|
+II. MELLÉKLET |
II. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET 1. FELSZÍNI VIZEK 1.1. A felszíni víztestek típusainak jellemzése A tagállamok meghatározzák a felszíni víztestek elhelyezkedését és határait, és elvégzik minden ilyen víztest első jellemzését a következő eljárásnak megfelelően. A tagállamok összevonhatják csoportokba a felszíni víztesteket az első jellemzés céljára.
i.
A vízgyűjtő kerületen belül a felszíni víztesteket a felszíni vizek kategóriáinak – vízfolyások, tavak, átmeneti vizek vagy parti tengervizek – egyikébe sorolják, vagy pedig mesterséges, illetve erősen módosított víztestnek nyilvánítják.
ii.
A felszíni vizek kategóriáin belül a vízgyűjtő kerület megfelelő felszíni víztesteit típusuk szerint különböztetjük meg. Ezek a típusok azok, amelyeket az 1.2. szakaszban ismertetett „A rendszer” vagy „B rendszer” alkalmazásával határoztak meg.
iii.
Ha az A rendszert használják, a vízgyűjtő kerületen belüli víztesteket először a vonatkozó ökorégiók szerint differenciálják, az 1.2. pontban ismertetett és a XI. melléklet vonatkozó térképén bemutatott földrajzi területeknek megfelelően. Az egyes ökorégiókon belüli víztesteket az A rendszer táblázataiban szereplő felszíni víz fajták szerint differenciálják.
iv.
Ha a B rendszert használják, a tagállamoknak a differenciálásnak legalább azonos mértékét kell elérniük, mint amelyet az A rendszer használatakor elérnének. Ennek megfelelően a vízgyűjtő kerületen belüli felszíni víztesteket típusokba sorolják a kötelező jellemzők és olyan tetszőleges jellemzők vagy jellemző kombinációk értékeit használva, amilyenek szükségesek annak biztosításához, hogy a típusspecifikus biológiai referenciaviszonyok megbízhatóan levezethetők legyenek.
v.
A mesterséges és jelentősen módosított felszíni víztestekre a differenciálást az azon felszíni víztestekre vonatkozó jellemzőknek megfelelően végzik, amely felszíni víztestek leginkább hasonlítanak az érintett mesterséges vagy jelentősen módosított víztestre.
vi.
A tagállamok térképet vagy térképeket nyújtanak be a Bizottsághoz (GIS formátumban) a típusok földrajzi elhelyezkedéséről, az A rendszer által megkívánt differenciálás fokával összhangban. 1.2. Ökorégiók és a felszíni víztest fajtái 1.2.1. Folyók
A. rendszer
B. rendszer
1.2.2. Tavak
A. rendszer
B. rendszer
1.2.3. Átmeneti vizek
A. rendszer
B. rendszer
1.2.4. Parti tengervizek
A. rendszer
B. rendszer
1.3. A felszíni víztestek típusai típusspecifikus referenciaviszonyainak megállapítása
i.
Minden, az 1.1. szakasznak megfelelően jellemzett felszíni víztestre megállapítják azokat a típusspecifikus hidromorfológiai és fizikai-kémiai feltételeket, amelyek az V. melléklet 1.1. pontjában meghatározott hidromorfológiai és fizikai-kémiai elemeknek az V. melléklet 1.2. pontjában levő vonatkozó táblázat szerint meghatározott kiváló ökológiai állapothoz tartozó értékei jellemeznek. Megállapítják azokat a típusspecifikus biológiai referencia feltételeket is, amelyek az V. melléklet 1.1. pontjában meghatározott biológiai minőségi elemek értékeit képviselik arra a felszínivíztest-típusra, az V. melléklet 1.2. szakaszában lévő vonatkozó táblázatban meghatározott kiváló ökológiai állapot esetén.
ii.
Az ebben a részben foglalt eljárások alkalmazásánál a kiváló ökológiai állapotra való hivatkozásokat az V. melléklet 1.2.5. táblázatában meghatározott maximális ökológiai potenciálra való hivatkozásként kell értelmezni. A víztest maximális ökológiai potenciáljának értékeit hatévente felülvizsgálják.
iii.
Az i. és ii. pont céljára szolgáló típusspecifikus feltételek és a típusspecifikus biológiai referencia feltételek meghatározása terepi vizsgálatokon, vagy k modellezésen vagy az e módszerek kombinált használatán alapulhat. Ahol e módszerek alkalmazása nem lehetséges, a tagállamok szakértők becslésére bízhatják e feltételek megállapítását. A kiváló ökológiai állapotnak a szintetikus szennyezők koncentrációja szempontjából történő meghatározáskor kimutatási határnak azokat az értékeket kell tekinteni, amelyek a típusspecifikus feltételek meghatározásának időpontjában rendelkezésre álló műszaki módszerek alkalmazásával elérhetőek.
iv.
Terepi vizsgálatokra alapozott típusspecifikus biológiai referencia feltételek számára a tagállamok referenciahálózatot alakítanak ki a felszíni víztestek mindegyik típusára. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket, hogy biztosítsa a referenciafeltételeket jellemző értékek megfelelő megbízhatóságát, tekintettel az arra a felszíni víztestre vonatkozó kiváló ökológiai állapotnak megfelelő vízminőségi elemek értékeinek változékonyságára és az v. bekezdés szerint alkalmazandó modellezési eljárásokra.
v.
A modellezésen alapuló, típusspecifikus biológiai referencia feltételeket mind előrejelzési modellekkel, mind utóértékelési módszerekkel le lehet vezetni. A módszerek történeti, paleológiai és más rendelkezésre álló adatokat használnak, és a referenciafeltételek értékeire megfelelő megbízhatósági szintet biztosítanak annak érdekében, hogy az így meghatározott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a felszíni víztestek valamennyi típusára vonatkozóan.
vi.
Ahol nem lehet megbízható típusspecifikus referenciafeltételeket kialakítani egy felszíni víztest egy vízminőségi elemére nézve, annak nagyfokú természetes, de nem a szezonális változékonysága miatt, akkor azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víztípus ökológiai állapotának értékeléséből. Ilyen körülmények esetén a tagállamok közlik a kizárás okait a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. 1.4. A terhelések meghatározása A tagállamok összegyűjtik és megőrzik azoknak a jelentős antropogén terheléseknek a típusára és nagyságára vonatkozó információkat, amelyek a vízgyűjtő kerületek felszíni víztesteire valószínűleg hatással lehetnek, különösen a következőket. A jelentős pontszerű szennyezőforrásokból, különösen a VIII. mellékletben felsorolt anyagok által okozott szennyezések becslése és meghatározása, amelyek települési, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből és tevékenységekből származnak, egyebek között az alábbiak alapján gyűjtött információkon alapján:
i.
a 91/271/EGK irányelv 15. és 17. cikke;
ii.
a 96/61/EK irányelv 9. és 15. cikke ( 27 ); és az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv tekintetében:
iii.
a 76//464/EGK irányelv 11. cikke; és A jelentős diffúz szennyezőforrások, különösen a VIII. mellékletben felsorolt anyagok által okozott azon szennyezések becslése és meghatározása, amelyek települési, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből és tevékenységekből származnak, többek között az alábbiak alapján gyűjtött információkon alapján
i.
a 91/676/EGK irányelv 3., 5. és 6. cikke ( 30 );
ii.
a 91/414//EGK irányelv 7. és 17. cikke;
iii.
a 98/8/EK irányelv; és az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv tekintetében
iv.
a 75/440/EGK, a 76/160/EGK, a 76/464/EGK, a 78/659/EGK és a 79/923/EGK irányelvek. A települési, ipari, mezőgazdasági és egyéb felhasználási célra szolgáló jelentős vízkivétel becslése és meghatározása, beleértve a szezonális változékonyságot és az éves összes vízigényt, továbbá az elosztórendszerek vízveszteségét. A jelentős vízkormányzási szabályozások, beleértve a vízátvezetéseket és eltereléseket, az általános áramlási jellemzőkre és a vízmérlegekre gyakorolt hatásának becslése és meghatározása. A víztestek jelentős morfológiai változásainak azonosítása. A felszíni vizek állapotára gyakorolt egyéb jelentős antropogén hatások becslése és azonosítása. A földhasználat szerkezetének becslése, beleértve a fő települési, ipari és mezőgazdasági területek, továbbá ahol fontos, a halászati területek és az erdők azonosítását. 1.5. A hatások elemzése A tagállamok elvégezik annak értékelését, hogy a felszíni víztestek állapota mennyire érzékenyen reagál a fent (1.4.) meghatározott terhelésekre. A tagállamok felhasználják a fent összegyűjtött információkat és bármely más releváns információt, beleértve a meglévő környezeti megfigyelő rendszerekből származó adatokat is, hogy megbecsüljék annak valószínűségét, hogy a felszíni vizek a vízgyűjtő kerületen belül nem fognak megfelelni a 4. cikk szerint a víztestekre megállapított környezetminőségi célkitűzéseknek. A tagállamok modellezési eljárásokat is alkalmazhatnak az ilyen értékelések segítésére. Azokra a víztestekre, amelyeknél fennáll annak kockázata, hogy nem felelnek meg a környezetminőségi célkitűzéseknek, ha indokolt, további jellemzést végeznek, hogy optimalizálni lehessen mind a 8. cikk szerinti megfigyelő programokat, mind pedig a 11. cikkben megkívánt intézkedési programokat. 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK 2.1. Első jellemzés A tagállamok elvégzik minden felszín alatti víztest első jellemzését, hogy értékeljék azok használatának mértékét, és azt, hogy mennyiben áll fenn annak kockázata, hogy azok nem felelnek meg a 4. cikk szerint a felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó célkitűzéseknek. A tagállamok csoportokba vonhatják össze a felszín alatti víztesteket ennek az első jellemzésnek a céljára. Ezen elemzés során felhasználhatják a meglévő hidrológiai, földtani, talajtani, földhasználati, vízbevezetési, vízkivételi és egyéb adatokat, de az elemzésnek meg kell határozni:
—
a felszín alatti víztest vagy víztestek elhelyezkedését és határait,
—
a terheléseket, amelyek a felszín alatti víztestet valószínűleg érik, beleértve:
—
a diffúz szennyezőforrásokat,
—
a pontszerű szennyezőforrásokat,
—
a vízkivételt,
—
a mesterséges vízvisszapótlást,
—
a fedőréteg általános jellegét azon a vízgyűjtőn, ahonnan a felszín alatti víz utánpótlását kapja,
—
azokat a felszín alatti víztesteket, amelyektől felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek.
2.2. További jellemzés Az első jellemzést követően a tagállamok elvégzik azoknak a felszín alatti víztesteknek vagy víztestcsoportoknak a további jellemzését, amelyekről megállapították, hogy a célok megvalósulása szempontjából kockázatos helyzetűek, annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen becsülni az ilyen kockázat mértékét, és meg lehessen határozni bármely, a 11. cikkben megkívánt intézkedéseket. Ennek megfelelően ez a jellemzés tartalmazza az emberi tevékenység hatására vonatkozó megfelelő információkat, és ahol indokolt, az alábbi információkat:
—
a felszín alatti víztest földtani jellemzői, beleértve a földtani egységek kiterjedését és típusát,
—
a felszín alatti víztest hidrogeológiai jellemzői, beleértve a hidraulikai vezetőképességet, a porozitást és a zártságot,
—
annak a vízgyűjtőnek a felszínén levő üledékek és talajok jellemzői, ahonnan a felszín alatti víztest az utánpótlását kapja, beleértve azok vastagságát, porozitását, hidraulikai vezetőképességét és abszorpciós tulajdonságait,
—
a felszín alatti víz rétegzettsége a víztesten belül,
—
a kapcsolódó felszíni rendszerek számbavétele, beleértve azokat a szárazföldi ökoszisztémákat és felszíni víztesteket, amelyekkel a felszín alatti víztest dinamikus kapcsolatban van,
—
a felszín alatti víztest és a kapcsolódó felszíni rendszerek közötti vízcsere irányainak és mértékének becslése,
—
a teljes éves utánpótlódás hosszú idejű átlagos mértékének kiszámításához elegendő adatok,
—
a felszín alatti víz kémiai összetételének jellemzése, beleértve az emberi tevékenység hatásainak meghatározását is. A tagállamok tipológiát is alkalmazhatnak a felszín alatti víz jellemzésére, amikor megállapítják ezeknek a felszín alatti víztesteknek a természetes háttérszintjeit.
2.3. Az emberi tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának áttekintése Azokra a felszín alatti víztestekre vonatkozóan, amelyek átnyúlnak két vagy több tagállam közötti országhatáron, vagy amelyekről a 2.1. szakasz szerint végzett első jellemzés során megállapították, hogy fennáll a kockázata, hogy nem felelnek meg a valamennyi víztestre a 4. cikkben meghatározott célkitűzéseknek, a következő információkat gyűjtik össze és tartják készenlétben minden egyes víztestre, amennyiben releváns:
a)
a vízkivételre használt pontok elhelyezkedése a felszín alatti víztestben, a következők kivételével:
—
vízkivételi pontok, amelyek átlagosan kevesebb, mint 10 m3 vizet szolgáltatnak naponta, vagy
—
emberi fogyasztásra szánt vízkivételi pontok, ahol átlagosan kevesebb, mint napi 10 m3-t vesznek, vagy 50 személynél kevesebbet szolgálnak ki;
b)
az ilyen pontokról történő éves átlagos vízkivétel mértéke;
c)
a felszín alatti víztestből kivett víz kémiai összetétele;
d)
az olyan pontok helye a víztestben, ahol közvetlen vízbevezetés történik;
e)
a vízbevezetés hozama ezeken a pontokon;
f)
a felszín alatti víztestbe történő bevezetések kémiai összetétele; és
g)
a földhasználat azon vagy azokon a vízgyűjtőkön, ahonnan a felszín alatti víztest az utánpótlását kapja, beleértve a szennyező anyagok bevezetését és az utánpótlódás jellemzőinek antropogén megváltoztatását, mint a csapadékvíz és a lefolyás elvezetése a terepfelszín burkolásával, mesterséges vízvisszapótlás, vízvisszatartás gátakkal vagy lecsapolás. 2.4. A felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások hatásának vizsgálata A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket is, amelyekre alacsonyabb szintű célkitűzéseket állapítanak meg a 4. cikk alapján, tekintetbe véve a víztest állapota által a következőkre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos megfontolások eredményét:
i.
a felszíni víz és a kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémák;
ii.
vízrendezés, árvízvédelem és lecsapolások;
iii.
emberi erőforrás fejlesztése. 2.5. A szennyezések felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket, amelyekre alacsonyabb szintű célkitűzéseket kell megállapítani a 4. cikk (5) bekezdés alapján, ahol az emberi tevékenység hatásának eredményeként az 5. cikk (1) bekezdése szerinti megítélés szerint, a felszín alatti víztest annyira elszennyeződött, hogy a jó kémiai állapot elérése nem valósítható meg vagy aránytalanul költséges. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|