(1) Annak értékelésekor, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírtaknak megfelelően az intézmény nemteljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye megfelel-e a 99,9 %-os konfidencia-intervallumban mért kockáztatott értéknek, az illetékes hatóságok:
|
a)
|
ellenőrzik, hogy az intézmény által a kockáztatott érték becsléséhez használt becslőfüggvény pontos-e;
|
|
b)
|
amennyiben a kockáztatott érték kiszámítása Monte Carlo-szimulációkon alapul, ellenőrzik, hogy a szimulációk száma biztosítja-e a stabil eredményekhez vezető konvergenciát, valamint ellenőrzik a szimulációk létrehozásához használt szekvenciák véletlenszerűségi tulajdonságait;
|
|
c)
|
ellenőrzik, hogy a portfólió értékének a kibocsátók nemteljesítését követő változásainak kiszámítása előtt az intézmény portfólióiba tartozó pozíciók értéke a kockáztatott érték referencia-időpontjára vonatkozik-e;
|
|
d)
|
ellenőrzik, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikkének (3) bekezdésében említett eltérés hatálya alá tartozó pozíciók kivételével egyéves időhorizontot alkalmaznak-e a kockáztatott érték kiszámításához;
|
|
e)
|
amennyiben a nemteljesítési kockázatot a napinál ritkább gyakorisággal számítják ki, elemzik az intézmény által a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények számítási gyakoriságának meghatározásához használt folyamatot, és ellenőrzik, hogy a csökkentett gyakoriságú számítás nem vezet-e a kockázat alulbecsléséhez;
|
|
f)
|
ellenőrzik, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében az árak nullára vannak-e állítva ezek nemteljesítésének szimulálásakor, és hogy ezt a belső rendszerek szisztematikusan biztosítják-e, és e helyzet fennállását a részvénypozíciók egy mintáján ellenőrizhetik.
|
Az a) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az intézmény hogyan választotta a becslőfüggvényt, továbbá ellenőrzik a választást alátámasztó elemzést.
A b) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok felülvizsgálják az intézmény által a szimulációk számának meghatározása érdekében elvégzett teszteket.
A d) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy megalapozott-e az eltérés intézmény általi alkalmazásának indoka, különösen akkor, ha az intézmény egyes részvénypozíciók esetében 60 napos időhorizontot, néhány más részvénypozíció esetében pedig egyéves időhorizontot alkalmaz.
Az e) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok:
|
a)
|
amennyiben a nemteljesítési kockázatot hetente számítják ki, elemzik az intézmény által a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítására kijelölt nap meghatározásához használt eljárást;
|
|
b)
|
előírják az intézmény számára, hogy – amennyiben még nem áll rendelkezésre – naponta kiszámítsa a váratlan nemteljesítésből eredő kitettségeket egy adott időszakra vonatkozóan, és értékelik, hogy ezek a kitettségek szisztematikusan alacsonyabb kockázati profilra utalnak-e azokon a napokon, amikor a szavatolótőke-követelményt kiszámítják;
|
|
c)
|
az intézmény által belső kockázatkezelési célokra esetlegesen naponta számított további számadatokat is felhasználhatnak, beleértve a leglényegesebb kibocsátókkal szembeni napi érzékenységeket.
|
A negyedik albekezdés b) pontjának alkalmazásában, amennyiben szisztematikusan alacsonyabb kockázati profilra utaló jelek merülnek fel, az illetékes hatóságok kiegészíthetik értékelésüket azzal, hogy előírják az intézmény számára, hogy naponta és egy adott időszakra számítsa ki a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt, és elemzik, hogy ezek a mérőszámok szisztematikusan alacsonyabbak-e az intézmény által választott napokon.