19f. cikk A nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó indikatív nemzeti célkitűzés

19f. cikk

Legkésőbb hat hónappal az e rendelet 19e. cikkének (1) bekezdése szerinti jelentés benyújtását követően az említett jelentés alapján minden tagállam meghatározza a nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó indikatív nemzeti célkitűzését, beleértve azt is, hogy a keresletoldali válasz és az energiatárolás konkrétan hogyan járul hozzá az említett célkitűzéshez. A tagállamok az említett célkitűzést megvalósíthatják a nem fosszilis alapú rugalmasság azonosított potenciáljának kiaknázásával, a feltárt piaci akadályok felszámolásával vagy az e rendelet 19g. cikkében említett nem fosszilis alapú rugalmassági támogatási rendszerekkel. Ennek az indikatív nemzeti célkitűzésnek – beleértve azt is, hogy a keresletoldali válasz és az energiatárolás konkrétan hogyan járul hozzá az említett célkitűzéshez –, valamint az annak megvalósítására irányuló intézkedéseknek tükröződniük kell a tagállamok integrált nemzeti energia- és klímaterveiben a „belső energiapiac” dimenziót illetően az (EU) 2018/1999 rendelet 3., 4. és 7. cikkével összhangban, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésekben is. A tagállamok az e rendelet 19e. cikkének (1) bekezdése szerinti jelentés elfogadásáig ideiglenes indikatív nemzeti célkitűzéseket határozhatnak meg.

Az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikkével összhangban elvégzett értékelést követően a Bizottság, miután kézhezvette a tagállamok által az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott és közölt nemzeti indikatív célkitűzéseket, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti jelentések értékeléséről.

A tagállamok által közölt első információk felhasználásával elkészített jelentés megállapításai alapján a Bizottság uniós rugalmassági stratégiát készíthet, különös hangsúlyt helyezve a keresletoldali válaszra és az energiatárolásra azok alkalmazásának megkönnyítése érdekében, amely megfelel az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak és a 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzéseknek. Az említett uniós rugalmassági stratégiát adott esetben jogalkotási javaslat kísérheti.