„MI-rendszer”: gépi alapú rendszer, amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből – explicit vagy implicit célok érdekében – kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet;

„kockázat”: a kár bekövetkezési valószínűségének és az említett kár súlyosságának kombinációja;

„szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely MI-rendszert vagy általános célú MI-modellt fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve vagy védjegye alatt – akár fizetés ellenében, akár ingyenesen – az MI-rendszert vagy az általános célú MI-modellt forgalomba hozza, vagy az MI-rendszert üzembe helyezi;

„alkalmazó”: olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely a felügyelete alá tartozó MI-rendszert használja, kivéve, ha az MI-rendszert személyes, nem szakmai jellegű tevékenység során használják;

„meghatalmazott képviselő”: az Unióban tartózkodó vagy ott letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy MI-rendszer vagy egy általános célú MI-modell szolgáltatójától írásbeli meghatalmazást kapott és fogadott el az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, illetve eljárásoknak a szolgáltató nevében történő teljesítésére, illetve lefolytatására;

„importőr”: az Unióban tartózkodó vagy ott letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személy nevével vagy védjegyével ellátott MI-rendszert hoz forgalomba;

„forgalmazó”: az a szolgáltatótól vagy az importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely az uniós piacon MI-rendszert forgalmaz;

„gazdasági szereplő”: valamely szolgáltató, termékgyártó, alkalmazó, meghatalmazott képviselő, importőr vagy forgalmazó;

„forgalomba hozatal”: valamely MI-rendszer vagy általános célú MI-modell első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

„forgalmazás”: az uniós piacon egy MI-rendszer vagy egy általános célú MI-modell kereskedelmi tevékenység során történő rendelkezésre bocsátása terjesztés vagy használat céljából, akár fizetés ellenében, akár ingyenesen;

„üzembe helyezés”: valamely MI-rendszer első használatra történő rendelkezésre bocsátása közvetlenül az alkalmazó számára vagy saját használatra az Unióban, a rendeltetésének megfelelően;

„rendeltetés”: az MI-rendszer azon használata, amelyre a szolgáltató azt szánta, ideértve a sajátos használati kontextust és feltételeket, a szolgáltató által a használati utasításban, a promóciós vagy értékesítési anyagokban és nyilatkozatokban, valamint a műszaki dokumentációban megadott információk szerint;

„észszerűen előrelátható rendellenes használat”: valamely MI-rendszer oly módon történő használata, amely nem felel meg a rendeltetésének, de amely előállhat észszerűen előrelátható emberi magatartás vagy más rendszerekkel – többek között más MI-rendszerekkel – való kölcsönhatás eredményeként;

„biztonsági alkotórész”: egy termék vagy egy MI-rendszer olyan alkotórésze, amely az említett termék vagy MI-rendszer tekintetében biztonsági funkciót tölt be, vagy amelynek a meghibásodása vagy hibás működése veszélyezteti a személyek egészségét és biztonságát vagy a vagyontárgyak biztonságát; e fogalommeghatározás alkalmazásában egy alkotórész akkor tölt be biztonsági funkciót, ha rendeltetése a személyek egészségét és biztonságát vagy a vagyontárgyak biztonságát érintő kockázatok megelőzése vagy csökkentése;

„mikro-, kis- vagy középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat”: az (EU) 2025/1099 ajánlás mellékletének 2. pontjában meghatározott kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozás;

„használati utasítás”: a szolgáltató által a célból megadott információ, hogy tájékoztassa az alkalmazót különösen az MI-rendszer rendeltetéséről és megfelelő használatáról;

„MI-rendszer visszahívása”: minden olyan intézkedés, amelynek célja elérni az alkalmazók rendelkezésére bocsátott MI-rendszernek a szolgáltatóhoz való visszajuttatását, vagy az üzemen kívül helyezését vagy a használatának letiltását;

„MI-rendszer forgalomból történő kivonása”: minden olyan intézkedés, amelynek célja megakadályozni az ellátási láncba már bekerült MI-rendszer forgalmazását;

„az MI-rendszer teljesítménye”: valamely MI-rendszer azon képessége, hogy betöltse rendeltetését;

„bejelentő hatóság”: a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez, kijelöléséhez és bejelentéséhez, valamint a nyomon követésükhöz szükséges eljárások kialakításáért és lefolytatásáért felelős nemzeti hatóság;

„megfelelőségértékelés”: azon eljárás, amely kimutatja, hogy teljesítették-e egy nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos, a III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelményeket;

„megfelelőségértékelő szervezet”: olyan szervezet, amely harmadik fél általi megfelelőségértékelési tevékenységeket végez, ideértve a tesztelést, a tanúsítást és az ellenőrzést is;

„bejelentett szervezet”: az e rendelettel és az egyéb releváns uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban bejelentett megfelelőségértékelő szervezet;

„jelentős módosítás”: az MI-rendszer olyan, a forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését követő módosítása, amelyet a szolgáltató által elvégzett első megfelelőségértékelésben nem irányoztak elő vagy terveztek, és amely érinti az MI-rendszer megfelelését a III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelményeknek, vagy az MI-rendszer értékelésének tárgyát képező rendeltetés módosulását eredményezi;

„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a szolgáltató jelzi, hogy az MI-rendszer megfelel a III. fejezet 2. szakaszában és az egyéb alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, amelyek előírják e jelölés feltüntetését;

„forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési rendszer”: az MI-rendszerek szolgáltatói által végzett valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az általuk forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszerek használata során szerzett tapasztalatok összegyűjtése és áttekintése annak megállapítása céljából, hogy kell-e haladéktalanul valamilyen korrekciós vagy megelőző intézkedést alkalmazni;

„piacfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti tevékenységeket végző és intézkedéseket hozó nemzeti hatóság;

„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

„közös előírás”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott műszaki előírások készlete, amely eszközül szolgál az e rendelet szerinti bizonyos követelményeknek való megfeleléshez;

„tanítóadatok”: olyan adatok, amelyeket egy MI-rendszernek a megtanulható paramétereinek illesztése révén történő tanítására használnak;

„validálási adatok”: a betanított MI-rendszer értékelésének nyújtására, valamint a nem megtanulható paramétereinek és a tanulási folyamatának beállítására használt adatok, többek között az alulillesztés vagy a túlillesztés megelőzése érdekében;

„validálási adatkészlet”: különálló adatkészlet vagy a tanítóadat-készlet része, akár rögzített, akár változó felosztás formájában;

„tesztadatok”: az MI-rendszer független értékelésének nyújtásához használt adatok az említett rendszer elvárt teljesítményének a forgalomba hozatala vagy az üzembe helyezése előtti megerősítése érdekében;

„bemeneti adatok”: valamely MI-rendszer számára szolgáltatott vagy általa közvetlenül megszerzett adatok, amelyek alapján a rendszer a kimenetet előállítja;

„biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, ilyen például az arcképmás vagy a daktiloszkópiai adat;

„biometrikus azonosítás”: az ember fizikai, fiziológiai, viselkedési vagy pszichológiai humán jellemzőinek automatikus felismerése a természetes személy személyazonosságának megállapítása céljából, az említett egyén biometrikus adatainak az adatbázisban tárolt egyének biometrikus adataival való összehasonlítása révén;

„biometrikus ellenőrzés”: természetes személyek személyazonosságának automatizált, egy az egyhez ellenőrzése –ideértve a hitelesítést is – a biometrikus adataiknak a korábban megadott biometrikus adatokkal való összehasonlítása révén;

„a személyes adatok különleges kategóriái”: az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében, az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott személyesadat-kategóriák;

„érzékeny operatív adatok”: a bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását vagy büntetőeljárás alá vonását célzó tevékenységekhez kapcsolódó operatív adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a büntetőjogi eljárások integritását;

„érzelemfelismerő rendszer”: a természetes személyek érzelmeinek vagy szándékainak a biometrikus adataik alapján történő azonosítására vagy kikövetkeztetésére szolgáló MI-rendszer;

„biometrikus kategorizálási rendszer”: a természetes személyeknek a biometrikus adataik alapján meghatározott kategóriákba sorolására szolgáló MI-rendszer, kivéve, ha az egy másik kereskedelmi szolgáltatás mellett kiegészítő jellegű, és objektív technikai okokból feltétlenül szükséges;

„távoli biometrikus azonosító rendszer”: a természetes személyek olyan azonosítására szolgáló MI-rendszer, amelyre az aktív közreműködésük nélkül, jellemzően távolról, egy személy biometrikus adatainak a referencia-adatbázisban szereplő biometrikus adatokkal való összehasonlítása révén kerül sor;

„valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer”: olyan távoli biometrikus azonosító rendszer, amelyben a biometrikus adatok rögzítése, az összehasonlítás és az azonosítás egyaránt jelentős késleltetés nélkül történik, nemcsak azonnali azonosítást megvalósítva, hanem – a kijátszás elkerülése érdekében – korlátozott rövid késleltetéseket is;

„nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer”: a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszertől eltérő távoli biometrikus azonosító rendszer;

„a nyilvánosság számára hozzáférhető hely”: olyan köz- vagy magántulajdonban álló fizikai terület, amely meghatározatlan számú természetes személy számára hozzáférhető, függetlenül attól, hogy esetleg alkalmazandók-e bizonyos hozzáférési feltételek, valamint függetlenül a potenciális kapacitási korlátozásoktól;

„bűnüldöző hatóság”:

„bűnüldözés”: a bűnüldöző hatóságok által vagy a nevükben folytatott, a bűncselekmények megelőzését, nyomozását, felderítését, büntetőeljárás alá vonását, vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtását célzó tevékenységek, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és azok megelőzését is;

„MI-hivatal”: a Bizottság azon funkciója, amellyel hozzájárul az MI-rendszerek és az általános célú MI-rendszerek, valamint az MI-irányítás végrehajtásához, nyomon követéséhez és felügyeletéhez, amiről a 2024. január 24-i bizottsági határozat rendelkezett; az MI-hivatalra e rendeletben történő hivatkozásokat a Bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni;

„illetékes nemzeti hatóság”: bejelentő hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság; az uniós intézmények, ügynökségek, hivatalok és szervek által üzembe helyezett vagy használt MI-rendszerek tekintetében az illetékes nemzeti hatóságokra vagy piacfelügyeleti hatóságokra e rendeletben történő hivatkozásokat az európai adatvédelmi biztosra való hivatkozásként kell értelmezni;

„súlyos incidens”: az MI-rendszernél fellépő olyan incidens vagy hibás működés, amely közvetlenül vagy közvetetten a következők bármelyikéhez vezet:

▼B

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

„nem személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatoktól eltérő adat;

„profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

„valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó terv”: olyan dokumentum, amely ismerteti a valós körülmények közötti tesztelés célkitűzéseit, módszertanát, földrajzi, személyi és időbeli hatályát, nyomon követését, megszervezését és lefolytatását;

„tesztkörnyezetre vonatkozó terv”: a részt vevő szolgáltató és az illetékes hatóság közötti megállapodáson alapuló dokumentum, amely ismerteti a tesztkörnyezetben végzett tevékenységek célkitűzéseit, feltételeit, időkeretét, módszertanát és követelményeit;

„MI szabályozói tesztkörnyezet”: valamely illetékes hatóság által létrehozott ellenőrzött keretrendszer, amely lehetőséget kínál az MI-rendszerek szolgáltatói vagy leendő szolgáltatói számára, hogy – szabályozói felügyelet mellett, korlátozott ideig egy tesztkörnyezetre vonatkozó tervet követve – innovatív MI-rendszert fejlesszenek ki, tanítsanak be, validáljanak és teszteljenek, adott esetben valós körülmények között;

„MI-jártasság”: olyan készségek, ismeretek és értelmezési képességek, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók, az alkalmazók és az érintett személyek számára, hogy – figyelembe véve az e rendelettel összefüggésben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket – a megfelelő információk birtokában telepítsenek MI-rendszereket, valamint tudomást szerezzenek az MI lehetőségeiről és kockázatairól, és azon lehetséges károkról, amelyet az MI okozhat;

„valós körülmények közötti tesztelés”: egy MI-rendszernek a rendeltetése tekintetében – valós körülmények között laboratóriumon vagy más szimulált környezeten kívül – végzett ideiglenes tesztelése, megbízható és stabil adatok gyűjtése, valamint annak értékelése és ellenőrzése céljából, hogy az MI-rendszer megfelel-e e rendelet követelményeinek, és ez nem minősül az MI-rendszer e rendelet értelmében vett forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének, feltéve, hogy az 57. vagy a 60. cikkben megállapított valamennyi feltétel teljesül;

„vizsgálati alany”: a valós körülmények közötti tesztelés céljára olyan természetes személy, aki részt vesz valós körülmények közötti tesztelésben;

„tájékoztatáson alapuló hozzájárulás”: a vizsgálati alany által szabad akaratból adott, konkrét, egyértelmű és önkéntes kifejezése annak, hogy hajlandó részt venni egy adott, valós körülmények közötti tesztelésben, miután tájékoztatást kapott a tesztelés valamennyi olyan szempontjáról, amely a vizsgálati alanynak a részvételre vonatkozó döntése szempontjából releváns;

„deepfake”: az MI által generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne;

„kiterjedt jogsértés”: bármely, az egyének érdekét védő uniós joggal ellentétes cselekmény vagy mulasztás, amely:

„kritikus infrastruktúra”: az (EU) 2022/2557 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott kritikus infrastruktúra;

„általános célú MI-modell”: olyan MI-modell – ideértve azt is, amikor az ilyen MI-modell tanítása nagy adatmennyiséggel, nagy léptékű önfelügyelet mellett történik –, amely jelentős általánosságot mutat, és forgalomba hozatalának módjától függetlenül, különféle feladatok széles körének elvégzésére képes, valamint többféle downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható, azon MI-modellek kivételével, amelyeket a forgalomba hozatalukat megelőzően kutatási, fejlesztési vagy prototípus-alkotási tevékenységekre használnak;

„nagy hatású képességek”: olyan képességek, amelyek megfelelnek a legfejlettebb általános célú MI-modellekben rögzített képességeknek, vagy meghaladják azokat;

„rendszerszintű kockázat”: az általános célú MI-modellek nagy hatású képességeire jellemző kockázat, amely – a modellek jelentős elterjedtsége miatt, vagy a népegészségre, a biztonságra, a közbiztonságra, az alapvető jogokra vagy a társadalom egészére gyakorolt tényleges vagy észszerűen előrelátható negatív hatások révén – olyan jelentős hatást gyakorol az uniós piacra, amely nagy léptékben továbbterjedhet az értékláncban;

„általános célú MI-rendszer”: általános célú MI-modellen alapuló MI-rendszer, amely – mind közvetlen felhasználás, mind más MI-rendszerekbe való integráció céljából – többféle célt képes szolgálni;

„lebegőpontos művelet”: lebegőpontos számokkal végzett matematikai művelet vagy feladat, amely számok a valós számok azon alhalmaza, amelyeket – jellemzően számítógépen – egy rögzített pontosságú egész számnak és egy rögzített alap egész számú hatványának a szorzataként ábrázolnak;

„downstream szolgáltató”: olyan MI-rendszer – ideértve az általános célú MI-rendszert is – szolgáltatója, amelybe MI-modellt integráltak, függetlenül attól, hogy a szolgáltató által biztosított, vertikálisan integrált MI-modellről vagy egy másik szervezet által szerződéses viszonyok alapján biztosított MI-modellről van-e szó.