9. 9. cím. Átfogó SREP-értékelés és az eredmények közlése

442. Ez a fejezet bemutatja, hogy az egyes SREP-elemek értékelésének eredménye hogyan összegződik az átfogó SREP-értékelésben, valamint azt, hogy a kapott eredményeket hogyan kell közölni az intézményekkel – ideértve a szavatolótőke-követelmények és az iránymutatások megfogalmazását és indoklását is. Arra is kitér, hogy a jelen iránymutatások egyes vonatkozó szakaszainak és címeinek végén nem teljes körű felsorolásban foglalt felügyeleti intézkedések hogyan hatnak más releváns keretrendszerekre (pl. korai beavatkozási intézkedések, a szanálási hatóságok értékelései, makroprudenciális intézkedések, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem).

443. Az átfogó SREP-értékelés meghatározásakor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az egyes SREP-elemek értékelésének megállapításait, különös tekintettel a következőkre:

• a. azok a kockázatok, amelyeknek az intézmény ki van vagy ki lehet téve;
• b. annak a valószínűsége, hogy az intézmény irányítása, kontrollmechanizmusának hiányosságai és/vagy üzleti modellje vagy stratégiája súlyosbíthatják vagy mérsékelhetik ezeket a kockázatokat, illetve új kockázatforrásoknak tehetik ki az intézményt;
• c. az intézmény szavatolótőkéje és likviditási forrásai megbízható fedezetet biztosítanak-e ezekre kockázatokra nézve;
• d. az elemek közötti pozitív vagy negatív irányú kölcsönhatások lehetősége (például az illetékes hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy az erős tőkepozíció mérsékelheti a likviditás és finanszírozás terén megfogalmazott bizonyos aggályokat, ezzel szemben a gyenge tőkepozíció súlyosbíthatja azokat).

444. A fenti megfontolások alapján az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk az intézmény életképességét, amely definíció szerint az intézmény „nem életképes” ponthoz való közelsége annak alapján, hogy az intézmény szavatolótőkéje és likviditási forrásai, irányítása, kontrollmechanizmusai és/vagy üzleti modellje vagy stratégiája megfelelő fedezetet biztosítanak-e az intézményt érintő vagy potenciálisan érintő kockázatokra. E meghatározás alapján az illetékes hatóságoknak:

• a. meg kell hozniuk az aggályok kezeléséhez szükséges felügyeleti intézkedéseket;
• b. meg kell határozniuk, hogy milyen terv mentén milyen felügyeleti erőforrásokat rendelnek az intézményhez, beleértve azt is, hogy a felügyeleti vizsgálati program részeként be kell-e tervezni az intézményre vonatkozóan bármilyen konkrét felügyeleti tevékenységet;
• c. meg kell határozniuk, hogy szükség van-e a 2014/59/EU irányelv 27. cikkében meghatározott korai beavatkozási intézkedésekre; valamint
• d. meg kell határozniuk, hogy az intézmény úgy tekinthető-e, mint amely a 2014/59/EU irányelv 32. cikke értelmében „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik”.

445. A 20. táblázatban meghatározott szempontokon alapuló életképességi pontszámnak tükröznie kell az átfogó SREP-értékelést, amelyet egyértelműen dokumentálni kell az átfogó SREP-értékelés éves összefoglalójában. Ennek az éves összefoglalónak tartalmaznia kell az összesített SREP-pontszámot és a SREP elemeire vonatkozó pontszámokat, valamint az előző 12 hónap során tett felügyeleti megállapításokat is.

447. Az illetékes hatóságoknak a 2.4. szakaszban meghatározott SREP-szerepvállalási modellel összhangban írásban közölniük kell az intézménnyel a SREP-értékelés eredményét. A közleményt az intézmény vezető testületéhez kell címezni.

448. A SREP-értékelés eredményéről szóló, az intézményekkel és adott esetben más illetékes vagy szanálási hatóságokkal folytatott kommunikációnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

• a. az alkalmazás vonatkozó szintje, a SREP-értékelés dátuma és alkalmazásának időpontja, valamint az értékelés elkészítéséhez felhasznált információk referenciadátumai a 710/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikkével összhangban;
• b. a SREP-értékelés eredményeinek leírása, beleértve az értékelés összefoglalását, a lényeges felügyeleti megállapításokat és az összesített SREP-pontszámot. Amennyiben konkrét SREP-elemek vagy alelemek tekintetében az intézmény általi korrekciós intézkedésre van szükség, az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell a helyzet orvoslására megfelelő határidő meghatározását, és adott esetben ezen elemek és alelemek pontszámának közzétételét;
• c. a P2R előírt szintje és minősége a 7. címben meghatározott folyamattal és kritériumokkal összhangban, beleértve a követelmények meghatározásának a túlzott tőkeáttételi

hez hozzájáruló lényeges kockázati tényezőket. Az intézményre alkalmazandó P1R meghatározására vonatkozó szabályozási keret releváns változásai esetén a közleménynek tartalmaznia kell a 7. cím 294. bekezdése szerint elvégzett értékelés eredményét. A P2R indoklásakor az illetékes hatóságoknak:

• i. a lehető legnagyobb mértékben a 6. címben és a 7.2. és 7.3. szakaszban leírt kockázati kategóriákra és alkategóriákra/elemekre kell hivatkozniuk, figyelembe véve az egyes kockázattípusok alkalmazandó jogszabályokban foglalt meglévő meghatározásait, az intézmények közötti általános összehasonlíthatóságra törekedve.
• ii. a 320. bekezdéssel összhangban meg kell határozniuk azokat a fő hiányosságokat, amelyekre e követelményeknek fedezetet kell nyújtaniuk addig, amíg e hiányosságokat nem orvosolják.
• d. a 2. pillér szerinti követelmények előírt tőkeszintjének és minőségének az előző pont szerinti közlése során az illetékes hatóságoknak:
• i. közölniük kell az intézmény teljes SREP-tőkekövetelményét a teljes kockázati kitettségérték arányában megadva, a követelmény összetétele szerint lebontva; A TSCR-t a következő képlettel kell kifejezni:

• ii. közölniük kell az intézmény TSLRR-jét a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség (LRE) arányában megadva, a követelmény összetétele szerint lebontva. A TSLRR-t a következő képlettel kell kifejezni:

• iii. közölniük kell az intézmény OCR-jét és annak alkotóelemeit – az 1. pillér szerinti

arányában (arányszám), a követelmény összetétele szerinti bontásban megadva;

• iv. közölniük kell az intézmény OLRR-jét és annak alkotóelemeit – a tőkeáttételi mutatóhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt, a P2R-LR-t és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelményét – az LRE arányában (arányszám), a követelmény összetétele szerinti bontásban megadva.
• e. a P2G-nek és a P2G-LR-nek a 7.6. szakaszban foglalt eljárással és kritériumokkal összhangban meghatározott elvárt szintje és minősége, amennyiben meghatározásuk pozitív értéket eredményez, beleértve a következőket:
• i. a P2G által érintett valamennyi alkalmazandó szavatolótőke-mutató (elsődleges alapvető tőke, T1 és teljes szavatolótőke) és a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó, P2G-LR által érintett követelmény, valamint az, hogy a P2G céljából tartott szavatolótőke nem használható fel az OCR semelyik elemének teljesítésére, és a P2G-LR nem használható fel az OLRR bármely elemének teljesítésére;
• ii. a létrehozásukra vonatkozó releváns határidők;
• iii. az iránymutatás meghatározásának intézmény-specifikus indoklása, valamint az alkalmazott módszertan főbb elemei;
• iv. a felügyeleti hatóságok várható reakciója az olyan helyzetekben, amikor a P2G- és a P2G-LR-követelmény nem teljesül.
• f. nyilatkozat a rendelkezésre álló likviditásról, valamint az illetékes hatóság által előírt, az (EU) 2015/61 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és az 575/2013/EU rendelet 428b. cikkének (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő egyedi likviditási követelményekről, e követelmények intézmény-specifikus indoklásával együtt;
• g. adott esetben nyilatkozat az egyéb – mennyiségi vagy minőségi – felügyeleti intézkedésekről, beleértve az illetékes hatóság által meghozni kívánt korai beavatkozási intézkedéseket is.

449. A jelen iránymutatásoknak megfelelően meghatározott és a SREP-értékelésben közölt TSCR jogilag kötelező érvényű követelmény, amelyet a pénzintézeteknek minden körülmények között – stresszhelyzetben is – be kell tartaniuk. Ha az intézmény már nem teljesíti az ezen iránymutatásokkal összhangban rögzített TSCR-t, az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell a 2013/36/EU és a 2014/59/EU irányelv szerinti kiegészítő beavatkozási hatáskörök gyakorlását, ideértve az engedélynek a 2013/36/EU irányelv 18. cikkének d) pontja szerinti visszavonását, a 2014/59/EU irányelv 27. cikke szerinti korai beavatkozási intézkedések alkalmazását, vagy a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (4) bekezdésének 4a. pontja, valamint az említett irányelvre vonatkozó iránymutatások alapján annak megállapítását, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, továbbá az ugyanezen irányelv szerinti szanálási intézkedéseket. E hatáskörök gyakorlása során az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy az intézkedések arányosak-e a körülményekkel, és mérlegelniük kell, hogy várhatóan hogyan alakul a helyzet.

450. Az illetékes hatóságoknak azt is figyelemmel kell kísérniük, hogy az intézmények teljesítik-e az OCR-re vonatkozó követelményt. Szükség esetén az illetékes hatóságoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények megfeleljenek a 2013/36/EU irányelv 141–142. cikkében meghatározott követelményeknek.

451. Az illetékes hatóságoknak nyomon kell követniük, hogy az intézmény létrehozza és folyamatosan fenntartja-e a P2G szerinti elvárt szavatolótőke összegét. Ha az intézmény szavatolótőkéje várhatóan vagy ténylegesen a P2G által meghatározott szint alá csökken, az illetékes hatóságnak el kell várnia az intézménytől, hogy értesítse, és felülvizsgált tőketervet készítsen. Az értesítésben az intézménynek a fokozott felügyeleti párbeszéd részeként ki kell fejtenie, hogy várhatóan milyen kedvezőtlen következmények kényszerítik erre, és milyen intézkedéseket irányoz elő annak érdekében, hogy végül visszaállítsa a P2G-nek való megfelelést.

452. Az illetékes hatóságoknak általában három olyan helyzetet kell vizsgálniuk, amikor az intézmények nem tudják teljesíteni a P2G-t.

• a. Amennyiben a szavatolótőke szintje a P2G szintje alá esik (ugyanakkor a teljes tőkekövetelmény felett marad) olyan intézményspecifikus vagy külső körülmények fennállása esetén, amikor a P2G által fedezni kívánt kockázatok realizálódnak, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára, hogy átmenetileg a P2G szintje alatt működjön, feltéve, hogy a felülvizsgált tőketervet a 7.7. szakaszban ismertetett kritériumokkal összhangban hitelesnek ítéli meg. Az illetékes hatóság adott esetben mérlegelheti a P2G szintjének kiigazítását is;
• b. Amennyiben a szavatolótőke szintje intézményspecifikus vagy külső körülmények esetén a P2G alá esik (ugyanakkor a teljes tőkekövetelmény felett marad) olyan kockázatok realizálódása következtében, amelyeket a P2G nem volt hivatott fedezni, az illetékes hatóságoknak el kell várniuk az intézménytől, hogy megfelelő határidőn belül a P2G szintjére emelje a szavatolótőke szintjét;
• c. Amennyiben az intézmény figyelmen kívül hagyja a P2G-t, azt nem foglalja bele a kockázatkezelési rendszerébe, vagy nem hoz létre szavatolótőkét annak érdekében, hogy az illetékes hatóság által meghatározott releváns határidőn belül megfeleljen a P2G-nek, ez a 16. táblázatban foglalt kiegészítő felügyeleti intézkedések alkalmazására késztetheti az illetékes hatóságokat.

Amennyiben az a) pontban említett, a P2G szint alatti működésre vonatkozó engedélyt az illetékes hatóság nem adta meg, és az intézmény szavatolótőkéje ismételten nem éri el a P2G szintjét, az illetékes hatóságnak a 7. címnek megfelelően P2R-t kell előírnia.

453. Az előző bekezdés szerinti konkrét felügyeleti válaszintézkedések ellenére az illetékes hatóságok a 7. címben ismertetett, a tőkére vonatkozó és kiegészítő felügyeleti intézkedések alkalmazását is mérlegelhetik, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezekkel megfelelőbben kezelhetők azok az okok, amelyek miatt a szavatolótőke a P2G által meghatározott szint alá esett.

454. A felügyeleti intézkedéseken felül az illetékes hatóságok a 2014/59/EU irányelv 27. cikkében meghatározott korai beavatkozási intézkedéseket is alkalmazhatják, amelyek célja a 2013/36/EU irányelv 104. és 105. cikkében meghatározott felügyeleti intézkedések kiegészítése.

455. Az illetékes hatóságoknak a korai beavatkozási intézkedéseket az egyéb felügyeleti intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazniuk, és a korai beavatkozási intézkedések alkalmazása során a legmegfelelőbb intézkedés(eke)t kell kiválasztaniuk, biztosítva, hogy az általuk adott válasz arányban álljon az adott körülményekkel.

456. A felügyeleti vagy korai beavatkozási intézkedések meghatározásakor az illetékes hatóságoknak a felügyeleti intézkedések következetességének biztosítása érdekében a 2. címben meghatározott eszkalációs keretrendszer figyelembevétele mellett mérlegelniük kell a szanálási hatóság által elvégzett szanálhatósági értékelés eredményeit is – beleértve a kapcsolódó munkaprogramot is.

457. Amennyiben egy intézmény makroprudenciális intézkedések hatálya alá tartozik, és a SREP-értékelés arra a következtetésre jut, hogy e makroprudenciális intézkedések nem kezelik megfelelően az intézményspecifikus kockázati profilt vagy az intézménynél fennálló hiányosságokat (azaz az intézmény magasabb szintű kockázatnak van kitéve vagy magasabb szintű kockázatot jelent, mint a makroprudenciális intézkedés által megcélzott szint, vagy a feltárt hiányosságok lényegesebbek, mint az intézkedés által megcélzott hiányosságok), az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell a makroprudenciális intézkedések további intézményspecifikus intézkedésekkel történő kiegészítését.

458. A pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázathoz kapcsolódó prudenciális hiányosságok kezelésére irányuló felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal annak érdekében, hogy a mögöttes hiányosságokat/sebezhetőségeket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok és az illetékes hatóságok a saját hatáskörükbe tartozó, megfelelő intézkedésekkel, saját szempontjaik szerint célirányosan kezeljék⁴⁹ .

459. Amennyiben az illetékes hatóságok felügyeleti tevékenységeik gyakorlása során olyan jeleket tapasztalnak, amelyek alapján észszerűen úgy vélik, hogy az intézmény rendszereiben és kontrollkeretrendszerében vagy belső irányítási keretrendszerében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságok állnak fenn, vagy alapos okuk van feltételezni, hogy az intézmény fokozottan ki van téve pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak, úgy a következőket kell tenniük:

• a. amint észlelik e hiányosságokat és kockázatokat, értesíteniük kell a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságot, és egyeztetniük kell vele a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos együttműködésről szóló EBA-iránymutatásokkal összhangban;
• b. értékelniük kell, hogy a hiányosságok és a kockázatok milyen hatással lehetnek az intézmény prudenciális helyzetére;
• c. egyeztetniük kell a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal, és az érintett hatóságok megbízatásával és feladataival összhangban mérlegelniük kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok által hozott intézkedéseken túlmenően melyek a legmegfelelőbb prudenciális felügyeleti intézkedések e hiányosságok és kockázatok kezelésére.

460. Amennyiben az illetékes hatóságok értesítést kapnak vagy tudomást szereznek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok által tervezett vagy kiszabott felügyeleti intézkedésekről vagy szankciókról, mérlegelniük kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok által azonosított gyengeségek és hiányosságok lehetséges prudenciális következményeit enyhíteni kell-e, és ha igen, hogyan.

⁴⁹ A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésről szóló EBH-iránymutatásokkal (EBA/GL/2021/15) összhangban.