|
Gyepterületi lepkepopuláció-index
|
Leírás: ez a mutató az európai gyepterületekre jellemzőnek tekintett, Európa nagy részén előforduló fajokra vonatkozik, amelyekre kiterjed a lepkemonitoring-rendszerek többsége. A fajtendenciák mértani közepén alapul.
Mértékegység: index.
Módszertan: az alábbi jelentésben kidolgozott és használt módon: Butterfly Conservation Europe, Van Swaay, C. A. M, Assessing Butterflies in Europe – Butterfly Indicators 1990-2018, Technical report, Butterfly Conservation Europe, 2020.
|
|
Szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban
|
Leírás: ez a mutató a szántók ásványi talajainak 0–30 cm mélységben található szervesszén-készletére vonatkozik.
Mértékegység: tonna szerves szén/ha.
Módszertan: az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletében foglaltak szerint, összhangban az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatással, és ahogyan azt a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) (Jones A. et al., LUCAS Soil 2022, JRC technical report, Publications Office of the European Union, 2021) támogatja.
|
|
A magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya
|
Leírás: a magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemek – például a védelmi sávok, a sövények, a különálló fák és a facsoportok, a fasorok, a táblaszegélyek, a foltok, az árkok, a patakok, a kis vizes élőhelyek, a teraszok, a kőhalmok, a kőfalak, a tavacskák és a kulturális elemek – mezőgazdasági környezetben jelen lévő állandó, természetes vagy féltermészetes növényzeti elemek, amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak és előmozdítják a biológiai sokféleséget.
Ennek lehetővé tétele érdekében a tájképi elemeket a lehető legkevesebb negatív külső zavarásnak kell kitenni, hogy biztonságos élőhelyeket biztosítsunk a különböző taxonok számára, és ezért e tájképi elemeknek meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:
|
a)
|
nem állhatnak produktív mezőgazdasági felhasználás alatt (beleértve a legeltetést és a takarmánytermelést is), kivéve, ha az ilyen felhasználás a biológiai sokféleség megőrzéséhez szükséges; és
|
|
b)
|
nem használható rajtuk műtrágya vagy növényvédő szer, kivéve az alacsony ráfordítású szilárd trágyázást.
|
A parlagon hagyott földterületek – beleértve az ideiglenesen parlagon hagyott földterületeket is – nagy biodiverzitású tájképi elemnek tekinthetők, amennyiben megfelelnek a második bekezdés a) és b) pontjában foglalt kritériumoknak. A fenntartható agrárerdészeti rendszerek részét képező termő fák vagy az állandó gyepterületeken található régi, külterjes gyümölcsösök fái, valamint a sövényeken található termőelemek szintén magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemnek tekinthetők, amennyiben megfelelnek a második bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumnak, és amennyiben a betakarításra csak olyan időpontban kerül sor, amikor az nem veszélyezteti a magas fokú biológia sokféleséget.
Mértékegység: százalék (az ilyen területek aránya a hasznosított mezőgazdasági területhez képest).
Módszertan: az (EU) 2021/2115 rendelet I. mellékletében szereplő I.21. mutató alapján kidolgozott módszerek, a tájképi elemek tekintetében a LUCAS legfrissebb változata alapján (Ballin M. et al., Redesign sample for Land Use/Cover Area frame Survey [LUCAS], Eurostat 2018), valamint a parlagon hagyott területek tekintetében a Farm Structure, Reference Metadata in Single Integrated Metadata Structure című online Eurostat-kiadvány alapján, továbbá – adott esetben – azon magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemek tekintetében, amelyekre a fenti módszertan nem terjed ki, a tagállamok által e rendelet 14. cikkének (7) bekezdésével összhangban kidolgozott módszertan.
A LUCAS-módszertant rendszeresen frissítik annak érdekében, hogy megbízhatóbbak legyenek az Unióban felhasznált adatok, valamint a tagállamok által nemzeti szinten, a nemzeti helyreállítási terveik végrehajtása során felhasznált adatok.
|