2. cikk Fogalommeghatározások

1.

„Felszíni víz” : a szárazföldi vizek, kivéve a felszín alatti vizet; az átmeneti vizek és a parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot szempontját, amely szerint a felségvizek is ide tartoznak.

2.

„Felszín alatti víz” : mindaz a víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található, és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal.

3.

„Szárazföldi víz” : minden, a földfelszínen álló vagy mozgó víz, és minden felszín alatti víz annak az alapvonalnak a szárazföld felőli oldalán, amelytől a felségvizek szélességét számítják.

4.

„Vízfolyás” : szárazföldi víztest, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely hosszának egy részén a felszín alatt is áramolhat

5.

„Tó” : álló szárazföldi víztest.

6.

„Átmeneti vizek” : a folyótorkolatok közelében levő felszíni víztestek, amelyek részben sós jellegűek a parti tengervizekhez való közelségük eredményeképpen, de amelyeket alapjában véve az édesvizek beáramlása befolyásol.

7.

„Parti tengervíz” : egy olyan vonal szárazföld felőli oldalán levő felszíni víz, amelynek minden pontja egy tengeri mérföld távolságra van a tenger felőli oldalon annak a vonalnak a legközelebbi pontjától, amelytől a felségvizek szélességét mérik, adott esetben kiterjesztve az átmeneti vizek külső határáig.

8.

„Mesterséges víztest” : emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent.

9.

„Jelentősen (erősen) módosított víztest” : felszíni víztest, amely emberi tevékenység általi fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott, ahogy azt a tagállam a II. mellékletnek megfelelően kijelölte.

10.

„Felszíni víztest” : a felszíni víznek olyan különálló és jelentős eleme, mint például egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti víz vagy parti tengervíz egy szakasza.

11.

„Víztartó réteg” : felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.

12.

„Felszín alatti víztest” : A felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része

13.

„Vízgyűjtő” : egy olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át a tengerbe folyik egyetlen folyótorkolaton vagy folyódeltán keresztül.

14.

„Részvízgyűjtő” : olyan földterület, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át egy vízfolyás bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása).

15.

„Vízgyűjtő kerület” : a szárazföldnek vagy tengernek egy olyan területe, amely egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből áll azok felszín alatti vizeivel és parti tengervizeivel együtt, és amelyet a 3. cikk (1) bekezdése a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egységeként határoz meg.

16.

„Hatáskörrel rendelkező hatóság” : a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése által meghatározott hatóság vagy hatóságok.

17.

„A felszíni víz állapota” : egy felszíni víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg.

18.

„A felszíni víz jó állapota” : az a felszíni víztest által elért állapot, amikor annak mind ökológiai, mind kémiai állapota legalább „jó”.

19.

„A felszín alatti víz állapota” : egy felszín alatti víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz mennyiségi és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg.

20.

„A felszín alatti víz jó állapota” : az a felszín alatti víztest által elért állapot, amikor annak mind mennyiségi, mind kémiai állapota legalább „jó”.

21.

„Ökológiai állapot” : a felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minősége, az V. mellékletnek megfelelően osztályozva.

22.

„Jó ökológiai állapot” : egy felszíni víztest állapota az V. mellékletnek megfelelő osztályozás szerint.

23.

„Jó ökológiai potenciál” : egy jelentősen (erősen) módosított vagy mesterséges víztest állapota az V. melléklet vonatkozó feltételei szerint lett megfelelően osztályozva.

24.

„A felszíni víz jó kémiai állapota” : az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a felszíni vizekre vonatkozóan meghatározott környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges kémiai állapot, azaz egy felszíni víztest által elért azon kémiai állapot, ahol a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg sem a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) I. mellékletének A. részében az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan felsorolt környezetminőségi előírásokat, sem az említett irányelv 8d. cikkével összhangban a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott és alkalmazott környezetminőségi előírásokat, és ahol – amennyiben rendelkezésre állnak – a hatásalapú küszöbértékek sem kerülnek túllépésre.

25.

„A felszín alatti víz jó kémiai állapota” : egy olyan felszín alatti víztest kémiai állapota, amely az V. melléklet 2.3.2. táblázatban megállapított minden feltételnek megfelel.

26.

„Mennyiségi állapot” : annak a mértéknek a kifejezése, hogy egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkivételek mennyire befolyásolnak.

27.

„Hasznosítható felszín alatti vízkészlet” : a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idejű éves átlagos mértéke, levonva a kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges hosszú távú éves átlagos vízhozamát, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása és az azokkal összefüggő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

28.

„Jó mennyiségi állapot” : az V. melléklet 2.1.2. táblázatában meghatározott állapot.

29.

„Veszélyes anyagok” : olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek toxikusak, biológiailag nem bonthatók és hajlamosak a bioakkumulációra, és az olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek az előbbiekkel egyenértékű gondokat okoznak.

30.

„Elsőbbségi anyagok” : a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt anyagok, amelyek olyan anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek, és ezen irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elsőbbségiként kerülnek besorolásra.

30a.

„Elsőbbségi veszélyes anyagok” : olyan elsőbbségi anyagok, amelyeket a 16. cikk (3) bekezdésében említett jogszabályok alapján„veszélyesként” azonosítottak.

30b.

„Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok” : olyan szennyező anyagok, amelyek nem vagy már nem minősülnek elsőbbségi anyagnak, de amelyekre vonatkozóan a tagállamok a felszíni víztesteket érintő terheléseknek és hatásoknak a II. melléklettel összhangban elvégzett értékelése alapján megállapították, hogy jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre vagy lerakásra vízgyűjtőben vagy részvízgyűjtőben, és így az adott tagállam területén a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek.

31.

„Szennyező anyag” : minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat, különösen, amelyet a VIII. melléklet felsorol.

32.

„Közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe” : szennyező anyagok bevezetése a felszín alatti vízbe, a talajon vagy az altalajon való átszivárogtatás nélkül.

33.

„Szennyezés” : olyan, emberi tevékenységből származó anyagok és hő közvetlen, vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémák vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő földi ökoszisztémák minőségére, illetve amelyek az anyagi tulajdon károsodását okozzák, vagy amelyek rontják, vagy befolyásolják a környezet élvezetét vagy más jogszerű használatát.

34.

„Környezeti célkitűzések” : a 4. cikkben megállapított célkitűzések.

35.

„Környezetminőségi előírás” : egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport koncentrációja a vízben, üledékben vagy biótában, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni.

35a.

„Hatásalapú küszöbérték” : egy vízben, üledékben vagy biótában jelen lévő szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport – megfelelő és tudományosan igazolt, hatásalapú monitoringmódszerrel mért – hatásaira vonatkozó küszöbérték, amely felett a vízben, üledékben vagy biótában jelen lévő adott szennyező anyag vagy szennyezőanyag-csoport káros hatásokat gyakorolhat az emberi egészségre vagy a környezetre.

36.

„Kombinált megközelítés” : a felszíni vizekbe történő bebocsátások és kibocsátások, a 10. cikkben rögzített megközelítés szerinti szabályozása.

37.

„Emberi fogyasztásra szánt víz” : az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott emberi fogyasztásra szánt víz.

38.

„Vízszolgáltatás” :

minden olyan szolgáltatás, amely biztosítja a háztartások, közintézmények és bármely gazdasági tevékenység számára:

39.

vízszolgáltatások, és bármely, az 5. cikk és a II. melléklet alapján meghatározott egyéb tevékenység, amelyek jelentős hatással vannak a víz állapotára.

Ez a fogalommeghatározás érvényes az 1. cikkre nézve és az 5. cikk, valamint a III. melléklet b) pontja szerint elvégzett gazdasági elemzésre.

40.

bizonyos paraméterek viszonylatában kifejezett tömege, koncentrációja és/vagy szintje egy kibocsátásnak, amely egyáltalán nem, vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket meg lehet állapítani bizonyos anyagcsoportokra, családjaira vagy kategóriáira, különösen a 16. cikk alatt meghatározottakra.

Az anyagok kibocsátási határértéket általában arra a pontra vonatkozik, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket, meghatározásukkor figyelmen kívül hagyva a hígulást. A vízbe történő közvetett bevezetéseket illetően a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve hogy ez a környezetvédelem azonos szintjét biztosítja, és feltéve hogy ez nem vezet a környezet magasabb szintű szennyezettségéhez.

41.

„Kibocsátásszabályozások” : szabályozások, amelyek a kibocsátás meghatározott korlátozását követelik meg, például egy kibocsátási határértéket, vagy másként határozva meg a korlátokat, illetve feltételeket egy kibocsátás hatásaira, természetére vagy más jellemzőire, vagy a kibocsátásokat befolyásoló üzemeltetési feltételeket. A „kibocsátásszabályozás” kifejezés alkalmazása ebben az irányelvben bármely más irányelv előírásaival kapcsolatban, nem tekinthető azon előírások bármilyen tekintetben történő újraértelmezésének.

42.

„Víztest állapotának romlása” : az V. melléklet szerinti vízminőségi elemek legalább egyikének egy osztállyal való csökkenése, még akkor is, ha ez a csökkenés nem eredményezi a víztest egésze osztályozásának romlását; ha azonban egy vízminőségi elem már a legalacsonyabb osztályba tartozik, annak a vízminőségi elemnek a további romlása a víztest állapotának romlását jelenti.