+VII. MELLÉKLET Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések
|
VII. MELLÉKLET Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések
VII. MELLÉKLET
Szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó műszaki rendelkezések
1. RÉSZ
Tevékenységek
|
1.
|
A következőkben felsorolt pontok mindegyikében a tevékenység magában foglalja a berendezés tisztítását is, de a termékek tisztítását nem – hacsak erről másként nem rendelkeznek.
|
|
2.
|
Ragasztóréteg felvitele Bármely tevékenység, amelynél ragasztóanyagot visznek fel a felületre, a nyomtatási tevékenységekkel kapcsolatos ragasztóanyag-felvitel és rétegelés (laminálás) kivételével.
|
|
3.
|
Bevonatkészítési (festési) eljárások Bármely tevékenység, amelynél a bevonat egy vagy több folyamatos rétegét viszik fel:
a)
az alábbi járművek bármelyikére:
i.
új autók, amelyek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (
25
) („keretirányelv”) M1 kategóriájú járműveknek minősülnek, valamint az N1 kategóriájú járművek, amennyiben ugyanabban a létesítményben festik, mint az M1 kategóriájú járműveket;
ii.
teherautók vezetőfülkéi, amelyek a vezető tartózkodási helyeként vannak meghatározva, valamint a 2007/46/EK irányelv N2 és N3 kategóriájába tartozó járművek műszaki berendezéseinek minden járulékos egysége;
iii.
kis- és nagy teherautók (kamionok), amelyeket a 2007/46/EK irányelv N1, N2 és N3 kategóriájú járművekként határoz meg, de nincsenek benne a vezetőfülkék;
iv.
autóbuszok, amelyek a 2007/46/EK irányelvben az M2 és M3 jármű-kategóriába tartoznak;
v.
utánfutók (vontatók), amelyek a 2007/46/EK irányelvben az O1, O2, O3 és O4 kategóriába tartoznak;
b)
fém és műanyag felületek, beleértve repülőgépek, hajók, vonatok stb. felületeit;
d)
textil, szövet, fólia és papír felületek;
A bevonatkészítési (festési) tevékenységek nem terjednek ki a hordozóanyagok fémekkel történő bevonására elektroforetikus úton és vegyi permetezéses eljárással. Ha a bevonási (festési) technológia során van olyan lépés, amelynél ugyanazt a tárgyat bármely módszer alkalmazásával nyomtatják is, akkor a nyomtatási műveletet a bevonási tevékenység részének tekintik. Bár a külön tevékenységként végzett nyomtatás nem tartozik ide, de vonatkozhat rá az irányelv V. fejezete, ha a nyomtatási tevékenység ennek tárgyköréhez tartozik.
|
|
4.
|
Szalagtekercsek bevonatolása Minden olyan tevékenység, amelynek során tekercselt szalagacélt, rozsdamentes acélt, bevonatos acélt, rézötvözeteket vagy alumínium szalagokat végtelenített eljárással filmképző réteggel vagy rétegelt borítással vonnak be.
|
|
5.
|
Oldószeres vegytisztítás Minden olyan ipari vagy kereskedelmi tevékenység, amelynél illékony szerves vegyületeket használnak valamilyen létesítményben ruházat, lakástextíliák és egyéb fogyasztási cikkek tisztítására, kivéve a foltok kézi úton történő eltávolítását a textil- és ruhaiparban.
|
|
6.
|
Cipőgyártás Minden olyan tevékenység, amellyel kész lábbelit vagy annak részeit állítják elő.
|
|
7.
|
Bevonóanyag-keverékek, lakkok, nyomdafestékek (tinták) és ragasztóanyagok előállítása A fenti végtermékek és köztes termékek előállítása – amennyiben ugyanabban a létesítményben történik a gyártásuk – festékpigmentek, gyanták és ragasztóanyagok szerves oldószerekkel vagy más hordozóanyagokkal történő keverése útján, beleértve a diszpergálási és elődiszpergálási tevékenységeket, a viszkozitás- és színtónus beállításokat, valamint a végtermék kiszerelését (tartályokba, dobozokba).
|
|
8.
|
Gyógyszeripari termékek gyártása Gyógyszeripari termékek kémiai szintézise, fermentálása, extrahálása, formulálása és késztermékké alakítása, és – amennyiben azonos helyszínen történik – a köztes termékek (intermedierek) előállítása is.
|
|
9.
|
Nyomtatás Szöveg és/vagy képek sokszorosítására irányuló bármilyen tevékenység, melynél egy képhordozó segítségével valamilyen felületre nyomdafestéket (tintát) visznek fel. Ide tartoznak a kapcsolódó lakkozási, festési és kasírozási eljárások. Azonban csak a következő alfolyamatok (nyomtatási eljárások) tartoznak az V. fejezet hatálya alá:
a)
flexográfia (flexonyomás, magasnyomás) – olyan nyomtatási eljárás, amelynél a nyomtatandó kép hordozójaként gumit vagy rugalmas fotopolimert használnak, amelyen a nyomtatandó felület a nem nyomtatandó résznél magasabban helyezkedik el, továbbá folyékony nyomófestéket (tintát) alkalmaznak, amely az oldószer elpárolgása útján szárad;
b)
hőrögzítéses rotációs offszetnyomás – rotációs nyomtatási tevékenység, amely olyan képhordozót használ, ahol a nyomtatandó és nem nyomtatandó felületek egy síkban helyezkednek el, ahol a rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot egy hengerről táplálják a gépbe, nem pedig az egyes ívekről. A nem nyomtatandó felületrészt úgy kezelik, hogy vonzza a vizet és taszítsa a nyomdafestéket (tintát), míg a képhordozó nyomtatandó része felveszi és átviszi a tintát a nyomtatandó felületre. A nyomtatott anyagot egy kemencében forró levegővel szárítják;
c)
nyomtatási tevékenységhez kapcsolt kasírozás – két vagy több rugalmas anyag összeragasztása rétegek (laminátumok) gyártása céljából;
d)
rotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére – rotációs mélynyomási tevékenység újságok, brosúrák, katalógusok és hasonló termékek előállítására, ahol toluol-alapú nyomdafestékeket alkalmaznak;
e)
rotációs mélynyomás – nyomtatási tevékenység, amelynél forgó hengeres képhordozót használnak, amelynek a nyomtató felülete a nem nyomtatandó felületnél mélyebben helyezkedik el, és ahol folyékony nyomdafestéket használnak, amely az oldószer párolgása révén szárad. A mélyedések nyomdafestékkel vannak kitöltve, és a felesleget letisztítják a nem nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésekből;
f)
rotációs szitanyomás – olyan rotációs nyomtatási tevékenység, ahol a nyomdafesték a nyomtatandó felületre egy porózus képhordozó formán keresztülnyomva jut, amelynek a nyomtatandó részei nyitottak (áteresztik a festéket), míg a nem nyomtatandó területrész le van zárva (nem engedi át a festéket). Továbbá csak olyan folyékony festéktintákat használnak, amelyek az oldószer párolgása útján száradnak. A rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a gépbe;
g)
lakkozás – olyan tevékenység, melynek során lakkot vagy a csomagolóanyag későbbi lezárása céljából ragasztóréteget visznek fel egy rugalmas anyagra.
|
|
10.
|
Gumifeldolgozás Minden olyan tevékenység, amelynek során természetes vagy műgumi keverése, őrlése, kalanderezése, extrudálása és vulkanizálása történik és minden, a természetes vagy műgumi késztermékké alakításához kapcsolódó tevékenység.
|
|
11.
|
Felülettisztítás Az oldószeres vegytisztítás kivételével minden olyan tevékenység, ahol szerves oldószerek segítségével az anyagok felületéről szennyeződéseket távolítanak el, beleértve a zsírtalanítást is. A több lépésből álló tisztítási tevékenység – bármely más művelet előtt vagy után – egyetlen felülettisztítási tevékenységnek tekintendő. Ez a tevékenység nem a gépi berendezések tisztítására, hanem a termékek felületének tisztítására vonatkozik.
|
|
12.
|
Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényolaj–finomítási tevékenységek Minden olyan tevékenység, amelynek során magvakból vagy más növényi anyagokból növényi olajokat állítanak elő, a száraz maradékanyagok feldolgozása állati takarmányok előállítására, a magvakból, valamint a növényi és/vagy állati eredetű anyagokból származó zsírok és növényi olajok tisztítása.
|
|
13.
|
Jármű utánfényezés Bármely következő ipari vagy kereskedelmi festési és a kapcsolódó zsírtalanítási tevékenység, ha az alábbiak egyike:
a)
a 2007/46/EK irányelv meghatározása szerinti tehergépkocsik vagy azok részeinek eredeti festése újrafényezőfesték-típusokkal, ha ezt nem az eredeti gyártósoron végzik;
b)
utánfutók festése (beleértve a nyerges utánfutókat) (O kategória a 2007/46/EK irányelvben).
|
|
14.
|
Tekercselőhuzalok bevonatolása Transzformátorokban, motorokban stb. tekercsként használatos fémvezetők bármilyen bevonatolási eljárása.
|
|
15.
|
Faanyag-impregnálás Minden tevékenység, amelynek során a faanyagba védőszert juttatnak.
|
|
16.
|
Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás) Minden olyan tevékenység, amelynek során fa és/vagy műanyag rétegeket ragasztanak össze rétegelt termékek előállítása céljából.
|
2. RÉSZ
Küszöbértékek és kibocsátási határértékek
A kibocsátási határértékek kiszámítását 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nagyságú nyomás mellett végzik.
|
|
Tevékenység
(Oldószer–fogyasztási küszöbérték t/év)
|
Küszöbérték
(Oldószer–fogyasztási küszöbérték t/év)
|
Kibocsátási határérték a füstgázokban (mg C/Nm3)
|
Diffúz kibocsátási határértékek (az oldószer bevitel %–ában)
|
Teljes kibocsátási határértékek
|
Különös rendelkezések
|
|
Új létesítmények
|
Meglévő létesítmények
|
Új létesítmények
|
Meglévő létesítmények
|
|
1
|
Hőrögzítéses rotációs offszetnyomás
(> 15)
|
15–25
> 25
|
100
20
|
30 (1)
30 (1)
|
|
(1) A késztermékben az oldószermaradék nem tekintendő a diffúz kibocsátás részének.
|
|
2
|
Rotációs mélynyomás sajtótermékek előállítására
(> 25)
|
|
75
|
10
|
15
|
|
|
|
|
3
|
Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás (> 15) rotációs szitanyomás textilre/kartonra (> 30)
|
15–25
> 25
> 30 (1)
|
100
100
100
|
25
20
20
|
|
(1) A textilre és kartonra való rotációs szitanyomtatás küszöbértéke.
|
|
4
|
Felülettisztítás az 59. cikk (5) bekezdésében említett vegyületek használatával.
(> 1)
|
1–5
> 5
|
20 (1)
20 (1)
|
15
10
|
|
(1) A határérték a vegyületek tömegére vonatkozik mg/Nm3-ben, és nem az összes szénre.
|
|
5
|
Egyéb felülettisztítás
(> 2)
|
2–10
> 10
|
75 (1)
75 (1)
|
20 (1)
15 (1)
|
|
(1) Azok a létesítmények, melyekre nézve az illetékes hatóságnak igazolják, hogy az összes általuk használt tisztítószer átlagos szerves oldószer-tartalma nem haladja meg a 30 tömeg %-ot, mentesek ezeknek az értékeknek a betartása alól.
|
|
6
|
Jármű-szériafestés (< 15) és jármű-utánfényezés
|
> 0,5
|
50 (1)
|
25
|
|
(1) A 8. rész 2. pontja értelmében a megfelelést 15 perces mérések átlaga alapján kell igazolni.
|
|
7
|
Szalagtekercsek bevonatolása
(> 25)
|
|
50 (1)
|
5
|
10
|
|
(1) Azon létesítményeknél, amelyek olyan technikát használnak, ahol megengedett a visszanyert oldószerek újbóli használata, a kibocsátási határérték 150.
|
|
8
|
Egyéb bevonatfelviteli, festési eljárások, beleértve a fém, műanyag, textil (5), szövet, fólia és papír festését
(> 5)
|
5–15
> 15
|
100 (1) (4)
50/75 (2) (3) (4)
|
25 (4)
20 (4)
|
|
|
(1) A kibocsátási határérték a festésre és a szárítási műveletekre vonatkozik, zárt feltételek mellett.
(2) Az első kibocsátási határérték a szárítási eljárásokra, a második a festési műveletekre vonatkozik.
|
|
|
|
|
|
|
|
(3) Azokra a textilfestő létesítményekre, amelyek olyan eljárást használnak, amelynél megengedett a visszanyert oldószerek ismételt használata, a kibocsátási határérték a festési és szárítási folyamatokra együttesen 150.
(4) Azok a festési eljárások, amelyeket nem lehet zárt feltételek mellett végezni (pl. hajóépítésnél, repülőgépfestésnél), kivételt képezhetnek a határértékek alól, az 59. cikk (3) bekezdése szerint.
(5) Rotációs szitanyomtatás textilre a 3. pontnál taglalva.
|
|
9
|
Tekercselőhuzalok bevonatolása
(> 5)
|
|
|
|
10 g/kg (1)
5 g/kg (2)
|
(1) Azokra a létesítményekre vonatkozik, ahol a huzal átlagos átmérője ≤ 0,1 mm.
(2) Minden egyéb létesítményre érvényes.
|
|
10
|
Faanyag felületek bevonatolása (festése)
(> 15)
|
15–25
> 25
|
100 (1)
50/75 (2)
|
25
20
|
|
(1) A kibocsátási határérték a festésre és a szárítási műveletekre vonatkozik, zárt feltételek mellett.
(2) Az első érték a szárítási, a második a bevonatfelviteli eljárásokra vonatkozik.
|
|
11
|
Oldószeres vegytisztítás
|
|
|
|
20 g/kg (1) (2)
|
(1) A tisztított és szárított termék 1 kg-jára vonatkozó oldószer-kibocsátás tömegében kifejezve.
(2) A 4. rész 2. pontjában szereplő kibocsátási határérték nem érvényes erre a tevékenységre.
|
|
12
|
Faanyag-impregnálás
(> 25)
|
|
100 (1)
|
45
|
11 kg/m3
|
(1) A kibocsátási határérték nem vonatkozik a karbolsavval (krezollal) történő impregnálásra.
|
|
13
|
Bőrök bevonati réteggel való ellátása (festése)
(> 10)
|
10–25
> 25
> 10 (1)
|
|
|
85 g/m2
75 g/m2
150 g/m2
|
A kibocsátási határérték a végtermék 1 m2-ére jutó oldószer-kibocsátásra (gramm) van megadva.
(1) Bútorgyártási bőrök és különleges bőráruk festésénél, melyek mint kisméretű fogyasztási cikkek – pl. táskák, övek, tárcák stb. – használatosak.
|
|
14
|
Cipőgyártás
(> 5)
|
|
|
|
25 g/pár
|
A teljes kibocsátási határérték a kész lábbelipárra vonatkoztatott oldószer-kibocsátásra (gramm) van megadva.
|
|
15
|
Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás)
(> 5)
|
|
|
|
30 g/m2
|
|
|
16
|
Ragasztóréteg felvitele
(> 5)
|
5–15
> 15
|
50 (1)
50 (1)
|
25
20
|
|
(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a füstgázokban 150.
|
|
17
|
Bevonóanyag-keverékek, lakkok, nyomdafestékek (tinták) és ragasztóanyagok előállítása
(> 100)
|
100–1 000
> 1 000
|
150
150
|
5
3
|
az oldószerbevitel 5 %-a
az oldószerbevitel 3 %-a
|
A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a bevonóanyag-keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.
|
|
18
|
Gumifeldolgozás
(> 15)
|
|
20 (1)
|
25 (2)
|
az oldószerbevitel 25 %-a
|
(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a véggázokban 150.
(2) A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.
|
|
19
|
Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényolaj–finomítási tevékenységek
(> 10)
|
|
|
|
Állati zsír: 1,5 kg/t
Ricinus: 3 kg/t
Repcemag: 1 kg/t
Napraforgómag: 1 kg/t
Szójabab (normál őrlés, sajtolás): 0,8 kg/t
Szójabab (fehér pelyhes üledék): 1,2 kg/t
Egyéb magvak és növényi anyagok: 3 kg/t (1) 1,5 kg/t (2) 4 kg/t (3)
|
(1) A teljes kibocsátási határértéket az olyan berendezésekre, amelyek adagonként dolgozzák fel a magvakat illetve egyéb növényi anyagokat, az illetékes hatóság minden esetet külön vizsgálva, a legjobb elérhető technológia alapján állapítja meg.
(2) Minden frakcionálási folyamatra vonatkozik, kivéve a „kásátlanítást” (= olajok tisztítása, kötőanyagok eltávolítása az olajból.)
(3) A „kásátlanításra” vonatkozó határérték.
|
|
20
|
Gyógyszeripari termékek gyártása
(> 50)
|
|
20 (1)
|
5 (2)
|
15 (2)
|
az oldószer-bevitel 5 %-a
|
az oldószer-bevitel 15 %-a
|
(1) Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a kibocsátási határérték a füstgázokban 150.
(2) A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.
|
3. RÉSZ
A járműfényező iparág létesítményeire vonatkozó kibocsátási határértékek
|
1.
|
A teljes kibocsátási határértékeket a kibocsátott szerves oldószernek a termékfelület 1 négyzetméterére vonatkoztatott grammokban megadott, illetve a járműkarosszériánként kibocsátott szerves oldószer kilogrammban megadott mennyiségével fejezzük ki.
|
|
2.
|
A 3. pont táblázatában található bármely termék felületének területét úgy határozzuk meg, hogy a felület területét az elektroforetikus bevonattal ellátott (festett) teljes felületből számítjuk, továbbá az olyan egyéb beépítendő részegységek, alkatrészek felületéből, amelyek az egymást követő műveletek során a szóban forgó termék bevonatával azonos festékbevonattal lesznek ellátva, vagy pedig a létesítményben lefestett termék teljes felületéből kalkuláljuk.
Az elektroforetikus bevonattal ellátott (festett) felület területét a következő képlettel számítjuk:
Ezt a módszert kell alkalmazni a lemezből készült egyéb festett alkatrészekre is.
Számítógépes tervező (CAD) vagy más ezzel egyenértékű módszert kell alkalmazni a többi beépítendő részegység, alkatrész felületének, vagy a létesítményben lefestett termék teljes felületének kiszámítására.
|
|
3.
|
Az alábbi táblázatban található teljes kibocsátási határértékek az ugyanabban a létesítményben végzett összes műveletre vonatkoznak. Ez magában foglalja az elektroforetikus festést vagy bármely más bevonatfelviteli eljárást, a végső fényezést és polírozást is beleértve, valamint a berendezések tisztítására felhasznált oldószereket – beleértve a festőfülkék és más helyhez kötött berendezések tisztítását – a gyártási folyamat ideje alatt vagy azt követően.
|
Tevékenység
(Oldószer-fogyasztási küszöbérték t/év)
|
Termelési küszöbérték
(a festett egységek éves darabszáma)
|
Teljes kibocsátási határérték
|
|
Új létesítmények
|
Meglévő létesítmények
|
|
Új személygépkocsik festése (> 15)
|
> 5 000
|
45 g/m2 vagy 1,3 kg/karosszéria + 33 g/m2
|
60 g/m2 vagy 1,9 kg/karosszéria + 41 g/m2
|
|
≤ 5 000 héjszerkezet vagy > 3 500 alvázra épített
|
90 g/m2 vagy 1,5 kg/karosszéria + 70 g/m2
|
90 g/m2 vagy 1,5 kg/karosszéria + 70 g/m2
|
|
|
|
Teljes kibocsátási határérték (g/m2)
|
|
Új teherautó vezetőfülkék festése (> 15)
|
≤ 5 000
|
65
|
85
|
|
> 5 000
|
55
|
75
|
|
Új kis- és nagy teherautók festése (> 15)
|
≤ 2 500
|
90
|
120
|
|
> 2 500
|
70
|
90
|
|
Új autóbuszok festése (> 15)
|
≤ 2 000
|
210
|
290
|
|
> 2 000
|
150
|
225
|
|
|
4.
|
A 3. pont táblázatában említett küszöbértékeknél kisebb oldószer-fogyasztású járműfestő létesítményeknek a 2. részben meghatározott, jármű-szériafestésre és -utánfényezésre vonatkozó követelményeket kell teljesíteni.
|
4. RÉSZ
Konkrét kockázatokra utaló feliratokkal jelzett illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határértékek
|
1.
|
Az 58. cikkben említett illékony szerves vegyületek kibocsátása esetén, amikor a cikkben említett figyelmeztető mondatot szükségessé tevő vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 10 g/h-val, a 2 mg/Nm3 kibocsátási határértéket kell betartani. A kibocsátási határérték az egyes vegyületek tömegének összegére vonatkozik.
|
|
2.
|
Az olyan halogénezett illékony szerves vegyületek kibocsátásánál, amelyekhez a H341 vagy a H351 figyelmeztető mondatot rendelik hozzá, és ahol a H341 vagy a H351 figyelmeztető mondat használatát indokló vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val, a 20 mg/Nm3 kibocsátási határértéknek kell megfelelni. A kibocsátási határérték az egyes vegyületek tömegének összegére vonatkozik.
|
5. RÉSZ
Csökkentési terv
|
1.
|
Az üzemeltető a specifikusan a létesítményére vonatkozó bármilyen csökkentési tervet alkalmazhat.
|
|
2.
|
Amennyiben festékbevonatokat, lakkokat, ragasztókat vagy nyomdafestékeket alkalmaznak, a következő terv használható. Ahol ez a terv nem megfelelő, az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemeltetőnek olyan tetszőleges alternatív terv alkalmazását, amellyel a 2. és 3. részben ismertetett kibocsátási határértékek alkalmazásával egyenértékű kibocsátáscsökkentés érhető el. A terv elkészítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:
a)
ahol a kis oldószertartalmú vagy oldószermentes helyettesítő anyagok fejlesztése még folyamatban van, az üzemeltetőnek határidő-hosszabbítást kell adni, hogy megvalósíthassa a kibocsátáscsökkentési tervét;
b)
a kibocsátáscsökkentés referenciapontjának („referencia-kibocsátás”) a lehető leginkább meg kell egyeznie a csökkentési módszerek alkalmazása nélküli kibocsátás értékével.
|
|
3.
|
A következő csökkentési terv alkalmazandó azokra a berendezésekre, amelyeknél állandó szilárd anyag tartalom feltételezhető:
a)
Az éves referencia-kibocsátás az alábbiak szerint számolható:
i.
Az évente felhasznált festékbevonatok és/vagy nyomdafestékek (tinták), lakkok, ragasztóanyagok szilárdanyag-tartalmának összmennyiségét (tömegét) meg kell állapítani. Szilárdanyag alatt értjük mindazokat a festékbevonatokban, tintákban, lakkokban és ragasztóanyagokban található anyagokat, amelyek a víz vagy az illékony szerves vegyületek elpárolgása után visszamaradnak, megszilárdulnak;
ii.
Az éves referencia-kibocsátás az i. pontban meghatározott tömegből az alábbi táblázatban található megfelelő szorzótényezővel számítható ki. Az illetékes hatóságok hozzáigazíthatják ezeket a szorzótényezőket az egyes létesítményekhez annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szilárdanyag-felhasználás hatékonyságának igazolt növekedését;
|
Tevékenység
|
Szorzótényező az a) pont ii. alpontjához
|
|
Rotációs mélynyomás; flexográfia (magasnyomás); laminálás (kasírozás) a nyomtatási tevékenység részeként; lakkozás a nyomtatási tevékenység részeként; faanyagbevonás; textil, szövet, fólia vagy papír bevonatolása; ragasztóréteg felvitele
|
4
|
|
Szalagtekercsek bevonatolása, jármű-újrafényezés
|
3
|
|
Élelmiszerrel érintkező bevonatok, repülés- és űrtechnikai bevonatok
|
2,33
|
|
Egyéb bevonati rétegfelviteli eljárások és rotációs szitanyomás
|
1,5
|
b)
A célkibocsátás egyenlő az éves referencia-kibocsátás és egy meghatározott százalékos érték szorzatával, ahol a százalékos érték nagysága:
i.
(diffúz kibocsátási határérték + 15) azokra a létesítményekre, amelyek a 2. rész 6. sorához, valamint a 8. és 10. sor alacsonyabb küszöbértékéhez tartoznak;
ii.
(diffúz kibocsátási határérték + 5) minden egyéb létesítményre;
c)
Megfelelés érhető el, ha az oldószer-gazdálkodási terv alapján meghatározott tényleges oldószer-kibocsátás kisebb a célkibocsátásnál vagy azzal egyenlő.
|
6. RÉSZ
A kibocsátás ellenőrzése
|
1.
|
Azon füstgáz-vezetékeket, amelyekhez kibocsátáscsökkentő berendezés csatlakozik, és amelyek a kilépő csonknál átlagosan több mint 10 kg/h összes szerves szenet bocsátanak ki, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a követelményeknek való megfelelés szempontjából.
|
|
2.
|
Egyéb esetekben a tagállamok biztosítják, hogy vagy folyamatos, vagy szakaszos méréseket végeznek. Szakaszos mérések esetén legalább három mérési eredményt olvasnak le minden egyes mérés alkalmával.
|
|
3.
|
Nem kötelező méréseket végezni olyan esetben, amikor nincs szükség csővégi kibocsátáscsökkentő berendezésre az irányelv követelményeinek való megfeleléshez.
|
7. RÉSZ
Oldószer-kezelési terv (oldószermérleg)
1. Elvek
Az oldószer-kezelési terv rendeltetése:
a)
igazolja a 62. cikkben meghatározott követelmények teljesítését;
b)
meghatározza a jövőbeni csökkentési lehetőségeket;
c)
lehetővé teszi a közvélemény tájékoztatását az oldószer-felhasználásról, az oldószer-kibocsátásról és az V. fejezetben foglalt követelmények betartásáról.
2. Fogalommeghatározások
A következő meghatározások az anyagmérleg gyakorlati elkészítésének vázát adják.
A szerves oldószerek bevitele (I):
|
I1
|
Az eljárásba közvetlenül bevitt vagy a vásárolt keverékekben levő szerves oldószerek mennyisége az alatt az időtartam alatt, amelyre az anyagmérleget éppen számítják.
|
|
I2
|
A visszanyert és az eljárásban újrafelhasznált szerves oldószerek mennyisége vagy ezeknek a bevitt keverékekben lévő mennyisége. Az újrahasznosított oldószerrel minden egyes felhasználási alkalommal számolni kell.
|
Az eljárásból kikerülő szerves oldószerek (O):
|
O1
|
Kibocsátás a füstgázokkal.
|
|
O2
|
Vízben elnyelődött (vízzel távozó) szerves oldószerek, a szennyvízkezelés figyelembevételével az O5 számításánál.
|
|
O3
|
A végtermékbe – akár szennyező anyagként is – kerülő, visszamaradó szerves oldószerek mennyisége.
|
|
O4
|
A szerves oldószerek levegőbe távozó diffúz kibocsátása. Ide tartozik a helyiségek általános szellőzése, amely során az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló nyílásokon át a levegő a szabadba jut.
|
|
O5
|
Szerves oldószereknek és/vagy szerves vegyületeknek kémiai vagy fizikai reakciók miatt bekövetkező vesztesége (beleértve az égetést mint roncsolásos eljárást vagy más füstgáz- vagy szennyvízkezelést, vagy a leválasztást, amennyiben azokkal nem számolunk az O6, O7 és O8 esetében).
|
|
O6
|
Az összegyűjtött hulladékok szerves oldószertartalma.
|
|
O7
|
Szerves oldószerek vagy a keverékekben levő szerves oldószerek, amelyeket mint kereskedelmi forgalomban értékesíthető termékeket eladtak vagy el fognak adni.
|
|
O8
|
Keverékek szerves oldószertartalma, amelyet újrahasznosítás céljából nyertek vissza de nincsenek az eljárásba visszaforgatva, amennyiben az O7-nél nem lettek figyelembe véve.
|
|
O9
|
Egyéb módon távozó szerves oldószerek.
|
|
3.
|
Az oldószerkezelési terv (oldószermérleg) használata a követelmények teljesítésének igazolására
Az oldószerkezelési terv alkalmazásának módja a mindenkori vizsgálandó és igazolandó követelményektől függ, az alábbiak szerint:
a)
Az 5. részben meghatározott csökkentési tervnek való megfelelőség vizsgálata a termékegységre eső oldószer-kibocsátásban vagy más, a 2. és a 3. részben ismertetett módon kifejezett teljes kibocsátási határérték megadásával;
i.
Minden, az 5. részben meghatározott csökkentési tervet alkalmazó tevékenységnél az oldószerkezelési tervet évente el kell készíteni az oldószerfogyasztás (C) meghatározása céljából. A fogyasztást a következő egyenletnek megfelelően kell kiszámítani:
C = I1 – O8
Ezzel párhuzamosan a (festék)bevonatok szilárdanyag-tartalma is meghatározandó, hogy minden évben megállapíthassuk az éves referencia-kibocsátást és a célemissziót;
ii.
A termékegységre eső oldószer-kibocsátásban vagy a 2. és 3. részben megadott más egységben kifejezett teljes kibocsátási határérték betartásának értékeléséhez az oldószerkezelési tervet évente el kell készíteni a kibocsátások (E) meghatározása céljából. A kibocsátásokat a következő egyenletnek megfelelően kell kiszámítani:
E = F + O1
ahol F a diffúz (fugitív) kibocsátás, a b) pont i. alpontjában meghatározottak szerint. A kibocsátási értéket ezután el kell osztani a vonatkozó termékparaméterrel;
iii.
Az 59. cikk (6) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában előírt követelményeknek való megfelelés értékeléséhez évente el kell készíteni az oldószerkezelési tervet az összes érintett tevékenységből eredő teljes kibocsátás meghatározása végett, majd ezt az eredményt össze kell hasonlítani azzal az összkibocsátással, amelyet akkor kapnánk, ha a 2., 3. és 5. rész követelményeinek minden egyes tevékenység esetében külön-külön is eleget tennénk;
b)
A diffúz kibocsátások meghatározása az oldószermérleg alapján a 2. rész szerinti diffúz kibocsátási határértékekkel történő összehasonlítás céljából:
i.
A diffúz (fugitív) kibocsátást a következő egyenletek egyikével kell kiszámítani;
F = I1 – O1 – O5 – O6 – O7 – O8
vagy
F = O2 + O3 + O4 + O9
Az F értékét vagy az emittált mennyiségek közvetlen mérésével, vagy ezzel egyenértékű, más számítási módszerrel kell meghatározni, például a folyamat füstgáz-leválasztási, ill. -kezelési hatásfokának ismeretében.
A diffúz kibocsátási határérték a bevitt oldószermennyiség hányadaként fejezhető ki, ahol a bevitt mennyiséget a következő egyenlet alapján kell kiszámítani:
I = I1 + I2
ii.
A diffúz kibocsátást egy rövid ideig tartó, de átfogó mérési sorozattal kell meghatározni, melyet a berendezés vagy készülék módosításáig nem szükséges ismételten elvégezni.
|
8. RÉSZ
A kibocsátási határértékek teljesítésének vizsgálata füstgázok esetében
|
1.
|
Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértékek betartottnak tekintendők, ha:
a)
egy adott létesítmény bármely 24 órás üzeme vagy tevékenysége alatt (az indítási, leállítási és karbantartási műveletek kivételével) végzett érvényes mérések számtani átlagainak egyike sem haladja meg a kibocsátási határértékeket;
b)
az 1 órás átlagok egyike sem haladja meg 1,5-szeresnél nagyobb mértékben a kibocsátási határértékeket.
|
|
2.
|
Időszakos mérések esetén a kibocsátási határértékek betartottnak tekintendők, ha egy ellenőrzés során:
a)
az összes mért érték átlaga nem haladja meg a kibocsátási határértékeket;
b)
az 1 órás átlagok egyike sem haladja meg 1,5-szeresnél nagyobb mértékben a kibocsátási határértéket.
|
|
3.
|
A 4. részben foglalt rendelkezések betartását az érintett illékony szerves vegyületek egyenkénti tömegkoncentrációinak összege alapján kell vizsgálni. A megfelelés minden más esetben a kibocsátott szerves szén össztömege alapján vizsgálandó, hacsak a 2. részben nincs másképpen meghatározva.
|
|
4.
|
Adagolható a füstgázokhoz hűtési vagy hígítási célból gáz, ahol ez műszakilag indokolt, de ezt nem szabad figyelembe venni, amikor a szennyező anyag füstgázban való tömegkoncentrációját határozzák meg.
|
1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 04.08.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32010L0075
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|