AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 996/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

1.

„baleset” :

a légi jármű üzemeltetése során azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a személyzettel ellátott légi járművek esetében valamely személy repülési szándékkal a légi jármű fedélzetére lépésétől addig tart, amíg a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy el nem hagyja, illetve a pilóta nélküli légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a légi járműnek a repülési céllal történő helyzetváltoztatásra való készen állásától addig tart, amíg a légi jármű a repülés befejeztével nyugalmi állapotba nem kerül és a főhajtóművet le nem állítják, és ennek során

2.

„akkreditált képviselő” : a képesítése alapján valamely állam által egy másik állam által végzett eseményvizsgálatban való részvételre kijelölt személy. A valamely tagállam által kijelölt meghatalmazott képviselőt az eseményvizsgálatokat végző hatóságtól kell kirendelni;

3.

„tanácsadó” : olyan személy, akit a képesítése alapján egy állam abból a célból nevez ki, hogy az eseményvizsgálat során segítse az adott állam akkreditált képviselőjének munkáját;

4.

„okok” : baleset vagy repülőesemény bekövetkezéséhez vezető cselekmény, mulasztás, esemény vagy körülmény, illetve ezek kombinációja; az okok azonosítása nem jár a hiba okozójának megjelölésével vagy a fegyelmi, polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség megállapításával;

5.

„halálos sérülés” : olyan sérülés, amelyet egy személy baleset során szenved el, és amelynek következtében a baleset időpontját követő harminc napon belül elhalálozik;

6.

„repülési adatrögzítő” : a légi járműbe a balesetek/repülőesemények biztonsági kivizsgálásának megkönnyítése érdekében beszerelt bármilyen típusú adatrögzítő berendezés;

7.

„repülőesemény” : a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos, balesetnek nem minősülő esemény, amely az üzemeltetés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja;

8.

„nemzetközi standardok és ajánlott eljárások” : a Chicagói Egyezmény 37. cikke értelmében elfogadott, a légi járművel történt balesetek és repülőesemények kivizsgálására vonatkozó nemzetközi standardok és ajánlott eljárások;

9.

„vizsgálatvezető” : az eseményvizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével képesítése alapján megbízott személy;

10.

„üzemeltető” : egy vagy több légi járművet üzemeltető vagy üzemeltetni szándékozó természetes vagy jogi személy;

11.

„érintett személy” : a balesetben vagy súlyos repülőeseményben érintett légi jármű tulajdonosa vagy üzemeltetője, személyzetének tagja; az érintett légi jármű karbantartásában, tervezésében, gyártásában vagy a személyzet képzésében részt vevő bármely személy; a légiforgalmi irányításban, a repüléstájékoztatásban vagy a repülőtéri szolgálatokban érintett bármely azon személy, aki a légi jármű tekintetében szolgáltatást nyújtott; a nemzeti polgári légügyi hatóság, vagy az EASA alkalmazottja;

12.

„előzetes jelentés” : a vizsgálat kezdeti szakaszaiban szerzett adatok gyors terjesztésére szolgáló közlemény;

13.

„hozzátartozók” : a baleset áldozatának közeli családtagjai és/vagy legközelebbi rokonai és/vagy az áldozathoz közel állók az áldozat országa törvényeiben szereplő meghatározásoknak megfelelően;

14.

„eseményvizsgálat” : a balesetek és repülőesemények megelőzése céljából a eseményvizsgálatokat végző hatóság által végzett eljárás, amely az adatok gyűjtését és elemzését, a következtetések levonását – többek között az ok(ok) és/vagy a kiváltó tényezők meghatározását –, illetve szükség esetén biztonsági ajánlások kidolgozását foglalja magában;

15.

„biztonsági ajánlás” : a balesetek és repülőesemények megelőzésének céljával kiadott javaslat, amelyet az eseményvizsgálatokat végző hatóság készít el az eseményvizsgálatból vagy egyéb forrásokból, például biztonsági tanulmányokból származó információk alapján;

16.

„súlyos repülőesemény” : a légi jármű üzemeltetésével összefüggésben álló repülőesemény, amely olyan körülmények között következett be, amelyek során nagy valószínűsége volt baleset bekövetkezésének, továbbá amely a személyzettel ellátott légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely valamely személy repülési szándékkal a légi jármű fedélzetére lépésétől addig tart, amíg a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy el nem hagyja, illetve a pilóta nélküli légi járművek esetében azon időszak alatt bekövetkezett esemény, amely a légi járműnek a repülési céllal történő helyzetváltoztatásra való készen állásától addig tart, amíg a légi jármű a repülés befejeztével nyugalmi állapotba nem kerül és a főhajtóművet le nem állítják (a súlyos repülőesemények példáinak jegyzékét a melléklet tartalmazza);

17.

„súlyos sérülés” :

olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely az alábbiak egyikét foglalja magában: