|
1. Az alábbi módszer isme rteti, hogyan kell azonosítani „x” -et a minimális hozzájárulás esetében a hozzájárulási arány 72b. pont szerinti kiszámításához. 2. Először is, a betétbiztosítási rendszernek valamennyi tagintézetet növekvő sorrendben kell rangsorolnia, az összesített kockáza ti súlyuk (ARW) és a biztosított betéteik szorzata alapján. A rangsorukat az „r” index mutatja. A legalacsonyabb 𝐴𝐴𝐶𝐶𝐴𝐴 szorzattal 𝑖𝑖 ∗𝐶𝐶𝐶𝐶 𝑖𝑖 rendelkező tagintézet rangsorban elfoglalt helye r=1, a legmagasabb 𝐴𝐴𝐶𝐶𝐴𝐴 𝑖𝑖 ∗𝐶𝐶𝐶𝐶 𝑖𝑖 szorzattal rende lkező tagintézet rangsorban elfoglalt helye r=n. 𝐴𝐴𝐶𝐶𝐴𝐴 𝑖𝑖 ∗𝐶𝐶𝐶𝐶 𝑖𝑖 3. Másodszor, a betétbiztosítási rendszernek minden tagintézet esetében külön -külön ki kell számítania az időközi befizetést ( ), az alábbi képlet szerint: 𝑖𝑖𝑖𝑖ő𝑠𝑠 ö 𝑎𝑎𝑖𝑖𝐶𝐶 𝑠𝑠 4. Harmadszor, 𝑖𝑖𝑖𝑖ő𝑠𝑠 a betétbiztosítási ö 𝑎𝑎𝑖𝑖𝐶𝐶 𝑠𝑠 = 𝑖𝑖𝑖𝑖ő𝑠𝑠𝑎𝑎𝑎𝑎𝑠𝑠𝑠𝑠𝑠𝑠 rendszernek ∑ 𝑛𝑛 𝑖𝑖=𝑠𝑠 𝑐𝑐 é 𝑙𝑙𝑠𝑠𝑎𝑎𝑖𝑖𝑙𝑙𝑙𝑙− 𝐴𝐴𝐶𝐶𝐴𝐴 össze 𝑖𝑖 ∗𝐶𝐶𝐶𝐶 ( 𝑟𝑟− 𝑖𝑖 kell 1) hasonlítania ∗𝑄𝑄𝐶𝐶 ∗𝐴𝐴𝐶𝐶𝐴𝐴 𝑠𝑠 az ∗𝐶𝐶𝐶𝐶 egyes 𝑠𝑠 tagintézetekre vonatkozó értéket a minimális hozzájárulás (MC) értékével. Ezt követően azoknak az int ézményeknek 𝑖𝑖𝑖𝑖ő𝑠𝑠 ö 𝑎𝑎𝑖𝑖𝐶𝐶 az 𝑠𝑠 „x” számát kell megszámolnia, amelyeknek csak a minimális hozzájárulás (MC) összegét kell befizetniük, azaz amelyek esetében az . 5. Negyedszer, a betétbiztosítási rendszernek a minimális hozzájárulást 𝑖𝑖𝑖𝑖ő𝑠𝑠 ö 𝑎𝑎𝑖𝑖𝐶𝐶 𝑠𝑠 ≤ fizető 𝑄𝑄𝐶𝐶 intézmények „x” számát kell alkalmaznia a 72b. pontban szereplő képletekben.
|