II. CÍM AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL TECHNIKAI KRITÉRIUMAI

az intézmény neve, amelyre e rendelet vonatkozik;

az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban készített összevont pénzügyi kimutatások és az első rész II. címének 2. és 3. szakasza szerinti szabályozói konszolidáció követelményeinek megfelelően készített összevont pénzügyi kimutatások egyeztetése; az említett egyeztetésben ismertetni kell a számviteli és szabályozói konszolidáció hatóköre közötti különbségeket, valamint a szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó jogi személyeket, amennyiben az nem egyezik meg a számviteli konszolidáció hatókörével; e szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó jogi személyek ismertetése során be kell mutatni a szabályozói konszolidáció módszerét – amennyiben az eltér a számviteli konszolidációra alkalmazott módszertől –, le kell írni, hogy az említett jogi személyek teljes vagy arányos konszolidáció alá tartoznak-e, és hogy az ilyen jogi személyekben lévő részesedést levonják-e a szavatolótőkéből;

az első rész II. címének 2. és 3. szakasza szerinti szabályozói konszolidáció követelményeinek megfelelően készített összevont pénzügyi kimutatásokban szereplő eszközök és források bemutatása az ebben a részben említett kockázati típusok szerinti bontásban;

a konszolidációnak az első rész II. címe 2. és 3. szakaszában meghatározott szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékek és a szabályozási célból alkalmazott kitettségérték közötti eltérések fő forrásait feltáró egyeztetés, ezen egyeztetés bemutatását ki kell egészíteni az eltérések fő forrásaira vonatkozó kvalitatív információkkal;

a kereskedési könyvön belüli és azon kívüli olyan kitettségek vonatkozásában, amelyeket a 34. cikknek és a 105. cikknek megfelelően korrigáltak, az intézmény által elvégzett prudenciális értékelési korrekció egyes elemeihez tartozó összegek, kockázati típusok szerinti bontásban, valamint külön-külön a kereskedési könyvben szereplő és az azon kívüli pozíciók alkotóelemei;

a szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének aktuális vagy várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadályai;

az az aggregált összeg, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba nem bevont valamennyi leányvállalat számára előírtnál, és ezen leányvállalatok megnevezése;

adott esetben azok a körülmények, amelyek esetén alkalmazzák a 7. cikkben említett eltérést vagy a 9. cikkben meghatározott egyedi konszolidációs módszert.

az elsődleges alapvető tőkeelemek, a kiegészítő alapvető tőkeelemek, a járulékos tőkeelemek, valamint a 32–36., az 56., a 66. és a 79. cikk szerint az intézmény szavatolótőkéjére alkalmazott szűrők és levonások, továbbá az intézmény auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő mérleg teljes körű egyeztetése;

az intézmény által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása;

az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra és járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó feltételek teljes körű leírása;

külön-külön az alábbiak jellemzői és összege:

a szavatolótőke kiszámítása során e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozás, valamint azon instrumentumok, prudenciális szűrők és levonások leírása, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak;

a tőkemegfelelési mutatók számítási alapjának részletes magyarázata, ha ezeket a tőkemegfelelési mutatókat az e rendeletben előírt alaptól eltérő alapon meghatározott szavatolótőke-elemek felhasználásával számították ki.

szavatolótőkéjük és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeik összetétele, azok lejárata és főbb jellemzői;

a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek a hitelezők hierarchiájában elfoglalt helye;

a 72b. cikkben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok egyes kibocsátásainak teljes összege és az említett kibocsátások azon összege, amely a 72b. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott korlátokon belül a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek között szerepel;

a 72a. cikk (2) bekezdésében említett, be nem számított leírható, illetve átalakítható kötelezettségek teljes összege.

összefoglaló azon módszereikről, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy a belső tőkéjük megfelelő-e az aktuális és jövőbeli tevékenységek alátámasztásához;

a túlzott tőkeáttétel kockázatán kívüli kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények összege a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett felügyeleti felülvizsgálati folyamat alapján, valamint annak összetétele;

az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye;

a 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték és az ahhoz tartozó, a 92. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott szavatolótőke-követelmények, az esettől függően a harmadik részben meghatározott különböző kockázati kategóriák vagy kockázat-kitettségi osztályok szerinti bontásban, és adott esetben annak a magyarázata, hogy milyen hatást gyakorol a szavatolótőke és a kockázattal súlyozott kitettségérték számítására, hogy tőkeminimumot alkalmaznak, és nem vonnak le elemeket a szavatolótőkéből;

amennyiben azok kiszámítása szükséges, a 92. cikk (4) bekezdésének megfelelően kiszámított, tőke-küszöbérték alkalmazása nélküli teljes kockázati kitettségérték, valamint a 92. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiszámított, sztenderd teljes kockázati kitettségérték, az esettől függően a harmadik részben meghatározott különböző kockázati kategóriák vagy kockázat-kitettségi osztályok szerinti bontásban, és adott esetben annak a magyarázata, hogy milyen hatást gyakorol a szavatolótőke és a kockázattal súlyozott kitettségérték számítására, hogy tőke-küszöbértéket alkalmaznak, és nem vonnak le elemeket a szavatolótőkéből;

a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségek, a kockázattal súlyozott kitettségértékek és a kapcsolódó várható veszteségek a speciális hitelezésnek a 153. cikk (5) bekezdése 1. táblázatában említett minden egyes kategóriájára vonatkozóan, valamint a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségek és a kockázattal súlyozott kitettségértékek a részvényjellegű kitettségeknek a 133. cikk (3)–(6) bekezdésében és a 495a. cikk (3) bekezdésében meghatározott kategóriáira vonatkozóan;

biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban lévő szavatolótőke-instrumentumok kitettségértéke és kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyet az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a 49. cikknek megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon számítják ki;

a pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK irányelv 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított kiegészítő szavatolótőke-követelménye és tőkemegfelelési mutatója, ha az említett mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák;

az aktuális nyilvánosságra hozatali időszak és az azt közvetlenül megelőző nyilvánosságra hozatali időszak kockázattal súlyozott kitettségértékei közötti, belső modellek alkalmazásából eredő eltérések, beleértve az eltéréseket magyarázó fő tényezők ismertetését.

azoknak a módszereknek a leírása, amelyek alkalmazásával a partnerkockázati kitettségekhez belső tőke- és hitelezési határértékeket rendelnek, beleértve az említett határértékeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekhez való hozzárendelésére használt módszereket;

a garanciákhoz és egyéb hitelkockázat-mérséklő eszközökhöz kapcsolódó szabályzatok, például a biztosítékok bevonására és hiteltartalékok létrehozására vonatkozó szabályok leírása;

a 291. cikkben meghatározott, általános rossz irányú kockázatokra és egyedi rossz irányú kockázatokra vonatkozó szabályok leírása;

az intézmény által abban az esetben nyújtandó biztosíték összege, ha a hitelminősítése romlana;

kapott és nyújtott elkülönített és nem elkülönített biztosítékok összege biztosítéktípusonként, tovább bontva a származtatott ügyletekhez és az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez használt biztosítékok szerint;

származtatott ügyletek esetében a kitettség értéke a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 3–6. szakaszában meghatározott módszerek szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását megelőzően és azt követően, az alkalmazott módszertől függően, valamint a kapcsolódó kockázati kitettség összege, az alkalmazandó módszerek szerinti bontásban;

értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében a kitettség értéke a harmadik rész II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerek szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását megelőzően és azt követően, az alkalmazott módszertől függően, valamint a kapcsolódó kockázati kitettség összege, az alkalmazandó módszerek szerinti bontásban;

a hitelértékelési korrekciós kockázatokkal kapcsolatos tőkekövetelmény vonatkozásában a kitettségek értéke a hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevételével, valamint a kapcsolódó kockázati kitettségek, a harmadik rész VI. címe szerinti egyes módszerek szerinti bontásban;

a központi szerződő felek felé fennálló kitettségek és a kapcsolódó kockázati kitettségek értéke a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 9. szakasza alkalmazásában, külön az elfogadott és a nem elfogadott központi szerződő felek tekintetében, a kitettségek típusai szerinti bontásban;

a hitelderivatíva-ügyletek névleges összegei és valós értéke; a hitelderivatíva-ügyleteket terméktípusok szerint kell lebontani; az egyes terméktípusokon belül a hitelderivatíva-ügyleteket tovább kell bontani vásárolt hitelkockázati fedezet és eladott hitelkockázati fedezet szerint;

az alfa becslése, ha a 284. cikk (9) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság engedélyezte az intézmény számára, hogy saját becslése szerinti alfa-értéket alkalmazzon;

külön a 444. cikk e) pontja, valamint a 452. cikk g) pontja szerint nyilvánosságra hozandó információk;

a harmadik rész II. címe 6. fejezetének 4–5. szakaszában meghatározott módszereket használó intézmények esetében mérleg szerinti és mérlegen kívüli származtatott ügyleti tevékenységüknek a 273a. cikk – esettől függően – (1) vagy (2) bekezdésével összhangban kiszámított volumene.

az anticiklikus tőkepufferük kiszámításának alapjául használt hitelkockázati kitettségeik összegeinek és kockázattal súlyozott kitettségértékeinek földrajzi eloszlása;

intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferük összege.

a „késedelmes” és az „értékvesztett” fogalmának az általuk számviteli célra használt fogalommeghatározása és hatálya, valamint adott esetben a „késedelmes” és „értékvesztett” számviteli és szabályozói célokra használt fogalommeghatározása közötti különbségek;

az egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek leírása;

hitelekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal és mérlegen kívüli kitettségekkel kapcsolatban a teljesítő, nemteljesítő és átstrukturált kitettségek összegére és minőségére vonatkozó információk, többek között az azokhoz kapcsolódó halmozott értékvesztés, céltartalékok és hitelkockázat miatti negatív irányú valósérték-változások, valamint a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák összege;

a késedelmes kitettségek lejárat szerinti számviteli elemzése;

mind a nemteljesítő (defaulted), mind a teljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értéke, az egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások halmozott értéke, az említett kitettségekkel kapcsolatos leírások halmozott összege, a nettó könyv szerinti értékek, valamint e kitettségek földrajzi terület és ágazattípus szerinti eloszlása, a hitelekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozóan is;

a mérleg szerinti és mérlegen kívüli nemteljesítő (defaulted) kitettségek bruttó összegének változásai – beleértve legalább az említett kitettségek nyitó- és záróegyenlegét –, valamint az ismét teljesítő státuszba került vagy leírás tárgyát képező bármely ilyen kitettség bruttó összege;

a hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hátralévő futamidő szerinti lebontása.

a kijelölt külső hitelminősítő intézetek vagy exporthitel-ügynökségek neve, valamint a kijelölésben a jelentéstételi időszak során történt esetleges változások okai;

azok a kitettségi osztályok, melyek esetében az egyes külső hitelminősítő intézeteket vagy exporthitel-ügynökségeket igénybe veszik;

annak a folyamatnak a leírása, amellyel a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó hitelminősítéseket a kereskedési könyvben nem szereplő tételekre alkalmazzák;

az egyes kijelölt külső hitelminősítő intézetek vagy exporthitel-ügynökségek külső minősítésének a harmadik rész II. címének 2. fejezetében meghatározott hitelminőségi besorolásoknak megfelelő kockázati súlyokkal történő megfeleltetése, figyelembe véve, hogy ezt az információt nem kell nyilvánosságra hozni, ha az intézmények megfelelnek az EBH által kiadott standard megfeleltetésnek;

a harmadik rész II. címének 2. fejezetében az egyes kitettségi osztályokra meghatározott hitelminőségi besorolásokhoz tartozó hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni kitettségértékek, továbbá a szavatolótőkéből levont kitettségértékek.

szavatolótőkéjük összetétele és a 92. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiszámított kockázatalapú tőkemegfelelési mutatóik;

adott esetben a 92. cikk (2) bekezdésének megfelelően számított kockázatalapú tőkemegfelelési mutatók, a teljes kockázati kitettségérték helyett tőke-küszöbérték alkalmazása nélküli teljes kockázati kitettségérték alkalmazásával;

a 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték, valamint adott esetben a 92. cikk (4) bekezdésének megfelelően kiszámított, tőke-küszöbérték alkalmazása nélküli teljes kockázati kitettségérték;

adott esetben az intézmények által a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tartandó kiegészítő szavatolótőke összege és összetétele;

az intézmények által a 2013/36/EU irányelv VII. címének 4. fejezetével összhangban tartandó kombinált pufferkövetelmény;

a tőkeáttételi mutató és a 429. cikkel összhangban kiszámított teljes kitettségi mérték;

a 460. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően kiszámított likviditásfedezeti rátájukra vonatkozóan a következő információk:

a hatodik rész IV. címével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági követelmény tekintetében a következő információk:

a szavatolótőke aránya és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek aránya a 92a. és 92b. cikkével összhangbanki számítva, e mutatók összetevői, valamint a számlálók és a nevezők, adott esetben az egyes szanálandó csoportok szintjére lebontva.

értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási tevékenységeik leírása – beleértve az e tevékenységekhez kapcsolódó kockázatkezelési és befektetési célkitűzéseiket, az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási ügyletekben betöltött szerepüket, azt, hogy alkalmazzák-e a 242. cikk 10. pontjában meghatározott egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási keretrendszert, valamint hogy milyen mértékben használják az értékpapírosítási ügyleteket az értékpapírosítási kitettségekkel kapcsolatos hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére –, továbbá adott esetben a szintetikus értékpapírosítási kockázatok áthelyezésére vonatkozó szabályzatuk külön bemutatása;

azon kockázatok típusai, amelyeknek az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási tevékenységeik során ki vannak téve, az érintett értékpapírosítási pozícióknak a veszteségviselési rangsorban elfoglalt helye szerint, különbséget téve az STS és nem-STS értékpapírosítási pozíciók, valamint a következők között:

az általuk az értékpapírosítási tevékenységük tekintetében a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához használt módszerek, beleértve az értékpapírosítási pozíciók azon típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók, különbséget téve az STS és nem-STS értékpapírosítási pozíciók között;

a következő kategóriák bármelyikébe tartozó értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek listája, beleértve az ezen értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettségek típusainak, köztük a származtatott ügyleteknek a leírását:

minden olyan jogi személy listája, amellyel kapcsolatban az intézmény nyilvánosságra hozta, hogy a harmadik rész II. címének 5. fejezete szerint támogatást nyújtott;

az intézményekhez kapcsolt azon jogi személyek listája, amelyek az intézmények által kezdeményezett értékpapírosításokba vagy az intézmények által szponzorált értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott értékpapírosítási pozíciókba fektetnek;

az értékpapírosítási tevékenységre vonatkozó számviteli politikájuk összefoglalása, beleértve adott esetben az értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciók megkülönböztetését;

az értékpapírosításokhoz igénybe vett külső hitelminősítő intézetek neve és azon kitettségek típusai, amelyek esetében az intézmény az egyes hitelminősítőket igénybe veszi;

amennyiben alkalmazandó, a harmadik rész II. címének 5. fejezetében meghatározott belső értékelési módszer leírása, többek között a belső értékelési folyamat szerkezetének, illetve a belső értékelés és a h) pontnak megfelelően nyilvánosságra hozott illetékes külső hitelminősítő intézet külső minősítései közötti kapcsolatnak, a belső értékelési folyamat ellenőrzésére szolgáló mechanizmusoknak, és ennek keretében a függetlenséggel, az elszámoltathatósággal és a belső minősítési folyamat felülvizsgálatával kapcsolatos szempontoknak az ismertetése, azoknak a kitettségtípusoknak a megnevezése, amelyekre a belső minősítési folyamatot alkalmazzák, továbbá a hitelminőség-javítás mértékének meghatározásához használt stressztényezők ismertetése;

külön a kereskedési könyvi és a nem kereskedési könyvi ügyletekre vonatkozóan azoknak az értékpapírosítási kitettségeknek a könyv szerinti értéke, amelyek tekintetében az adott intézmény kezdeményezőként, szponzorként vagy befektetőként jár el, külön a hagyományos és szintetikus, valamint az STS és nem-STS értékpapírosítási ügyletekre vonatkozóan, az értékpapírosítási kitettségek típusai szerinti bontásban, beleértve az arra vonatkozó információt, hogy az intézmény helyezett-e át jelentős kapcsolódó hitelkockázatot a 244. és a 245. cikkel összhangban;

a nem kereskedési könyvi tevékenységekre vonatkozóan a következő információk:

az intézmény által értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a nemteljesítő kitettségek összege, valamint az adott időszakban az intézmény által végzett egyedi hitelkockázati kiigazítások összege, mindkettő kitettségtípus szerinti bontásban.