2. cikk Fogalommeghatározások

„épület”: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri környezet szabályozására;

„kibocsátásmentes épület”: az I. melléklettel összhangban meghatározott nagyon magas energiahatékonysággal rendelkező épület, amely nulla vagy nagyon alacsony energiamennyiséget igényel, nem okoz fosszilis tüzelőanyagokból származó helyszíni szén-dioxid-kibocsátást, az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mennyisége pedig nulla vagy nagyon alacsony, a 11. cikkel összhangban;

„közel nulla energiaigényű épület”: az I. melléklettel összhangban meghatározott nagyon magas energiahatékonysággal rendelkező épület, amely energiahatékonyság nem rosszabb a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban, 2023-ra vonatkozóan bejelentett költségoptimalizált szintnél, és amely épület esetében a közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiaigényt jelentős részben megújuló forrásokból fedezik, beleértve a helyszínen előállított megújuló forrásokból származó energiát vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is;

„energiahatékonysági minimumszabványok”: olyan szabályok, amelyek előírják, hogy a meglévő épületeknek – az épületállomány széles körű felújítási tervének részeként vagy egy piaci beavatkozási ponton, például eladáskor, bérbeadáskor, ajándékozáskor vagy a kataszteren vagy az ingatlan-nyilvántartáson belül az ingatlan rendeltetésmódjában bekövetkező változás esetén – egy adott időszakon belül vagy egy meghatározott időpontig teljesíteniük kell valamely energiahatékonysági követelményt, lendületet adva ezzel a meglévő épületek felújításának;

„közintézmény”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikke 12. pontjában meghatározott közintézmény;

„épülettechnikai rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használatimelegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni megújulóenergia-termelésre és energiatárolásra szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló forrásokból származó energiát használó rendszereket is;

„épületautomatizálási és -szabályozási rendszer”: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvert és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

„az épület energiahatékonysága”: az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaigény kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a használatimelegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát;

„primerenergia”: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

„mért”: megfelelő eszközzel, így például energiamérő eszközzel, teljesítménymérővel, teljesítménymérő és -megfigyelő eszközzel vagy villamosenergia-fogyasztásmérővel mért;

„nem megújuló primerenergia-tényező”: olyan mutató, amelynek számítási módja egy adott energiahordozó nem megújuló forrásból származó primer energiája, beleértve a beérkező energiát és a használati pontokra történő szállítás számított általános költségeit, elosztva a beérkező energiával;

„megújuló primerenergia-tényező”: olyan mutató, melynek számítási módja egy adott energiahordozón keresztül szállított, helyszíni, közeli vagy távoli megújuló energiaforrásból származó megújuló primer energia, beleértve a beérkező energiát és a használati pontokra történő szállítás számított általános energiaköltségeit, elosztva a beérkező energiával;

„teljes primerenergia-tényező”: egy adott energiahordozóra vonatkozó megújuló és nem megújuló primerenergia-tényezők összege;

„megújuló forrásokból származó energia”: a nem fosszilis forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia), és a geotermikus energia, ozmotikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomasszából, a hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és a biogázból nyert energia;

„külső térelhatárolók”: az épület integrált elemei, amelyek az épület belső részeit a külső környezettől elválasztják;

„az épület önálló rendeltetési egysége” (továbbiakban: önálló rendeltetési egység): az épületben található olyan rész, szint vagy lakásegység, amelyet önálló használatra terveztek vagy alakítottak át;

„épületelem”: épülettechnikairendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme;

„lakóépület vagy épület önálló rendeltetési egysége”: egy vagy több szoba, amely állandó épületben vagy annak szerkezetileg elkülönített részében található, és kialakítása egy magánháztartás egész éves lakhatását szolgálja;

„épületfelújítási útlevél”: testre szabott ütemterv egy adott épület maximális számú lépésben végrehajtott, az épület energiahatékonyságát jelentősen javító mélyfelújításához;

„mélyfelújítás”: az energiahatékonyság elsődlegességének elvével összhangban történő felújítás, amely az alapvető épületelemekre összpontosít, és amely átalakítja az épületet vagy az önálló rendeltetési egységet:

„szakaszos mélyfelújítás”: maximális számú lépésben végrehajtott mélyfelújítás, az épületfelújítási útlevélben meghatározottak szerint;

„jelentős felújítás”: az épület olyan átalakítása, amely:

A tagállamok választhatnak az a) és a b) pont alkalmazása között;

„az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az épülettechnikai rendszerek energiafogyasztásához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az épület használata és üzemeltetése során;

„teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az épületek teljes életciklusa – többek között az építési termékek gyártása és szállítása, az építési területen végzett tevékenységek, az épületben történő energiafelhasználás és az építési termékek helyettesítése, továbbá az épület lebontása, valamint a hulladékanyagok szállítása, kezelése, újrafelhasználása, újrafeldolgozása és végső ártalmatlanítása – során keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátások;

„életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál”: olyan mutató, amely számszerűsíti az épület globális felmelegedési potenciálját az épület teljes életciklusa tekintetében;

„eltérő érdekek”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 54. pontjában meghatározott eltérő érdekek;

„energiaszegénység”: az az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 52. pontjában meghatározott energiaszegénység;

„kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: energiaszegénységben lévő háztartások vagy olyan háztartások, ideértve az közepes jövedelmű háztartások alsó sávját is, amelyek különösen ki vannak téve a magas energiaköltségeknek, és nem rendelkeznek az általuk használt épület felújításához szükséges erőforrásokkal;

„európai szabvány”: az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet által elfogadott, és nyilvános használatra rendelkezésre bocsátott szabvány;

„energetikai tanúsítvány”: valamely tagállam vagy egy általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely jelzi az épületnek vagy önálló rendeltetési egységének a 4. cikk szerint elfogadott módszertannal összhangban kiszámított energiahatékonyságát;

„kapcsolt energiatermelés”: hőenergia és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

„költségoptimalizált szint”: az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi, amennyiben:

A költségoptimalizált szintnek a teljesítőképesség azon szintjei között kell elhelyezkednie, ahol a becsült gazdasági élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés eredménye pozitív;

„töltőpont”: az (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 48. pontjában meghatározott töltőpont;

„előkábelezés”: minden olyan intézkedés, amely szükséges a töltőpontok későbbi telepítésének lehetővé tételéhez, ideértve az adatátvitelt, a kábeleket, a kábelcsatornákat és szükség esetén a villamosenergia-fogyasztásmérőket;

„fedett parkoló”: legalább három parkolóhellyel rendelkező fedett építmény, amelyben nem használnak energiát a beltéri környezet szabályozására;

„szigetüzemben működő mikrorendszer”: olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 2022-ben kevesebb volt, mint 500 GWh, és amely nem áll összeköttetésben más rendszerekkel;

„intelligens töltés”: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikke második albekezdésének 14 m. pontjában meghatározott intelligens töltés;

„kétirányú töltés”: az (EU) 2023/1804 irányelv 2. cikkének 14o. pontjában meghatározott kétirányú töltés;

„jelzálogportfólió-standardok”: olyan mechanizmusok, amelyek ösztönzőket nyújtanak a jelzáloghitelezők számára arra, hogy 2030-ig és 2050-ig szóló pályát dolgozzanak ki az általuk nyújtott jelzáloggal fedezett épületportfólió medián energiahatékonyságának javítására, és arra késztessék a potenciális ügyfeleket, hogy javítsák ingatlanaik energiahatékonyságát az uniós dekarbonizációs törekvések és az épületek energiafogyasztása terén kitűzött releváns energiacélokkal összhangban, az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozó kritériumokra támaszkodva;

„megtakarítás alapú fizetésre épülő pénzügyi program”: kizárólag az energiahatékonyság javítására szolgáló hitelprogram, amelyet úgy alakítanak ki, hogy összefüggés álljon fenn a hitel visszafizetése és az elért energiamegtakarítás között, figyelembe véve más gazdasági tényezőket, például az energiaköltségek indexálását, a kamatlábakat, a megnövekedett eszközértéket és a hitel-újrafinanszírozást is;

„digitális épületnapló”: valamennyi releváns épületadat – többek között az energiahatékonyságra vonatkozó adatok, például az energetikai tanúsítványok, az épületfelújítási útlevelek és az okosépület-mutatók, valamint az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálra vonatkozó adatok – közös adattára, amely megkönnyíti a megalapozott döntéshozatalt és az információmegosztást az építőiparon belül, az épülettulajdonosok és a lakók között, valamint a pénzügyi intézmények és a közintézmények között;

„légkondicionáló rendszer”: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

„fűtési rendszer”: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;

„szellőztetőrendszer”: épülettechnikai rendszer, amely természetes vagy mechanikus úton kültéri levegőt juttat egy térbe;

„hőfejlesztő berendezés”: a fűtési rendszer azon része, amely az alábbi eljárások közül egy vagy több felhasználásával hasznos hőt állít elő az I. mellékletben azonosított felhasználásokhoz:

„hűtőgenerátor”: egy légkondicionáló rendszer azon része, amely hasznos hűtést generál az I. mellékletben található felhasználási célokra;

„energiahatékonyság-alapú szerződés”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott energiahatékonyság-alapú szerződés;

„kazán”: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;

„effektív névleges teljesítmény”: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

„távfűtés” vagy „távhűtés”: egy központi vagy decentralizált termelési egységből hálózaton keresztül, gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában, több épület vagy telek számára történő hőenergia-szolgáltatás, légterek vagy ipari folyamatok fűtése vagy hűtése céljából;

„hasznos alapterület”: az épület alapterülete, amely paraméterként szükséges az egységnyi alapterületre kifejezett konkrét használati feltételek számszerűsítéséhez, valamint az egyszerűsítések, illetve az övezetekbe sorolási és kategorizálási vagy átkategorizálási szabályok alkalmazásához;

„referencia-alapterület”: az épület energiahatékonyságának értékeléséhez referenciaméretként használt alapterület, amelyet az energiahatékonyság értékelésére meghatározott, a külső térelhatárolókon belüli terek hasznos alapterületeinek összegeként számítanak ki;

„értékelési határ”: az a határ, ahol a beérkező energiát és az exportált energiát mérik vagy kiszámítják;

„helyszín”: egy meghatározott épületben vagy épületen található helyszín vagy az a földterület, amelyen az épület található;

„a közelben előállított, megújuló forrásokból származó energia”: egy adott épület helyi helyén vagy körzetében előállított, megújuló forrásokból származó energia, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

„az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, mint például a fűtés, a hűtés, a szellőztetés, a háztartási melegvíz és a világítás, valamint egyéb olyan szolgáltatások, amelyek energiafelhasználását figyelembe veszik az épületek energiahatékonyságának kiszámítása során;

„energiaszükséglet”: a tervezett térfeltételek adott időszakban történő fenntartása céljából egy kondicionált térbe beérkező vagy onnan elvont energia, figyelmen kívül hagyva az épülettechnikai rendszer hiányosságait;

„energiafelhasználás” vagy „energiafogyasztás”: egy olyan épülettechnikai rendszer energiabevitele, amely az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatást nyújt az energiaszükséglet fedezése céljából;

„önhasználatú”: a helyszínen előállított megújuló energia vagy a közelben előállított megújuló energiának az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatásokhoz a helyszíni műszaki rendszerek által történő használata;

„egyéb helyszíni felhasználások”: a helyszínen az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatásoktól eltérő célokra történő felhasználás, beleértve a készülékeket, az egyéb és járulékos terheléseket vagy az elektromos közlekedéshez szükséges töltőállomásokat;

„számítási intervallum”: az energiahatékonyság kiszámításához használt különálló időintervallum;

„beérkező energia”: energiahordozónként kifejezett olyan energia, amelyet az értékelési határon keresztül az épülettechnikai rendszerekhez továbbítanak a figyelembe vett felhasználások kielégítése vagy az exportált energia előállítása céljából;

„exportált energia”: a megújuló energia energiahordozónként és primerenergia-tényezőnként kifejezett azon részaránya, amelyet a helyszínen történő önfelhasználás vagy egyéb helyszíni felhasználások helyett az energiahálózatba exportálnak;

„kerékpártároló”: legalább egy kerékpár tárolása számára kijelölt hely;

„közvetlenül az épület mellett található parkoló”: az épület lakói, látogatói vagy az ott dolgozók számára fenntartott parkoló, amely az épülethez tartozó ingatlan területén belül vagy az épület közvetlen szomszédságában található;

„beltéri környezet minősége”: egy adott épületen belüli azon körülmények értékelésének eredménye, amelyek befolyásolják az épületben tartózkodók egészségét és jóllétét, alapul véve, mint például a hőmérséklettel, a páratartalommal, a szellőztetési aránnyal és a szennyező anyagok jelenlétével kapcsolatos paramétereket.