(i) Kockázati kategóriák és kockázati mutatók

A betétbiztosítási rendszernek az egyes tagintézetekre vonatkozó összesített kockázati súlyt az alábbi öt kockázati kategória mindegyikéből származó kockázati mutató k alapján kell kiszámítania:

• a. Tőke: a mutatóknak a tagintézet veszteség viselési képességét kell tükröznie.
• b. Likviditás és finanszírozás: a mutatóknak azt kell mérniük, hogy a tagintézet mennyire képes rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeit azok esedékessé válásakor teljesíteni anélkül, hogy az kedvezőtlenül befolyásolná a pénzügyi helyzetét.
• c. Eszközök minősége: a mutatóknak azt kell mérniük, hogy a tagintézet mekkora valószínűséggel szenved el hitelezési veszteséget.
• d. Üzleti modell és vezetés: a mutatóknak a tagintézet aktuális üzleti modelljéből és stratégiai terveiből, valamint a tagintézet belső irányításának és belső kontrollmechanizmusainak minőségéből eredő kockázatokat kell mérniük.
• e. A betétbiztosítási rendszer potenciális veszteségei: a mutatóknak a betétbiztosítási rendszer azon lehetséges veszteségeit kell tükröznie, amelyek a betétbiztosítási rendszer beavatkozásából erednek, és amelyek megtérülése a betétbiztosítási rendszer számára nem valószínű.

Alapvető kockázati mutatók

A betétbiztosítási rendszernek a számítási módszerben az egyes kockázati kategóriákon belül figyelembe kell vennie az 1. táblázat ( 1 ) szerinti alapvető kockázati mutatókat is. Az illetékes h atóság a kijelölt hatósággal együttműködve kivételes esetben, meghatározott intézménytípusokra vonatkozóan kizárhatja valamelyik alapvető mutatót, illetve engedélyezheti a betétbiztosítási rendszer részére annak kizárását, ha igazolható, hogy az adott muta tó – az adott intézmények jogi jellemzői, vagy a rájuk vonatkozó felügyeleti rendszer miatt – nem áll rendelkezésre.

Ha az illetékes hatóság a kijelölt hatósággal együttműködve, vagy a betétbiztosítási rendszer egy adott alapvető kockázati mutatót eltávolít valamely adott intézménytípus esetében, akkor törekedniük kell arra, hogy az eltávolított mutató legmegfelelőbb helyettesítőjét használj ák fel. Biztosítani kell, hogy az egyéb használt mutatók tükrözzék az intézmény által a betétbiztosítási rendszer teki ntetében jelentett kockázatokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítani azon más tagintézetek tekintetében, amelyekre vonatkozóan a kizárt mutató rendelkezésre áll.

A betétbiztosítási rendszernek alapvető mutatóként vagy a tőkefedezeti mutatót, vagy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót kell használnia.