CCP-Sanierungs- und Abwicklungsverordnung – 9. cikk Helyreállítási tervek

9. cikk 1

(1) A központi szerződő felek helyreállítási tervet készítenek és tartanak naprakészen, amely rendelkezik a mind a nemteljesítési, mind a nemteljesítésen kívüli események és e kettő kombinációjának esetén meghozandó intézkedésekről pénzügyi stabilitásuk – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélküli – helyreállítása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy folytatni tudják a kritikus funkciók ellátását a pénzügyi helyzetük jelentős romlását követően, vagy ha fennáll a 648/2012/EU rendelet szerinti tőke- és prudenciális követelményeik megsértésének kockázata.

9. cikk 2

(2) A helyreállítási tervben foglalt intézkedéseknek:

a)	átfogóan és eredményesen kell kezelniük a különböző forgatókönyvekben azonosított valamennyi kockázatot, beleértve az esetleges fedezetlen likviditási hiányokat is;

b)

egy nemteljesítési esemény miatti veszteségek esetén biztosítaniuk kell a pozíciók közötti egyensúly helyreállítását, valamint a fedezetlen veszteségeknek a klíringtagok, azok ügyfelei, amennyiben az említett ügyfelek a központi szerződő felek közvetlen hitelezői, és a részvényesek közötti teljeskörű elosztását, figyelembe véve valamennyi érdekelt fél érdekeit;

c)	tartalmazniuk kell a nemteljesítésen kívüli események valamennyi típusából fakadó esetleges veszteségek fedezésére alkalmas veszteségviselési megállapodásokat; és

d)

lehetővé kell tenniük a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak – köztük szavatolótőkéjének – elegendő szintre történő feltöltését ahhoz, hogy a központi szerződő fél teljesítse a 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, és támogassa a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos és kellő időben történő működését.

9. cikk 3

(3) A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell egy olyan, a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló mutatókból álló keretrendszert, amely azonosítja azon körülményeket, amelyek fennállása esetén meg kell tenni a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket. A mutatók lehetnek minőségi vagy mennyiségi jellegű, a központi szerződő fél pénzügyi stabilitására és működési képességére vonatkozó mutatók, és lehetővé kell tenniük, hogy a helyreállítási intézkedéseket elég korán meghozzák ahhoz, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a terv végrehajtásához.

9. cikk 4

(4) A központi szerződő felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be a (3) bekezdésben említett mutatók rendszeres nyomon követésére. A központi szerződő felek jelentést tesznek illetékes hatóságaiknak e nyomon követés eredményéről. Az illetékes hatóságok az általuk jelentősnek ítélt információt továbbítják a felügyeleti kollégiumnak.

9. cikk 5

(5) Az ESMA az ERKT-val együttműködve 2022. február 12-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat bocsát ki az e cikk (3) bekezdésében említett minőségi és mennyiségi mutatók minimumlistájának meghatározása céljából.

9. cikk 6

(6) A központi szerződő felek működési szabályzatukba olyan rendelkezéseket vesznek fel, amelyek felvázolják az általuk abban az esetben követendő eljárásokat, amikor a helyreállítási folyamat céljainak elérése érdekében javaslatot tesznek a következőkre:

a)	a helyreállítási tervükben előírt intézkedések megtétele annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók nem teljesültek; vagy

b)	a helyreállítási tervükben előírt intézkedések megtételétől való tartózkodás annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók teljesültek.

Az e bekezdés alapján hozott bármely döntésről és indokolásáról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot.

9. cikk 7

(7) Amennyiben a központi szerződő fél életbe kívánja léptetni a helyreállítási tervét, értesítenie kell az illetékes hatóságot az általa azonosított problémák jellegéről és nagyságrendjéről, ismertetve valamennyi vonatkozó körülményt, továbbá megjelölve a helyzet kezelésének érdekében megtenni kívánt helyreállítási vagy egyéb intézkedéseket, valamint a pénzügyi stabilitásának az említett intézkedések alkalmazásával történő helyreállításához tervezett időkeretet.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által megtenni kívánt helyreállítási intézkedés jelentős káros hatásokkal járhat a pénzügyi rendszerre nézve, vagy valószínűleg nem lesz eredményes, az adott intézkedés megtételétől való tartózkodásra kötelezheti a központi szerződő felet.

Az e cikk (6) bekezdésének második albekezdése szerint kapott értesítést követően az illetékes hatóság azonnal értékeli, hogy a körülmények szükségessé teszik-e a korai beavatkozási hatáskörök gyakorlását a 18. cikknek megfelelően.

9. cikk 8

(8) Az illetékes hatóság azonnal tájékoztatja a szanálási hatóságot és a felügyeleti kollégiumot, és a szanálási hatóság azonnal tájékoztatja a szanálási kollégiumot a (6) bekezdés második albekezdésének és a (7) bekezdés első albekezdésének megfelelően kapott bármely értesítésről, valamint az illetékes hatóság minden ezt követő, a (7) bekezdés második albekezdésével összhangban hozott utasításáról.

Amennyiben az illetékes hatóság e cikk (7) bekezdése első albekezdésének megfelelően tájékoztatást kap, a lehető legnagyobb mértékben, nemteljesítési esemény előidézése nélkül korlátoznia kell vagy meg kell tiltania a saját tőke és a saját tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, valamint az illetékes hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja a központi szerződő félnek a 648/2012/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerinti javadalmazási politikája által meghatározott változó javadalmazás, a nem kötelező nyugdíjjuttatások vagy a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott, a felső vezetésnek nyújtott végkielégítési csomagok bármely kifizetését.

9. cikk 9

(9) A központi szerződő felek legalább évente, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésükkel, üzleti vagy pénzügyi helyzetükkel kapcsolatos bármely olyan változást követően, amely lényegi hatással lehet az adott helyreállítási tervre, vagy egyéb módon szükségessé teheti annak módosítását, minden esetben felülvizsgálják, tesztelik és szükség szerint naprakésszé teszik helyreállítási tervüket. Az illetékes hatóságok a helyreállítási tervük gyakoribb naprakésszé tételére is kötelezhetik a központi szerződő feleket.

9. cikk 10

(10) A helyreállítási terveket a melléklet A. szakaszával összhangban kell elkészíteni, figyelembe véve a központi szerződő fél vállalatcsoportján belüli valamennyi releváns kölcsönös függőségi viszonyt. Az illetékes hatóságok a helyreállítási tervük további információkkal való kiegészítésére is kötelezhetik a központi szerződő feleket. A központi szerződő fél illetékes hatóságának adott esetben konzultálnia kell a központi szerződő fél anyavállalatának illetékes hatóságával.

9. cikk 11

(11) A helyreállítási tervek:

a)

nem feltételezik, hogy lehetőség van a rendkívüli állami pénzügyi támogatás, központi banki sürgősségi likviditási támogatás vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás igénybevételére vagy a felsoroltakból való részesülésre;

b)	figyelembe veszik a terv által valószínűleg érintett valamennyi érdekelt félnek, köztük a klíringtagoknak, és – amennyiben az információ rendelkezésre áll – azok közvetlen és közvetett ügyfeleinek az érdekeit; és

c)	biztosítják, hogy a klíringtagoknak ne legyen korlátlan kitettsége a központi szerződő féllel szemben, továbbá hogy az érdekelt felek potenciális veszteségei és likviditáshiányai átláthatók, mérhetők, kezelhetők és ellenőrizhetők legyenek.

9. cikk 12

(12) Az ESMA az ERKT-val együttműködve 2022. február 12-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat bocsát ki, amelyek tovább pontosítják az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában figyelembe veendő forgatókönyveket. Az ilyen iránymutatások kibocsátása során az ESMA adott esetben figyelembe veszi a felügyeleti célú stresszteszteket.

9. cikk 13

(13) Ha a központi szerződő fél valamely csoport tagja, és az anyavállalat általi vagy a csoport általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik, a helyreállítási tervben meg kell vizsgálni azon forgatókönyveket is, amelyek esetén az említett megállapodások nem teljesíthetők.

9. cikk 14

(14) Egy nemteljesítési vagy egy nemteljesítésen kívüli eseményt követően a központi szerződő fél az előfinanszírozott elkülönített saját forrásaiból pótlólagos összeget használ fel az e rendelet melléklete A. szakaszának 15. pontjában említett szabályok és intézkedések alkalmazását megelőzően. Ez az összeg nem lehet alacsonyabb a 648/2012/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított kockázatalapú tőkekövetelmény 10 %-ánál, sem magasabb annak 25 %-ánál.

Az említett követelménynek való megfelelés céljából a központi szerződő fél felhasználhatja a tőke azon összegét, amelyet a minimális tőkekövetelményein felül tart annak érdekében, hogy megfeleljen a 648/2012/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban említett bejelentési küszöbértéknek.

9. cikk 15

(15) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve és a KBER-rel folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, meghatározva az előfinanszírozott elkülönített saját forrásokból a (14) bekezdéssel összhangban felhasználandó pótlólagos összeg kiszámítására és fenntartására vonatkozó módszertant. E technikai standardok kidolgozásakor az ESMA a következő szempontok mindegyikét figyelembe veszi:

a)	a központi szerződő felek struktúrája és belső szervezeti felépítése, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége;

b)	a központi szerződő felek részvényeseinek, vezetésének, klíringtagjainak és a klíringtagok ügyfeleinek ösztönzési struktúrája;

c)

annak megfelelősége, hogy a központi szerződő felek – az általuk elszámolt pénzügyi eszközök pénznemétől, a biztosítékként elfogadott pénznemektől és a tevékenységeikből eredő kockázattól függően, különösen, ha nem számolnak el a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket – az elkülönített saját forrásaikból származó ezen pótlólagos összeget az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő eszközökbe fektetik be; és

d)

a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó szabályok és az általuk alkalmazott gyakorlatok, valamint a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos nemzetközi fejlemények annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni a nemzetközileg aktív uniós központi szerződő felek versenyképességét, valamint az uniós központi szerződő feleknek az Unióban elszámolási szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni versenyképességét.

Amennyiben az ESMA az első albekezdés c) pontjában említett kritériumok alapján arra a következtetésre jut, hogy helyénvaló, ha egyes központi szerződő felek az elkülönített saját forrásaik ezen pótlólagos összegét a 648/2012/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő eszközökbe fektetik be, a következőket is meg kell határoznia:

a)	azon eljárás, amelynek keretében a központi szerződő felek abban az esetben, ha az említett források nem állnak azonnal rendelkezésre, a teljesítő klíringtagok pénzügyi hozzájárulását igénylő helyreállítási intézkedésekhez folyamodhatnak;

b)	azon eljárás, amelyet a központi szerződő feleknek le kell folytatniuk az a) pontban említett teljesítő klíringtagoknak történő utólagos visszatérítés céljából, az e cikk (14) bekezdésével összhangban felhasználandó összeg erejéig.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2022. február 12-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

9. cikk 16

(16) A központi szerződő fél megfelelő mechanizmusokat dolgoz ki azon kapcsolt FMI-knek és érdekelt feleknek a helyreállítási terv tervezési folyamatába való bevonására, amelyeknek veszteségei keletkeznének, költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha az említett terv végrehajtására kerülne sor.

9. cikk 17

(17) A központi szerződő fél igazgatósága – figyelembe véve a kockázatkezelési bizottság tanácsát a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdésével összhangban – értékeli és jóváhagyja a helyreállítási tervet az illetékes hatóságnak történő benyújtása előtt.

9. cikk 18

(18) Amennyiben a központi szerződő fél igazgatósága úgy dönt, hogy nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (5) bekezdésével összhangban azonnal tájékoztatja az illetékes hatóságot, és részletes magyarázattal szolgál az illetékes hatóság számára.

9. cikk 19

(19) A helyreállítási terveket integrálni kell a központi szerződő fél vállalatirányítási és átfogó kockázatkezelési keretébe.

9. cikk 20

(20) A helyreállítási tervekben szereplő azon intézkedések, amelyek a klíringtagokkal vagy adott esetben az ügyfelekkel és a közvetett ügyfelekkel, a kapcsolt FMI-kkel vagy a kereskedési helyszínekkel szemben pénzügyi vagy szerződéses kötelezettséget keletkeztetnek, részét képezik a központi szerződő fél működési szabályzatának.

9. cikk 21

(21) A központi szerződő felek biztosítják, hogy a helyreállítási tervekben szereplő intézkedések mindenkor, minden olyan joghatóságban végrehajthatók legyenek, ahol a klíringtagok, a kapcsolt FMI-k vagy a kereskedési helyszínek találhatóak.

9. cikk 22

(22) A központi szerződő felek azon kötelezettsége, hogy helyreállítási tervükbe felvegyék a helyreállítási készpénzbefizetési felhívás jogát, és adott esetben csökkentsék a központi szerződő felek által a teljesítő klíringtagoknak fizetendő bármely nyereség értékét, nem alkalmazandó a 648/2012/EU rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében és 1. cikkének (5) bekezdésében említett szervezetekre.

9. cikk 23

(23) A klíringtagoknak egyértelmű és átlátható módon tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy a központi szerződő fél helyreállítási tervében szereplő intézkedések kihatással lehetnek-e rájuk, és ha igen, milyen módon.

9. cikk Helyreállítási tervek

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok