4. Üzleti modell és vezetés

A betétbiztosítási rendszer az alapvető kockázati mutatók mellett a tagintézetei kockázati profiljának meghatározása szempontjából releváns, kiegészítő kockázati mutatókat is meghatározhat és figyelembe vehet.

Ha egy tagállam valamely adott alágazathoz tartozó intézetek tekintetében szabályozás útján olyan módon vezetett be korlátozásokat, hogy az jelentősen csökkenti a beavatkozás valószínűségét a betétbiztosítási rendszer részéről, akkor a betétbiztosítási rendszer a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, valamint egy további kockázati mutató figyelembevétele mellett csökkentheti a megfelelő alacsony kockázatú ágazatba tartozó tagintézetek befizetéseit, azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság a kijelölt hatósággal együttműködve, a betétbiztosítási rendszerrel folytatott konzultációt követően, olyan empirikus bizonyítékok alapján engedélyezi a csökkentést, amelyek szerint a betétbiztos ítási rendszer beavatkozásai ezekben az alacsony kockázatú ágazatokban következetesen kevesebbszer fordultak elő, mint más ágazatokban.

A betétbiztosítási rendszer csökkentheti a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 13. cikke (1) bekezdésének harm adik albekezdése szerinti intézményvédelmi rendszer (IPS) részét képező tagintézetek befizetéseit úgy, hogy a számítási módszer tanban egy további kockázati mutatót is figyelembe vesz. Az intézményvédelmi rendszerben való tagságra vonatkozó mutatónak tükröznie kell az intézményvédelmi rendszer által a tagintézet részére nyújtott kiegészítő fizetőképességi és likviditási védelmet. E célból a kiegészítő kockázati mutatónak az intézményvédelmi rendszerek által nyújtott azon előzetes források összegét kell mérnie, amelyek mind feltőkésítés, mind likviditásfinanszírozás céljára késedelem nélkül rendelkezésre állnak. Ez az összeg magában foglalhat további, kérésre lehívható, az intézményvédelmi rendszer tagjainak likviditási tartalékaival fedezett finanszírozási kö telezettségvállalásokat is. Az előzetes források összegét a betétbiztosítási rendszernek az intézményvédelmi rendszer tagintézetének méretéhez viszonyítva kell megállapítania annak megállapítása érdekében, hogy ezek az előzetes források elegendőek - e ahhoz, hogy hiteles és hatékony támogatást nyújtsanak az adott tagintézetnek.

Kockázati mutatókra vonatkozó követelmények

A betétbiztosítási rendszernek olyan kockázati mutatókat kell használnia, amelyek a számítási módszerben a kockázat forrásainak kellően széles skáláját ragadják meg. Ha és amennyiben a betétbiztosítási rendszer kiegészítő mutatókat választ, azok kiterjedhetnek többek között a pénzmosásból, a rossz irányításból vagy az egységes ügyfélnézeti fájlok rossz minőségéből eredő kockázatokra.

A kockázati mutatók kiválasztását a betétbiztosítási rendszernek a legjobb kockázatkezelési gyakorlatokhoz és a meglévő prudenciális követelményekhez igazítva kell elvégeznie.

A kockázati mutatók azon értékeit kell a betétbiztosí tási rendszernek alkalmaznia, amelyeket az egyes tagintézetekre egyedi alapon számítottak ki.

Azonban a kockázati mutatók értékét a betétbiztosítási rendszernek konszolidált alapon kell kiszámítania, ha a tagállam a 2014/49/EU irányelv 13. cikke (1) bekezd ésében biztosított lehetőséggel élve lehetővé teszi, hogy a központi szervre, valamint az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett, a központi szervhez tartósan kapcsolódó valamennyi hitelintézetre összességében vonatkozzon a központi szervre és a kapcsolódó intézményeire konszolidált alapon meghatározott kockázati súlyozás.

Amennyiben egy tagintézet az 575/2013/EU rendelet 7., 8. vagy 21. cikke alapján egyedi mentességet kap a tőke - és/vagy likviditási követelmények alól, akkor a betétbi ztosítási rendszernek a megfelelő tőke - vagy likviditási mutatókat konszolidált vagy szub-konszolidált alapon kell kiszámítania.

A kockázati mutatók adott időszakra vonatkozó értékének kiszámításához a betétbiztosítási rendszernek a következőket kell felha sználnia:

• a. az eredménykimutatásban szereplő pozícióknak a beszámolási időszak végén érvényes értéke;
• b. a mérlegben szereplő pozíciók esetében a beszámolási időszak végén érvényes érték és az előző beszámolási időszak végén érvényes érték átlaga.