. melléklet, bevezető rész első és második mondata

 

 

56. cikk

 

 

 

 

I. melléklet bevezető részének harmadik mondata és a tevékenységek jegyzéke

 

 

VII. melléklet, 1. rész

 

 

 

 

IIA. melléklet

 

 

VII. melléklet, 2. és 3. rész

 

 

 

 

II.A. melléklet, II. rész, (6) bekezdés utolsó mondata

 

 

—

 

 

 

 

II.B. melléklet 1. pontjának első és második mondata

 

 

59. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja

 

 

 

 

II.B. melléklet 1. pontjának harmadik mondata

 

 

59. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

IIB. melléklet 2. pontja

 

 

VII. melléklet, 5. rész

 

 

 

 

IIB. melléklet 2 pontjának második albekezdése, (i) alpont és táblázat

 

 

—

 

 

 

 

III. melléklet 1. pontja

 

 

—

 

 

 

 

III. melléklet 2. pontja

 

 

VII. melléklet, 7. rész, 1. pont

 

 

 

 

III. melléklet 3. pontja

 

 

VII. melléklet, 7. rész, 2. pont

 

 

 

 

III. melléklet 4. pontja

 

 

VII. melléklet, 7. rész, 3. pont

 

 

 

 

 

1. cikk, első bekezdés

 

42. cikk

 

 

 

 

 

1. cikk, második bekezdés

 

—

 

 

 

 

 

2. cikk (1) bekezdése

 

42. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

42. cikk (1) bekezdésének második-ötödik albekezdései

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdése, bevezető rész

 

42. cikk (2) bekezdése, bevezető rész

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdésének a) pontja, bevezető rész

 

42. cikk (2) bekezdésének a) pontja, bevezető rész

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdése, a) pont i.–v. alpontja

 

42. cikk (2) bekezdésének a) pontja, i. alpont

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdésének a) pontja, vi. alpont

 

42. cikk (2) bekezdésének a) pontja, ii. alpont

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdésének a) pontja, vii. alpont

 

42. cikk (2) bekezdésének a) pontja, iii. alpont

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdésének a) pontja, viii. alpont

 

42. cikk (2) bekezdésének a) pontja, iv. alpont

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdésének b) pontja

 

42. cikk (2) bekezdésének b) pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

 

3. cikk 38. pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

—

 

 

 

 

 

3. cikk (3) bekezdése

 

3. cikk 39. pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (4) bekezdésének első albekezdése

 

3. cikk 40. pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése

 

42. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

42. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése

 

 

 

 

 

3. cikk (5) bekezdésének első albekezdése

 

3. cikk 41. pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (5) bekezdésének második albekezdése

 

42. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdése

 

 

 

 

 

3. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése

 

42. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

 

 

 

3. cikk (6) bekezdése

 

VI. melléklet 1. részének a) pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (7) bekezdése

 

3. cikk 42. pontja

—

—

—

—

—

—

—

VI. melléklet 1. részének b) pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (10) bekezdése

 

3. cikk 43. pontja

 

 

 

 

 

3. cikk (13) bekezdése

 

43. cikk

 

 

 

 

 

4. cikk (2) bekezdése

 

44. cikk

 

 

 

 

 

4. cikk (4) bekezdésének bevezető része és a) és b) pontja

 

45. cikk (1) bekezdésének bevezető része és a) és b) pontja

 

 

 

 

 

4. cikk (4) bekezdésének c) pontja

 

45. cikk (1) bekezdésének e) pontja

 

 

 

 

 

4. cikk (5) bekezdése

 

45. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

4. cikk (6) bekezdése

 

45. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

4. cikk (7) bekezdése

 

45. cikk (4) bekezdése

 

 

 

 

 

4. cikk (8) bekezdése

 

54. cikk

 

 

 

 

 

5. cikk

 

52. cikk

 

 

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

 

50. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a 6. cikk (2) bekezdése

 

50. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése

 

50. cikk (3) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének első része

 

—

 

 

 

 

 

6. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének második része

 

50. cikk (3) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (3) bekezdése

 

50. cikk (4) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (4) bekezdése, első albekezdés első és második mondata, valamint a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének első része

 

51. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (4) bekezdése, első albekezdés harmadik mondata

 

51. cikk (2) bekezdése

—

—

—

—

—

6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második része

—

51. cikk (3) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése

 

51. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

 

 

 

 

 

6. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése

 

51. cikk (4) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (5) bekezdése, a mondat első fele

 

—

 

 

 

 

 

6. cikk (5) bekezdése, a mondat második fele

 

46. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (6) bekezdése

 

50. cikk (5) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (7) bekezdése

 

50. cikk (6) bekezdése

 

 

 

 

 

6. cikk (8) bekezdése

 

50. cikk (7) bekezdése

 

 

 

 

 

7. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése

 

46. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

 

A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

A 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

 

7. cikk (3) bekezdése és 11. cikk (8) bekezdése, első albekezdés, bevezető rész

 

VI. melléklet 6. része, 2.7. pont első része

 

 

 

 

 

7. cikk (4) bekezdése

 

46. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

 

 

 

 

7. cikk (5) bekezdése

 

—

 

 

 

 

 

8. cikk (1) bekezdése

 

45. cikk (1) bekezdésének c) pontja

 

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdése

 

46. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

8. cikk (3) bekezdése

 

—

 

 

 

 

 

8. cikk (4) bekezdésének első albekezdése

 

46. cikk (4) bekezdésének első albekezdése

 

 

 

 

 

8. cikk (4) bekezdésének második albekezdése

 

VI. melléklet 6. része, 3.2. pont

 

 

 

 

 

8. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése

 

—

 

 

 

 

 

8. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése

 

—

 

 

 

 

 

8. cikk (5) bekezdése

 

46. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdése

 

 

 

 

 

8. cikk (6) bekezdése

 

45. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja

 

 

 

 

 

8. cikk (7) bekezdése

 

46. cikk (5) bekezdése

 

 

 

 

 

8. cikk (8) bekezdése

 

—

 

 

 

 

 

9. cikk első albekezdése

 

53. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

9. cikk második albekezdése

 

53. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

9. cikk harmadik albekezdése

 

53. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

10. cikk (1) és (2) bekezdése

 

—

 

 

 

 

 

10. cikk (3) bekezdése, első mondat

 

48. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

10. cikk (3) bekezdése, második mondat

 

—

 

 

 

 

 

10. cikk (4) bekezdése

 

48. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

10. cikk (5) bekezdése

 

VI. melléklet 6. része, 1.3. pont második része

 

 

 

 

 

11. cikk (1) bekezdése

 

48. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

11. cikk (2) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 2.1. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (3) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 2.2. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (4) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 2.3. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (5) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 2.4. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (6) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 2.5. pont, második albekezdés

—

—

—

—

—

—

—

VI. melléklet 6. része, 2.5. pont, második albekezdés

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdése, az első albekezdés első mondatának első fele

 

VI. melléklet 6. része, 2.6. pont bevezető része

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdése, az első albekezdés első mondatának második fele

 

VI. melléklet 6. részének 2.6.a) pontja

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdése, első albekezdés második mondata

 

—

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdésének második albekezdése

 

—

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdésének a) pontja

 

VI. melléklet 6. részének 2.6.b) pontja

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdésének b) és c) pontja

 

—

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdésének d) pontja

 

VI. melléklet 6. részének 2.6.c) pontja

 

 

 

 

 

11. cikk (7) bekezdésének e) és f) pontja

 

—

 

 

 

 

 

11. cikk (8) bekezdésének első albekezdése, a) és b) pont

 

VI. melléklet, 3. rész, 1. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (8) bekezdése első albekezdésének c) pontja és második albekezdése

 

VI. melléklet 6. része, 2.7. pont második albekezdése

 

 

 

 

 

11. cikk (8) bekezdése első albekezdésének d) pontja

 

VI. melléklet 4. része, 2.1. pont, második albekezdés

 

 

 

 

 

11. cikk (9) bekezdése

 

48. cikk (4) bekezdése

 

 

 

 

 

11. cikk (10) bekezdése

 

VI. melléklet, 8. rész, 1,1. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (11) bekezdése

 

VI. melléklet 8. rész, e 1.2. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (12) bekezdése

 

VI. melléklet 8. része, 1.3. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (13) bekezdése

 

48. cikk (5) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

49. cikk

 

 

 

 

 

11. cikk (14) bekezdése

 

VI. melléklet, 6. rész, 3.1. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (15) bekezdése

 

45. cikk (1) bekezdésének e) pontja

 

 

 

 

 

11. cikk (16) bekezdése

 

VI. melléklet 8. része, 2. pont

 

 

 

 

 

11. cikk (17) bekezdése

 

8. cikk (2) bekezdésének a) pontja

 

 

 

 

 

12. cikk (1) bekezdése

 

55. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése, első és második mondat

 

55. cikk (2) bekezdése

 

 

 

 

 

12. cikk (2) bekezdése, harmadik mondat

 

55. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

13. cikk (1) bekezdése

 

45. cikk (1) bekezdésének f) pontja

 

 

 

 

 

13. cikk (2) bekezdése

 

47. cikk

 

 

 

 

 

13. cikk (3) bekezdése

 

46. cikk (6) bekezdése

 

 

 

 

 

13. cikk (4) bekezdése

 

VI. melléklet, 3. rész, 2. pont

 

 

 

 

 

14. cikk

 

—

 

 

 

 

 

15. cikk

 

—

 

 

 

 

 

16. cikk

 

—

 

 

 

 

 

20. cikk

 

—

 

 

 

 

 

I. melléklet

 

VI. melléklet 2. része

 

 

 

 

 

II. melléklet első része (nem számozott)

 

VI. melléklet, 4. rész, 1. pont

 

 

 

 

 

II. melléklet 1. pontjának bevezető része

 

VI. melléklet, 4. rész, 2.1. pont

 

 

 

 

 

II. melléklet 1.1.és 1.2. pontja

 

VI. melléklet 4. részének 2.2. és 2.3. pontja

—

—

—

—

—

—

—

VI. melléklet, 4. rész, 2.4. pont

 

 

 

 

 

II. melléklet 1.3. pontja

 

—

 

 

 

 

 

II. melléklet 2.1. pontja

 

VI. melléklet, 4. rész, 3.1. pont

—

—

—

—

—

—

—

VI. melléklet, 4. rész, 3.2. pont

 

 

 

 

 

II. melléklet 2.2. pontja

 

VI. melléklet, 4. rész, 3.3. és 3.4. pont

 

 

 

 

 

II. melléklet 3. pontja

 

VI. melléklet, 4. rész, 4. pont

 

 

 

 

 

III. melléklet

 

VI. melléklet, 6. rész, 1. pont

 

 

 

 

 

IV. melléklet táblázata

 

VI. melléklet 5. része

 

 

 

 

 

IV. melléklet utolsó mondata

 

—

 

 

 

 

 

V. melléklet a) pontja, táblázat

 

VI. melléklet, 3. rész, 1.1. pont

 

 

 

 

 

V. melléklet a) pontja, zárómondatok

 

—

 

 

 

 

 

V. melléklet b) pontja, táblázat

 

VI. melléklet, 3. rész, 1.2. pont

 

 

 

 

 

V. melléklet b) pontja, utolsó mondat

 

—

 

 

 

 

 

V. melléklet c) pontja

 

VI. melléklet, 3. rész, 1.3. pont

 

 

 

 

 

V. melléklet d) pontja

 

VI. melléklet, 3. rész, 1.4. pont

 

 

 

 

 

V. melléklet e) pontja

 

VI. melléklet, 3. rész, 1.5. pont

 

 

 

 

 

V. melléklet f) pontja

 

VI. melléklet, 3. rész, 3. pont

 

 

 

 

 

VI. melléklet

 

VI. melléklet 7. része

 

 

 

 

 

 

1. cikk

28. cikk, első bekezdés

 

 

 

 

 

 

2. cikk (2) bekezdése

V. melléklet 1. részének 1. pontja és 2. részének 1. pontja első francia bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 1. részének 1. pontja és 2. részének 1. pontja második francia bekezdése

 

 

 

 

 

 

2. cikk (3) bekezdése, második rész

V. melléklet 1. részének 1. pontja és 2. részének 1. pontja első francia bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 1. részének 1. pontja és 2. részének 1. pontja második francia bekezdése

 

 

 

 

 

 

2. cikk (4) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

2. cikk (6) bekezdése, első rész

3. cikk 24. pontja

 

 

 

 

 

 

2. cikk (6) bekezdése, második rész

28. cikk második albekezdés, j) pont

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdésének első albekezdése

3. cikk 25. pontja

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdése második albekezdésének első mondata

—

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdésének második albekezdése, második mondat és a)–i) pont

28. cikk második albekezdése és a)–i) pont

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdésének második albekezdése, j) pont

—

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdésének harmadik albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

—

29. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

 

2. cikk (7) bekezdésének negyedik albekezdése

29. cikk (2) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

29. cikk (3) bekezdése

 

 

 

 

 

 

2. cikk (8) bekezdése

3. cikk 32. pontja

 

 

 

 

 

 

2. cikk (9) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

2. cikk (10) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

2. cikk (11) bekezdése

3. cikk 31. pontja

 

 

 

 

 

 

2. cikk (12) bekezdése

3. cikk 33. pontja

 

 

 

 

 

 

2. cikk (13) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

3. cikk

—

 

 

 

 

 

 

4. cikk (1) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

4. cikk (2) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

4. cikk (3)–(8) bekezdése

 

 

 

 

 

 

 

5. cikk (1) bekezdése

V. melléklet 1. része, 2. pont második albekezdése

 

 

 

 

 

 

 

V. melléklet 1. része, 2. pont első, harmadik és negyedik albekezdése

 

 

 

 

 

 

5. cikk (2) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

6. cikk

—

 

 

 

 

 

 

7. cikk (1) bekezdése

37. cikk

 

 

 

 

 

 

7. cikk (2) bekezdése

30. cikk (5) bekezdése

 

 

 

 

 

 

7. cikk (3) bekezdése

30. cikk (6) bekezdése

 

 

 

 

 

 

8. cikk (1) bekezdése

40. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdése, az első albekezdés első fele

40. cikk (2) bekezdése, az első albekezdés első fele

 

 

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdése, az első albekezdés második fele

—

—

—

—

—

—

—

—

40. cikk (2) bekezdése, az első albekezdés második fele

—

—

—

—

—

—

—

40. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

—

—

—

—

—

—

—

40. cikk (3) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

41. cikk

 

 

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

—

 

 

 

 

 

 

8. cikk (3) és (4) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

9. cikk

30. cikk (1) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

30. cikk (2), (3) és (4) bekezdése

 

 

 

 

 

 

9a. cikk

36. cikk

 

 

 

 

 

 

10. cikk első bekezdése, első mondat

30. cikk (7) bekezdésének első mondata

—

—

—

—

—

—

—

30. cikk (7) bekezdésének második mondata

—

—

—

—

—

—

—

30. cikk (8) és (9) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

31–35. cikk

 

 

 

 

 

 

10. cikk első bekezdése, második mondat

—

 

 

 

 

 

 

10. cikk második bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

12. cikk, első mondat

38. cikk (1) bekezdése

 

 

 

 

 

 

12. cikk, második mondat

—

—

—

—

—

—

—

—

38. cikk (2), (3) és (4) bekezdése

—

—

—

—

—

—

—

39. cikk

 

 

 

 

 

 

13. cikk

V. melléklet 3. része, 8. pont harmadik része

 

 

 

 

 

 

14. cikk

V. melléklet 4. része

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 5., 6. és 7. része

 

 

 

 

 

 

15. cikk

—

 

 

 

 

 

 

18. cikk (2) bekezdése

—

 

 

 

 

 

 

I. melléklet

—

 

 

 

 

 

 

II. melléklet

—

 

 

 

 

 

 

III. és IV. melléklet

V. melléklet 1. részének 2. pontja, valamint a 2. rész

 

 

 

 

 

 

V.A. melléklet

V. melléklet 1. részének 3. pontja

 

 

 

 

 

 

V.B. melléklet

V. melléklet 2. részének 3. pontja

 

 

 

 

 

 

VI.A. melléklet

V. melléklet 1. részének 4. és 6. pontja

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 1. részének 5. pontja

 

 

 

 

 

 

VI.B. melléklet

V. melléklet 2. részének 4. és 6. pontja

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 2. részének 5. pontja

 

 

 

 

 

 

VII.A. melléklet

V. melléklet 1. részének 7. és 8. pontja

 

 

 

 

 

 

VII.B. melléklet

V. melléklet 2. részének 7. és 8. pontja

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 1. pontja

—

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 2. pontja

V. melléklet 3. része, 1. pont első része, és a 2., 3. és 5. pont

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 3. része, 1. pont második része

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 3. részének 4. pontja

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 3. pontja

—

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 4. pontja

V. melléklet 3. részének 6. pontja

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 5. pontja

V. melléklet 3. részének 7. és 8. pontja

 

 

 

 

 

 

VIII.A. melléklet 6. pontja

V. melléklet 3. részének 9. és 10. pontja

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 3. részének 11. pontja

—

—

—

—

—

—

—

V. melléklet 4. része

 

 

 

 

 

 

VIII.B. melléklet

—

 

 

 

 

 

 

VIII.C. melléklet

—

 

 

 

VI. melléklet

 

 

IX. melléklet

IX. melléklet

 

 

 

VII. melléklet

 

 

X. melléklet

X. melléklet

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 04.08.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32010L0075
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.