|
+439. cikk Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala |
439. cikk Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala439. cikk Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala Az intézményeknek a következő információkat kell nyilvánosságra hozniuk a harmadik rész II. címének 6. fejezetében említett partnerkockázati kitettségük vonatkozásában:
a)
azoknak a módszereknek a leírása, amelyek alkalmazásával a partnerkockázati kitettségekhez belső tőke- és hitelezési határértékeket rendelnek, beleértve az említett határértékeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekhez való hozzárendelésére használt módszereket;
b)
a garanciákhoz és egyéb hitelkockázat-mérséklő eszközökhöz kapcsolódó szabályzatok, például a biztosítékok bevonására és hiteltartalékok létrehozására vonatkozó szabályok leírása;
c)
a 291. cikkben meghatározott, általános rossz irányú kockázatokra és egyedi rossz irányú kockázatokra vonatkozó szabályok leírása;
d)
az intézmény által abban az esetben nyújtandó biztosíték összege, ha a hitelminősítése romlana;
e)
kapott és nyújtott elkülönített és nem elkülönített biztosítékok összege biztosítéktípusonként, tovább bontva a származtatott ügyletekhez és az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez használt biztosítékok szerint;
f)
származtatott ügyletek esetében a kitettség értéke a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 3–6. szakaszában meghatározott módszerek szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását megelőzően és azt követően, az alkalmazott módszertől függően, valamint a kapcsolódó kockázati kitettség összege, az alkalmazandó módszerek szerinti bontásban;
g)
értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében a kitettség értéke a harmadik rész II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerek szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását megelőzően és azt követően, az alkalmazott módszertől függően, valamint a kapcsolódó kockázati kitettség összege, az alkalmazandó módszerek szerinti bontásban;
h)
a hitelértékelési korrekciós kockázatokkal kapcsolatos tőkekövetelmény vonatkozásában a kitettségek értéke a hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevételével, valamint a kapcsolódó kockázati kitettségek, a harmadik rész VI. címe szerinti egyes módszerek szerinti bontásban;
i)
a központi szerződő felek felé fennálló kitettségek és a kapcsolódó kockázati kitettségek értéke a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 9. szakasza alkalmazásában, külön az elfogadott és a nem elfogadott központi szerződő felek tekintetében, a kitettségek típusai szerinti bontásban;
j)
a hitelderivatíva-ügyletek névleges összegei és valós értéke; a hitelderivatíva-ügyleteket terméktípusok szerint kell lebontani; az egyes terméktípusokon belül a hitelderivatíva-ügyleteket tovább kell bontani vásárolt hitelkockázati fedezet és eladott hitelkockázati fedezet szerint;
k)
az alfa becslése, ha a 284. cikk (9) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság engedélyezte az intézmény számára, hogy saját becslése szerinti alfa-értéket alkalmazzon;
l)
külön a 444. cikk e) pontja, valamint a 452. cikk g) pontja szerint nyilvánosságra hozandó információk;
m)
a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 4–5. szakaszában meghatározott módszereket használó intézmények esetében mérleg szerinti és mérlegen kívüli származtatott ügyleti tevékenységüknek a 273a. cikk – esettől függően – (1) vagy (2) bekezdésével összhangban kiszámított volumene. Amennyiben valamely tagállam központi bankja biztosítéki csereügylet formájában likviditási támogatást nyújt, az illetékes hatóság mentesítést adhat az intézmények részére az első albekezdés d) és e) pontjában foglalt követelmények teljesítése alól, amennyiben ez az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az ott említett információk nyilvánosságra hozatala felfedné azt, hogy a rendkívüli likviditási segítséget nyújtottak. E célokra az illetékes hatóságnak megfelelő küszöbértékeket és objektív kritériumokat kell meghatároznia. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|