Preamble: 1

(1)

A részletes hitelezési és hitelkockázati adatok (a továbbiakban: hitelezési adatok) a jelentős mértékű hitelezési tevékenységet folytató betétgyűjtő vállalatok, betétgyűjtő vállalatoktól eltérő pénzügyi vállalatok vagy vagyonkezelő szervezetek számára hitelkockázathoz vezető instrumentumokra vonatkozó részletes és egyedi információkat foglalják magukban. E részletes információk szükségesek az eurorendszer, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Rendszerkockázati Testület feladatainak ellátásához, ideértve a monetáris politikai elemzést és a monetáris politikai műveleteket, a kockázatkezelést, a pénzügyi stabilitással kapcsolatos felvigyázást és a makroprudenciális politikát és kutatást. Ezek az adatok továbbá bankfelügyeleti célokra is hasznosak lesznek az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikke rögzíti, hogy a KBER nemzeti központi bankjai (NKB-k) által támogatott Európai Központi Bank (EKB) a KBER feladatainak ellátása érdekében a szükséges statisztikai adatokat vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjti. A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói kör keretein belül jelölje ki a tényleges adatszolgáltatói kört, valamint feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeik alól.

(3)

A hitelezési adatok lényegesen hozzájárulnak majd az EKB jelenlegi statisztikáinak javításához és új statisztikák kidolgozásához, mivel a jelenleg használt adatforrásokból nem elérhető fontos bontásokat és részleteket tartalmaznak, így például a pénzügyi ágazat általi hitelezés szerkezetére és kockázati mintáira vonatkozó információkat. A hitelezési adatok például jelentős mértékben hozzá fognak járulni a következőkre vonatkozó statisztikák minőségének javításához: a) kölcsönök a vállalatok mérete szerint, amely egy kulcsfontosságú jellemző a kis- és középvállalkozások részére történő hitelezés értékeléséhez és figyelemmel kíséréséhez; b) hitelkeretek partnerszektor szerinti bontásban; c) nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök gazdasági tevékenység szerinti bontásban; d) ingatlannal fedezett kölcsönök; és e) határokon átnyúló kölcsönök és kapcsolódó bevételek azon tagállamok fizetésimérleg-statisztikájának részeként, amelyek pénzneme az euro.

(4)

A hitelezési adatok rendelkezésre állása javítani fogja az értékpapír-kibocsátásokra és állományokra vonatkozó statisztikák keretében jelenleg gyűjtött mikroszintű információk felhasználhatóságát, és hozzájárul az Unióban a pénzügyi integráció és a stabilitás figyelemmel kíséréséhez és előmozdításához. Végezetül, az euroövezeten kívül rezidens azon fióktelepekre vonatkozó hitelezési adatok, amelyek vállalatközpontja adatszolgáltató tagállamban rezidens, fontosak a KBER feladatainak ellátásához, különösen a monetáris politikai elemzés és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatok céljára. Ezenkívül az adatok a makroprudenciális felügyeleti feladatok, például pénzügyi stabilitási elemzések, kockázatértékelések és stressztesztek elvégzésének támogatását is szolgálják. A 2533/98/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (4a) bekezdése jelenleg kifejezetten megengedi a KBER Alapokmányának 5. cikke alapján gyűjtött statisztikai adatok felügyeleti célokra történő felhasználását.

(5)

Egy harmonizált analitikai hitelezési adatokat tartalmazó átfogó adatsor az adatszolgáltatási követelmények stabilitásának fokozatos javítása révén várhatóan minimalizálni fogja az adatszolgáltatási terhet. Ez azért fontos, mivel az adatszolgáltatók nagymértékben automatizált adatfeldolgozó rendszereiben a változtatások érvényesítése nagyon költséges lehet. A harmonizált hitelezési adatokat tartalmazó adatsor emellett részletesebb adatokkal is szolgál majd, ami minimalizálni fogja az adatszolgáltatókhoz intézett további kérések szükségességét.

(6)

Az EKB/2014/6 határozat (3) meghatározza a részletes hitelezési adatok hosszú távú, az EKB harmonizált statisztikai adatszolgáltatási követelményein alapuló gyűjtési keretének létrehozására irányuló eljárást. A határozat a következők létrehozásának biztosítására irányul: a) valamennyi eurorendszerbeli NKB által közös minimumkövetelményeknek megfelelően üzemeltetett, részletes hitelezési adatokat tartalmazó nemzeti adatsorok; és b) az eurorendszer tagjai között megosztott, részletes analitikai hitelezési adatokat tartalmazó közös adatbázis (a továbbiakban: AnaCredit), amely valamennyi olyan tagállamtól származó bemeneti adatokat tartalmaz, amelynek pénzneme az euro.

(7)

Az EKB/2014/7 ajánlás (4) arra ösztönzi azon tagállamok NKB-it, amelyek pénzneme nem az euro, amelyek azonban előkészületeket tesznek a hosszú távú kerethez történő csatlakozásra, hogy alkalmazzák az EKB/2014/6 határozat rendelkezéseit. Az AnaCreditnek önkéntes alapon nyitva kell állnia az euroövezeten kívüli tagállamok, különösen az SSM-ben részt vevő tagállamok előtt a földrajzi lefedettség és az adatok körének bővítése érdekében, valamint az Unióban a harmonizáció növelése érdekében.

(8)

Míg az EKB/2014/6 határozat szerinti előkészítő intézkedések célja „az NKB-k által az EKB rendelkezésére bocsátandó harmonizált részletes hitelezési adatsorok alapvető csoportjának meghatározása”, az előnyök és költségek értékelésére irányuló eljárás nagyon erős felhasználói igényekre világított rá, nem csupán az „adatsorok alapvető csoportja”, de az adatszolgáltatói kör számára hitelkockázatot eredményező instrumentumokat jellemző adatattribútumok és intézkedések átfogó listája tekintetében is. Emellett az ebből következő javuló harmonizáció várhatóan növelni fogja az adatok országok és intézmények közötti összehasonlíthatóságát, és így jobb adatminőséget biztosít az elemzéshez.

(9)

Az AnaCredit célja, hogy – a részletes adatokat gyűjtő más statisztikai keretekkel együttesen – az adatszolgáltatók hitelkockázatának analitikai szemléletét biztosítsa, a pénzügyi instrumentumtól, a kitettség típusától vagy számviteli besorolástól függetlenül. E tekintetben az e rendeletben rögzített követelmények célja annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatók harmonizált információk közös készletét jelentsék az NKB-k felé.

(10)

Az AnaCreditet szakaszokban kell létrehozni, mivel a jelenlegi hitelezési adatgyűjtésnek a részt vevő országok közötti jelentős heterogenitása csak fokozatosan harmonizálható. Ez a fokozatos megközelítés figyelembe veszi az adatszolgáltatók számára a különböző adatszolgáltatási követelményeknek való megfeleléshez szükséges időt is. Általában véve az egyes szakaszokban gyűjtött adatok körét és tartalmát a lehető leghamarabb meg kell határozni annak érdekében, hogy valamennyi adatszolgáltató fel tudjon készülni a harmonizált fogalmak és meghatározások használatára. Erre tekintettel a Kormányzótanács az egyes egymást követő szakaszokra vonatkozó határozatait legalább az azok végrehajtása előtt két évvel fogja meghozni. Az adatszolgáltatók költségeinek és munkaterhének minimalizálása érdekében egy későbbi szakaszban megvizsgálásra kerül a lakáscélú hitelekre vonatkozóan a mintavételi módszerek alapján történő adatszolgáltatás.

(11)

Bár az AnaCredit egyik kulcsfontosságú célkitűzése az adatszolgáltatási követelmények és a végrehajtási gyakorlatok harmonizálása, a jelenlegi adatgyűjtési gyakorlatok heterogenitása szükségessé teszi bizonyos területeken az NKB-k mérlegelési jogkörének megőrzését, például az NKB-knak a kisméretű rezidens adatszolgáltatóknak biztosított eltérésekről szóló döntései tekintetében. Az NKB-k mérlegelési jogkörébe tartozó e területeket minden későbbi szakaszban újra kell értékelni annak megállapítása érdekében, hogy elérhető-e a részt vevő országok közötti további harmonizáció.

(12)

Hatályát illetően az AnaCredit keretében történő adatszolgáltatás első szakaszának ki kell terjednie a hitelintézetek által a jogi személyeknek nyújtott hitelekre. A hitelnyújtással foglalkozó nem hitelintézeti betétgyűjtő vállalatok, vagyonkezelő szervezetek és egyéb pénzügyi vállalatok, valamint ezek külföldi leányvállalatai egy későbbi szakaszban felvehetők a tényleges adatszolgáltatói körbe. Az instrumentumok vonatkozásában a részletes adatszolgáltatás kiterjeszthető a derivatívákra, az egyéb követelésekre, a mérlegen kívüli tételekre (például pénzügyi garanciákra), valamint a jogi személyektől eltérő személyeknek, az egyéni vállalkozásokat is beleértve, nyújtott hitelekre. Az első szakaszban az alkalmazandó adatvédelmi szabályok által meghatározott személyes adatok nem gyűjtendők, beleértve a több adós között természetes személy adóssal is rendelkező hiteleket vagy azt az esetet, amikor az AnaCreditbe jelentett instrumentumokhoz természetes személyek kapcsolódnak. Amennyiben az adatszolgáltatás köre kiterjesztésre kerül oly módon, hogy a későbbi szakaszokban ilyen személyes adatokat is tartalmazzon, úgy biztosítani kell a természetes személyeknek a személyes adataik gyűjtése és feldolgozása tekintetében fennálló jogainak védelmét. Továbbmenve, a későbbi szakaszok magukban foglalhatnak konszolidált alapon történő adatszolgáltatási követelményeket. Az adatszolgáltatói kör bármely bővítése során figyelembe kell venni az NKB-k azon jogát, hogy a kisméretű adatszolgáltató részére eltéréseket engedélyezhetnek, és e bővítéseket a bevezetésük előtt legalább két évvel el kell fogadni, hogy az adatszolgáltatóknak és az NKB-knek elegendő ideje legyen a végrehajtásra.

(13)

A jövőbeli szakaszokra történő előkészületként az adatszolgáltatói kör kiterjesztésének, valamint a további adatszolgáltatási követelmények bevezetésének a KBER Statisztikai Bizottsága általi elemezésen kell alapulnia, figyelembe véve a felhasználók igényeit, az adatszolgáltatók és az NKB-k becsült költségeit, a piaci fejleményeket és az első szakaszra való felkészülés során szerzett tapasztalatokat.

(14)

A hitelezési adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket az arányosság elvének figyelembevételével kell meghatározni annak érdekében, hogy azok ne rójanak túlzott adatszolgáltatási terhet különösen a korlátozott teljes hitelezési kitettséggel rendelkező kis adatszolgáltatókra. Ugyanezen okból az NKB-knek jogosultnak kell lenniük arra, hogy a kis adatszolgáltatók számára eltéréseket engedélyezzenek.

(15)

A hatékony adatszolgáltatás és a fennálló és új adatszolgáltatási keretekkel való megfelelő interoperabilitás biztosítása érdekében az NKB-knek lehetősége kell legyen arra, hogy az EKB részére benyújtandó információkat szélesebb körű nemzeti adatszolgáltatási keret részeként gyűjtsék, és a hitelezési adatok szolgáltatását saját, jogszabályban előírt céljaikra a vonatkozó nemzeti joggal összhangban kiterjesszék az e rendeletben vázolt körön túlra.

(16)

Az AnaCredithez való hozzájárulás érdekében az NKB-knek lehetősége kell legyen arra, hogy a saját adatbázisaikat, az adatszolgáltatóktól és bármely más forrásból kapott adatokat is felhasználják, a vonatkozó referencia-adatbázisokat is beleértve. Az NKB-knek jogosultnak kell lenniük annak eldöntésére, hogy együttműködési megállapodást kötnek a nemzeti statisztikai hivatalokkal, vagy az adatszolgáltatók felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóságokkal vagy bármely más nemzeti hatósággal, mindaddig, amíg a szolgáltatott adatok megfelelnek az e rendeletben rögzített minőségi előírásoknak. A jelenleg hatályos különböző nemzeti szabályokra tekintettel és az e rendelet alapján fennálló adatszolgáltatási teher minimalizálása érdekében az EKB ösztönzi a nemzeti statisztikai hivatalokkal, illetékes nemzeti hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal történő eredményes és hatékony együttműködést.

(17)

A hitelezési adatok gyűjtésének keretét a központi hitelnyilvántartások és a közszférabeli szervezetek által létrehozott más releváns hitelezési adatsorok, így többek között az értékpapír-statisztikákra vonatkozó adatbázisok és a KBER intézményi és leányvállalati adatsora közötti interoperabilitás biztosítására figyelemmel kell létrehozni.

(18)

Az NKB-knek lehetősége kell legyen arra, hogy a többcélú közös analitikai részletes hitelezési adatsort az adatszolgáltatók felé irányuló visszacsatolási mechanizmus kialakításához, vagy a fennálló visszacsatolási mechanizmusok vagy a központi hitelnyilvántartásoktól az adatszolgáltatók felé irányuló más információs szolgáltatások kibővítéséhez használják fel. E visszacsatolási mechanizmusok a KBER Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti jogszabályi megbízatásának megfelelően javítani fogják a KBER hozzájárulását a pénzügyi rendszer stabilitásához. A visszacsatolási mechanizmusok az adatszolgáltatók számára szélesebb körű alapot fognak biztosítani a hitelképesség értékeléséhez, különösen a határon átnyúló adósok tekintetében, és lehetővé fogják tenni a fogalommeghatározások és az adatattribútumok harmonizálását a hitelezési gyakorlatukban. Javítani fogják a hitelintézetek és más hitelezők hitelkockázat-kezelését. Különösen segíteni fogják a hitelintézeteket annak elkerülésében, hogy a hitelképesség értékelése során túlzott mértékben a külső hitelminősítésekre hagyatkozzanak. A visszacsatolási mechanizmusnak a legjobb gyakorlatokat kell követnie, és biztosítania kell a minimális adatminőségi követelményeket. Az analitikai hitelezési adatok azon részét, amely a visszacsatolási mechanizmusok céljára megosztható az NKB-k között, a vonatkozó adatattribútumok bizalmassági szintjének és az ennek megfelelő titokvédelmi követelményeknek, valamint a végrehajtáshoz szükséges időnek a figyelembevételével kell meghatározni. A visszacsatolási mechanizmusok alkalmazási körére és végrehajtására vonatkozó további részletek külön jogi aktusban rögzíthetők, és az NKB-k az alkalmazandó jogi keretek alapján egyetértési megállapodásokat köthetnek a visszacsatolási mechanizmusok keretében történő együttműködésüket illetően. Míg egyes központi hitelnyilvántartást üzemeltető NKB-k kétoldalú alapon már megosztanak egymással részletes határokon átnyúló hitelezési és hitelkockázati adatokat (5), másoknak jogi okokból bizonyos időre lehet szükségük a határokon átnyúló információmegosztás megvalósításához annak érdekében, hogy ezeket az adatokat a részükre adatot szolgáltató pénzügyi intézményeknek továbbítsák. A visszacsatolási mechanizmusok kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bizalmas statisztikai adatok kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezéseket.

(19)

E rendelet céljára alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8–8c. cikkében megállapított előírásokat.

(20)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, amelyek elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését. E szankcionálási jogkör független az NKB-k azon jogkörétől, hogy szankciót rójanak ki azon adatszolgáltatókra, amelyek nem tesznek eleget a megfelelő nemzeti jogi keretek alapján rájuk vonatkozó statisztikai vagy egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

(21)

Szükség van egy olyan eljárás létrehozására, amely lehetővé teszi az e rendelet mellékletei technikai jellegű módosításainak hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét. Ennek az eljárásnak lehetővé kell tennie a KBER Statisztikai Bizottsága véleményének figyelembevételét.

(22)

A KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt arra vonatkozó kötelezettséget jelent, hogy azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euro, nemzeti szinten ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk mindazon intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tartanak: a) az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatgyűjtés elvégzéséhez; és b) a statisztika területén kellő időben megteendő előkészületekhez annak érdekében, hogy e tagállamok olyan tagállammá váljanak, amelynek pénzneme az euro.

(23)

E rendelet alkalmazása nem érinti a hitelezési adatok SSM jogi keretében történő gyűjtését,