II. MELLÉKLET

a referenciamutató kialakítása során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, ideértve a bemeneti adatok, köztük a mennyiség, a megkötött és közzétett ügyletek, a vételi és eladási árajánlatok és bármely egyéb, az értékelés során vagy az értékelési időszakban tekintetbe vett piaci információ referenciamutató-kezelő általi felhasználásának módját, az alkalmazott referenciaegység használatának indoklását, a bemeneti adatok referenciamutató-kezelő által történő összegyűjtésének módját, az értékelők mérlegelési jogkörét szabályozó iránymutatásokat és az értékelés során figyelembe vett feltételezéseket, modelleket vagy a begyűjtött adatok alapján végzett extrapolációkat vagy bármely hasonló információt;

az értékelők egységes mérlegelési gyakorlatát biztosítani hivatott eljárásokat és gyakorlati módszereket;

a referenciamutató kiszámítása során alkalmazott egyes szempontok egymáshoz viszonyított fontosságát, különös tekintettel a felhasznált bemenetiadat-típusokra és a mérlegelést a referenciamutató-számítás minőségének és integritásának biztosítása érdekében szabályozó kritériumtípusokra;

a referenciamutató egy konkrét értékének kiszámításához minimálisan szükséges ügyleti adatok mennyiségét meghatározó kritériumokat. E küszöbérték esetleges hiányát indokolni kell, és meg kell határozni az ügyleti adatok hiányában követendő eljárásokat;

az olyan értékelési időszakokban követendő szempontokat, amelyek esetében a benyújtott adatok nem felelnek meg a módszertanban javasolt ügyletiadat-küszöbértéknek vagy a referenciamutató-kezelő minőségi normáinak, ideértve az alternatív értékelési módszereket, köztük az elméleti becslési modellek esetleges használatát. E szempontok kifejtik azokat az eljárásokat, amelyet akkor kell alkalmazni, ha nem léteznek ügyleti adatok;

a bemeneti adatok időben történő benyújtására és az adatközlés módjára (elektronikus úton, telefonon keresztül, egyéb) vonatkozó kritériumokat;

az olyan értékelési időszakokban követendő szempontokat és eljárásokat, amelyek esetében egy vagy több adatszolgáltató a referenciamutató összes bemeneti adatának jelentős arányát képviselő piaci adatot nyújt be. A referenciamutató-kezelő az említett szempontok és eljárások körében meghatározza, hogy az egyes referenciamutatók vonatkozásában mi minősül jelentős aránynak;

az egyes ügyleti adatok referenciamutató-számításból való kizárását meghatározó kritériumokat.

az adott módszertan és ezen belül az esetleges árkiigazítási technikák elfogadásának indokolását, valamint annak igazolását, miért tekinthető a bemeneti adatok gyűjtésére szolgáló időszak a fizikai piaci árak megbízható mutatójának;

az adott módszertan belső felülvizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó eljárást, továbbá e felülvizsgálat gyakoriságát;

az adott módszertan külső felülvizsgálatára vonatkozó eljárást, köztük azok az eljárásokat, amelyek a referenciamutató-számítást érintő fontos változásokról a felhasználókkal folytatott konzultációkon keresztül a módszertan piaci szereplők által történő elfogadását szolgálják.

a felhasználók egyértelműen meghatározott időpontokhoz kötött, előzetes értesítését, amely lehetővé teszi számukra a javasolt módosítások elemzését és észrevételezését, figyelembe véve a referenciamutató-kezelő általános körülményekre vonatkozó értékelését is;

a konzultációs időszakot követően az észrevételeknek és a referenciamutató-kezelő azokra adott válaszainak minden piaci felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét az olyan esetek kivételével, amikor az észrevételező kérte az észrevétel bizalmas kezelését.

megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák, mely fizikai termék képezi az adott módszertan tárgyát;

amennyiben ezt az általa alkalmazott módszertan lehetővé teszi, a bemeneti adatokat a következő rangsor szerint részesíti előnyben:

Amennyiben nem részesíti előnyben a lezárt és bejelentett ügyletekből származó adatokat, ennek okát a 7.b) pontnak megfelelően közli;

megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a referenciamutató-számítás során valós bemeneti adatok kerüljenek felhasználásra, azaz olyan bemeneti adatok, amelyek mögött az ilyen bemeneti adatokat benyújtó felek ténylegesen megkötött ügylete vagy ügyletkötésre irányuló tényleges szándéka áll, és a megkötött ügyletek szokásos piaci feltételekkel köttettek, valamint kiemelt figyelmet fordít a vállalkozáscsoportok tagjai közötti ügyletekre;

eljárásokat alakít ki és működtet a rendellenes vagy gyanús ügyleti adatok azonosítására, és nyilvántartást vezet az ügyleti adatok referenciamutató-számításból való kizárásáról szóló döntésekről;

ösztönzi az adatszolgáltatókat arra, hogy az adott referenciamutató számítási kritériumainak megfelelő minden bemeneti adatot nyújtsanak be. A referenciamutató-kezelők lehetőségeik szerint és az észszerűség határain belül törekednek arra, hogy a benyújtott bemeneti adatok reprezentatívak legyenek az adatszolgáltatók által ténylegesen megkötött ügyletek szempontjából; és

megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az adatszolgáltatók megfeleljenek a bemeneti adatok minőségére és integritására vonatkozó, alkalmazandó referenciamutató-kezelői normáknak.

egy a referenciamutató számításának a referenciamutató-előfizető vagy az illetékes hatóság által történő megértését elegendő mértékben elősegítő tömör magyarázatot, amely kiterjed legalább a felmért fizikai piac méretére és likviditására (a benyújtott ügyletek számára és volumenére), a volumen- és áradatok szélső és átlagos értékeire, és a számításba bevont egyes bemenetiadat-típusok hozzávetőleges százalékos arányára; a magyarázatban az „ügyleti alapú”, „árkülönbözet (spread) alapú”, „interpolált/extrapolált” vagy hasonló kifejezések révén utalni kell az alkalmazott árazási módszertanra; és

egy a számítás során alkalmazott mérlegelés mértékére és alapjára vonatkozó tömör magyarázatot, ezen belül megfelelő esetben a vonatkozó módszertan követelményeinek egyébként megfelelő adatok kizárásának, az ajánlatiár-különbözetre (spread), interpolációra vagy extrapolációra alapozott árazás használatának, valamint a vételi vagy eladási ajánlatok megkötött ügyletekkel szembeni előnyben részesítésének mértékére és alapjára vonatkozó magyarázatot.

meghatározza a referenciamutató-kezelő számára bemeneti adatok benyújtására jogosultakra vonatkozó kritériumokat;

minőségbiztosítási eljárásokat működtet az adatszolgáltatók és az adatszolgáltató részére bármely bemeneti adatokat szolgáltató kilétének, valamint ezen szolgáltató az adatszolgáltató nevében történő bemenetiadat-szolgáltatásra való felhatalmazásának ellenőrzésére;

meghatározza az adatszolgáltató olyan alkalmazottaira vonatkozó kritériumokat, akik az adatszolgáltató nevében a referenciamutató-kezelő számára bemeneti adatokat szolgáltathatnak; ösztönzi az adatszolgáltatókat arra, hogy back-office egységektől származó ügyleti adatokat nyújtsanak be, és a közvetlenül az üzletkötőktől származó ügyleti adatokat más forrásokból származó adatokkal erősítsék meg; és

belső kontrolleljárásokat és írásbeli eljárásokat működtet a referenciamutató-számítás az adatszolgáltató, annak alkalmazottja vagy harmadik fél valamely kereskedési pozíciója érdekében történő befolyásolása vagy a referenciamutató-kezelő szabályainak vagy iránymutatásainak az értékelő általi megsértésének előidézésére tett kísérlet céljából az adatszolgáltatók és az értékelők között folytatott kommunikáció, továbbá az ismétlődően rendellenes vagy gyanús ügyleti adatokat benyújtó adatszolgáltatók azonosítására. Ezeknek az eljárásoknak a lehetséges mértékben ki kell terjedniük arra, hogy a referenciamutató-kezelő kiterjesztheti a vizsgálatot az adatszolgáltató vállalkozásra is. A benyújtott információk hitelesítésére szolgáló kontrolleljárásoknak magukban kell foglalniuk a piaci mutatók keresztellenőrzését is.

belső szabályokat és iránymutatásokat fogad el az értékelők kiválasztására, ezen belül minimálisan szükséges képesítésükre, tapasztalatukra és jártasságukra, valamint a hozzáértésük időszakos felülvizsgálatára vonatkozó eljárásra vonatkozóan;

mechanizmusokat vezet be annak biztosítására, hogy a számításokat következetesen és rendszeresen el lehessen végezni;

értékelői tekintetében folyamatossági és utódlási tervet tart fenn a számítások következetességének és azok megfelelő szintű szakértelemmel rendelkező alkalmazottak által történő elvégzésének biztosítása érdekében; és

belső kontrolleljárásokat határoz meg a számítások integritásának és megbízhatóságának biztosítása érdekében. E belső kontrolleljárások a módszertan megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében megkövetelik legalább az értékelők folyamatos felügyeletét és a felettes általi belső jóváhagyásra szolgáló eljárásokat írnak elő az árak piac számára történő elterjesztése céljából való kiadása előtt.

minden bemeneti adat;

az egyes referenciaértékek kiszámítása során az értékelők által alkalmazott mérlegelés;

egyes, az alkalmazott számítási módszertan követelményeinek egyébként megfelelő ügyletek esetleges kizárása a számításokból, és ennek oka;

az egyes értékelők és az a), b) vagy c) pontban említett információkat benyújtó vagy egyéb módon létrehozó más személyek neve.

biztosítja, hogy a referenciamutatóval kapcsolatos számításokat ne befolyásolhassa a referenciamutató-kezelő vagy kapcsolt vállalkozásai, alkalmazottai, ügyfelei és bármely egyéb piaci szereplő vagy személy közötti kereskedelmi vagy személyes üzleti kapcsolatok vagy érdekek megléte vagy lehetősége;

biztosítja, hogy a referenciamutató-kezelő alkalmazottainak személyes érdekei és üzleti kapcsolatai, ide sorolva a külső foglalkoztatást, az utazásokat és a referenciamutató-kezelő ügyfelei vagy más árupiaci szereplők által biztosított szórakoztatás, ajándékok és vendéglátás elfogadását, ne ütközzenek a referenciamutató-kezelő által ellátandó feladatokkal;

az azonosított összeférhetetlenségek tekintetében felügyeleti, javadalmazási, rendszer-hozzáférési és információáramlási módszerek révén biztosítja az egyes referenciamutató-kezelői feladatkörök megfelelő elkülönítését;

védelmezi a referenciamutató-kezelő számára szolgáltatott vagy az általa előállított információk bizalmas mivoltát, a referenciamutató-kezelő nyilvánosságra hozatali kötelezettségeire is figyelemmel;

megtiltja, hogy a referenciamutató-kezelő vezető beosztású munkatársai, értékelői és egyéb alkalmazottai személyes alapon vagy piaci szereplők megbízásából vételi vagy eladási ajánlatokban, illetve kereskedési ügyletekben való részvétel révén hozzájáruljanak valamely referenciamutató értékének kiszámításához; és

hatékonyan kezel bármely olyan azonosított összeférhetetlenséget, amely a referenciamutató-kezelő referenciamutató előállítására irányuló tevékenysége (ideértve minden olyan alkalmazottat, aki a referenciamutató kiszámításával kapcsolatos feladatokat lát el, vagy bármely más módon részt vesz e feladatokban) és bármely más üzleti tevékenysége között állhat fenn.

a referenciamutató-kezelő megfelelően hajtja végre e rendelet követelményeit; és

a felelősségi körök világosan meghatározottak, és nincsenek egymással konfliktusban, vagy nem keltik az összeférhetetlenség benyomását.

a referenciamutató előfizetői panaszokat nyújthatnak be egy adott referenciamutató-számításnak a piaci értékekhez viszonyított reprezentativitásával, a referenciamutató-számítás javasolt módosításaival, a módszertannak egy konkrét referenciaérték-számításra vonatkozó alkalmazásával és a referenciamutató-számítási folyamat kapcsán hozott egyéb szerkesztői döntésekkel kapcsolatban;

a panaszkezelés időtartamára vonatkozó előírások létét;

a referenciamutató-kezelővel és alkalmazottaival szemben tett hivatalos panaszokat a referenciamutató-kezelő időben és méltányos módon vizsgálja ki;

a panaszokat a panasz által érintett alkalmazottaktól független személyek vizsgálják ki;

a referenciamutató-kezelő arra törekszik, hogy mielőbb lezárja a vizsgálatot;

a referenciamutató-kezelő a vizsgálat eredményéről írásban, észszerű időtartamon belül értesíti a panaszost és a többi érintett felet;

a panaszos az eredeti panasz benyújtásától számított hat hónapon belül a referenciamutató-kezelő által kinevezett független harmadik félhez fordulhat, amennyiben az érintett referenciamutató-kezelő szerinte nem kezelte megfelelően a panaszt vagy a panaszos kifogásolja a referenciamutató-kezelő vonatkozó döntését; és

a referenciamutató-kezelő a panasszal kapcsolatos minden dokumentumot, ideértve a panaszos által benyújtott dokumentumokat és a referenciamutató-kezelő saját dokumentumait, legalább öt éven keresztül megőriz.