A BIZOTTSÁG (EU) 2024/856 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2023. december 1.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti sokkforgatókönyveket, a közös modellezési és parametrikus feltételezéseket, valamint a nagy mértékű csökkenés fogalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság meghatározta a felügyeleti sokkforgatókönyveket (2), és azokat az Európai Bankhatóság 2019. június 30-tól alkalmazandó, a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó kamatlábkockázat kezeléséről szóló iránymutatása (3) is tükrözi. Helyénvaló, hogy az e rendeletben meghatározott felügyeleti sokkforgatókönyvek az említett specifikációkra és módszertanra épüljenek.

(2)

A tőke gazdasági értékének és a nettó kamatbevételnek a kiszámítása céljából meg kell határozni azokat a közös modellezési és parametrikus feltételezéseket, amelyeket az intézményeknek alkalmazniuk kell. E célból a nettó kamatbevétel kiszámításához egyéves időhorizonton konstans mérleget kell feltételezni, míg a tőke gazdasági értékének kiszámításához kifutó mérleget kell feltételezni, ahol a lejáró pozíciókat nem helyettesítik. E feltételezések célja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek a számítások pontossága, a becslések megbízhatósága és a működés összetettsége között.

(3)

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfelelő egyensúly az eredmények összehasonlíthatósága, illetve a hosszú távú időhorizont és a működés összetettsége figyelembevételéhez szükséges rugalmasság között, a nettó kamatbevétel kiszámításához figyelembe kell venni a kereskedelmi árrést és a kamatfelár egyéb összetevőit, míg a tőke gazdasági értékének kiszámításához az intézményeknek a nem kereskedési könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó belső irányítási és értékelési megközelítésüket kell követniük.

(4)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság standardjai szerint a tőke gazdasági értékének vizsgálatán kívül előírt kiugróérték-tesztek során olyan küszöbértéket kell alkalmazni a kiugró bankok azonosítására, amely legalább olyan szigorú, mint a tőke gazdasági értékének vizsgálata esetében alkalmazott küszöbérték (az alapvető tőke 15 %-a). Ennek a küszöbértéknek prudenciális szempontból stabil és arányos módon ténylegesen tükröznie kell az aktuális környezetet, hozzájárulva ezáltal a jogbiztonsághoz és az Unión belüli harmonizációhoz, figyelembe véve azt is, hogy a tőke gazdasági értékére és a nettó kamatbevételre vonatkozó kiugróérték-tesztek küszöbértékeinek túllépése nem feltétlenül követeli meg az intézményektől belső rendszereik, folyamataik vagy mechanizmusaik, valamint a megfelelő modellek és módszerek újrakalibrálását, és nem vonja maga után automatikusan a felügyeleti hatóság beavatkozását sem, amennyiben a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázat intézmény általi kezelése megfelelő, az üzleti modellel arányos, és az intézmény nincs túlzott mértékben kitéve ilyen kockázatnak.

(5)

Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóság harmonizált módszereket alkalmazzon annak megítélésére, hogy a kamatlábak hirtelen és váratlan változása következtében mi minősül a nettó kamatbevétel nagy mértékű csökkenésének, be kell vezetni egy legalább olyan szigorú referencia-küszöbértéket, mint a tőke gazdasági értékére vonatkozó felügyeleti kiugróérték-teszt küszöbértéke, és részletesen meg kell határozni a nettó kamatbevétel kiszámításának módját.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,