+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
---+1. cikk Cél
---+2. cikk Fogalommeghatározások
---+3. cikk A közigazgatási megállapodások összehangolása a vízgyűjtő kerületekben
------+Article 3 1.
------+Article 3 2.
------+Article 3 3.
------+Article 3 4.
------+Article 3 5.
------+Article 3 6.
------+Article 3 7.
------+Article 3 8.
------+Article 3 9.
---+4. cikk Környezeti célkitűzések
------+Article 4 1.
------+Article 4 2.
------+Article 4 3.
------+Article 4 4.
------+Article 4 5.
------+Article 4 6.
------+Article 4 7.
------+Article 4 7a.
------+Article 4 7b.
------+Article 4 8.
------+Article 4 9.
---+5. cikk A vízgyűjtő kerület jellemzői, az emberi tevékenység környezeti hatásainak vizsgálata és a vízhasználat gazdasági elemzése
------+Article 5 1.
------+Article 5 2.
---+6. cikk Védett területek jegyzéke
------+Article 6 1.
------+Article 6 2.
------+Article 6 3.
---+7. cikk Az ivóvíz kivételére használt vizek
------+Article 7 1.
------+Article 7 2.
------+Article 7 3.
---+8. cikk A felszíni és felszín alatti vizek és a védett területek állapotának megfigyelése
------+Article 8 1.
------+Article 8 2.
------+Article 8 3.
------+Article 8 4.
------+Article 8 5.
------+Article 8 6.
---+9. cikk A vízszolgáltatások költségeinek megtérülése
------+Article 9 1.
------+Article 9 2.
------+Article 9 3.
------+Article 9 4.
---+10. cikk Kombinált megközelítés a pontszerű és a diffúz szennyezőforrások esetén
------+Article 10 1.
------+Article 10 2.
------+Article 10 3.
---+11. cikk Intézkedési program
------+Article 11 1.
------+Article 11 1a.
------+Article 11 2.
------+Article 11 3.
------+Article 11 4.
------+Article 11 5.
------+Article 11 6.
------+Article 11 7.
------+Article 11 8.
---+12. cikk
------+Article 12 1.
------+Article 12 2.
------+Article 12 3.
------+Article 12 4.
------+Article 12 5.
---+13. cikk Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek
------+Article 13 1.
------+Article 13 2.
------+Article 13 3.
------+Article 13 4.
------+Article 13 5.
------+Article 13 6.
------+Article 13 7.
---+14. cikk A nyilvánosság tájékoztatása és részvétele
------+Article 14 1.
------+Article 14 2.
------+Article 14 3.
---+14a.cikk
------+Article 14a 1.
------+Article 14a 2.
------+Article 14a 3.
------+Article 14a 4.
------+Article 14a 5.
------+Article 14a 6.
---+15. cikk Jelentés
------+Article 15 1.
------+Article 15 2.
---+16. cikk
------+Article 16 1.
------+Article 16 2.
------+Article 16 3.
------+Article 16 3a.
------+Article 16 4.
------+Article 16 4a.
------+Article 16 4b.
------+Article 16 5.
------+Article 16 6.
------+Article 16 7.
---+17. cikk Stratégia a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozására és szabályozására
------+Article 17 1.
------+Article 17 2.
------+Article 17 3.
---+18. cikk Bizottsági jelentés
------+Article 18 1.
------+Article 18 2.
------+Article 18 3.
------+Article 18 5.
---+19. cikk Jövőbeni közösségi intézkedések tervei
------+Article 19 1.
------+Article 19 2.
---+19a.cikk
---+20. cikk
---+20a.cikk
------+Article 20a 1.
------+Article 20a 2.
------+Article 20a 3.
------+Article 20a 4.
------+Article 20a 5.
------+Article 20a 6.
---+21. cikk
------+Article 21 1.
------+Article 21 2.
---+22. cikk Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések
------+Article 22 1.
------+Article 22 2.
------+Article 22 3.
------+Article 22 4.
------+Article 22 5.
------+Article 22 6.
---+23. cikk Szankciók
---+24. cikk Végrehajtás
------+Article 24 1.
------+Article 24 2.
---+25. cikk Hatálybalépés
---+26. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET A HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK LISTÁJÁHOZ ELŐÍRT ADATOK
---+II. MELLÉKLET
---+III. MELLÉKLET GAZDASÁGI ELEMZÉS
---+IV. MELLÉKLET VÉDETT TERÜLETEK
---+V. MELLÉKLET
---+VI. MELLÉKLET AZ INTÉZKEDÉSI PROGRAMOKBA FELVEENDŐ INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA
---+VII. MELLÉKLET VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK
---+VIII. MELLÉKLET A FŐ SZENNYEZŐ ANYAGOK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA
---+XI. MELLÉKLET
|
English -
European Union -
Environment -
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE
(2000. október 23.)
a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
1. cikk Cél
|
1. cikk
Ezen irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének, amely:
a)
megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát;
b)
elősegíti a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot;
c)
a vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányul, többek között célzott intézkedések révén a veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a különösen veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kivonására;
d)
biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; és
e)
hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez,
és ezzel hozzájárul:
—
a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához,
—
a felszín alatti víz szennyezettségének jelentős csökkentéséhez,
—
a felségvizek és a tengervizek védelméhez, és
▼M8
—
a vonatkozó nemzetközi egyezmények célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve azokat is, amelyek célja a tengeri környezet szennyezésének megelőzése és kiküszöbölése, olyan uniós intézkedéseken keresztül, amelyek az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányulnak azzal a végső céllal, hogy a tengeri környezetben a természetben előforduló anyagok koncentrációja elérje a háttérértékhez közeli értéket, a mesterséges szintetikus anyagok koncentrációja pedig a nullához közeli értéket.
▼B
|
|
2. cikk Fogalommeghatározások
|
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1.
|
„Felszíni víz” : a szárazföldi vizek, kivéve a felszín alatti vizet; az átmeneti vizek és a parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot szempontját, amely szerint a felségvizek is ide tartoznak.
|
|
2.
|
„Felszín alatti víz” : mindaz a víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található, és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal.
|
|
3.
|
„Szárazföldi víz” : minden, a földfelszínen álló vagy mozgó víz, és minden felszín alatti víz annak az alapvonalnak a szárazföld felőli oldalán, amelytől a felségvizek szélességét számítják.
|
|
4.
|
„Vízfolyás” : szárazföldi víztest, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely hosszának egy részén a felszín alatt is áramolhat
|
|
5.
|
„Tó” : álló szárazföldi víztest.
|
|
6.
|
„Átmeneti vizek” : a folyótorkolatok közelében levő felszíni víztestek, amelyek részben sós jellegűek a parti tengervizekhez való közelségük eredményeképpen, de amelyeket alapjában véve az édesvizek beáramlása befolyásol.
|
|
7.
|
„Parti tengervíz” : egy olyan vonal szárazföld felőli oldalán levő felszíni víz, amelynek minden pontja egy tengeri mérföld távolságra van a tenger felőli oldalon annak a vonalnak a legközelebbi pontjától, amelytől a felségvizek szélességét mérik, adott esetben kiterjesztve az átmeneti vizek külső határáig.
|
|
8.
|
„Mesterséges víztest” : emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent.
|
|
9.
|
„Jelentősen (erősen) módosított víztest” : felszíni víztest, amely emberi tevékenység általi fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott, ahogy azt a tagállam a II. mellékletnek megfelelően kijelölte.
|
|
10.
|
„Felszíni víztest” : a felszíni víznek olyan különálló és jelentős eleme, mint például egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti víz vagy parti tengervíz egy szakasza.
|
|
11.
|
„Víztartó réteg” : felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.
|
|
12.
|
„Felszín alatti víztest” : A felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része
|
|
13.
|
„Vízgyűjtő” : egy olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át a tengerbe folyik egyetlen folyótorkolaton vagy folyódeltán keresztül.
|
|
14.
|
„Részvízgyűjtő” : olyan földterület, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át egy vízfolyás bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása).
|
|
15.
|
„Vízgyűjtő kerület” : a szárazföldnek vagy tengernek egy olyan területe, amely egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből áll azok felszín alatti vizeivel és parti tengervizeivel együtt, és amelyet a 3. cikk (1) bekezdése a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egységeként határoz meg.
|
|
16.
|
„Hatáskörrel rendelkező hatóság” : a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése által meghatározott hatóság vagy hatóságok.
|
|
17.
|
„A felszíni víz állapota” : egy felszíni víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg.
|
|
18.
|
„A felszíni víz jó állapota” : az a felszíni víztest által elért állapot, amikor annak mind ökológiai, mind kémiai állapota legalább „jó”.
|
|
19.
|
„A felszín alatti víz állapota” : egy felszín alatti víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz mennyiségi és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg.
|
|
20.
|
„A felszín alatti víz jó állapota” : az a felszín alatti víztest által elért állapot, amikor annak mind mennyiségi, mind kémiai állapota legalább „jó”.
|
|
21.
|
„Ökológiai állapot” : a felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minősége, az V. mellékletnek megfelelően osztályozva.
|
|
22.
|
„Jó ökológiai állapot” : egy felszíni víztest állapota az V. mellékletnek megfelelő osztályozás szerint.
|
|
23.
|
„Jó ökológiai potenciál” : egy jelentősen (erősen) módosított vagy mesterséges víztest állapota az V. melléklet vonatkozó feltételei szerint lett megfelelően osztályozva.
|
▼M8
|
24.
|
„A felszíni víz jó kémiai állapota” : az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a felszíni vizekre vonatkozóan meghatározott környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges kémiai állapot, azaz egy felszíni víztest által elért azon kémiai állapot, ahol a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg sem a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
1
) I. mellékletének A. részében az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan felsorolt környezetminőségi előírásokat, sem az említett irányelv 8d. cikkével összhangban a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott és alkalmazott környezetminőségi előírásokat, és ahol – amennyiben rendelkezésre állnak – a hatásalapú küszöbértékek sem kerülnek túllépésre.
|
▼B
|
25.
|
„A felszín alatti víz jó kémiai állapota” : egy olyan felszín alatti víztest kémiai állapota, amely az V. melléklet 2.3.2. táblázatban megállapított minden feltételnek megfelel.
|
|
26.
|
„Mennyiségi állapot” : annak a mértéknek a kifejezése, hogy egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkivételek mennyire befolyásolnak.
|
|
27.
|
„Hasznosítható felszín alatti vízkészlet” : a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idejű éves átlagos mértéke, levonva a kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges hosszú távú éves átlagos vízhozamát, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása és az azokkal összefüggő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.
|
|
28.
|
„Jó mennyiségi állapot” : az V. melléklet 2.1.2. táblázatában meghatározott állapot.
|
|
29.
|
„Veszélyes anyagok” : olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek toxikusak, biológiailag nem bonthatók és hajlamosak a bioakkumulációra, és az olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek az előbbiekkel egyenértékű gondokat okoznak.
|
▼M8
|
30.
|
„Elsőbbségi anyagok” : a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt anyagok, amelyek olyan anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek, és ezen irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elsőbbségiként kerülnek besorolásra.
|
▼M8
|
30a.
|
„Elsőbbségi veszélyes anyagok” : olyan elsőbbségi anyagok, amelyeket a 16. cikk (3) bekezdésében említett jogszabályok alapján„veszélyesként” azonosítottak.
|
|
30b.
|
„Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok” : olyan szennyező anyagok, amelyek nem vagy már nem minősülnek elsőbbségi anyagnak, de amelyekre vonatkozóan a tagállamok a felszíni víztesteket érintő terheléseknek és hatásoknak a II. melléklettel összhangban elvégzett értékelése alapján megállapították, hogy jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre vagy lerakásra vízgyűjtőben vagy részvízgyűjtőben, és így az adott tagállam területén a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek.
|
▼B
|
31.
|
„Szennyező anyag” : minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat, különösen, amelyet a VIII. melléklet felsorol.
|
|
32.
|
„Közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe” : szennyező anyagok bevezetése a felszín alatti vízbe, a talajon vagy az altalajon való átszivárogtatás nélkül.
|
|
33.
|
„Szennyezés” : olyan, emberi tevékenységből származó anyagok és hő közvetlen, vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémák vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő földi ökoszisztémák minőségére, illetve amelyek az anyagi tulajdon károsodását okozzák, vagy amelyek rontják, vagy befolyásolják a környezet élvezetét vagy más jogszerű használatát.
|
|
34.
|
„Környezeti célkitűzések” : a 4. cikkben megállapított célkitűzések.
|
▼M8
|
35.
|
„Környezetminőségi előírás” : egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport koncentrációja a vízben, üledékben vagy biótában, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni.
|
▼M8
|
35a.
|
„Hatásalapú küszöbérték” : egy vízben, üledékben vagy biótában jelen lévő szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport – megfelelő és tudományosan igazolt, hatásalapú monitoringmódszerrel mért – hatásaira vonatkozó küszöbérték, amely felett a vízben, üledékben vagy biótában jelen lévő adott szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport káros hatásokat gyakorolhat az emberi egészségre vagy a környezetre.
|
▼B
|
36.
|
„Kombinált megközelítés” : a felszíni vizekbe történő bebocsátások és kibocsátások, a 10. cikkben rögzített megközelítés szerinti szabályozása.
|
▼M8
|
37.
|
„Emberi fogyasztásra szánt víz” : az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (
2
) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott emberi fogyasztásra szánt víz.
|
▼B
|
38.
|
„Vízszolgáltatás” :
minden olyan szolgáltatás, amely biztosítja a háztartások, közintézmények és bármely gazdasági tevékenység számára:
a)
a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését és elosztását;
b)
a szennyvíz összegyűjtését és kezelését végző létesítményeket, amelyek a vizet ezt követően felszíni vizekbe bocsátják ki.
|
|
39.
|
„Vízhasználat” : vízszolgáltatások, és bármely, az 5. cikk és a II. melléklet alapján meghatározott egyéb tevékenység, amelyek jelentős hatással vannak a víz állapotára.
Ez a fogalommeghatározás érvényes az 1. cikkre nézve és az 5. cikk, valamint a III. melléklet b) pontja szerint elvégzett gazdasági elemzésre.
|
|
40.
|
„Kibocsátási határérték” : bizonyos paraméterek viszonylatában kifejezett tömege, koncentrációja és/vagy szintje egy kibocsátásnak, amely egyáltalán nem, vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket meg lehet állapítani bizonyos anyagcsoportokra, családjaira vagy kategóriáira, különösen a 16. cikk alatt meghatározottakra.
Az anyagok kibocsátási határértéket általában arra a pontra vonatkozik, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket, meghatározásukkor figyelmen kívül hagyva a hígulást. A vízbe történő közvetett bevezetéseket illetően a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve hogy ez a környezetvédelem azonos szintjét biztosítja, és feltéve hogy ez nem vezet a környezet magasabb szintű szennyezettségéhez.
|
|
41.
|
„Kibocsátásszabályozások” : szabályozások, amelyek a kibocsátás meghatározott korlátozását követelik meg, például egy kibocsátási határértéket, vagy másként határozva meg a korlátokat, illetve feltételeket egy kibocsátás hatásaira, természetére vagy más jellemzőire, vagy a kibocsátásokat befolyásoló üzemeltetési feltételeket. A „kibocsátásszabályozás” kifejezés alkalmazása ebben az irányelvben bármely más irányelv előírásaival kapcsolatban, nem tekinthető azon előírások bármilyen tekintetben történő újraértelmezésének.
|
▼M8
|
42.
|
„Víztest állapotának romlása” : az V. melléklet szerinti vízminőségi elemek legalább egyikének egy osztállyal való csökkenése, még akkor is, ha ez a csökkenés nem eredményezi a víztest egésze osztályozásának romlását; ha azonban egy vízminőségi elem már a legalacsonyabb osztályba tartozik, annak a vízminőségi elemnek a további romlása a víztest állapotának romlását jelenti.
|
▼B
|
|
3. cikk A közigazgatási megállapodások összehangolása a vízgyűjtő kerületekben
|
|
|
4. cikk Környezeti célkitűzések
|
|
|
5. cikk A vízgyűjtő kerület jellemzői, az emberi tevékenység környezeti hatásainak vizsgálata és a vízhasználat gazdasági elemzése
|
|
|
6. cikk Védett területek jegyzéke
|
|
|
7. cikk Az ivóvíz kivételére használt vizek
|
|
|
8. cikk A felszíni és felszín alatti vizek és a védett területek állapotának megfigyelése
|
|
|
9. cikk A vízszolgáltatások költségeinek megtérülése
|
|
|
10. cikk Kombinált megközelítés a pontszerű és a diffúz szennyezőforrások esetén
|
|
|
11. cikk Intézkedési program
|
|
|
12. cikk
|
|
|
13. cikk Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek
|
|
|
14. cikk A nyilvánosság tájékoztatása és részvétele
|
|
|
14a.cikk
|
|
|
15. cikk Jelentés
|
|
|
16. cikk
|
|
|
17. cikk Stratégia a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozására és szabályozására
|
|
|
18. cikk Bizottsági jelentés
|
|
|
19. cikk Jövőbeni közösségi intézkedések tervei
|
|
|
19a.cikk
|
19a. cikk
Jelentés egy kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmusról
A Bizottság 2029. május 11-ig jelentést tesz közzé egy kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus ezen irányelvbe való belefoglalásának lehetőségéről. A jelentésben különösen annak megvalósíthatóságát kell értékelni, hogy a gyártóktól megkövetelhető-e, hogy hozzájáruljanak az ezen irányelv 8. cikke alapján kialakított monitoringprogramok költségeihez, amennyiben az említett gyártók az uniós piacon olyan termékeket hoznak forgalomba, amelyek a 2006/118/EK irányelv I. mellékletében vagy a 2008/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt anyagok bármelyikét tartalmazzák.
|
|
20. cikk
|
20. cikk
Ezen irányelv technikai kiigazításai és végrehajtása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a III. melléklet, valamint az V. melléklet 1.3.6. szakaszának módosítása céljából annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokra vonatkozó tájékoztatási követelmények, a gazdasági elemzés tartalma és a kiválasztott monitoringstandardok igazodjanak a tudományos és a műszaki fejlődéshez.
|
|
20a.cikk
|
|
|
21. cikk
|
|
|
22. cikk Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések
|
|
|
23. cikk Szankciók
|
23. cikk
A tagállamok szankciókat határoznak meg az ezen irányelv átültetése érdekében elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére. Az így elrendelt szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
|
|
24. cikk Végrehajtás
|
|
|
25. cikk Hatálybalépés
|
25. cikk
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
|
|
26. cikk Címzettek
|
26. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
|
|
I. MELLÉKLET A HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK LISTÁJÁHOZ ELŐÍRT ADATOK
|
I. MELLÉKLET
A HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK LISTÁJÁHOZ ELŐÍRT ADATOK
Ahogyan azt a 3. cikk (8) bekezdése megkívánja, a tagállamok a következő információkat biztosítják minden hatáskörrel rendelkező hatóságról, minden saját vízgyűjtő kerületükön belül, valamint bármely nemzetközi vízgyűjtő kerület területükön belüli részén.
i.
A hatáskörrel rendelkező hatóság neve és címe – a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatóság hivatalos neve és címe.
ii.
A vízgyűjtő kerület földrajzi elhelyezkedése – a vízgyűjtő kerületen belüli fő folyók neve a vízgyűjtő kerület határainak pontos leírásával együtt. Ezen információk formájának – amennyire ez lehetséges – alkalmasnak kell lennie egy földrajzi információs rendszerbe (GIS) és/vagy a Bizottság földrajzi információs rendszerébe (GISCO) történő bevezetésre.
iii.
A hatáskörrel rendelkező hatóság jogállása – a hatáskörrel rendelkező hatóság jogállásának leírása, és ahol szükséges, alapokmányának, alapító szerződésének vagy az azokkal egyenértékű dokumentumoknak az összefoglalása vagy másolata.
iv.
Kötelezettségek – minden hatáskörrel rendelkező hatóság jogi és igazgatási felelősségének és szerepének leírása minden vízgyűjtő kerületen belül.
v.
A tagság – ahol a hatáskörrel rendelkező hatóság más hatáskörrel rendelkező hatóságok koordináló testületeként működik, e testületek felsorolása szükséges azoknak az intézményi kapcsolatoknak az összefoglalásával együtt, amelyeket a koordináció biztosítására alakítottak ki.
vi.
Nemzetközi kapcsolatok – ahol a vízgyűjtő kerület több tagállam területét fedi le vagy egy nem tagállam területét is magában foglalja, szükséges megadni az intézményi kapcsolatoknak az összefoglalását, amelyeket a koordináció biztosítására alakítottak ki.
|
|
II. MELLÉKLET
|
II. MELLÉKLET
1. FELSZÍNI VIZEK
1.1. A felszíni víztestek típusainak jellemzése
A tagállamok meghatározzák a felszíni víztestek elhelyezkedését és határait, és elvégzik minden ilyen víztest első jellemzését a következő eljárásnak megfelelően. A tagállamok összevonhatják csoportokba a felszíni víztesteket az első jellemzés céljára.
i.
A vízgyűjtő kerületen belül a felszíni víztesteket a felszíni vizek kategóriáinak – vízfolyások, tavak, átmeneti vizek vagy parti tengervizek – egyikébe sorolják, vagy pedig mesterséges, illetve erősen módosított víztestnek nyilvánítják.
ii.
A felszíni vizek kategóriáin belül a vízgyűjtő kerület megfelelő felszíni víztesteit típusuk szerint különböztetjük meg. Ezek a típusok azok, amelyeket az 1.2. szakaszban ismertetett „A rendszer” vagy „B rendszer” alkalmazásával határoztak meg.
iii.
Ha az A rendszert használják, a vízgyűjtő kerületen belüli víztesteket először a vonatkozó ökorégiók szerint differenciálják, az 1.2. pontban ismertetett és a XI. melléklet vonatkozó térképén bemutatott földrajzi területeknek megfelelően. Az egyes ökorégiókon belüli víztesteket az A rendszer táblázataiban szereplő felszíni víz fajták szerint differenciálják.
iv.
Ha a B rendszert használják, a tagállamoknak a differenciálásnak legalább azonos mértékét kell elérniük, mint amelyet az A rendszer használatakor elérnének. Ennek megfelelően a vízgyűjtő kerületen belüli felszíni víztesteket típusokba sorolják a kötelező jellemzők és olyan tetszőleges jellemzők vagy jellemző kombinációk értékeit használva, amilyenek szükségesek annak biztosításához, hogy a típusspecifikus biológiai referenciaviszonyok megbízhatóan levezethetők legyenek.
v.
A mesterséges és jelentősen módosított felszíni víztestekre a differenciálást az azon felszíni víztestekre vonatkozó jellemzőknek megfelelően végzik, amely felszíni víztestek leginkább hasonlítanak az érintett mesterséges vagy jelentősen módosított víztestre.
vi.
A tagállamok térképet vagy térképeket nyújtanak be a Bizottsághoz (GIS formátumban) a típusok földrajzi elhelyezkedéséről, az A rendszer által megkívánt differenciálás fokával összhangban.
1.2. Ökorégiók és a felszíni víztest fajtái
1.2.1. Folyók
A. rendszer
|
Rögzített tipológia
|
Leírások
|
|
Ökorégió
|
A XI. melléklet A. térképén ábrázolt ökorégiók
|
|
Típus
|
Tengerszint feletti magasság szerinti tipológia
magas: > 800 m
közepes magasságú: 200–800 m
mély fekvésű: < 200 m
A vízgyűjtőn alapuló mérettipológia
kicsi: 10–100 km2
közepes: > 100–1 000 km2
nagy: > 1 000 –10 000 km2
nagyon nagy: > 10 000 km2
Geológia
|
B. rendszer
|
Alternatív jellemzés
|
Fizikai és kémiai tényezők, amelyek a folyó vagy a folyó egy szakaszának jellemzőit, és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét meghatározzák
|
|
Kötelező tényezők
|
tengerszint feletti magasság
földrajzi szélesség
földrajzi hosszúság
geológia
méret
|
|
Választható tényezők
|
távolság a folyó forrásától
áramlási energia (a vízhozam és az esés függvénye)
közepes vízszélesség
közepes vízmélység
a vízfelszín közepes esése
a főmeder formája és alakja
vízhozam (áramlás)kategória
a folyóvölgy alakja
hordalékszállítás
savközömbösítő kapacitás
az altalaj átlagos összetétele
klorid
a levegő hőmérsékleti tartománya
közepes léghőmérséklet
csapadék
|
1.2.2. Tavak
A. rendszer
|
Rögzített tipológia
|
Leírások
|
|
Ökorégió
|
A XI. melléklet A. térképén ábrázolt ökorégiók
|
|
Típus
|
Tengerszint feletti magassági tipológia
magas: > 800 m
közepes magasságú: 200–800 m
mély fekvésű: < 200 m
Átlagos mélységen alapuló mélységi tipológia
A vízfelszín nagyságán alapuló mérettipológia
Geológia
|
B. rendszer
|
Alternatív jellemzés
|
Fizikai és kémiai tényezők, amelyek meghatározzák a tó jellemzőit, és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét
|
|
Kötelező tényezők
|
tengerszint feletti magasság
földrajzi szélesség
földrajzi hosszúság
mélység
geológia
méret
|
|
Választható tényezők
|
átlagos vízmélység
a tó alakja
tartózkodási idő
közepes léghőmérséklet
a levegő hőmérsékleti tartománya
a víz elkeveredési jellemzői (pl. monomiktikus, dimiktikus, polimiktikus)
savközömbösítő kapacitás
háttér-tápanyagállapot
altalaj átlagos összetétele
vízszintingadozás
|
1.2.3. Átmeneti vizek
A. rendszer
|
Rögzített tipológia
|
Leírások
|
|
Ökorégió
|
A következők, a XI. melléklet B. térképe szerint
|
|
Típus
|
Az éves átlagos sótartalom alapján
< 0,5 ‰: édesvíz
0,5 – < 5 ‰: oligohalin
5 – < 18 ‰: mezohalin
18 – < 30 ‰: polihalin
30 – < 40 ‰: euhalin
Az átlagos árapálytartomány alapján
< 2 m: mikroárapály
2–4 m: közepes árapály
> 4 m: makroárapály
|
B. rendszer
|
Alternatív jellemzés
|
Fizikai és kémiai tényezők, amelyek meghatározzák az átmeneti vizek jellemzőit, és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét
|
|
Kötelező tényezők
|
földrajzi szélesség
földrajzi hosszúság
árapálytartomány
sótartalom
|
|
Választható tényezők
|
mélység
áramlási sebesség
kitettség a hullámzásnak
tartózkodási idő
közepes vízhőmérséklet
keveredési jellemzők
zavarosság
az altalaj átlagos összetétele
alak
vízhőmérsékleti tartomány
|
1.2.4. Parti tengervizek
A. rendszer
|
Rögzített tipológia
|
Leírások
|
|
Ökorégió
|
A XI. melléklet B. térképe szerinti régiók
|
|
Típus
|
Az éves átlagos sótartalom alapján
< 0,5 ‰: édesvíz
0,5 – < 5 ‰: oligohalin
5 – < 18 ‰: mezohalin
18 – < 30 ‰: polihalin
30 – < 40 ‰: euhalin
A közepes mélység alapján
sekély vizeksekély vizek: < 30 m
közepes: 30–200 m
mély: > 200 m
|
B. rendszer
|
Alternatív jellemzés
|
Fizikai és kémiai tényezők, amelyek meghatározzák a part menti tengervizek jellemzőit, és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét
|
|
Kötelező tényezők
|
földrajzi szélesség
földrajzi hosszúság
árapálytartomány
sótartalom
|
|
Választható tényezők
|
áramlási sebesség
kitettség a hullámzásnak
közepes vízhőmérséklet
keveredési jellemzők
zavarosság
tartózkodási idő (zárt öblökre)
az altalaj átlagos összetétele
vízhőmérsékleti tartomány
|
1.3. A felszíni víztestek típusai típusspecifikus referenciaviszonyainak megállapítása
i.
Minden, az 1.1. szakasznak megfelelően jellemzett felszíni víztestre megállapítják azokat a típusspecifikus hidromorfológiai és fizikai-kémiai feltételeket, amelyek az V. melléklet 1.1. pontjában meghatározott hidromorfológiai és fizikai-kémiai elemeknek az V. melléklet 1.2. pontjában levő vonatkozó táblázat szerint meghatározott kiváló ökológiai állapothoz tartozó értékei jellemeznek. Megállapítják azokat a típusspecifikus biológiai referencia feltételeket is, amelyek az V. melléklet 1.1. pontjában meghatározott biológiai minőségi elemek értékeit képviselik arra a felszínivíztest-típusra, az V. melléklet 1.2. szakaszában lévő vonatkozó táblázatban meghatározott kiváló ökológiai állapot esetén.
ii.
Az ebben a részben foglalt eljárások alkalmazásánál a kiváló ökológiai állapotra való hivatkozásokat az V. melléklet 1.2.5. táblázatában meghatározott maximális ökológiai potenciálra való hivatkozásként kell értelmezni. A víztest maximális ökológiai potenciáljának értékeit hatévente felülvizsgálják.
iii.
Az i. és ii. pont céljára szolgáló típusspecifikus feltételek és a típusspecifikus biológiai referencia feltételek meghatározása terepi vizsgálatokon, vagy k modellezésen vagy az e módszerek kombinált használatán alapulhat. Ahol e módszerek alkalmazása nem lehetséges, a tagállamok szakértők becslésére bízhatják e feltételek megállapítását. A kiváló ökológiai állapotnak a szintetikus szennyezők koncentrációja szempontjából történő meghatározáskor kimutatási határnak azokat az értékeket kell tekinteni, amelyek a típusspecifikus feltételek meghatározásának időpontjában rendelkezésre álló műszaki módszerek alkalmazásával elérhetőek.
iv.
Terepi vizsgálatokra alapozott típusspecifikus biológiai referencia feltételek számára a tagállamok referenciahálózatot alakítanak ki a felszíni víztestek mindegyik típusára. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket, hogy biztosítsa a referenciafeltételeket jellemző értékek megfelelő megbízhatóságát, tekintettel az arra a felszíni víztestre vonatkozó kiváló ökológiai állapotnak megfelelő vízminőségi elemek értékeinek változékonyságára és az v. bekezdés szerint alkalmazandó modellezési eljárásokra.
v.
A modellezésen alapuló, típusspecifikus biológiai referencia feltételeket mind előrejelzési modellekkel, mind utóértékelési módszerekkel le lehet vezetni. A módszerek történeti, paleológiai és más rendelkezésre álló adatokat használnak, és a referenciafeltételek értékeire megfelelő megbízhatósági szintet biztosítanak annak érdekében, hogy az így meghatározott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a felszíni víztestek valamennyi típusára vonatkozóan.
vi.
Ahol nem lehet megbízható típusspecifikus referenciafeltételeket kialakítani egy felszíni víztest egy vízminőségi elemére nézve, annak nagyfokú természetes, de nem a szezonális változékonysága miatt, akkor azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víztípus ökológiai állapotának értékeléséből. Ilyen körülmények esetén a tagállamok közlik a kizárás okait a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.
1.4. A terhelések meghatározása
A tagállamok összegyűjtik és megőrzik azoknak a jelentős antropogén terheléseknek a típusára és nagyságára vonatkozó információkat, amelyek a vízgyűjtő kerületek felszíni víztesteire valószínűleg hatással lehetnek, különösen a következőket.
A jelentős pontszerű szennyezőforrásokból, különösen a VIII. mellékletben felsorolt anyagok által okozott szennyezések becslése és meghatározása, amelyek települési, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből és tevékenységekből származnak, egyebek között az alábbiak alapján gyűjtött információkon alapján:
i.
a 91/271/EGK irányelv 15. és 17. cikke;
ii.
a 96/61/EK irányelv 9. és 15. cikke (
27
);
és az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv tekintetében:
iii.
a 76//464/EGK irányelv 11. cikke; és
iv.
a 75/440/EGK, a 76/160/EGK (
28
), a 78/659/EGK és a 79/923/EGK (
29
) irányelvek.
A jelentős diffúz szennyezőforrások, különösen a VIII. mellékletben felsorolt anyagok által okozott azon szennyezések becslése és meghatározása, amelyek települési, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből és tevékenységekből származnak, többek között az alábbiak alapján gyűjtött információkon alapján
i.
a 91/676/EGK irányelv 3., 5. és 6. cikke (
30
);
ii.
a 91/414//EGK irányelv 7. és 17. cikke;
és az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv tekintetében
iv.
a 75/440/EGK, a 76/160/EGK, a 76/464/EGK, a 78/659/EGK és a 79/923/EGK irányelvek.
A települési, ipari, mezőgazdasági és egyéb felhasználási célra szolgáló jelentős vízkivétel becslése és meghatározása, beleértve a szezonális változékonyságot és az éves összes vízigényt, továbbá az elosztórendszerek vízveszteségét.
A jelentős vízkormányzási szabályozások, beleértve a vízátvezetéseket és eltereléseket, az általános áramlási jellemzőkre és a vízmérlegekre gyakorolt hatásának becslése és meghatározása.
A víztestek jelentős morfológiai változásainak azonosítása.
A felszíni vizek állapotára gyakorolt egyéb jelentős antropogén hatások becslése és azonosítása.
A földhasználat szerkezetének becslése, beleértve a fő települési, ipari és mezőgazdasági területek, továbbá ahol fontos, a halászati területek és az erdők azonosítását.
1.5. A hatások elemzése
A tagállamok elvégezik annak értékelését, hogy a felszíni víztestek állapota mennyire érzékenyen reagál a fent (1.4.) meghatározott terhelésekre.
A tagállamok felhasználják a fent összegyűjtött információkat és bármely más releváns információt, beleértve a meglévő környezeti megfigyelő rendszerekből származó adatokat is, hogy megbecsüljék annak valószínűségét, hogy a felszíni vizek a vízgyűjtő kerületen belül nem fognak megfelelni a 4. cikk szerint a víztestekre megállapított környezetminőségi célkitűzéseknek. A tagállamok modellezési eljárásokat is alkalmazhatnak az ilyen értékelések segítésére.
Azokra a víztestekre, amelyeknél fennáll annak kockázata, hogy nem felelnek meg a környezetminőségi célkitűzéseknek, ha indokolt, további jellemzést végeznek, hogy optimalizálni lehessen mind a 8. cikk szerinti megfigyelő programokat, mind pedig a 11. cikkben megkívánt intézkedési programokat.
2. FELSZÍN ALATTI VIZEK
2.1. Első jellemzés
A tagállamok elvégzik minden felszín alatti víztest első jellemzését, hogy értékeljék azok használatának mértékét, és azt, hogy mennyiben áll fenn annak kockázata, hogy azok nem felelnek meg a 4. cikk szerint a felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó célkitűzéseknek. A tagállamok csoportokba vonhatják össze a felszín alatti víztesteket ennek az első jellemzésnek a céljára. Ezen elemzés során felhasználhatják a meglévő hidrológiai, földtani, talajtani, földhasználati, vízbevezetési, vízkivételi és egyéb adatokat, de az elemzésnek meg kell határozni:
—
a felszín alatti víztest vagy víztestek elhelyezkedését és határait,
—
a terheléseket, amelyek a felszín alatti víztestet valószínűleg érik, beleértve:
—
a diffúz szennyezőforrásokat,
—
a pontszerű szennyezőforrásokat,
—
a mesterséges vízvisszapótlást,
—
a fedőréteg általános jellegét azon a vízgyűjtőn, ahonnan a felszín alatti víz utánpótlását kapja,
—
azokat a felszín alatti víztesteket, amelyektől felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek.
2.2. További jellemzés
Az első jellemzést követően a tagállamok elvégzik azoknak a felszín alatti víztesteknek vagy víztestcsoportoknak a további jellemzését, amelyekről megállapították, hogy a célok megvalósulása szempontjából kockázatos helyzetűek, annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen becsülni az ilyen kockázat mértékét, és meg lehessen határozni bármely, a 11. cikkben megkívánt intézkedéseket. Ennek megfelelően ez a jellemzés tartalmazza az emberi tevékenység hatására vonatkozó megfelelő információkat, és ahol indokolt, az alábbi információkat:
—
a felszín alatti víztest földtani jellemzői, beleértve a földtani egységek kiterjedését és típusát,
—
a felszín alatti víztest hidrogeológiai jellemzői, beleértve a hidraulikai vezetőképességet, a porozitást és a zártságot,
—
annak a vízgyűjtőnek a felszínén levő üledékek és talajok jellemzői, ahonnan a felszín alatti víztest az utánpótlását kapja, beleértve azok vastagságát, porozitását, hidraulikai vezetőképességét és abszorpciós tulajdonságait,
—
a felszín alatti víz rétegzettsége a víztesten belül,
—
a kapcsolódó felszíni rendszerek számbavétele, beleértve azokat a szárazföldi ökoszisztémákat és felszíni víztesteket, amelyekkel a felszín alatti víztest dinamikus kapcsolatban van,
—
a felszín alatti víztest és a kapcsolódó felszíni rendszerek közötti vízcsere irányainak és mértékének becslése,
—
a teljes éves utánpótlódás hosszú idejű átlagos mértékének kiszámításához elegendő adatok,
—
a felszín alatti víz kémiai összetételének jellemzése, beleértve az emberi tevékenység hatásainak meghatározását is. A tagállamok tipológiát is alkalmazhatnak a felszín alatti víz jellemzésére, amikor megállapítják ezeknek a felszín alatti víztesteknek a természetes háttérszintjeit.
2.3. Az emberi tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának áttekintése
Azokra a felszín alatti víztestekre vonatkozóan, amelyek átnyúlnak két vagy több tagállam közötti országhatáron, vagy amelyekről a 2.1. szakasz szerint végzett első jellemzés során megállapították, hogy fennáll a kockázata, hogy nem felelnek meg a valamennyi víztestre a 4. cikkben meghatározott célkitűzéseknek, a következő információkat gyűjtik össze és tartják készenlétben minden egyes víztestre, amennyiben releváns:
a)
a vízkivételre használt pontok elhelyezkedése a felszín alatti víztestben, a következők kivételével:
—
vízkivételi pontok, amelyek átlagosan kevesebb, mint 10 m3 vizet szolgáltatnak naponta, vagy
—
emberi fogyasztásra szánt vízkivételi pontok, ahol átlagosan kevesebb, mint napi 10 m3-t vesznek, vagy 50 személynél kevesebbet szolgálnak ki;
b)
az ilyen pontokról történő éves átlagos vízkivétel mértéke;
c)
a felszín alatti víztestből kivett víz kémiai összetétele;
d)
az olyan pontok helye a víztestben, ahol közvetlen vízbevezetés történik;
e)
a vízbevezetés hozama ezeken a pontokon;
f)
a felszín alatti víztestbe történő bevezetések kémiai összetétele; és
g)
a földhasználat azon vagy azokon a vízgyűjtőkön, ahonnan a felszín alatti víztest az utánpótlását kapja, beleértve a szennyező anyagok bevezetését és az utánpótlódás jellemzőinek antropogén megváltoztatását, mint a csapadékvíz és a lefolyás elvezetése a terepfelszín burkolásával, mesterséges vízvisszapótlás, vízvisszatartás gátakkal vagy lecsapolás.
2.4. A felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások hatásának vizsgálata
A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket is, amelyekre alacsonyabb szintű célkitűzéseket állapítanak meg a 4. cikk alapján, tekintetbe véve a víztest állapota által a következőkre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos megfontolások eredményét:
i.
a felszíni víz és a kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémák;
ii.
vízrendezés, árvízvédelem és lecsapolások;
iii.
emberi erőforrás fejlesztése.
2.5. A szennyezések felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata
A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket, amelyekre alacsonyabb szintű célkitűzéseket kell megállapítani a 4. cikk (5) bekezdés alapján, ahol az emberi tevékenység hatásának eredményeként az 5. cikk (1) bekezdése szerinti megítélés szerint, a felszín alatti víztest annyira elszennyeződött, hogy a jó kémiai állapot elérése nem valósítható meg vagy aránytalanul költséges.
|
|
III. MELLÉKLET GAZDASÁGI ELEMZÉS
|
III. MELLÉKLET
GAZDASÁGI ELEMZÉS
A gazdasági elemzésnek elegendő és kellően részletes adatokat kell tartalmaznia (figyelembe véve a megfelelő adatok összegyűjtésével járó költségeket is) ahhoz, hogy
a)
elvégezzék a vonatkozó számításokat, amelyek szükségesek a víz szolgáltatások költségtérítése elvének a 9. cikk szerinti figyelembevételéhez, tekintetbe véve a hosszú távú vízigény- és vízellátási előrejelzéseket a vízgyűjtő kerületben és, ahol szükséges, figyelembe véve:
—
a víz szolgáltatásokkal kapcsolatos mennyiség, árak és költségek becsléseit, és
—
a szükséges beruházás, beleértve az ilyen beruházások előrejelzéseit, becsléseit;
b)
a 11. cikk szerinti intézkedési programba felveendő intézkedések a vízhasználat figyelembevételével leginkább költséghatékony kombinációit, az ilyen intézkedések potenciális költségeinek becslésére alapozva meg lehessen ítélni.
|
|
IV. MELLÉKLET VÉDETT TERÜLETEK
|
IV. MELLÉKLET
VÉDETT TERÜLETEK
|
1.
|
A védett területek 6. cikk szerinti jegyzéke a védett területek következő típusait tartalmazza:
i.
az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére a 7. cikk szerint kijelölt területek;
ii.
a gazdaságilag jelentős vízi fajok védelmére kijelölt területek;
iii.
az üdülési célra kijelölt víztestek, beleértve azokat a területeket, amelyeket fürdővizekként jelöltek ki a 76/160/EGK irányelv szerint;
iv.
tápanyagérzékeny területek, beleértve a 91/676/EGK irányelv szerint veszélyeztetett övezetekként kijelölt területeket és a 91/271/EGK irányelv szerint érzékeny területekként kijelölt területeket; és
v.
az élőhelyek vagy állatfajok védelmére kijelölt területek, ahol a víz állapotának megtartása vagy javítása védelmük fontos tényezője, beleértve a 92/43/EGK (
31
) és a 79/409/EGK (
32
) irányelv szerint kijelölt Natura 2000 helyeket.
|
|
2.
|
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv részeként megkívánt jegyzék összefoglalójához térképeket kell fűzni, amelyek minden védett terület helyét bemutatják, továbbá a közösségi, nemzeti vagy helyi joganyagnak a megnevezését, aminek alapján azokat kijelölték.
|
|
|
V. MELLÉKLET
|
V. MELLÉKLET
|
1.
|
A FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA
|
|
1.1.
|
Vízminőségi elemek az ökológiai állapot osztályozásához
|
|
1.1.1.
|
Vízfolyások
|
|
1.1.2.
|
Tavak
|
|
1.1.3.
|
Átmeneti vizek
|
|
1.1.4.
|
Parti tengervizek
|
|
1.1.5.
|
Mesterséges és jelentősen módosított felszíni víztestek
|
|
1.2.
|
Az ökológiai állapot osztályozásának normatív fogalommeghatározásai
|
|
1.2.1.
|
Vízfolyások kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotának fogalommeghatározásai
|
|
1.2.2.
|
Tavak kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotának fogalommeghatározásai
|
|
1.2.3.
|
Átmeneti vizek kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotának fogalommeghatározásai
|
|
1.2.4.
|
Parti tengervizek kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotának meghatározásai
|
|
1.2.5.
|
Jelentősen módosított vagy mesterséges víztestek maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciáljának fogalommeghatározásai
|
|
1.2.6.
|
A kémiai vízminőségi szabványok tagállamok általi megállapításának folyamata
|
|
1.3.
|
A felszíni vizek ökológiai és kémiai állapotának felügyelete (monitoring)
|
|
1.3.1.
|
A feltáró monitoring tervezése
|
|
1.3.2.
|
Az operatív monitoring tervezése
|
|
1.3.3.
|
A vizsgálati monitoring tervezése
|
|
1.3.4.
|
Monitoring gyakorisága
|
|
1.3.5.
|
Kiegészítő monitoring követelmények védett területekre
|
|
1.3.6.
|
A minőségi elemek megfigyelésének szabványai
|
|
1.4.
|
Az ökológiai állapot osztályba sorolása és bemutatása
|
|
1.4.1.
|
A biológiai monitoring eredményeinek összehasonlíthatósága
|
|
1.4.2.
|
A monitoringeredmények bemutatása és az ökológiai állapot és az ökológiai potenciál osztályozása
|
|
1.4.3.
|
A monitoringeredmények bemutatása és a kémiai állapot osztályozása
|
|
2.
|
FELSZÍN ALATTI VÍZ
|
|
2.1.
|
A felszín alatti víz mennyiségi állapota
|
|
2.1.1.
|
A mennyiségi állapot osztályozására szolgáló paraméter
|
|
2.1.2.
|
A mennyiségi állapot meghatározása
|
|
2.2.
|
A felszín alatti víz mennyiségi állapotának felügyelete (monitoring)
|
|
2.2.1.
|
A felszín alatti víz szintjének monitoringhálózata
|
|
2.2.2.
|
A monitoringhelyek sűrűsége
|
|
2.2.3.
|
Monitoring gyakorisága
|
|
2.2.4.
|
A felszín alatti víz mennyiségi állapotának bemutatása és értékelése
|
|
2.3.
|
A felszín alatti víz kémiai állapota
|
|
2.3.1.
|
Paraméterek a felszín alatti víz kémiai állapotának meghatározásához
|
|
2.3.2.
|
A felszín alatti víz jó kémiai állapotának meghatározása
|
|
2.4.
|
A felszín alatti vizek kémiai állapotának felügyelete (monitoring)
|
|
2.4.1.
|
A felszín alatti vizek monitoringhálózata
|
|
2.4.2.
|
Feltáró monitoring
|
|
2.4.3.
|
Operatív monitoring
|
|
2.4.4.
|
A szennyező anyagok tendenciáinak meghatározása
|
|
2.4.5.
|
A felszín alatti víz kémiai állapotának értelmezése és bemutatása
|
|
2.5.
|
A felszín alatti víz állapotának bemutatása
|
1. A FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA
1.1. Vízminőségi elemek az ökológiai állapot osztályozásához
▼M8
1.1.1. Vízfolyások
Biológiai elemek
A vízi flóra összetétele és abundanciája
A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája
A halfauna összetétele, abundanciája és korszerkezete
A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek
A hidrológiai rendszer
az áramlás mértéke és dinamikája
kapcsolat a felszín alatti víztestekkel
A vízfolyás folytonossága
Morfológiai viszonyok
a folyó mélységének és szélességének változékonysága
a mederágy szerkezete és anyaga
a parti sáv szerkezete
A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigénháztartási viszonyok
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagviszonyok
1.1.2. Tavak
Biológiai elemek
A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája
Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája
A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája
A halfauna összetétele, abundanciája és korszerkezete
A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek
A hidrológiai rendszer
az áramlás mértéke és dinamikája
tartózkodási idő
kapcsolat a felszín alatti víztesttel
Morfológiai viszonyok
a tómélység változékonysága
a tómeder nagysága, szerkezete és altalaja
a tópart szerkezete
A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigénháztartási viszonyok
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagviszonyok
1.1.3. Átmeneti vizek
Biológiai elemek
A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája
Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája
A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája
A halfauna összetétele és abundanciája
A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek
Morfológiai viszonyok
a mélység változékonysága
a mederágy nagysága, szerkezete és altalaja
az árapály közti zóna szerkezete
Árapályrezsim
édesvízáramlás
kitettség a hullámzásnak
A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigénháztartási viszonyok
Sótartalom
Tápanyagviszonyok
1.1.4. Parti tengervizek
Biológiai elemek
A fitoplankton összetétele, abundanciája és biomasszája
Az egyéb vízi növényzet összetétele és abundanciája
A bentikus gerinctelen fauna összetétele és abundanciája
A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek
Morfológiai viszonyok
a mélység változékonysága
a parti fenékanyag szerkezete és altalaja
az árapály közti zóna szerkezete
Árapályrezsim
a domináns áramlatok iránya
kitettség a hullámzásnak
A biológiai elemeket támogató általános fizikai-kémiai elemek
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigénháztartási viszonyok
Sótartalom
Tápanyagviszonyok
▼B
1.1.5. Mesterséges és jelentősen módosított felszíni víztestek
A mesterséges és jelentősen módosított felszíni víztestekre alkalmazható vízminőségi elemek a fenti négy természetes felszíni vízfajta bármelyikére alkalmazható elemek közül azok, amelyek az érintett jelentősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító vízfajtára alkalmazhatóak.
1.2. Az ökológiai állapot osztályozásának normatív fogalommeghatározásai
1.2. Táblázat Vízfolyások, tavak, átmeneti vizek és parti tengervizek állapotának általános fogalommeghatározásai
Az alábbiakban az ökológiai minőség általános meghatározása található. Az osztályozás céljára az ökológiai állapot minőségi elemeinek értékeit a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az alábbi 1.2.1.–1.2.4. táblázatokban adják meg.
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Általánosság-ban
|
Nincs, vagy csak igen kevés az antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusának fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemeinek értékeiben azon értékekhez képest, amelyek rendesen együtt járnak ezzel a típussal zavartalan viszonyok között.
A felszíni víztest biológiai minőségi elemeinek értékei tükrözik azokat, amelyek rendesen együtt járnak ezzel a típussal zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak.
Ezek a típusspecifikus viszonyok és közösségek.
|
A felszíni víztest típusának biológiai minőségi elemeinek értékei emberi tevékenységből származó kismértékű, torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek rendesen együtt járnak ezzel a típussal zavartalan viszonyok között.
|
A felszíni víztest típusának biológiai minőségi elemeinek értékei mérsékelten térnek el azoktól, amelyek rendesen együtt járnak ezzel a típussal zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.
|
A mérsékeltnél rosszabb állapotot elérő vizeket gyengének vagy rossznak minősítik.
A vizeket, amelyek a felszíni víztest típus biológiai minőségi elemeinek értékeitől jelentős eltérést mutatnak, és amelyekben a biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek rendesen együtt járnak azzal a felszíni víztest típussal zavartalan viszonyok között, gyengének minősítik.
A vizeket, amelyek a felszíni víztest típus biológiai minőségi elemeinek értékeitől súlyos eltérést mutatnak, és amelyekben a biológiai közösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek rendesen együtt járnak azzal a felszíni víztest típussal zavartalan viszonyok között, rossznak minősítik.
1.2.1. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapotok fogalommeghatározásai folyókban
Biológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Fitoplankton
|
A fitoplankton taxonómiai/faji összetétele teljesen, vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos abundanciája teljesen konzisztens a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyokkal és nem olyan, hogy jelentősen megváltoztathassa a típusspecifikus átlátszósági viszonyokat.
A planktonvirágzások a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordulnak elő.
|
Enyhe változások vannak a planktonállományban és gyakoriságában a típusspecifikus közösségekhez hasonlítva. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, ami a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy a víz, vagy az üledék fizikai-kémiai minőségének kedvezőtlen zavarait eredményezné.
A típusspecifikus planktonvirágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése előfordulhat.
|
A planktonállományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusspecifikus közösségekétől.
Az abundancia mérsékelten zavart lehet, ami más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek értékeinek jelentős nemkívánatos zavarait okozhatja.
A planktonvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése fordulhat elő. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
|
|
Makrofiták és fitobentosz
|
A taxonómiai/faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofita- és fitobentosz-abundanciában nincsenek érzékelhető változások.
|
Enyhe változások vannak a makrofitikus és fitobentikus taxon összetételében a típusspecifikus közösségekhez hasonlítva. Az ilyen változások nem utalnak a fitobentosz vagy a magasabb rendű növényi élet bármilyen felgyorsult növekedésére, amely a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy a víz, vagy az üledék fizikai-kémiai minőségének kedvezőtlen zavarait eredményezné.
A fitobentikus közösséget nem befolyásolják kedvezőtlenül antropogén tevékenység miatt jelen lévő bakteriális telepek és bevonatok.
|
A makrofitikus és a fitobentikus taxon összetétele közepesen eltér a típusspecifikus közösségtől és jelentősebben zavart, mint a jó állapotban.
Nyilvánvalóak a közepes változások az átlagos makrofitikus és az átlagos fitobentikus abundanciában.
A fitobentikus közösséget egyes helyeken megzavarhatják, bizonyos területeken pedig felválthatják az antropogén tevékenység miatt jelen lévő bakteriális/baktérium telepek és bevonatok.
|
|
Bentikus/fenéklakó gerinctelen fauna
|
A taxonómiai összetétel és az abundancia teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok/állományok aránya nem mutatja elváltozás jeleit a zavartalan állapot értékeihez képest.
A gerinctelen taxonok/állományok diverzitásának szintje nem mutatja elváltozás jeleit a zavartalan állapot értékeihez képest.
|
Enyhe elváltozások vannak a gerinctelen taxonok összetételében és abundanciájában a típusspecifikus közösségekhez képest.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok aránya kisebb eltérést mutat a típusspecifikus értékektől.
A gerinctelen taxonok diverzitásának szintje az elváltozás enyhe jeleit mutatja a típusspecifikus értékekhez képest.
|
A gerinctelen taxonok összetétele és abundanciája mérsékelten tér el a típusspecifikus közösségekétől.
A típusspecifikus közösségek fontosabb taxonómiai csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok aránya és a diverzitás szintje lényegesen kisebb a típusspecifikus szintnél, és jelentősen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
|
|
A halfauna
|
A fajok összetétele és abundanciája teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az összes típusspecifikus zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén eredetű zavartság kevés jelét mutatja, és nem utal bármely faj reprodukciós vagy fejlődési hiányosságaira.
|
Kisebb eltérések vannak a fajok összetételében és abundanciájában, a típusspecifikus közösségekhez képest, amelyek a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben utal egy bizonyos faj reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira annyira, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
|
A halfajok összetétele és abundanciája mérsékelten eltér a típusspecifikus közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
A halközösségek korszerkezete nagymértékű antropogén eredetű zavartság jeleit mutatja annyira, hogy a típusspecifikus fajok mérsékelt hányada hiányzik, vagy abundanciája igen alacsony.
|
Hidromorfológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Hidrológiai rezsim
|
Az áramlás mértéke és dinamikája, és a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
A folyó folytonossága
|
A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, ami lehetővé teszi a vízi szervezetek migrációját és a hordalékszállítást.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
Morfológiai viszonyok
|
A meder vonalozása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyagviszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼M8
Általános fizikai-kémiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Általános viszonyok
|
Az általános fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A sótartalom, a pH-érték, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás és a hőmérséklet szintjei nem mutatják antropogén eredetű zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományokon belül maradnak.
|
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH-érték, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom nem lépnek túl azokon a tartományokon, amelyeken belül a típusspecifikus ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azon értékeket, amely mellett az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼B
1.2.2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározásai tavakban
A biológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Fitoplankton
|
A fitoplankton taxonómiai összetétele és abundanciája teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos biomasszája teljesen megfelel a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem olyan, hogy jelentősen megváltoztathassa a típusspecifikus átlátszósági viszonyokat.
A planktonvirágzások a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordulnak elő.
|
Enyhe változások vannak a planktonikus taxon összetételében és gyakoriságában a típusspecifikus közösségekhez hasonlítva. Ezek a változások nem jelzik az algák semmiféle felgyorsult fejlődését, ami a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy a víz, vagy az üledék fizikai-kémiai minőségének kedvezőtlen zavarait eredményezné.
A típusspecifikus planktonvirágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése előfordulhat.
|
A planktonikus taxon összetétele mérsékelten eltér a típusspecifikus közösségekétől.
A biomassza mérsékelten zavart, és olyan is lehet, hogy jelentős nemkívánatos zavarokat idézhet elő más biológiai minőségi elemekben és a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minőségében.
A planktonvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése fordulhat elő. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
|
|
Makrofiták és fitobentosz
|
A taxonómiai összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofita- és az átlagos fitobentosz-abundanciában nincsenek érzékelhető változások.
|
Enyhe változások vannak a makrofita és fitobentikus taxon összetételében a típusspecifikus közösségekhez hasonlítva. Az ilyen változások nem utalnak a fitobentosz vagy a magasabb rendű növényi élet bármilyen felgyorsult növekedésére, amely a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy a víz fizikai-kémiai minőségének kedvezőtlen zavarait eredményezné.
A fitobentikus közösséget nem befolyásolják kedvezőtlenül antropogén tevékenység miatt jelen lévő bakteriális telepek és bevonatok.
|
A makrofita és a fitobentikus taxon összetétele közepesen eltér a típusspecifikus közösségtől és jelentősebben zavart, mint a jó állapotban.
Nyilvánvalóak a közepes változások az átlagos makrofitikus és az átlagos fitobentikus abundanciában.
A fitobentikus közösséget egyes helyeken megzavarhatják, bizonyos területeken pedig felválthatják az antropogén tevékenység miatt jelen lévő bakteriális telepek és bevonatok.
|
|
Bentikus gerinctelen fauna
|
A taxonómiai összetétel és az abundancia teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok aránya nem mutatja elváltozás jeleit a zavartalan körülményekre jellemző értékekhez képest.
A gerinctelen taxonok diverzitásának szintje nem mutatja elváltozás jeleit a zavartalan körülményekre jellemző értékekhez képest.
|
Enyhe elváltozások vannak a gerinctelen taxonok összetételében és abundanciájában a típusspecifikus közösségekhez képest.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok aránya kisebb eltérést mutat a típusspecifikus értékektől.
A gerinctelen taxonok diverzitásának szintje az elváltozás enyhe jeleit mutatja a típusspecifikus értékekhez képest.
|
A gerinctelen taxonok összetétele és abundanciája mérsékelten tér el a típusspecifikus közösségekétől.
A típusspecifikus közösségek fontosabb taxonómiai csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és érzéketlen taxonok aránya és a diverzitás szintje lényegesen kisebb a típusspecifikus szintnél, és jelentősen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
|
|
A halfauna
|
A fajok összetétele és abundanciája teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az összes típusspecifikus zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén eredetű zavartság kevés jelét mutatja, és nem utal bármely faj reprodukciós vagy fejlődési hiányosságaira.
|
Kisebb eltérések vannak a fajok összetételében és abundanciájában, a típusspecifikus közösségekhez képest, amelyek a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány estben utal egy bizonyos faj reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira annyira, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
|
A halfajok összetétele és abundanciája mérsékelten eltér a típusspecifikus közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
A halközösségek korszerkezete a zavartság nagyobb mértékének jeleit mutatja, amelyek a fizikai-kémiai vagy hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók, annyira, hogy a típusspecifikus fajok mérsékelt hányada hiányzik, vagy abundanciája igen alacsony.
|
Hidromorfológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Hidrológiai rezsim
|
Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
Morfológiai viszonyok
|
A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, és a parti sáv felépítése és viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼M8
Általános fizikai-kémiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Általános viszonyok
|
Az általános fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A sótartalom, a pH-érték, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet szintjei nem mutatják antropogén eredetű zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományokon belül maradnak.
|
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH-érték, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a sótartalom nem lépnek túl azokon a tartományokon, amelyeken belül az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azon értékeket, amely mellett az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼B
1.2.3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot fogalommeghatározásai az átmeneti vizekben
Biológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Fitoplankton
|
A fitoplanktonikus taxonok összetétele és abundanciája megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos biomasszája teljesen megfelel a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem olyan, hogy jelentősen megváltoztathassa a típusspecifikus átlátszósági viszonyokat.
A planktonvirágzások a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordulnak elő.
|
Enyhe elváltozások vannak a fitoplanktonikus taxonok összetételében és abundanciájában.
Enyhe elváltozások vannak a biomasszában a típusspecifikus viszonyokhoz hasonlítva. Ezek a változások nem utalnak az algák semmiféle felgyorsult fejlődésére, ami a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy pedig a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
A típusspecifikus planktonvirágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése előfordulhat.
|
A fitoplanktonikus taxonok összetétele és abundanciája mérsékelten eltér a típusspecifikus viszonyoktól.
A biomassza mérsékelten zavart és olyan is lehet, ami a más biológiai minőségi elemek jelentős mértékű nemkívánatos zavarását okozza.
A planktonvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
|
|
Makroalgák
|
A makroalga taxonok összetétele teljesen vagy közel teljesen megegyezik a zavartalan viszonyokkal.
Semmiféle kimutatható elváltozás nincs a makroalga-bevonatban, amely emberi tevékenységnek tudható be.
|
Enyhe elváltozások vannak a makroalga taxon összetételében és abundanciájában a típusspecifikus közösségekhez viszonyítva. Ezek a változások nem utalnak a fitobentosz vagy a magasabb növényi életformák bármiféle felgyorsult növekedésére, amely a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyát vagy a víz fizikai-kémiai minőségét nemkívánatos módon megzavarná.
|
A makroalga taxonok összetétele mérsékelten eltér a típusspecifikus viszonyoktól és jelentős mértékben torzultabb, mint a jó minőségnél.
Mérsékelt elváltozások vannak az átlagos makroalga-abundanciában, amelyek olyanok lehetnek, hogy a víztestben jelen lévő szervezetek nemkívánatos zavarát is eredményezhetik.
|
|
Zárvatermők
|
A taxonómiai összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Nincsenek kimutatható változások a zárvatermők abundanciájában, amelyek emberi tevékenységnek tudhatók be.
|
Enyhe elváltozások vannak a zárvatermő taxonok összetételében a típusspecifikus közösségekhez viszonyítva.
A zárvatermők abundanciája a zavartság enyhe jeleit mutatja.
|
A zárvatermő taxonok összetétele mérsékelten eltér a típusspecifikus közösségekétől, és jelentős mértékben torzultabb, mint a jó minőségnél.
A zárvatermő taxon abundanciájában mérsékelt torzulások vannak.
|
|
Bentikus gerinctelen fauna
|
A gerinctelen taxonok diverzitásának és abundanciájának mértéke az általában a zavartalan viszonyokkal együtt járó tartományon belül van.
Minden, a zavartalan viszonyokkal együtt járó zavartságra érzékeny taxon jelen van.
|
A gerinctelen taxon diverzitásának és abundanciájának mértéke kissé kívül esik a típusspecifikus viszonyokkal járó tartományon.
A típusspecifikus közösségek érzékeny taxonjainak többsége jelen van.
|
A gerinctelen taxonok diverzitásának és abundanciájának mértéke a típusspecifikus viszonyokkal együtt járó tartományon mérsékelten kívül esik.
Jelen vannak olyan taxonok, amelyek szennyeződésre utalnak.
A típusspecifikus közösségek érzékeny taxonjai közül sok hiányzik.
|
|
Halfauna
|
A fajok összetétele és abundanciája megfelel a zavartalan viszonyoknak.
|
A zavartságra érzékeny fajok abundanciája a típusspecifikus viszonyoktól való torzulás enyhe jeleit mutatja, ami a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.
|
A típusspecifikus, zavartságra érzékeny fajok mérsékelt hányada hiányzik a fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatások következtében.
|
Hidromorfológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Árapályrezsim
|
Az édesvíz-beáramlás teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
Morfológiai viszonyok
|
A mélység változása, a fenékanyag viszonyai és az árapályzónák szerkezete és viszonyai teljesen, vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼M8
Általános fizikai-kémiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Általános viszonyok
|
Az általános fizikai-kémiai elemek teljesen, vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénháztartás és az átlátszóság nem mutatják emberi eredetű zavarok jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
|
A hőmérséklet, az oxigénfelvételi viszonyok és az átlátszóság azokon a tartományokon belül maradnak, amelyeken belül az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azon értékeket, amely mellett az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼B
1.2.4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározásai a parti tengervizekben
Biológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Fitoplankton
|
A fitoplanktonikus taxonok összetétele és abundanciája megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos biomasszája teljesen megfelel a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem olyan, hogy jelentősen megváltoztathassa a típusspecifikus átlátszósági viszonyokat.
A planktonvirágzások a típusspecifikus fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordulnak elő.
|
A fitoplanktonikus taxon összetétele és abundanciája a zavartság enyhe jeleit mutatja.
Enyhe elváltozások vannak a biomasszában a típusspecifikus viszonyokhoz hasonlítva. Ezek a változások nem utalnak az algák semmiféle felgyorsult fejlődésére, ami a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyának vagy pedig a víz minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
A típusspecifikus planktonvirágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése előfordulhat.
|
A planktonikus taxon összetétele és abundanciája a mérsékelt zavartság jeleit mutatja.
Az alga biomassza jelentősen kívül esik a típusspecifikus viszonyokkal együtt járó tartományon, ami hatással van más biológiai minőségi elemekre.
A planktonvirágzás gyakoriságának és intenzitásának mérsékelt növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
|
|
Makroalgák és zárvatermők
|
Minden, a zavartalan viszonyok között jelen lévő, zavartságra érzékeny makroalga és zárvatermő taxon jelen van.
A makroalga-bevonat és a zárvatermők abundanciája megfelel a zavartalan viszonyoknak.
|
A legtöbb, a zavartalan viszonyok között jelen lévő, zavartságra érzékeny makroalga és zárvatermő taxon jelen van.
A makroalga-bevonat és a zárvatermők abundanciája a zavartság enyhe jeleit mutatja.
|
A zavartalan viszonyok között jelen lévő, zavartságra érzékeny makroalga és zárvatermő taxonok mérsékelt számban hiányoznak.
A makroalga-bevonat és a zárvatermők abundanciája mérsékelten zavart, ami ahhoz vezethet, hogy a víztestben jelen lévő szervezetek egyensúlyát nemkívánatos módon megzavarja.
|
|
Bentikus gerinctelen fauna
|
A gerinctelen taxonok diverzitása és abundanciája a zavartalan viszonyoknak általában megfelelő tartományon belül van.
Minden, a zavartalan viszonyok esetén jelen lévő zavartságra érzékeny taxon jelen van.
|
A gerinctelen taxon diverzitásának és abundanciájának mértéke kissé kívül esik a típusspecifikus viszonyokkal járó tartományon.
A típusspecifikus közösségek érzékeny taxonjainak többsége jelen van.
|
A gerinctelen taxonok diverzitása és abundanciája mérsékelten kívül esik a típusspecifikus viszonyoknak megfelelő tartományon.
Jelen vannak olyan taxonok, amelyek szennyezettségre utalnak.
A típusspecifikus közösségekbe tartozó érzékeny taxonok többsége hiányzik.
|
Hidromorfológiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Árapályrezsim
|
Az édesvíz áramlási rezsimje és az uralkodó áramlatok sebessége és iránya teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
Morfológiai viszonyok
|
A tengerparti meder mélységének változása, szerkezete és mederanyaga, és az árapályzóna szerkezete és viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼M8
Általános fizikai-kémiai minőségi elemek
|
Elem
|
Kiváló állapot
|
Jó állapot
|
Mérsékelt állapot
|
|
Általános viszonyok
|
Az általános fizikai-kémiai elemek teljesen, vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénháztartás és az átlátszóság nem mutatják emberi eredetű zavarok jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
|
A hőmérséklet, az oxigénfelvételi viszonyok és az átlátszóság azokon a tartományokon belül maradnak, amelyeken belül az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azon értékeket, amely mellett az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése biztosított.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
▼B
1.2.5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál fogalommeghatározásai a jelentősen módosított vagy mesterséges víztestekben
|
Elem
|
Maximális ökológiai potenciál
|
Jó ökológiai potenciál
|
Mérsékelt ökológiai potenciál
|
|
Biológiai minőségi elemek
|
A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei, amennyire csak lehetséges, tükrözik a leginkább hasonló felszínivíztest-típussal járókét, figyelembe véve azokat a fizikai feltételeket, amelyek a víztest mesterséges vagy a jelentősen módosított jellegéből erednek.
|
A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe eltérések vannak a maximális ökológiai potenciál estén érvényes értékekhez képest.
|
A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt eltérések vannak a maximális ökológiai potenciál esetén érvényes értékekhez képest.
Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint a jó ökológiai potenciál esetében.
|
|
Hidro-morfológiai elemek
|
A hidromorfológiai viszonyok olyanok, hogy a felszíni vízre gyakorolt hatások azokra a hatásokra korlátozódnak, amelyek a víztestnek a jelentősen módosított vagy mesterséges jellegéből adódnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek, hogy biztosítsák az ökológiai folyamatok legjobb megközelítését, különös tekintettel a fauna migrációjára, és a megfelelő szaporodási és utódnevelési alapokra.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
Fizikai-kémiai elemek
|
|
|
|
|
Általános viszonyok
|
A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek együtt járnak az érintett mesterséges vagy jelentősen módosított víztesthez legközelebb álló felszínivíztest-típussal.
A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénháztartás és a pH-érték értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább hasonló felszínivíztest-típusokban találhatók zavartalan viszonyok között.
|
A fizikai-kémiai elemek értékei azokon a tartományokon belül vannak, amelyekben az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek elérése biztosított.
A hőmérséklet és a pH-érték azon a tartományon belül marad, amelyen belül az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek elérése biztosított.
A tápanyag-koncentráció azon a tartományon belül marad, amelyen belül az ökoszisztéma működése és a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek elérése biztosított.
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
►M8
— ◄
|
Zérushoz közeli és legalább az általánosan használatban levő legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alatti koncentrációk.
|
Koncentrációk, amelyek nem haladják meg az 1.2.6. szakaszban részletezett eljárásnak megfelelően megállapított környezetminőségi előírásokat, a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelv sérelme nélkül (<EQS).
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
►M8
— ◄
|
A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek zavartalan viszonyok estén általában együtt járnak az olyan felszínivíztest-típusokkal, amilyekhez az érintett mesterséges vagy jelentősen módosított víztest a leginkább hasonlít (háttérszintek = bgl).
|
Koncentrációk, amelyek nem haladják meg az 1.2.6. szakaszban részletezett eljárásnak megfelelően megállapított környezetminőségi előírásokat, a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelvek sérelme nélkül (<EQS).
|
Olyan viszonyok, amelyek között a biológiai minőségi elemek fent előírt értékeinek teljesítése megvalósítható.
|
|
▼M8 —————
▼B
1.3. A felszíni vizek ökológiai és kémiai állapotának megfigyelése (monitoring)
A felszíni vizek megfigyelő (monitoring) hálózatát a 8. cikk kívánalmainak megfelelően alakítják ki. A megfigyelő hálózatot úgy tervezik meg, hogy összehangolt és átfogó képet adjon az ökológiai és kémiai állapotról minden vízgyűjtőn, és lehetővé tegye a víztestek osztályozását az 1.2. szakasz normatív meghatározásaival megegyezően öt osztályba. A tagállamok biztosítják a felszíni vizek monitoringhálózatát bemutató térképet vagy térképeket, amelyeket felvesznek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe.
Az 5. cikknek és a II. mellékletnek megfelelően elvégzett jellemzés és hatásvizsgálat alapján a tagállamok egy feltáró megfigyelési programot és egy operatív megfigyelési programot alakítanak ki minden olyan időszakra, amelyre a vízgyűjtő-gazdálkodási terv vonatkozik. Egyes esetekben a tagállamoknak szükséges lehet vizsgálati jellegű megfigyelési programok kialakítása is.
A tagállamok azokat a paramétereket figyelik meg, amelyek meghatározóak minden egyes vonatkozó minőségi elem állapotára. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor a tagállamok meghatározzák a megfelelő taxonómiai szintet, amely szükséges a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez a minőségi elemek osztályozásában. A megfigyelési programok által nyújtott eredmények megbízhatóságának és pontosságának becslését megadják a tervben.
▼M8
Amennyiben a monitoringhálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, a monitoringhálózat térképén fel kell tüntetni az ilyen típusú módszerekkel monitorozott minőségi elemekre és víztestekre vagy víztestcsoportokra vonatkozó információkat. Hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi és mérési pontokon a hagyományos monitoringmódszerek alkalmazásával nyert adatok.
A tagállamok – adott esetben, elsősorban szűrővizsgálat és hosszú távú értékelés céljából – passzív mintavételi módszereket is alkalmazhatnak a vegyi szennyező anyagok monitorozására, azzal a feltétellel, hogy ezek a mintavételi módszerek nem becsülik alá a környezetminőségi előírások hatálya alá tartozó szennyező anyagok koncentrációját, így megbízhatóan képesek azonosítani a „jó állapot elérésének hiányát”, továbbá hogy az alkalmazott környezetminőségi előírásoknak megfelelően elvégzik a víz-, bióta- vagy üledékminták kémiai elemzését, amennyiben ilyen hiányosságot észlelnek. A tagállamok azonos feltételek mellett alkalmazhatnak hatásalapú monitoringmódszereket is.
▼B
1.3.1. A feltáró megfigyelés (monitoring) tervezése
Célkitűzés
A tagállamok feltáró megfigyelési (monitoring) programokat alakítanak ki, hogy információkat biztosítsanak:
—
a II. mellékletben részletezett hatásvizsgálat kiegészítéséhez és érvényesítéséhez,
—
a jövőbeli megfigyelési (monitoring) programok eredményes és hatékony kialakításához,
—
a természetes viszonyok hosszú távú változásainak értékeléséhez, és
—
a széles körű antropogén tevékenységből származó hosszú távú változások értékeléséhez.
Az ilyen megfigyelések (monitoring) eredményeit a II. mellékletben leírt hatásvizsgálati eljárással összefüggésben felhasználják és felülvizsgálják, az aktuális és a későbbi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalt megfigyelési (monitoring) programok követelményeinek meghatározására.
A megfigyelési (monitoring) pontok kiválasztása
A feltáró megfigyelést (monitoring) elegendő felszíni víztestre terjesztik ki, hogy biztosítsák a teljes felszíni víz állapotának vizsgálatát a vízgyűjtő kerület minden egyes vízgyűjtőjén és részvízgyűjtőjén. Ezeknek a víztesteknek a megválasztásakor a tagállamok biztosítják, hogy ahol szükséges, olyan pontokon végezzék a megfigyeléseket, ahol:
—
a vízhozam jelentős a vízgyűjtő kerület egészére nézve; beleértve azon nagy folyókon lévő pontokat, ahol a vízgyűjtő nagyobb, mint 2 500 km2,
—
a jelen lévő víz mennyisége jelentős a vízgyűjtő kerületen belül, beleértve a nagy tavakat és tározókat is,
—
a jelentős víztestek túlterjednek egy tagállam országhatárán,
—
a helyeket az információcseréről szóló 77/795EGK határozat alapján jelöltek ki, és
más helyeknél, amelyek szükségesek, hogy meg lehessen becsülni a tagállam országhatárán átterjedő és a tengeri környezetbe kerülő szennyező anyag terhelést.
▼M8
A minőségi elemek megválasztása
A feltáró monitoringot minden megfigyelési ponton egyéves időszakon át végzik a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A feltáró monitoring a következőkre terjed ki:
a)
az összes biológiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;
b)
az összes hidromorfológiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;
c)
az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve meghatározó/jellemző paraméter;
d)
a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett, illetve más módon lerakott elsőbbségi anyagok;
e)
vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok.
Ha azonban a korábbi feltáró monitoring azt mutatta, hogy az érintett víztest elérte a jó állapotot, és az emberi tevékenység hatásainak a II. melléklet szerinti vizsgálata alapján nincs bizonyíték arra nézve, hogy a víztestre gyakorolt hatások megváltoztak, a feltáró monitoringot három egymást követő vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időszak alatt egyszer kell elvégezni.
▼B
1.3.2. Az operatív monitoring kialakítása
▼M8
Operatív monitoringot végeznek minden olyan víztesten, amelyet akár a II. mellékletnek megfelelően elvégzett hatásvizsgálat, akár a feltáró monitoring eredményei alapján úgy határoztak meg, mint amelynél megvan a kockázata annak, hogy nem teljesíti a 4. cikk szerinti környezeti célkitűzéseket és minden olyan víztesten, amelybe elsőbbségi anyagot vezetnek be vagy raknak le más módon, illetve amelybe jelentős mennyiségű vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagot vezetnek be vagy raknak le más módon. Az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan a megfigyelési pontokat a megfelelő környezetminőségi szintet előíró jogszabályokban meghatározottak szerint választják ki. Minden más esetben, beleértve az elsőbbségi anyagokat is, ahol specifikus iránymutatást ilyen joganyag nem ad, a megfigyelési pontokat a következők szerint választják meg:
▼B
—
az olyan víztestek állapotának meghatározása, amelyekről megállapították, hogy fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesülnek a rájuk vonatkozó környezeti célkitűzések, és
—
az ilyen víztestek állapotában bekövetkező minden olyan változás értékelése, amelyet az intézkedési programok eredményeznek.
A program módosítható a vízgyűjtő-gazdálkodási terv időtartama alatt azoknak az információknak a fényében, amelyeket a II. melléklet követelményeinek vagy ennek a mellékletnek részeként szereztek, különösen megengedve a megfigyelés gyakoriságának csökkentését ott, ahol megállapítható, hogy a hatást nem jelentős, vagy a vonatkozó terhelést megszüntették.
A megfigyelési pontok megválasztása
Operatív megfigyelést (monitoring) végeznek minden olyan víztesten, amelyet akár a II. mellékletnek megfelelően elvégzett hatásvizsgálat, akár a feltáró megfigyelés (monitoring) eredményei alapján úgy határoztak meg, mint amelynél megvan a kockázata annak, hogy nem telesítik a 4. cikk szerinti környezeti célkitűzéseket és azokra a víztestekre, amelyekbe az elsőbbségi anyagok listáján szerelő anyagokat bocsátanak be. Az elsőbbségi anyagok listáján szereplő anyagokra vonatkozóan a megfigyelési pontokat úgy választják meg, ahogyan azt a megfelelő környezetminőségi szintet előíró joganyag előírja. Minden más esetben, beleértve az elsőbbségi anyagok listáján szereplő anyagokat is, ahol specifikus iránymutatást ilyen joganyag nem ad, a megfigyelési pontokat a következők szerint választják meg:
—
a jelentős pontforrásból eredő szennyezéssel veszélyeztetett minden egyes víztest esetén elegendő megfigyelő pontot kell választani ahhoz, hogy a pontszerű szennyezőforrásból eredő terhelés hatását és nagyságát értékelni lehessen. Ahol egy víztest több pontforrásból származó terhelés alatt áll, a megfigyelési pontokat úgy lehet megválasztani, hogy ezeknek a terheléseknek a nagyságát és hatását egészében lehessen értékelni,
—
a diffúz szennyezőforrásokból származó jelentős terhelés veszélye alatt álló víztestekre elegendő megfigyelési pontot választanak a víztestek egy kiválasztott csoportján belül ahhoz, hogy értékelni lehessen a diffúz szennyezőforrásokból eredő terhelés nagyságát és hatását. Ezeket a víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentatívak legyenek a diffúz szennyezőforrásokból származó terhelések előfordulásának relatív kockázatára és annak a relatív kockázatára, hogy a víztestek nem érik el a jó felszíni víz állapotot,
—
a jelentős hidromorfológiai terhelésből származó kockázat alatt álló víztestekre elegendő monitoringpontot kell kiválasztani a kiválasztott víztesteken belül ahhoz, hogy értékelni lehessen a hidromorfológiai terhelések nagyságát és hatását. A víztestek kiválasztásának jellemzőnek kell lennie a hidromorfológiai terhelés egészére az összes víztestre vonatkozóan.
A minőségi elemek megválasztása
A felszíni víztesteket érő terhelés nagyságának értékelése céljából a tagállamok megfigyelik azokat a minőségi elemeket, amelyek a víztestet vagy a víztesteket érő terhelések szempontjából meghatározóak. E terhelések hatásainak értékeléséhez a tagállamok mint meghatározót megfigyelik:
—
az azokra a biológiai minőségi elemekre jellemző paramétereket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak a víztest terheléseire,
▼M8
—
a víztestekbe bevezetett vagy más módon lerakott minden elsőbbségi anyagot és a víztestekbe jelentős mennyiségben bevezetett vagy más módon lerakott minden vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagot.
▼B
—
a meghatározott terhelésre legérzékenyebb hidromorfológiai minőségi elemre jellemző paramétereket.
1.3.3. A vizsgálati megfigyelés (monitoring) kialakítása
Célkitűzés
Vizsgálati megfigyelést végrehajtják:
—
ha bármely értéktúllépés oka ismeretlen,
—
ha a feltáró megfigyelés jelzi, hogy a víztestekre a 4. cikkben meghatározott célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek és operatív megfigyelést még nem alakítottak ki, azzal a céllal, hogy megbizonyosodjanak az okok felől, amelyek miatt a víztest vagy víztestek nem érik el a környezeti célkitűzéseket, vagy
—
azért, hogy megállapítsák a váratlan szennyezések nagyságát és hatásait,
továbbá információkat kell szerezni a környezeti célkitűzések teljesítéséhez szükséges intézkedési program és a rendkívüli szennyezés hatásainak felszámolásához szükséges specifikus intézkedések meghatározásához.
1.3.4. A megfigyelés gyakorisága
A feltáró megfigyelés ideje alatt a fizikai-kémiai minőségi elemekre jellemző paraméterek megfigyelési gyakoriságára az alább megadottakat kell betartani, kivéve ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján nagyobb időközök lennének indokoltak. A biológiai vagy a hidromorfológiai minőségi elemekre a megfigyelést legalább egyszer kell elvégezni a feltáró megfigyelés időszakában.
Az operatív megfigyelés esetén valamennyi paraméter megfigyelési gyakoriságát a tagállam határozza meg úgy, hogy az elegendő adatot nyújtson a vonatkozó minőségi elem állapotának megbízható értékeléséhez. Általában a megfigyelésnek olyan időközönként kell történnie, amelyek nem haladják meg az alábbi táblázatban szereplő időszakokat, kivéve ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján nagyobb időközök lennének indokoltak.
A gyakoriságokat úgy választják meg, hogy elérhető legyen a megbízhatóság és a pontosság elfogadható foka. Az alkalmazott megfigyelőrendszer által elérhető megbízhatóság és pontosság fokára vonatkozó becsléseket feltüntetik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.
▼M8
A monitoring gyakoriságát szükség esetén úgy kell kiigazítani, hogy figyelembe vegyék mind az antropogén, mind a természetes viszonyoktól befolyásolt paraméterek változékonyságát.
A monitoring időpontjainak megválasztása során számításba kell venni az anyaghasználat vagy a vízszintek szezonális változásának a monitoring eredményeire gyakorolt hatását, és ezáltal biztosítani kell, hogy az eredmények ténylegesen tükrözzék a víztestben az antropogén terhelések és az éghajlati eltérések miatt fellépő bármely változást. Annak biztosítása érdekében, hogy az adott anyagok koncentrációjára vonatkozóan megfelelő információ álljon rendelkezésre, azon elsőbbségi anyagok tekintetében, amelyek koncentrációja az említett anyagok felhasználásának szezonális ingadozása miatt valószínűsíthetően rövid ideig tetőzik, a monitoringot az említett tetőzés idején szükség szerint gyakrabban kell elvégezni, mint más anyagok esetében.
▼B
|
Minőségi elem
|
Folyók
|
Tavak
|
Átmeneti
|
Parti
|
|
Biológiai elemek
|
|
Fitoplankton
|
6 hónap
|
6 hónap
|
6 hónap
|
6 hónap
|
|
Más vízi flóra
|
3 év
|
3 év
|
3 év
|
3 év
|
|
Makroszkopikus gerinctelenek
|
3 év
|
3 év
|
3 év
|
3 év
|
|
Halak
|
3 év
|
3 év
|
3 év
|
|
|
Hidromorfológiai elemek
|
|
Folytonosság
|
6 év
|
|
|
|
|
Hidrológia
|
folyamatos
|
1 hónap
|
|
|
|
Morfológia
|
6 év
|
6 év
|
6 év
|
6 év
|
|
Fizikai-kémiai elemek
|
|
Hőmérsékleti viszonyok
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
Oxigénellátottság
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
Sótartalom
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
|
Tápanyagállapot
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
Savasodási állapot
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
|
|
►M8
Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok ◄
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
3 hónap
|
|
Elsődleges szennyező anyagok
|
1 hónap
|
1 hónap
|
1 hónap
|
1 hónap
|
1.3.5. Kiegészítő megfigyelési követelmények védett területekre
A fent megkívánt megfigyelési programokat kiegészítik, hogy eleget tegyenek a következő kívánalmaknak:
Ivóvíz-kivételi pontok
A 7. cikk szerint kijelölt felszíni víztesteket, amelyek napi átlagban 100 m3-nél több vizet adnak, megfigyelési helyekként jelölik ki, és kiegészítő megfigyelésnek vetik alá annyiban, amennyiben az szükséges lehet a 7. cikk követelményeinek kielégítéséhez. Az ilyen víztesteket minden bevezetett, elsőbbségi szennyező anyagra és minden olyan egyéb, jelentős mennyiségben bevezetett anyagra nézve meg kell figyelni, amely hatással lehet a víztest állapotára, és amelyet az ivóvíz irányelv rendelkezései szerint meg kell figyelni. A megfigyelést az alább meghatározott gyakoriságoknak megfelelően végzik:
|
A kiszolgált közösség
|
Gyakoriság
|
|
< 10 000
|
évente 4-szer
|
|
10 000 –30 000
|
évente 8-szor
|
|
> 30 000
|
évente 12-szer
|
Élőhelyek és fajok védőterületei
Az ilyen területeket alkotó víztesteket bevonják a fentebb említett operatív megfigyelési programba, ha a hatásvizsgálat és a feltáró megfigyelés alapján úgy azonosították azokat, mint amelyeknél fennáll a kockázat, hogy nem teljesítik a 4. cikk szerinti környezeti célkitűzéseket. A megfigyelést azért végzik, hogy értékeljék az ezeket a víztesteket érő minden jelentős terhelés nagyságát és hatását, és ahol szükséges, ott értékeljék az ilyen víztestek állapotában az intézkedési programok eredményeként bekövetkező változásokat. A megfigyelést mindaddig folytatják, amíg a területek eleget nem tesznek a vízzel kapcsolatos azon joganyag követelményeinek, amely alapján azokat kijelölték, és teljesítik a 4. cikk alatti rájuk vonatkozó célkitűzéseket.
▼M7
1.3.6.
A minőségi elemek megfigyelésének szabványai
A típusparaméterek megfigyeléséhez használt módszereknek – amennyiben a megfigyelésre vonatkoznak – összhangban kell lenniük az alább felsorolt nemzetközi szabványokkal vagy más nemzeti vagy nemzetközi szabványokkal, amelyek biztosítják az adatok egyenértékű tudományos minőségét és összehasonlíthatóságát.
A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai
A szabványokban előírt specifikus módszerek mellett alkalmazandó általános módszerek az alábbi biológiai minőségi elemek tekintetében:
|
EN ISO 5667-3:2012
|
Vízminőség – Mintavétel – 3. rész: A minták tartósítása és kezelése
|
A fitoplankotonokra vonatkozó szabványok
|
EN 15204:2006
|
Vízminőség – Útmutató szabvány a fitoplanktonok inverz mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)
|
|
EN 15972:2011
|
Vízminőség – Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához
|
|
ISO 10260:1992
|
Vízminőség – A biokémiai paraméterek mérése – Az a-klorofill-koncentráció spektrometriás meghatározása
|
A makrofitákra és a fitobentoszra vonatkozó szabványok
|
EN 15460:2007
|
Vízminőség – Útmutató szabvány tavakban lévő makrofiták felmérésére
|
|
EN 14184:2014
|
Vízminőség – Útmutató a folyóvizek vízi makrofitáinak felméréséhez
|
|
EN 15708:2009
|
Vízminőség – Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben
|
|
EN 13946:2014
|
Vízminőség – Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez
|
|
EN 14407:2014
|
Vízminőség – Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához
|
A bentikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok
|
EN ISO 10870:2012
|
Vízminőség – Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához
|
|
EN 15196:2006
|
Vízminőség – Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából
|
|
EN 16150:2012
|
Vízminőség – Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi-Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez
|
|
EN ISO 19493:2007
|
Vízminőség – Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához
|
|
EN ISO 16665:2013
|
Vízminőség – Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez
|
A halakra vonatkozó szabványok
|
EN 14962:2006
|
Vízminőség – Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához
|
|
EN 14011:2003
|
Vízminőség – Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel
|
|
EN 15910:2014
|
Vízminőség – Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel
|
|
EN 14757:2005
|
Vízminőség – Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval
|
Szabványok a hidromorfológiai paraméterekhez
|
EN 14614:2004
|
Vízminőség – Útmutató szabvány folyóvizek hidromorfológiai jellemzőinek értékeléséhez
|
|
EN 16039:2011
|
Vízminőség – Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez
|
Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez
Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány
▼B
1.4. Az ökológiai állapot osztályozása és bemutatása
1.4.1. A biológiai megfigyelés eredményeinek összehasonlíthatósága
i.
A tagállamok azzal a céllal alakítanak ki megfigyelő rendszereket, hogy megbecsüljék a felszíni vizek minden egyes kategóriájához vagy a jelentősen módosított, illetve mesterséges felszíni víztestekhez meghatározott biológiai minőségi elemek értékeit. Az alábbiakban rögzített eljárás jelentősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestekre történő alkalmazása estén, az ökológiai állapotra történő hivatkozást az ökológiai potenciálra történő hivatkozásként kell értelmezni. Az ilyen rendszerek esetén vissza lehet nyúlni bizonyos fajokra vagy fajok csoportjaira, amelyek a minőségi elemre, mint egészre nézve reprezentatívak.
ii.
Ahhoz, hogy biztosítható legyen a megfigyelő rendszerek összehasonlíthatósága, a tagállamok által működtetett rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából, ökológiai minőségi arány formájában fejezik ki. Ezek az arányok képviselik az összefüggést az adott felszíni víztestben megfigyelt biológiai paraméterek értékei és ezeknek a paramétereknek az arra a víztestre alkalmazható, referenciaviszonyai közötti értékei között. Az arányt egy zérus és az egy közé eső numerikus értékkel fejezik ki, a kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a zérushoz közeli érték fejezi ki.
iii.
Minden tagállam megfigyelő rendszerében a felszíni vizek minden kategóriájára az ökológiai minőségi arány ötfokozatú skáláját használja, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig terjedően, ahogyan azt az 1.2. pont meghatározza, a fokozatokat elválasztó határértékek számértékben vannak kifejezve. A kiváló és a jó állapot fokozatok közötti határ értékét, továbbá a jó és a mérsékelt állapot fokozatok közötti határ értékét az alább leírt interkalibrációs eljárással kell megállapítani.
iv.
A Bizottság elősegíti ezt az interkalibrációs eljárást annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az fokozatbeli határokat az 1.2. pont normatív meghatározásaival konzisztens módon állapítsák meg, és, hogy azok összehasonlíthatók legyenek az egyes tagállamok között.
v.
Ennek az eljárásnak a részeként a Bizottság elősegíti a tagállamok közötti információcserét, hogy a helyek egy sorát határozzák meg a Közösség minden ökorégiójában; ezek a helyek alkotják majd az interkalibrációs hálózatot. A hálózat minden egyes ökorégiójában jelen lévő felszíni víz típusokból kiválasztott pontokat tartalmaz. A felszíni víztestek minden kiválasztott típusára a hálózat legalább két olyan pontot tartalmaz, amelyek megfelelnek a kiváló és a jó állapot normatív meghatározásai közötti határnak, és legalább két olyan helyet, amelyek megfelelnek a jó és a mérsékelt állapot normatív meghatározása közötti határnak. A helyeket közös vizsgálatokon és minden egyéb rendelkezésre álló információn alapuló szakértői vélemények szerint választják ki.
vi.
Minden tagállam megfigyelőrendszerének azokra az interkalibrációs hálózatban levő helyekre kell vonatkoznia, amelyek egyaránt benne vannak azon ökorégióban és azon felszínivíztest-típusban, amelyre a rendszernek irányulnia kell ezen irányelv kívánalmai szerint. Eredményeit minden tagállam megfigyelési rendszerében felhasználják a vonatkozó fokozathatárok numerikus értékeinek megállapítására.
▼M2
vii.
A Bizottság elkészíti az interkalibrációs hálózatot alkotó helyek jegyzékének tervezetét.
►M8
————— ◄
▼M8 —————
▼M8
ix.
Az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok monitoringrendszereinek osztályozásához az i–viii. alpontoknak megfelelően megállapított értékeket a végrehajtási jogi aktus 21. cikk szerinti elfogadásától számított hat hónapon belül közzé kell tenni.
▼B
1.4.2. A megfigyelési (monitoring) eredmények bemutatása, és az ökológiai állapot és az ökológiai potenciál osztályozása
i.
A felszíni vizek kategóriáira a biológiai és a fizikai-kémiai megfigyelés vonatkozó minőségi elemekre irányuló értékei közül mindig az alacsonyabb szerint kell a víztest ökológiai állapotának osztályba sorolását elvégezni, az alább következő táblázat első oszlopának megfelelően. A tagállamok térképet biztosítanak minden vízgyűjtő kerületről, amely bemutatja minden egyes víztest ökológiai állapotának osztályozását az alább következő táblázat második oszlopának megfelelő színkódolással, a víztest ökológiai osztályba sorolásának bemutatása céljából:
|
Az ökológiai állapot osztálya
|
Színkód
|
|
Kiváló
|
Kék
|
|
Jó
|
Zöld
|
|
Mérsékelt
|
Sárga
|
|
Gyenge
|
Narancs
|
|
Rossz
|
Vörös
|
ii.
A jelentősen módosított és mesterséges víztestek esetében a biológiai és a fizikai-kémiai megfigyelésnek a vonatkozó minőségi elemekre irányuló értékei közül az alacsonyabb szerint kell a víztest ökológiai potenciáljának osztályba sorolását elvégezni, az alább következő táblázat első oszlopa szerinti beosztásban. A tagállamok térképet biztosítanak minden vízgyűjtő kerületről, amely bemutatja minden egyes víztest ökológiai potenciáljának osztályozását színkódolással, a mesterséges víztestek esetében az alább következő táblázat második oszlopa szerint, a jelentősen módosított víztestek esetében pedig ennek a táblázatnak a harmadik oszlopa szerint:
|
Az ökológiai potenciál osztályozása
|
Színkód
|
|
Mesterséges víztestek
|
Jelentősen módosított
|
|
Jó és fölötte
|
Egyenlő széles zöld és világosszürke sávok
|
Egyenlő széles zöld és sötétszürke sávok
|
|
Mérsékelt
|
Egyenlő széles sárga és világosszürke sávok
|
Egyenlő széles sárga és sötétszürke sávok
|
|
Gyenge
|
Egyenlő széles narancs és világosszürke sávok
|
Egyenlő széles narancs és sötétszürke sávok
|
|
Rossz
|
Egyenlő széles vörös és világosszürke sávok
|
Egyenlő széles vörös és sötétszürke sávok
|
iii.
A tagállamok fekete ponttal jelzik a térképen, azokat a víztesteket is, ahol a jó állapot vagy a jó ökológiai potenciál elérésének hiányát az okozza, hogy azok nem felelnek meg egy vagy több olyan környezetminőségi előírásnak, amelyeket arra a víztestre a specifikus szintetikus és nem szintetikus szennyező anyagokkal kapcsolatban állapítottak meg (a tagállam által a teljesítésre meghatározott szabályoknak megfelelően).
▼M8
iv.
A tagállamok benyújthatnak olyan további külön térképeket, amelyek a következő minőségi elemek közül egy vagy több vonatkozásában feltüntetik az ökológiai minőségre vonatkozó információkat:
—
A biológiai elemeket támogató hidromorfológiai elemek;
—
A biológiai elemeket támogató fizikai-kémiai elemek.
A tagállamok benyújthatnak olyan térképeket vagy táblázatokat is, amelyek jelzik, hogy ezek a minőségi elemek milyen mértékben változtak az előző tervezési ciklushoz képest.
▼B
1.4.3. A megfigyelési (monitoring) eredmények bemutatása és a kémiai állapot osztályozása
▼M8
Egy víztestet akkor minősítenek jó kémiai állapotot elérőnek, ha a felszíni víz a 2. cikk 24. pontjában meghatározottak szerinti jó kémiai állapotú. Ha nem, a víztestet úgy kell nyilvántartani, hogy nem éri el a jó kémiai állapotot.
▼B
A tagállamok térképet készítenek minden vízgyűjtő kerületről, amely bemutatja minden egyes víztest kémiai állapotát az alább következő táblázat második oszlopának megfelelő színkódolással, a víztest kémiai állapotának osztályba sorolásának bemutatására:
|
A kémiai állapot osztályozása
|
Színkód
|
|
Jó
|
Kék
|
|
Nem jó
|
Vörös
|
▼M8
A tagállamok benyújthatnak olyan további térképeket, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több anyag vonatkozásában a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott többi anyagra vonatkozó információktól elkülönítve mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:
a)
a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében mindenütt jelen lévő perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (uPBT) anyagként viselkedő anyagokként azonosított elsőbbségi anyagok;
b)
a Bizottság által az ezen irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett legutóbbi felülvizsgálat során újonnan azonosított elsőbbségi anyagok;
c)
azok az elsőbbségi anyagok, amelyekre vonatkozóan az ezen irányelv 16. cikkének (2) bekezdése szerinti legutóbbi felülvizsgálat keretében felülvizsgált és szigorúbb környezetminőségi előírások kerültek meghatározásra;
d)
a 2008/105/EK irányelv 8d. cikke szerint – és a felszíni víztestekre gyakorolt terhelésnek és hatásoknak az ezen irányelv II. mellékletével összhangban elvégzett értékelése alapján – vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokként azonosított anyagok.
Továbbá a tagállamok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az első albekezdés a)–d) pontjában említett anyagok tekintetében ismertethetik a környezetminőségi előírásokban meghatározott értéktől való eltérés mértékét. Az ilyen további térképeket benyújtó tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.
▼B
2. A FELSZÍN ALATTI VIZEK
2.1. A felszín alatti víz mennyiségi állapota
2.1.1. A felszín alatti víz mennyiségi állapota osztályozásának paramétere
A felszín alatti víz szintjének rezsimje/változása
2.1.2. A mennyiségi állapot meghatározása
|
Elemek
|
Jó állapot
|
|
Felszín alatti vizek szintje
|
A felszín alatti víz szintje a felszín alatti víztestben olyan, hogy a hosszú idejű éves átlagos kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet.
Ennek megfelelően a felszín alatti víz szintje nincs kitéve olyan antropogén eredetű elváltozásoknak, amelyek a következőket eredményeznék:
— a kapcsolódó felszíni vizekre a 4. cikkben megállapított környezeti célkitűzések nem érhetők el,
— bármely jelentős romlás az ilyen vizek állapotában,
— bármilyen jelentős károsodás a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában,
és a vízszintváltozásból származó változások az áramlás irányában, amelyek jelentkezhetnek időlegesen vagy folyamatosan egy térben behatárolt területen, de ezek az irányváltozások nem okozzák a sós víz vagy egyéb benyomulását, és nem jeleznek olyan fenntartható és világosan azonosítható antropogén eredetű tendenciát az áramlás irányában, amely ilyen benyomulásteredményezhetne.
|
2.2. A felszín alatti víz mennyiségi állapotának megfigyelése (monitoring)
2.2.1. A felszín alatti vizek szintjének megfigyelési (monitoring) hálózata
A felszín alatti vizek megfigyelési (monitoring) hálózatát a 7. és 8. cikk követelményeinek megfelelően alakítják ki. A megfigyelőhálózatot úgy tervezik meg, hogy megbízható értékelést adjon minden felszín alatti víztest vagy víztestcsoport mennyiségi állapotáról, beleértve a hasznosítható felszín alatti vízkészletek értékelését is. A tagállamok térképet vagy térképeket csatolnak a felszín alatti vizek megfigyelési hálózatáról a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez.
▼M8
Amennyiben a monitoringhálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi pontokon a hagyományos monitoringmódszerek alkalmazásával nyert adatok.
▼B
2.2.2. A megfigyelési pontok sűrűsége
A hálózatnak elegendő reprezentatív megfigyelési pontot kell tartalmaznia ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a felszín alatti víz szintjét minden víztestben vagy víztestcsoportban, figyelembe véve az utánpótlódás hosszú és rövid távú változásait, különös figyelemmel:
—
az olyan felszín alatti víztestekre, amelyek esetén a vizsgálatok alapján fennáll annak kockázata, hogy nem érik el a 4. cikk alatti környezeti célkitűzéseket, biztosítják a megfigyelési pontok kellő sűrűségét a vízkivételek és vízbevezetések a felszín alatti víz szintjére gyakorolt hatásainak megítélése érdekében,
—
az olyan felszín alatti víztestekre, amelyekben a felszín alatti víz átterjed egy tagállam határán, biztosítanak elegendő megfigyelési pontot ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a tagállam országhatárán keresztülfolyó áramlás irányát és hozamát.
2.2.3. A megfigyelés gyakorisága
A megfigyelések gyakorisága elegendő legyen minden egyes felszín alatti víztest vagy víztestcsoport mennyiségi állapotának értékeléséhez, figyelembe véve az utánpótlódás rövid és hosszú távú változásait. Különös tekintettel:
—
azokra a felszín alatti víztestekre, amelyek esetén a vizsgálat alapján fennáll annak kockázata, hogy nem érik el a 4. cikk alatti környezeti célkitűzéseket, biztosítják a mérések elegendő gyakoriságát a vízkivételek és vízbevezetések a felszín alatti víz szintjére gyakorolt hatásainak megítélése érdekében,
—
az olyan felszín alatti víztestekre, amelyekben a felszín alatti víz átáramlik egy tagállam határán, biztosítják a mérések elegendő gyakoriságát, hogy megbecsüljék a tagállam országhatárán keresztülfolyó áramlás irányát és hozamát.
2.2.4. A felszín alatti víz mennyiségi állapotának bemutatása és értékelése
Egy felszín alatti víztestről vagy víztestcsoportról a megfigyelési hálózatból kapott eredményeket annak a víztestnek vagy víztesteknek a mennyiségi állapotának felmérésére használják. A 2.5. pontra is tekintettel a tagállamok a felszín alatti víz felmérésének eredményéről térképet biztosítanak a következő színkódolással:
jó : zöld,
gyenge : vörös.
2.3. A felszín alatti vizek kémiai állapota
2.3.1. Paraméterek a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásához
Vezetőképesség
A szennyező anyagok koncentrációja
▼M8
2.3.2. A felszín alatti víz jó kémiai állapotának meghatározása
|
Elem
|
Jó állapot
|
|
A szennyező anyagok koncentrációja
|
A felszín alatti víztest kémiai összetétele olyan, hogy a szennyező anyagok koncentrációi, az alábbiak szerint:
— nem mutatják sósvízbetörés vagy más benyomulás jeleit
— nem haladják meg a 2006/118/EK irányelv I. mellékletében említett, a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírásokat, az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a felszín alatti vizeket szennyező anyagokra és a szennyezési indikátorokra vonatkozóan meghatározott küszöbértékeket, valamint az említett irányelv 8. cikkének (3) bekezdése alapján meghatározott uniós szintű küszöbértékeket
— nem olyan magasak, hogy azok a 4. cikk szerinti, a kapcsolódó felszíni vizekre megállapított környezeti célkitűzések elérésének hiányát okoznák, vagy bármely jelentős romlást eredményeznének az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai állapotában, sem bármilyen jelentős károsodást a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában.
|
|
Vezetőképesség
|
A vezetőképesség változásai nem utalnak sósvízbetörésre vagy más benyomulásra a felszín alatti víztestbe.
|
▼B
2.4. A felszín alatti víz kémiai állapotának megfigyelése (monitoring)
2.4.1. A felszín alatti vizek megfigyelési (monitoring) hálózata
A felszín alatti vizek megfigyelő hálózatát a 7. és 8. cikk követelményei szerint alakítják ki. A megfigyelőhálózatot úgy tervezik meg, hogy összehangolt és átfogó képet adjon a felszín alatti víz kémiai állapotáról minden vízgyűjtőn, és hogy érzékelje a szennyező anyagok antropogén okokból bekövetkező, a szennyezés növekedését mutató tendenciáit.
Az 5. cikknek és a II. mellékletnek megfelelően végzett jellemzés és hatásvizsgálat alapján a tagállamok egy feltáró megfigyelési (monitoring) programot alakítanak ki minden egyes időszakra, amelyre a vízgyűjtő-gazdálkodási terv vonatkozik. E program eredményeit egy operatív megfigyelési (monitoring) program kialakítására használják fel a terv hátralevő időszakára.
A megfigyelési programok által szolgáltatott eredmények megbízhatóságának és pontosságának szintjére irányuló becsléseket a tervben adják meg.
▼M8
Amennyiben a megfigyelő hálózat helyi mintavételi pontok helyett Föld-megfigyelésre és távérzékelésre, illetve más innovatív technikára támaszkodik, hivatkozni kell a CEN-, az ISO- vagy más olyan nemzetközi, illetve nemzeti szabványokra, amelyek alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy a kapott időbeli és térbeli adatok ugyanolyan megbízhatóak legyenek, mint a helyi mintavételi pontokon a hagyományos megfigyelési módszerek alkalmazásával nyert adatok.
▼B
2.4.2. Feltáró megfigyelés (monitoring)
Célkitűzés
A feltáró monitoring célja, hogy
—
kiegészítse és érvényesítse a hatásvizsgálati eljárást,
—
információkat szolgáltasson a hosszú távú tendenciák értékeléséhez, melyek mind a természeti viszonyok megváltozásának, mind az antropogén tevékenységnek eredményei.
A megfigyelési pontok kiválasztása
Elegendő megfigyelési pontot választanak ki a következőkre:
—
víztestek, amelyeket kockázatos helyzetben levőnek ítéltek a II. mellékletnek megfelelően elvégzett jellemzés alapján,
—
víztestek, amelyek átterjednek egy tagállam országhatárán.
A paraméterek kiválasztása
Az alap paraméterek következő csoportját figyelik meg minden kiválasztott felszín alatti víztestben:
Azokban a víztestekben, amelyekről a II. mellékletnek megfelelően megállapították, hogy jelentős a kockázata annak, hogy nem érik el a jó állapotot, azokat a paramétereket is megfigyelik, amelyek ezeknek a terheléseknek a hatását mutatják.
A határokon átnyúló víztestek esetében ugyancsak megfigyelik azokat a paramétereket, amelyek a felszín alatti víz áramlásával összefüggő valamennyi vízhasználat védelme szempontjából jellemzőek.
2.4.3. Operatív megfigyelés (monitoring)
Célkitűzés
Operatív megfigyelést (monitoring) végeznek a feltáró megfigyelési (monitoring) programok közötti időszakokban azzal a céllal, hogy meghatározzák:
—
az összes kockázatos helyzetben lévőnek ítélt felszín alatti víztest vagy víztestcsoport kémiai állapotát,
—
a szennyezőanyag-koncentráció növekedését okozó, antropogén eredetű, hosszú távú növekvő tendenciák jelenlétét.
A megfigyelési helyek kiválasztása
Operatív megfigyelést (monitoring) végeznek minden olyan felszín alatti víztesten vagy víztestcsoporton, amelyeket mind a II. mellékletnek megfelelően elvégzett hatásvizsgálat, mind a feltáró megfigyelés eredményei alapján úgy azonosítottak, hogy megvan annak a kockázata, hogy nem elégítik ki a 4. cikk alatt meghatározott környezeti célkitűzéseket. A megfigyelési helyek kiválasztására irányadó, hogy a nyert megfigyelési adatok reprezentatívak legyenek az érintett felszín alatti víztest vagy víztestek minősége szempontjából.
▼M8
A monitoring gyakorisága
Az operatív monitoringot a feltáró monitoringprogramok közötti időszakban olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely elegendő a vonatkozó terhelések hatásának kimutatására, ideértve adott esetben az anyaghasználat szezonális változásait, valamint a kémiai állapot paramétereit esetlegesen befolyásoló utánpótlás rövid és hosszú távú változásait; továbbá évente legalább egyszer el kell végezni, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján nagyobb időközök lennének indokoltak, különösen tekintettel arra, ha kimutatható, hogy valamely adott paraméter több egymást követő évre kiterjedően nem vett fel túlzott értéket, illetve nem mutatott tartósan növekvő tendenciát.
▼B
2.4.4. A szennyező anyagok tendenciáinak azonosítása
A tagállamok mind a feltáró, mind az operatív megfigyelésből származó adatokat felhasználják a szennyező anyagok koncentrációjának antropogén hatások által kiváltott hosszú távú növekvő tendenciáinak, és az ilyen tendenciák megfordulásának azonosítása során. Meghatározzák azt a bázisévet vagy időszakot is, amelytől a tendenciát számítják. A tendenciák számítását egy felszín alatti víztestre, vagy ahol szükséges, a víztestek egy csoportjára végzik el. A tendencia megfordulását statisztikailag bizonyítják be, és megállapítják a megbízhatóság szintjét.
▼M8
2.4.5.
A felszín alatti vizek kémiai állapotának értelmezése és bemutatása
A felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelésekor a felszín alatti víztesten belüli egyedi megfigyelési pontok eredményeit összegezni kell a víztestre, mint egészre. Ki kell számítani a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport egyes megfigyelési pontjain mért monitoringeredmények átlagértékét a következő paraméterekre:
a)
kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv I. melléklete minőségi előírásokat határoz meg;
b)
kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nemzeti küszöbértékek kerültek megállapításra;
c)
kémiai paraméterek, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdése alapján uniós szintű küszöbértékek kerültek megállapításra.
Az első bekezdésben említett átlagértékeket kell használni a felszín alatti víz jó kémiai állapotának való megfelelés igazolására, amely állapot az első bekezdésben említett minőségi előírásokra és küszöbértékekre való hivatkozások alapján kerül meghatározásra.
A 2.5. szakaszra is tekintettel a tagállamok térképet biztosítanak a felszín alatti víz kémiai állapotáról, a következő színkódokkal:
gyenge: vörös,
jó: zöld.
A tagállamok benyújthatnak olyan további térképeket, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több anyag vonatkozásában a 2006/118/EK irányelvben meghatározott többi anyagra vonatkozó információktól elkülönítve mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:
a)
a 2006/118/EK irányelv 8. cikke szerinti legutóbbi felülvizsgálat során újonnan azonosított anyagok;
b)
olyan anyagok, amelyekre vonatkozóan a 2006/118/EK irányelv 8. cikkével összhangban felülvizsgált és szigorúbb minőségi előírások vagy küszöbértékek kerültek megállapításra.
Továbbá a tagállamok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az első albekezdés a) és b) pontjában említett anyagok tekintetében ismertethetik a minőségi előírástól vagy a küszöbértéktől való eltérés mértékét. Az ilyen további térképeket benyújtó tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.
A tagállamok a térképen fekete ponttal jelzik azokat a felszín alatti víztesteket, amelyekben bármely emberi tevékenységből származó szennyezőanyag-koncentrációjának jelentős és tartós növekvő tendenciája tapasztalható. E tendencia megfordulását kék ponttal kell jelezni a térképen.
Ezeket a térképeket bele kell foglalni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe.
▼B
2.5. A felszín alatti víz állapotának bemutatása
A tagállamok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez térképet mellékelnek, amely bemutatja minden felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport mind mennyiségi, mind minőségi állapotát a 2.2.4. és a 2.4.5. pontoknak megfelelő színkódokkal. A tagállamok választhatják, hogy nem biztosítanak külön térképeket a 2.2.4. és 2.4.5. pontok alapján, de ebben az esetben biztosítják a 2.4.5. pont követelményeinek megfelelően az e pont alatt megkívánt térképen azoknak a felszín alatti víztesteknek a megjelölését, amelyekben bármely szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedő tendenciát mutat, vagy amelyekben ilyen tendencia megfordulása történt.
|
|
VI. MELLÉKLET AZ INTÉZKEDÉSI PROGRAMOKBA FELVEENDŐ INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA
|
VI. MELLÉKLET
AZ INTÉZKEDÉSI PROGRAMOKBA FELVEENDŐ INTÉZKEDÉSEK LISTÁJA
A. RÉSZ
A következő irányelvek által megkívánt intézkedések:
i.
a fürdővízre vonatkozó irányelv (76/160/EGK);
ii.
a madarakra vonatkozó irányelv (79/409/EGK) (
33
);
iii.
a (98/83/EK) irányelvvel módosított, ivóvízre vonatkozó irányelv (80/778/EGK);
iv.
a jelentős balesetekre vonatkozó irányelv (Seveso) (96/82/EK) (
34
);
v.
a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelv (85/337/EGK) (
35
);
vi.
a szennyvíziszapra vonatkozó irányelv (86/278/EGK) (
36
);
vii.
a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó irányelv (91/271/EGK);
viii.
a növényvédő szerekre vonatkozó irányelv (91/414/EGK);
ix.
a nitrátra vonatkozó irányelv (91/676/EGK);
x.
az élőhelyekre vonatkozó irányelv (92/43/EGK) (
37
);
xi.
a környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó irányelv (96/61/EK).
B. RÉSZ
A következők a kiegészítő intézkedések egy olyan nem kizárólagos listáját tartalmazzák, amelyeket a tagállamok a 11. cikk (4) bekezdésében megkívánt intézkedési program részeként elfogadhatnak a vízgyűjtő kerületekben:
iii.
gazdasági és pénzügyi eszközök;
iv.
megtárgyalt környezetvédelmi egyezmények;
vi.
a helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási szabályzatok;
vii.
a vizes területek helyreállítása és rekreációja;
viii.
a vízkivételek korlátozásai;
ix.
vízigény-korlátozási intézkedések, többek között a körülményekhez illő mezőgazdasági termelés elősegítése, amilyen például kis vízigényű termények termesztése aszályos területeken;
x.
hatékonyságjavító és újrahasználatot elősegítő intézkedések, többek között vízhatékony technológiák az iparban és víztakarékos öntözési eljárások elősegítése;
xii.
sótalanító létesítmények;
xiii.
rehabilitációs projektek;
xiv.
víztartók mesterséges visszapótlása;
xvi.
kutatási, fejlesztési és demonstrációs tervek;
xvii.
egyéb ide tartozó intézkedések.
|
|
VII. MELLÉKLET VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK
|
VII. MELLÉKLET
VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK
|
A.
|
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a következő elemeket tartalmazzák:
|
1.
|
a vízgyűjtő kerület jellemzőinek általános leírása, az 5. cikk és a II. melléklet szerint.
Ez tartalmazza:
|
1.1.
|
a felszíni vizekre:
—
a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképen történő bemutatását,
—
a vízgyűjtőn belüli ökorégiók és felszínivíztest-típusok, térképen történő bemutatását,
—
a felszínivíztest-típusok referenciaviszonyainak meghatározását;
|
|
1.2.
|
a felszín alatti vizekre:
—
a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképen történő bemutatását;
|
|
|
2.
|
a jelentős terhelések, valamint az emberi tevékenységek felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatásainak összefoglalása, beleértve:
—
a pontforrásokból eredő szennyezés becslését,
—
a diffúz forrásokból eredő szennyezés becslését, a földhasználat összefoglaló bemutatását is beleértve,
—
a víz mennyiségi állapotára ható terhelések számbavétele a vízkivételeket is beleértve,
—
az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzését;
|
|
3.
|
a 6. cikk és a IV. melléklet által megkívánt védett területek azonosítása és térképi ábrázolása;
|
|
4.
|
a 8. cikk és a V. melléklet szerint kialakított ellenőrző hálózatok térképe, és a fenti előírások alapján elvégzett megfigyelő programok eredményeinek bemutatása térképi formában az alábbiak állapotáról:
|
4.1.
|
felszíni vizek (ökológiai és kémiai);
|
|
4.2.
|
felszín alatti vizek (kémiai és mennyiségi);
|
|
|
5.
|
a felszín alatti és felszíni vizekre és a védett területekre vonatkozó 4. cikk szerinti környezeti célkitűzések listája, ideértve különösen azoknak az eseteknek az azonosítását, amelyeknél igénybe vették a 4. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdését, és az e cikk által megkívánt vonatkozó információk;
|
|
6.
|
a vízhasználat 5. cikk és a III. melléklet szerinti gazdasági elemzésének összefoglalását;
|
|
7.
|
a 11. cikk szerinti intézkedési program vagy programok összefoglalása, beleértve az arra vonatkozó adatokat is, hogy ezek hogyan segítik elő a 4. cikkben megállapított célkitűzések elérését;
|
7.1.
|
a vizek védelmére irányuló közösségi joganyag átvételéhez megkívánt intézkedések összefoglalása;
|
|
7.2.
|
beszámoló azokról a gyakorlati lépésekről és intézkedésekről, amelyeket a vízhasználati költségek megtérülése 9. cikk szerinti elvének az alkalmazására tettek;
|
|
7.3.
|
a 7. cikk követelményeinek teljesítését szolgáló intézkedések összefoglalása,
|
|
7.4.
|
a vízkivételek és a tározások szabályozásainak összefoglalása, beleértve az olyan esetek jegyzékeire és meghatározására történő hivatkozásokat is, ahol kivételt tettek a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján;
|
|
7.5.
|
a pontszerű bevezetésekre és egyéb, a vizek állapotára hatással levő tevékenységekre elfogadott szabályozások összefoglalása a 11. cikk (3) bekezdésének g) és i) pontja szerint;
|
|
7.6.
|
azon esetek felsorolása, amelyekben a felszín alatti vizekbe közvetlen bevezetést engedélyeztek a 11. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerint;
|
|
7.7.
|
az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatban a 16. cikknek megfelelően tett intézkedések összefoglalása;
|
|
7.8.
|
a rendkívüli szennyezési események hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;
|
|
7.9.
|
a 11. cikk (5) bekezdése szerint tett intézkedések összefoglalása, olyan víztestekre, amelyeknél nem valószínű, hogy elérik a 4. cikkben előírt célkitűzéseket;
|
|
7.10.
|
azoknak a kiegészítő intézkedéseknek a részletei, amelyeket úgy ítéltek meg, hogy szükségesek a megállapított környezeti célkitűzések eléréséhez;
|
|
7.11.
|
azoknak az intézkedéseknek a részletei, amelyeket a tengervizek szennyeződésének növekedése elkerülésére tettek a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően;
|
|
|
8.
|
a vízgyűjtő kerületre készült bármely egyéb, részletesebb programnak és gazdálkodási tervnek a jegyzéke, amely egyes részvízgyűjtőkkel, szektorokkal, a víztípusok problémáival foglalkozik, azok tartalmának összefoglalásával együtt;
|
|
9.
|
a közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása, azok eredményei és a tervek erre visszavezethető változtatásai;
|
|
10.
|
az I. melléklet szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságok listája;
|
|
11.
|
a kapcsolattartó pontok és az eljárások, a háttér-dokumentációk és információk megszerzéséhez a 14. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint és különösen a 11. cikk (3) bekezdésének g) és i) pontjának megfelelően elfogadott szabályozási intézkedések és a 8. cikknek, valamint az V. mellékletnek megfelelően gyűjtött ellenőrző adatok részletei.
|
|
|
B.
|
Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv, valamint annak minden további korszerűsített változata a következőket is tartalmazza:
|
1.
|
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta tett minden változtatás vagy korszerűsítés összefoglalása, beleértve a 4. cikk (4), (5) (6) és (7) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések összefoglalását;
|
|
2.
|
a környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás értékelése, beleértve az előző terv időszakára vonatkozó ellenőrzési eredmények térképi bemutatását és az egyes környezeti célkitűzések el nem érésének indoklása;
|
|
3.
|
minden olyan intézkedés összefoglalása és magyarázata, amelyet terveztek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv korábbi változatában, de amelyek nem valósultak meg;
|
|
4.
|
a vízgyűjtő-gazdálkodási terv korábbi változatának közreadása óta a 11. cikk (5) bekezdése szerint elfogadott minden ideiglenes kiegészítő intézkedés összefoglalása;
|
▼M8
|
5.
|
a Bizottság által a korábbi tervre vonatkozóan a 18. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban tett javítási javaslatok figyelembevétele érdekében elfogadott intézkedések összefoglalása.
|
▼B
|
|
|
VIII. MELLÉKLET A FŐ SZENNYEZŐ ANYAGOK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA
|
VIII. MELLÉKLET
A FŐ SZENNYEZŐ ANYAGOK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA
1. Szerves halogén vegyületek és anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben
2. Szerves foszforvegyületek
4. Anyagok és készítmények, vagy ezek bomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy az endokrinrendszer egyéb funkcióira a vízi környezetben vagy azon keresztül
5. Biológiailag nem bontható szénhidrogének és biológiailag nem bontható és bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok
9. Biocidok és növényvédő szerek
10. Szuszpenzióban levő anyagok
▼M8 —————
▼M8
13. Az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben rezisztens mikroorganizmusok, különösen az emberekre vagy állatokra patogén mikroorganizmusok jelenlétét tükröző mikroorganizmusok, gének vagy genetikai anyagok.
|
|
XI. MELLÉKLET
|
XI. MELLÉKLET
A. TÉRKÉP
A. rendszer: Folyók és tavak ökorégiói
1.
Ibériai–makronéziai régió
3.
Olaszország, Korzika és Málta
17.
Írország és Észak-Írország
B. TÉRKÉP
A. rendszer: az átmeneti vizek és a parti tengervizek ökorégiói
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 10.05.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32000L0060
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|